Kedves Nandi!

Nehany honappal ezelott egy norveg sraccal beszelgettunk arrol, hogy milyen
valasztasi rendszer van naluk ill. nalunk. Elmondta, hogy Norvegiaban is
letezik a referendum intezmenye, de az utobbi evekben szinte minden
politikai ero ellenzi az alkalmazasat. Az a tapasztalatuk, hogy a
referendumok altalaban elesen megosztjak, polatikailag polarizaljak az
orszag lakossagat, es ezzel meg nehezebbe teszik a referendum altal
felvetett problemak megoldasat.

Szerintem, ha a nepszavazas ilyen problemakat okoz a mienkenel sokkal
polgaribb es konszolidaltabb Norvegiaban, akkor nekunk - kulonosen a
jelenlegi helyzetben - rendkivul ovatosan kene merlegelni egy a parlament
feloszlatasat inditvanyozo nepszavazas kiirasat. Attol tartok, hogy olyan
mertekben fokozna Magyarorszagon a politikai erok szembeallasat, hogy
lehetetlenne tenne az elegge serulekeny magyar demokracia mukodeset.
Ezenkivul, olyan erok lennenek valasztasi szovetsegesei egymasnak, akiknek
tkp semmi kuzuk sincs egymashoz, pl jobbkozep-szelsojobb, balkozep-szelsobal.

            udvozlettel              Rubin Gyorgy

Maganlevelbol:
>Kedves Edo !
>        Szerintem az altalad idezett verssort Jozsef Attila irta. (Bar lehet,
>hogy en tevedek).
>Udv.: ...

Kedves ...,

Konnyen lehet, nem neztem utana, fejbol irtam, hirtelen felindulasbol.
En is vacillaltam rajta, es az idomertekesseg alapjan becsultem Radnotit.
De a tartalma alapjan valoban JA lehet (v.o. Nincsen anyam, se apam...).

Mindenkitol elnezest kerek, ha tevedtem.

Udv
Edo

P.S.: Azert rezdultem, mert egy korabbi kozerdeku ertesitesemet egy kedves
      TIPP-olvaso bejelentette az egyik erdekeltnek (aki mellesleg letagadta,
      hogy az eredeti levelet megkapta, pedig nyugtank is van rola, esetleg a
      titkarsaga mukodik rosszul), aki aztan a rektornak tovabbitotta azzal a
      megjegyzessel, hogy magancelokra hasznalom a halozatot, amit a BME jelen-
      leg ingyen grant-kent hasznal tudomanyos/oktatasi celokra. Pedig az erte-
      sites (formajaban ugyan tamadhato) az illeto dolga lett volna ( hogy ti.
      hosszabb idore leall a mail-fogadas, potencialis levelkuldok figyelem!).
      Sot, egy korlevelben mindenkit ker, hogy ertesitse potencialis levelkul-
      doit (vagyis az egesz vilagot?)

Nem ertek egyet Kalman Laszloval, amikor eliteli a
biztositok torekveset az okozott kar visszaszerzesere.
Fogadni mernek, hogy ez nem specialis, magyar agyszulemeny,
hiszen biztositoink mar reszben kulfoldi tulajdonban vannak,
es emlekeim szerint New York allamban pontosan ugyanez a
rendszer volt. Az uj autobiztositasi rendszer egyertelmuen a
karokozo ellen iranyul es a biztosito veszteseget igyekszik
csokkenteni. Az elobbi, remelhetoleg, elovigyazatosabba teszi
a vezetoket, az utobbi pedig talan a biztositasi dijak
csokkentesehez vezet.

Egyik kanadai ismerosom meselte, hogy miutan tizeves
balesetmentes vezetes utan egyszer elfelejtette a
mikrobuszat a ha'za elotti lejtos bealloban a kezifekkel
biztositani, es az, lerohanva, osszetorte a szemkozt lako
keriteset, a biztositasi ugynoke, akivel egyutt szoktak
so~ro~zni, azt mondta neki: `Sajnalom, Les, de ezzel a
baratsagunknak valoszinuleg vege szakad'. Nehany ev alatt le
is verte'k rajta a teljes kart.

