Kedves SZALONtagok,

	Leirer Laci, remelem olvasod a SZALONt a koltozes ellenere. Hadd huzzam
meg a labad (pull your leg), ami helyett inkabb "cukkoljalak" ugy emlek-
szem a helyes szo. Szoval az "utanam az ozonviz" elott azt irod, hogy sem
idod, sem energiad nincs. Hany sor lett volna a 211 helyett, ha lenne idod
es energiad?
	Olivier, "se mettre en boule" eleg jol forditodik "duhbe gurul" alak-
ban (es a "boule" is kisse belekerul). Viszont, amikor me'g en tanultam
az argot-t (:-)), akkor a "flipper" azt jelentette, hogy valaki a drug-ok
(narcotiques) hatasa alatt van (angol slang-ben "high"), ami a "planer",
vagy "de'lirer" kozhasznu szoval azonos. Tovabba, a cornichon/concombre
ellentet az angolban is megvan: gherkin/cucumber, sot a magyar uborkanak
inkabb a "pickle" (elkeszitesi mod) felel meg. Megjegyzem me'g a "cornichon"
egy argot jelenteset, magyarul "zoldfulu", tapasztalatlan ficko. A "courgette"
helyett gyakori a "courge aubergine" es a "courge a` la moelle" a nagyobb
varosokban. (Azt hiszem, hogy a "courgette" videki tajszo volt regebben.)

	Ha't ezt is megtargyaltuk...

	F. Miki

Sok idelatogato ismeros szerint semmi. A hollandok maguk persze maskepp
latjak, ime a Volkskrant ("ertelmisegi" orszagos napilap) 1992 majus 2-i
szamabol egy olvasoi levelreszlet:

  "A europai vallalkozo-paradicsom olyan elkerulhetetlennek tunik, mint egy
termeszeti katasztrofa. Nemsokara csak azok az orszagok tudjak mar tartani
a lepest amelyek a vallalkozokat leginkabb elkenyeztetik es a kozossegi
szolgaltatasokat a legnagyobb kozos nevezo szintjere redukaljak. Mostantol
ismet a penzkereses a lenyeg; a jatszadozasnak vege.
  Aki magasabb munkanelkuli segelyeket fizet, mint Gorogorszag nem tud majd
konkurralni. Aki Anglianal szigorubb kornyezetvedelmi kovetelmenyeket
tamaszt, milliardos beruhazasokat szalaszt el. Aki sokat kolt beteg-, es
idosellatasra, nem veheti fel a versenyt Portugaliaval. Amelyik
munkavallalo nem hajlando napi tobb reszletben dolgozni, lathatja majd,
hogyan tunik el munkahelye Kelet-Nemetorszagba, ahol az emberek kinjukban
keszek naponta haromszor bemenni dolgozni. Aki Franciaorszagnal kevesebb
atomeromuvet epit nem tud megelni. Aki tobbet vacakol termeszetvedelmi
teruleteken atvezeto vasutvonalak epitesenel, mint Belgium, megnezheti
magat. Aki az allatok miatt jobban aggodik, mint a spanyolok, lathatja
marhatenyesztoit tonkremenni. Aki a korrupcio ellen tul kemenyen lep fel,
nem lesz komoly ellenfel Olaszorszagnak.
  A vallakozok Europaja szuksegszeru es Hollandia szuksegszeruen aldozataul
esik. Ugy tunik, hogy ezt demokratikusan hataroztuk el, bar kornyezetemben
senki nem emlekszik ra, hogy errol valaha is szavztunk volna. ..."

Sajat kommentarjaimat (esetleg) egy kesobbi szamban.