Udv:  Horvath Dezso

Bocsanat a cinikus megkozelitesert, de ha nektek lenne egy negyeves
kinevezetesetek havi 60-230 ezer forint fizetessel, ami az atlagfizetes
sokszorosa, plussz koltsegterites, plussz hatalom a kezetekben,
esa kinevezo ugy masfel evvel a kinevezes lejarta elott, amikor epp nem
mennek jol a dolgaitok (azaz nem valoszinu a kinevezes meghosszabbitasa)
azt mondana, hogy most a kinevezest visszavonjuk, tessek ujra palyazni... :-(
ti sem tamogatnatok az otletet.
Ne ertsetek felre, egy szoval sem akarom azt allitani, hogy valamennyi
parlamenti kepviselo (vagy akar csak egy is kozuluk) igy gondolja,
ok valamennyien csak es kizarolag az orszag, a nep, a magyarsag... stb.
erdekeit tartjak szem elott, es ezert dolgoznak onfelaldozoan, de a tudatuk
alatt, a hatterben ez IS megbujHAT, amikor ellenzik a valasztasok
elorehozasat.
				Udv:  tamas
P.S.: Az en tudatomban biztos, hogy megbujna, nem is tul messze a felszintol.
Fujj, gaaltamas, nem is leszel soha kepviselo. :-)

A Miniszterelnoki Sajtoiroda kozlemenye
                ***************************************

  A kormany januar 7-ei ulesen sajnalattal allapitotta meg, hogy
a kormanykoalicio minden erofeszitese ellenere az ellenzek
obstrukcios magatartasa miatt nem kerulhetett elfogadasra a radiorol
es televiziorol szolo, a Magyar Radio es a Magyar Televizio politikai
befolyastol mentes tevekenyseget, a kozszolgalati feladatok partatlan
ellatasat biztosito torvenyjavaslat. Az ellenzek a parlamenti eljaras
soran a minositett tobbseget igenylo rendelkezesek, esetenkent sajat
inditvanyai elutasitasaval lehetetlenne tette egy reszleges, de
mukodokepes torveny elfogadasat is.

  Ez a magatartas vilagosan igazolja, hogy a radiorol es a
televiziorol szolo torveny elfogadasat csak a kormany es a 
kormanykoalicio akarta. Amikor ugyanis elerheto kozelsegbe kerult
a torveny elfogadasa, a tarsadalmat irritalo "mediahaboru" befejezese,
az ellenzek mindent megtett ennek megakadalyozasara.

  Az Orszaggyules Kulturalis Bizottsaga es a kormany ket es 
feleves munkaval kidolgozott, a kormany altal mar 1992 aprilisaban
beterjesztett torvenyjavaslat a fejlett polgari demokraciak hasonlo
jogszabalyainak figyelembevetelevel keszult, es minden tekintetben
megfelelt a velemeny-nyilvanitas alkotmanyos szabadsagat biztosito
valamennyi kovetelmenynek.

  A Magyar Koztarsasag Kormanya tovabbra is hatarozottan
kepviseli es ervenyesiti a szolas- es sajtoszabadsagot. Indokoltnak
tartja ezert ismetelten leszogezni, hogy a Magyar Radio es a Magyar 
Televizio koltsegvetesenek a Miniszterelnokseg fejezeteben valo 
elhelyezese (1992. evi LXXX. torveny az 1993. evi koltsegvetesrol) 
semmilyen tekintetben nem erinti az ujsagiroi, a musorszerkesztoi 
onallosagot, ahogy pl. az egyetemek, birosagok koltsegvetesei 
besorolasa sem befolyasolja ezeknek az intezmenyeknek
autonomiajat.

  Mivel a Magyar Radio, a Magyar Televizio es a Magyar Tavirati
Iroda jogallasara, valamint felugyeletere vonatkozo szabalyozas nem
valtozott meg, a kormany, alkotmanyos kotelezettsegeinek eleget teve,
mindenben a hatalyos jogszabalyoknak megfeleloen fog tovabbra is
eljarni.

  A kormany hatarozottan elutasitja mindazokat az allitasokat,
amelyek a kormanyt a sajtoszabadsag megsertesevel vadoljak, es
mindazokat a szemelyek korul mestersegesen szervezett bel- es
kulfoldi kampanyokat, amelyekben egyes ellenzeki politikusok vagy
tomegtajekoztatasi eszkozok tokeletesen hamis szinben igyekeznek
feltuntetni a helyzetet es az esemenyeket.

  A tegnapi nap folyaman Gombar Csaba, a Magyar Radio elnoke
es Hankiss Elemer, a Magyar Televizio elnoke benyujtotta lemondasat
a koztarsasagi elnoknek. Ezt a bejelentest a miniszterelnok tudomasul
vette, es a hatalyos torveny alapjan megismetelte a mediaelnokok
felmentesere vonatkozo eloterjeszteset a koztarsasagi elnoknek, kerve,
hogy mihamarabb hozza meg donteset.

  A lemondasok elfogadasa megnyithatja az utat a valosaghu,
targyilagos tajekoztatashoz, a Magyar Radio es a MAgyar Televizio
kozszolgalati feladatainak a tarsadalom altal regen ohajtott hianytalan
es szabad betoltesehez.


Budapest, 1993. januar 7.
-------------------------------------------------------------------

Begepelte: Dr. Simon Tibor

A decemberi szalonokat olvasgatva feltu"nt, sokan milyen pontatlanul kezelik a
demokra'cia fogalma't. Sima'nyi Na'ndi szo~sszenete'ben is ez volt sza'momra
a legfeltu"no"bb. Mindenkinek figyelme'be aja'nlom az ala'bbi distinkcio't:

Ha az orsza'ggyu"le'sben, vagy ne'pszavaza'son a szu~kse'ges to~bbse'g (50%+1
vagy 2/3+1) megszavazza, hogy ki kell i'rtani a ke'kszemu"eket, akkor ez egy
demokratikus do~nte's, senki ke'tse'gbe sem vonhatja, hiszen a demokra'cia
elve'nek megfelo"en, to~bbse'gi szavazattal hozta'k. Mindo~ssze a JOGA'LLAM
elve'vel nem fe'r o~ssze. Egy ta'rsadalomnak, politikai rendszernek nem csak
demokra'cia'nak, hanem joga'llamnak is kell lennie ahhoz, hogy elviselheto"
legyen.

Pl. ha a parlament megszavazta volna a "lyukas" me'diato~rve'nyt, az ke'tse'g-
ki'vu~l demokratikus do~nte's lett volna. Csak a joga'llamisa'g se'ru~lt volna.
Azzal, hogy a korma'nyto~bbse'g felsza'molta a Ra'dio' e's Televi'zio'
pe'nzu~gyi o~na'llo'sa'ga't, demokratikus do~nte'st hozott, hiszen a fenna'llo'
alkotma'ny, ha'zszaba'ly, stb. szerint joga volt hozza', csak a joga'llam,
az alkotma'ny sajto'szabatsa'got, ko~zszolga'lati me'dia'k (korma'nyto'l valo')
fu~ggetlense'ge't normake'nt a'lli'to' ko~vetelme'nye'bo"l csina'lt i'rott
malasztot. A korma'nyto~bbse'g ezzel a do~nte'se'vel nem a demokra'cia, hanem a
joga'llam ellen indi'tott ta'mada'st. Ha ne'pszavaza'son megszavazza'k a
parlament feloszlata'sa't, ez demokratikus do~nte's, csak sze'tveri a joga'llam
jelenleg le'tezo", alkotma'nyban ro~gzi'tett, e's ma me'g to~bbnyire
tiszteletben tartott kereteit.