Eiben Guszti

Szeretnek nehany adalekot fuzni az eskudtek kivalasztasanak temajahoz.
Egy amerikai ismerosom, aki par hete volt eskudt a helyi birosagon, meselte,
hogy a potencialis eskudteket allamonkent mas es mas modszerrel gyujtik
ossze. Egyes allamokban az autovezetoi jogositvany nyilvantartasokbol, mas
allamokban, mint peldaul itt, Georgiaban az allami illetve szovetsegi valasz-
tasokra bejelentkezettek kozul. Ehhez meg azt is jo tudni, hogy az eskudtek
a per idotartamara napi 25$ jarandosagot kapnak, mig a legtobb munkahely
nem ad fizetest erre az idore. Ha valakit kivalasztottak eskudtnek, nincs
pardon, ott kell lenni a birosagon minden nap, amig a per tart. A birosag
semmifele indokkal (kiveve orvosi indokok) nem engedelyez tavolmaradast.
Vagyis ha az egyetemen eppen zarovizsgaja van az illetonek, neadj' Isten
diplomavedese lenne, az nem mentseg. Ugyanigy ha a munkahely megelegeli
a hianyzasokat, es kirugassal fenyeget, az sem mentseg. Nehany allami
munkaltaton kivul senki nem biztositja a munkahely fenntartasat az eskudt
szamara. Osszessegeben tehat a "jury duty" feler egy buntetessel.
   Itt, Georgia-ban ez a buntetes csak a valamilyen calasztasokra feliratko-
zottakat sulytja, ezzel is bovitven a szavazni nem kivano allampolgarok szamat.
Az eskudtek kivalasztasa a potencialis jeloltek kozul szinten erdekes dolog.
Az ismerosom szerint az ugyvedek eloszeretettel valasztanak ki naiv, tapasz-
talatlan fiatalokat eskudtnek, mert ezekbe mindent bele lehet dumalni. Az o
eseteben az eskudtek mindegyike 30 ev alatti volt, 11-en egyetemistak, 9-en
undergrad.-ok. Hogy az ugyvedeknek volt nemi igazuk, azt az bizonyitja, hogy
a valasi perben a feleseg es a ket gyerek azt allitotta, hogy az apa idonkent
elverte oket, amit orvosi leletekkel is bizonyitottak. Az apa ezt tagadta, es
egy tanut hozott sajat vedelmeben, aki allitotta, hogy a vad nem igaz. A tanu
az apa alkalmazottja volt. Ezek utan az eskudtek zome nem volt hajlando meg
vitatkozni sem arrol, hogy valoban verte-e az illeto a csaladjat, mert hiszen
tanu allitotta, hogy nem verte, es ezen kivul az apa egy koztiszteletben allo
vallalkozo, es hivo kereszteny. Elnezest a pletykalkodasert, de azt hiszem
eleg erdekes az eset.
   Aa egyetemista eskudtekkel meg egy ponton jol jar a helyi vezetes. Mivel
Athens egy tipikusan egyetemi varos, a hallgatok a helyi valasztasokon szava-
zataikkal erosen befolyasolhatjak az eredmenyt, ami nem mindig felel meg a varos
allando lakosainak erdekeivel. Az egyetemista eskudtek nagy szama viszont sok
mas egyetemistat elriaszt attol, hogy a valasztasokra feliratkozzon es kitegye
magat az eskudti kotelessegeknek. Igy csokkentik az egyetemistak befolyasat a
valasztasokon.
   Most mar csak annyit teszek a mondanivalomhoz, hogy a srac, aki mindezt
igy eloadta nekem, egy erosen konzervativ beallitottsagu, republikanus szavazo,
tehat meg rendszerellenesseggel sem vadolhato, de a "jury duty" utan kifakadt,
hogy ebben az orszagban csak dumalnak a demokraciarol. Hogy a fentiek kozul
ervenyes volt-e valamelyik problema a California-i birosagra es az eskudtekre,
azt nem tudom, de azt hiszem az amerikai jogrendszerrel vannak gondok.


   Pocsi Laszlo

Findler Miklos irta a napokban:

>miko az ENSZben) es a svedek undok, gyava viselkedese evtizedeken at. Nem-
>csak katonai es politkai, de gazdasagi okokbol sem kellett volna semmitol
>tartaniuk, ha mondjul csak Chruscsov idejen (es nem elobb) eroteljesen
>fellepnek az u~gy kitisztazasa erdekeben. A kormany me'g igyekezett a csa-
>ladjat es baratait "csititani" az eles nyilatkozatokkal kapcsolatban. Az
>is igaz, hogy novere, unokatestverei es baratai me'g most sem adtak fel a
>remenyt, hogy eletben van. Soha nem fogom megerteni a hivatalos sved ma-
>gatartast.