Ha a joga'llambo'l egyszer bu~ntetlenu~l cirkuszt lehet csina'lni, akkor ve'ge
a joga'llamnak, e's hosszabb ta'von a demokra'cia'nak is.

Ko"ro~si Ga'bor

Fentebb adtam egy elvi va'laszt Sima'nyi Na'ndi legfontosabb ke'rde'se're.
Most megpro'ba'lok gyakorlatit is adni.

Ne'pszavaza's: Ne'zzu~k a menetrendet: Februa'rban beadja'k a ne'pszavaza'si
indi'tva'nyt az o~sszegyu"jto~tt ala'i'ra'sokkal. A Va'laszta'si elno~kse'g,
vagy hogy is hi'vja'k, elleno"rzi az ala'i'ra'sok e'rve'nyesse'ge't. Ma'rciusban
jelente'st tesz, e's, amennyiben ele'g e'rve'nyes szavazat van, az indi'tva'ny
a parlament ele' keru~l, ami azt a'prilisban ta'rgyalja, e's kii'rja a
ne'pszavaza'st. Technikai okokbo'l a ne'pszavaza's legkora'bban ma'jus ma'sodik
fele'ben lehet. (O~ssze kell a'lli'tani a szavazo'k lista'ja't, megszervezni a
szavazatszedo" bizottsa'gokat, kijelo~lni a szavazo'helyise'geket, mindenkit
e'rtesi'teni e's megfelelo"en ta'je'koztatni, ido"t hagyni az esetleges
fellebbeze'seknek, pl. mert valaki nem keru~lt fel a va'laszta'si jegyze'kre,
kinyomtatni a szavazo'ce'dula'kat, stb.) Ha az orsza'ggyu"le's kicsit is
rosszindulatu', ju'lius ko~zepe're i'rja ki, e's i'gy biztosi'tja, hogy a
szavaza's e'rve'nytelen legyen. (Teheti, a parlamenti hata'rozatto'l ha'rom
ho'napon belu~l kell megtartani a ne'pszavaza'st.) A va'laszta's a va'laszta'si
to~rve'ny szerint legkora'bban a ne'pszavaza's uta'n ha'rom ho'nappal lehet,
amennyiben a ne'pszavaza's e'rve'nyes e's ta'mogato', addig nincs az orsza'gnak
parlamentje, u~gyvezeto" korma'ny van. A va'laszta's legkora'bban szeptemberben
lehet. Fe'l e'vvel a va'laszta's to~rve'nyben elo"i'rt ideje elo"tt. Mege'ri
eze'rt a fe'l e've'rt sze'tverni az alkotma'nyos rendet? Most az olyan
ma'sodlagos jelento"se'gu" ke'rde'sekro"l szo' se esse'k, hogy pl. az orsza'gnak
nem lesz 1994-re ko~ltse'gvete'se, mert nem lesz orsza'ggyu"le's akkor, amikor
azt ta'rgyalnia kellene.

Va'laszoljunk inka'bb az ala'bbi ke'rde'sekre: kinek jo', kinek e'rdeke, mi a
dolog haszna? Ez tala'n alkalmazhato' a tova'bbi ke'rde'sekre is.

A legegyszeru"bb a va'lasz arra: mie'rt e'rte'k a stabilita's. Kinek jo' az
alternati'va'ja, a ka'osz? Kinek kell egy kis Bosznia a Ka'rpa't-medence
ko~zepe'n? A stabilita's nem va'ltoztathatatlansa'got jelent, hanem azt, hogy
a va'ltoza's rendben zajlik. Rendetlenu~l ge'ppisztolyokkal e's a'gyu'kkal
szokta'k csina'lni. Kinek e'rdeke ez? Ez kell Neked?

Ne'zzu~k, kinek jo' a ne'pszavaza's, ki nyer vele.

A parlamenti pa'rtoknak a dolog nem jo', mert ke'tse'gbe vonja, so"t, le'nyege'-
ben megsemmisi'ti a belo"lu~k a'llo' jelenlegi parlament legitimita'sa't, teha't
ve'gu~l is a hat pa'rt legitimita'sa't. Parlamenten ki'vu~li jelento"s politikai
ero" azonban nincs, e's nem la'tszik, honnan lenne egy e'ven belu~l. Hacsak ez a
le'tminimum alatt e'lo"k szo~vetse'ge, vagy mi nem alakul hirtelen pa'rtta',
to~r hatalomra. De 1. atto'l mentsen meg minket az Isten, hogy olyanok
gyo"zzenek, akik fel akarja'k sza'molni a joga'llamot; 2. nekik a la'zada'son
ki'vu~l mi is a programuk? E's ha a program ne'lku~li la'zado'k (majdnem
forradalma'rokat i'rtam) hatalomra jutnak, az mire megolda's?

Biztos, hogy kell neku~nk egy rosszul elo"ke'szi'tett va'laszta's, azta'n
uta'nunk az o~zo~nvi'z? A roma'n va'laszta's te'nyleg oly vonzo' pe'lda??

Jo', ha i'gy van, tartsunk va'laszta'st, de kik ko~zo~tt?

A Fidesz egyre'szt saja't legitimita'sa'nak ve'delme'ben ellenzi a szavaza'st,
ma'sre'szt aze'rt, mert me'g majd csak most kezdik meg a felke'szu~le'st a
va'laszta'sokra: jelenleg me'g csak egy nagyon kezdetleges a'llapotban levo"
programjuk van, ami alkalmatlan nyilva'nos vita'ra, most kezdik meg a jelo~ltek
kiva'laszta'sa't, akiket me'g ismertte' is kellene uta'na tenni. Most a Fidesz
csak a jelenleg bent u~lo" ke't tucatnyi ke'pviselo"je't tudna' biztosan
megva'lasztatni. Sokat kell dolgozni ahhoz, hogy a jelenlegi ne'pszeru"se'get
szavazatokra va'ltsa'k, e's hogy a szavazatokat olyan jelo~ltek kapja'k, akik
azta'n ke'pviselo"ke'nt is a Fidesz politika'ja't viszik. (Ez u~gyben a mostani
ke't nagy pa'rt sok rossz pe'lda'val szolga'lt.)

De a to~bbi pa'rt is hasonlo'an a'll. A Kisgazda'k romokban, a KDNP
ke'szu~letlen (ami nem  biztos, hogy ha'tra'nyukra va'lik), az MDF e'pp most
akar lekenyerezni, megszerezni kliensnek, akit csak lehet. Re'szben annak a
to~bb mint ti'zezer jo'l fizeto" felu~gyelo"bizottsa'gi helynek a strate'giai
osztogata'sa'val, ami az a'llami va'llalatok ta'rsasa'gga' alakula'sa'val
keletkezik, re'szben a mezo"gazdasa'gnak osztogatott ta'mogata'ssal, e's
jelento"s re'szben azokkal az "ingyen" hiteljegyekkel, amiknek a leve't az
orsza'g majd csak a va'laszta'sok uta'n issza meg, de akkor nagyon. Kupa
legala'bb szo'ban most is az orsza'g e'rdekeit ke'pviseli pa'rtja'nak (nagyon)
ro~vid ta'vu' e'rdekeivel (e's a ro~vidla'to' Szabo' Tama'se'kkal) szemben,
me'gha tenni sajnos szoka'sa'hoz hi'ven most sem fog semmit az u'jabb csapa's
ellen. Az SZDSZ megleheto"sen sze'tesett. Az MSZP me'g az a pa'rt, amelyik a
legto~bbet profita'lna egy elo"rehozott va'laszta'sbo'l. Nem ve'letlen, hogy
o"k a leginka'bb ke'te'rtelmu"ek a ne'pszavaza'ssal kapcsolatban.
"Nagyon sokan hiszik, hogy a kisebbik - hruscsovista-ka'da'rista-gorbacsovista -
rosszal o~sszefogva el lehet keru~lni a kelet-euro'pai politika totalitaria'nus
fordulata't. Ez naivsa'g. No e's kishitu"se'g. De nem e'rthetetlen e's nem
jelente'ktelen. (Jo'l ne'zne'nk ki, ha Antall e's Szu"ro~s ko~zo~tt kellene
va'lasztanunk. Vagy pla'ne Csurka/Potyka e's Thu~rmer/Gyo~re ko~zo~tt. De ha
i'gy lenne, ma a to~bbse'g e'sz ne'lku~l az uto'bbiakat va'lasztana'. Sze'p
volt, fiu'k.)" i'rja TGM Tota'l hu~lyese'g - Konzervati'v megjegyze'sek a
tota'lis a'llamro'l ci'mmel a Magyar Narancsban (XII. 23.)