	A sved kulpolitika hagyomanyosan gyava, vagy ahogy ok szivesebben
nevezik ovatos. Nem tudom, hogy erdemes-e moralizalni azon, hogy egy kis orszag
szamara egy nagy orszag szomszedsagaban hol vannak a batorsag hatarai. Az
viszont teny, hogy ez a kulpolitikai magatartas meglehetosen kifizetodo volt
Svedorszag szamara az elmult 90 evben. A Wallenberggel kapcsolatos
ovatossagnak, a 40-es, 50-es evekben, van azonban nehany egyebb osszetevoje is.
Az egyik a haboru alatti sved magatartassal magyarazhato. Egeszen 1942-ig
Svedorszag, amolyan csendes szovetsegese volt Nemetorszagnak. Ezt szamos teny
demonstralja, pl. A sved kormany atvonulasi lehetoseget biztositott a nemet
csapatszalito szerelvenyeknek Norvegia fele (mellesleg a norveg vasercet is
Svedorszagon keresztul szallitottak). Svedorszag nem fogadott be menekulteket
Norvegiabol, sot akiket elfogtak, atadtak a nemet hatosagoknak. Svedorszag reszt
vett Nemetorszag felfegyverzeseben is (a magyar hadsereg is reszben sved
neheztuzerseggel volt felfegyverezve, a katona viselt
idosebbek szamara a BOFORS nev ma is az agyu szinonimaja). Az antiszemitizmus
is igen eros volt. Hitler hatalomrajutasa utan egyre tobb zsido szarmazasu
nemet keresett menedeket Svedorszagban. A menekultek megjelenese eroteljes
rasszista kozhangulatot valtott ki, amely nyilvanvaloan nem hagyta hidegen a
kormanyt sem, ugyanis felkerte a nemet hatosagokat, hogy a zsidoszarmazasuak
utlevelebe J betut pecseteljenek (ez meg a David csillag viselesenek kotelezove
tetele ELOTT volt). Azutan, ha valaki ilyen utlevellel erkezett Svedorszagba,
meg a hataron kiutasitottak. Sved onketesekbol allo SS-hadosztaly az un.
Viking-legion harcolt a nemetek oldalan stb.
	Ezutan kovetkezett a nemetek narviki es sztalingradi veresege, amely
hivatalos politikajanak "atertekelesere" kesztette a sved kormanyt. Svedorszag
menteni probalta a menthetot. Objektiv feltetelezesek szerint a Wallenberg
misszio is ennek a politikanak a resze a lehetett.
	Wallenberg onfelaldozo munkajat segitette az a teny is, hogy viszonylag
jo nemet kapcsolatokkal rendelkezett (ami a korabbi szivelyes nemet-sved
kapcsolatokat tekintve nem is tul meglepo). Az sem veletlen, hogy a nemetek
elfogadtak a sved kovetseg altal kiallitott un. skyddspass-t, amely okmany
bizonyitotta, hogy tulajdonosa egy semleges allam polgara (csakhogy ilyen
okmanyt szamos nagykovetseg allithatott volna ki, mintahogy szamos esetben meg
is tettek, csakhogy ezeket az okmanyokat a nemetek nem respektaltak). Az egyik
ilyen jo kapcsolat eppen Marcus Wallenberg volt,Roul Wallenberg nagybatyja, aki
ezidotajt az IG-Farben nevu nemet vegyipari ceg foreszvenyese volt. Errol a
cegrol tudni kell, hogy ez allitotta elo a Zycklon-B nevu anyagot, amelyrol a
gyar vezetese nagyon is jol tudta, hogy milyen celra hasznaljak. A nagybacsi
neve es esetleges befolyasa, tehat segitette Wallenberget kuldeteseben, azonban
kellemetlen teherre valt. Az IG-Farben neve ugyanis meglehetosen
rosszul csengett a haboru utan es Svedorszag mindenkeppen szerette volna
elkerulni, hogy ez a nev osszefuggesbe keruljon az orszaggal, illetve az egyik
legbefolyasosabb bankarcsalad nevevel ( a Wallenberg csalad egyebkent a mai
napig a sved gazdasag kb 20%-at birtokolja). Ezenkivul Svedorszag szerette
volna, ha a vilag elfeledkezik az 1942-ig tarto meglehetosen szivelyes
sved-nemet kapcsolatokrol. Igy egeszen az 50-es evek kozepeig nem nagyon
bolygattak a Wallenberg ugyet. Jellemzo momentum, hogy dacara annak, hogy a
Ljubjanka borton csak 20 perces setaut a sved kovetsegtol, Wallenberg aktajaban
nem talaltak latogatasra utalo megjegyzest.

Szabo Kalman (Lund, Svedorszag)

Csak ket dologrol

Kedves Radnai Tamas!

Jo, most hagyjuk a piros nadragos seregeket...
(Kulonben jot mulattam rajta, bar - ezt biztos
Te is erezted - kisse idetlenul jott ki a dolog.
Mibol gondolod, hogy a TIPP olvasoi fejbol tudjak
a cikkeimet? :-)

Keszseggel elismerem, tevedtem. Antall egeszsegi
allapotarol a kommunike valoban csak a helyhato-
sagi valasztasok utan jott ki. No, de ennyi poli-
tikai ovatossagot mar csak meg lehet engedni egy
minisztertelnoknek!