A jelenlegi parlament elleni kampa'nynak persze van alapja, a korma'ny(pa'rt)
va'lsa'ga, sze'thulla'sa, az ennek nyoma'ban kialakult politikai va'lsa'g, de
ez ugyanolyan demago'gia, mint amit Csurka'e'k csina'lnak. Csak vesze'lyesebb.

"A magyar politikai publicisztika ke'tfe'le e'rtelemben besze'l populizmusro'l.
Egyre'szt populista'nak nevezi azokat, akik minden bajt idegen hatalmak
magyarellenes cselszo~ve'se'vel, idegen faju' elitek hatalombitorla'sa'val,
idegen faju' lumpen elemek bu"no~zo" e'letmo'dja'val magyara'znak. E
ne'p-nemzeti szinezetu" populizmus programja az igazsa'gte'tel e's a hatalom-
a'tmento"k kisepru"ze'se, magyar e's kereszte'ny ko~ze'poszta'ly a'lli'ta'sa az
u'gymond kommunista e's nem magyar elit helye'be, e's szigoru' rendcsina'la's.
Hagyoma'nyoke'rt a ke't vila'gha'boru' ko~zti sze'lso"jobbhoz nyu'lik vissza,
retorika'ja leplezetlenu~l antiszemita.

Ma'sre'szt populista'nak szoka's nevezni azokat, akik minden szocia'lis
ko~vetele'st felkarolnak, aka'r teljesi'theto", aka'r nem. Ebben az e'rtelemben
populista'k azok, akik egyszerre akarja'k a ko~ltse'gvete'si hia'ny
me'rse'kle'se't, a ba'nya'k e's a koho'k mu"ko~dtete'se't, a'llami ta'mogata'st
a szovjet vila'grendszer o~sszeomla'sa miatt szenvedo" mezo"gazdasa'gnak,
magasabb minima'lbe'reket e's a munka's kiszolga'ltatottsa'ga't no~velo"
ide'nyfoglalkoztata's visszaszori'ta'sa't, az ingyenes ege'szse'gu~gyi ella'ta's
mego"rze'se't e's terme'szetesen me'g az infla'cio' gyors cso~kkente'se't is.

A ke'tfe'le populizmus politikai e'le ellente'tes ira'nyu', az egyik
korma'nypa'rti, a ma'sik korma'nyellenes. Ta'rsadalmi ko~zo~nse'gu~k is ma's:
a korma'nypa'rti populizmuse' elso"sorban a hagyoma'nyos ko~ze'poszta'ly, a
korma'nyellenes populizmuse' elso"sorban a le'tbizonytalansa'g a'ltal
fenyegetett munka's, irodista e's nyugdi'jas. Me'gis van valami ko~zo~s
bennu~k, ami indokolja az o~sszefoglalo' "populista" megneveze'st: mindketto"
e'rze'ketlen az alkotma'nyos norma'k ira'nt, mindketto"to"l idegen az
alkotma'nyos inte'zme'nyek stabilita'sa'nak tisztelete. Mindketto" - a valo'di
vagy ve'lt - ne'pakaratra hivatkozik a demokra'cia elja'ra'si szaba'lyaival
szemben. A korma'nypa'rti populizmus indulatainak ce'lta'bla'ja a joga'llam,
melynek korla'tai ve'dik az egye'nt e's a kisebbse'geket a hatalmi vagy
to~bbse'gi o~nke'nnyel szemben. Jelszava: ha a jog ellentmond a ne'p
igazsa'ge'rzete'nek, akkor az igazsa'gnak kell e'rve'nyt szerezni. A
korma'nyellenes populizmus du~he a parlamenta'ris mechanizmusokat veszi
ce'lba. Jelszava: ha a parlament megszavazza "ezeknek" a ke'tkulcsos a'fa't,
kergessu~k el a parlamentet. Va'lasszunk magunknak u'j Orsza'ggyu"le'st, amely
majd gondoskodo' ado'to~rve'nyeket hoz.

A korma'nypa'rti populizmus to~megbefolya'sa korla'tozott. A'satag rasszizmusa
nem vonzza, nacionalista hangoskoda'sa taszi'tja az orsza'g be'ke'je'e'rt
aggo'do' to~bbse'get. A sze'lso"jobb me'gis vesze'lyes, mert benn van a
hatalomban, mert a korma'ny eltu"ri, hogy fe'lkatonai csoportokat szervez az
utca megho'di'ta'sa e'rdeke'ben, e's mert a koali'cio' me'rte'kado' ko~rei
u'jra e's u'jra engedme'nyeket tesznek retorika'ja'nak. ...

A korma'nyellenes populizmus jo'val nagyobb to~megeket vonz. Ta'pla'lo'ja a
munkane'lku~lise'g, e's a jo~vedelmek ele'rte'ktelenede'se. Megtestesi'to"i a
tisztes szege'nyse'gbo"l a teljes le'tbizonytalansa'gba su"lyedo" csala'dok, s
me'g inka'bb azok, akik me'g tartja'k a munkahelyu~ket, akik me'g fizetik a
lakbe'rt, a villanysza'mla't, de abban a fe'lelemben, hogy a ko~vetkezo"
csapa'st ma'r nem bi'rja'k ki. Sokan vannak, e's a bela'thato' jo~vo"ben
sza'muk nem fog cso~kkenni. Azonban nem ve'gzetszeru", hogy a parlament- e's
pa'rtellenes politikai populizmus ta'bora't dagassza'k. Nem egyszeru"en aze'rt
fordulnak szembe a politika'val, mert az nem ki'na'l megolda'st a sorsukra,
hanem aze'rt, mert az a mindennapi e'let gondjaito'l elszakadt hatalmi
marakoda'snak tu"nik fo~l. Aze'rt vesze'lyeztetik a demokra'cia rendje't, mert
a politikai vezeto" re'teg tekinte'lye sze'tporladt a legitima'cio's harcokban.

_A magyar demokra'cia jo~vo"je atto'l fu~gg, hogy sikeru~l-e ve'get vetni az
a'tmeneti ido"szak legitima'cio's bizonytalansa'ga'nak, legitima'cio's
ku"zdelmeinek._" (Kis Ja'nos: Gondolatok a ko~zeljo~vo"ro~l, MH, XII. 24.)

De erre egy kello" felke'szu~le's ne'lku~li va'laszta's biztos nem alkalmas.
Hogy Bozo'ki Andra's frappa'ns ke'pe't ide'zzem: (M Narancs, XII. 23.) "Egy
dologban bi'zhatunk: a magyar a'llampolga'rok jo'zan to~bbse'ge'nek sokszor
bizonyi'tott e'rettse'ge'ben. Reme'nykedhetu~nk abban, hogy a va'laszto'polga'-
rok bela'tja'k: a demokra'cia dra'ga'bb kincs anna'l, hogy az Antall-korma'nyt -
Dugonics Titusz mo'dja'ra - a demokra'cia'val egyu~tt buktassuk meg."

Ko"ro~si Ga'bor