Hogy tudjuk-e orvosai nevet? En nem tudom, mert
elfelejtettem. De ugy emlekszem, negy volt, es
oda volt kanyaritva mind a negy neve a hivatalos
kommunike ala, amit a betegsegrol tettek kozze.
(Ha Teged mindez a TASSz-ra emlekeztet... - hat,
tudod, a kommunizmus emleket valoban nem lehet
egyik naprol a masikra kiirtani a fejekbol. De mi
koze ennek Antallhoz?) (Ja, hogy a feherversejtszam
is erdekel? Mondd csak, nem vagy tul kivancsi?)

Kulonben en sosem beszeltem "halalos betegsegrol"
Antallal kapcsolatban. Kulonben sem szeretem
a "halalos" jelzot. Tulsagosan eloiro jellegu.
(Ugyanakkor maga az elet egy "halalos betegseg",
nem igaz? A vegso kimenetele nem korrigalhato. :-(
)
Beszeltem viszont gyogyithatatlan betegsegrol,
abban az ertelemben, hogy a makulatlan egeszseg
allapota nem hozhato vissza. Node a gyogyithatat-
lansag nem jelent kezelhetetlenseget is egyuttal.
Errol irtam mar. Lehet, hogy miniszterelnokunket
jo 15-20 evig elkezelgetik, es akkor mi van?

Ami a munkasok erejet illeti, csak arra hivnam fol
a figyelmedet, hogy az epitoiparon kivul vannak ba-
nyak, meg kohok, meg egyeb "jol fizeto" helyek is
Magyarorszagon, ahova - gondolom - egyikunk sem szi-
vesen konvertalna magat. (Fizikai ero ide vagy oda.)

Eszrevetelem meg annyi, hogy az ertelmisegi tevekenyseg
megfelelo javadalmazasanak nem foltetlenul kormanyzati
dontes utjan kell kialakulnia. Ez foltehetoleg Amerika-
ban, de meg csak Japanban sem igy tortenik.

Udvozlettel:                       Szekely Zoltan

Koszonom az eskudtszekre vonatkozo uzeneteket. Most mar tiszta a kep. Annak a
keresnek viszont, hogy mint L.A. kozeleben lako (kb. ket oranyira van a belva-
ros) adjak helyszinu beszamolot, sajnos, vagy inkabb szerencsere nem tudok ele-
get tenni, mert nalunk joforman semmi sem tortent. Az egyetemi demonstraciorol
mar irtam; a varosi tuntetesen is javareszt egyetemistak vettek reszt; komoly
zur nem volt. Az egyetlen dolog, ami valtozott, hogy csutortokon nem 10-ig, ha-
nem csak 7-ig jartak a buszok. Ezen kivul a baptista templomban egesz ejjel
egyutt volt nehany szaz ember. Igaz, hogy Riversidon foleg "white-ok" es hispa-
nok elnek, az egyetemen ehhez jon meg a sok azsiai, de ok elegge apolitikusak;
negerek nem nagyon vannak. A L.A.-i dolgokrol az orszagos TV-k is reszletesen
beszamoltak (legalabbis a CBN, amit en nezek), igy a TV-s elmenyek leirasat
mellozom. A veglegesnek tuno statisztika szerint 50 ember halt meg, kozel 2000-
a sebesult (kozuluk cirka 200 sulyosan), csaknem tizezer (!) (9500) embert
csuktak le; kb. 5000 gyujtogatas volt, 6000 katonat es gardistat vetettek be.
Orosz Ferenc, Riverside

Tegnap Cser Feri kerdezte, hogy vajon mennyire tragikus a szovjet
"piac" osszeomlasa. Kulonbozo forrasokbol, kulonbozo cikkek/tanul-
manyok szamara, kulonbozo idopontokban az elmult ev alatt az alab-
bi, nemileg relevans adatok vannak a kezemben erre nezvest.

-----------------------------------------------------------------------
Az allamszocialista orszagok reszesedese Magyarorszag kulkereskedelmebol
                              [%]
(A megfelelo osztrak adattal. Ez utobbi azert relevans, mert Ausztria
a "nyugaton" Finnorszag mogott a masodik volt a KGST-kereskedelemenek
merteket tekintve. Sajnos a finn adatom nincs meg.)

Inadekvat logikak es konceptualis megkozelitesek

Kedves Szabo Zoltan!

Tevedesben kell, hogy legyel, ha valamifele
fuzzy-logikaval akarsz ervelni tarsadalmi ker-
desekben. A logika - Te is jol tudod - nem azonos
a matematikai logikaval. Bizonyos ertelemben mate-
matikai sovinizmus ("matosoven"-kedes) ha mindent
a matematikabol kolcsonzott fogalmakkal akarsz le-
irni. Mondom ezt matematikuskent. :-(

Egyes, a tarsadalomrol, vagy annak egy reszleterol
tett allitasok implikacioi nem kepezik "szabad rablas"
teruletet. (Valojaban az implikacio szo sem relevans
itt, hiszen szo sem lehet szimpla, a matematikai imp-
likacio nyil-muveletevel ekvivalens kovetkeztetesrol.)
Az allitasok helyes tartalmi ertelmezese kriteriumanak
megfogalmazasa bizonyos kommunikacio-elmeleti megkozeli-
test tesz szuksegesse.

Az allitasok maguk, kommunikacio-elmeleti szempontbol
valamifele "adast" jelentenek: egy adott gondolat ki-
bocsatasat. Az adas vetelehez "vevo"-re van szukseg.
Az adas esetenkenti vetele sajatos kolcsonhatast hoz
letre, csunya szoval akceptust. Ez az akceptus azt a
dolgot jelenti, ami letrejon egy bizonyos adas (cikk,
level, beszelgetes, tv-tudositas, stb.) vetele (olvasasa,
meghallasa, folfogasa, stb.) eseten.

Az akceptus minoseget ket dolog nagymertekben meghatarozza.
Az egyik az adas akceptfelulete, ami a kibocsatott tarta-
lom illeszkedo-kepesseget, "vitathatasi intervallumat", ak-
ceptalhatosagat (nem teljesen = a szo koznapi jelentesevel)
jelenti. A masik ilyen dolog a vevo oldalan jelentkezo akcept-
felulet, amely az adas befogadasanak kepessegere, az adott tar-
talom iranyaban meglevo nyitottra, stb. utal.

A kategorikus kijelentesek ebbol a szempontbol tipikusan
"gombolyu" allitasok. (V.o.: Katona Klari "Gombolyu" c.
szamaval.) Sima az akceptfeluletuk, altalaban csak fonntartasok
nelkul elfogadni, vagy azon nyomban visszautasitani lehet oket.
Az "elzarkozas" egy adott tartalom befogadasatol (pl.: "Apu,
ugye a szulinapomat a Bahamakon toltjuk?") a masik oldalon,
a vevo oldalan jelent szimpla akceptfeluletet. "Ne is almodj
rola.") A konszenzuskereses eppen az adasok es a vetelek akcept-
feluleteinek egymashoz valo szandekolt kozeliteset jelenti, egy
esetleges konszenzus pedig egy adott kerdesben az akceptfeluletek
illeszkedo talalkozasat fogalmazza meg.

A kapcsolodas, persze, nem ilyen egyszeru kerdes. Nezzuk, mi van,
ha a vevo egy adasra "nem vevo". Ez mit is jelent? Az akceptfelu-
letek inkompatibilitasat, illeszthetetlenseget. A inkompatibili-
tas egyszeru deklaracioja meglehetosen ritka. Az akceptus elmara-
dasanak magyarazatat tobbfele strategia szerint lehet megadni:
1. az adas tartalmi elutasitasa, az adas akceptfeluletenek
   elharitasa ("hagyjuk, ez nem az en asztalom");
2. az adas tartalmi modositasa, akceptfeluletenek perturbalasa
   ("nezzuk, osszeomlik-e a felulet egy kis razkodastol");
3. az adas tartalmanak onkenyes torzitasa, az akceptfelulet defor-
   malasa ("aha, akkor Te SZERINTEM ezt meg ezt mondtad").

Mig az elharitas aranylag szolidan kivitelezheto, addig a pertur-
balas mar vitagerjeszto hatasu. A perturbacio kovetkezteben az
ado fel az adas ujraallitasara kenyszerul, sok esetben az akceptfe-
lulet tamadott (johiszemu esetben tenylegesen is szingularis)
pontja koruli feluletresz kinagyitasat, reszletezeset vegzi.
Ilyenkor generalodhatnak uj, gazdagabb akceptfeluletek. Rossz-
hiszemu perturbacio eseten (amikor valojaban nincs szingularitas az
adott pontban) nem tortenik generacio, viszont a feluleten lokalis
serules keletkezhet.

A legdurvabb eset a deformacio. Ilyenkor a vevo az adas akceptfelu-
letenek nem egyetlen pontjat tamadja (mint perturbacio eseten),
hanem agressziv modon rombolni igyekszik e feluletet. (Megprobal-
ja "rovidre vagni".) Az adas akceptfeluleten keletkezo serules nagy-
sagatol fuggoen beszelhetunk itt meg egyaltalan akceptusrol. (Az
agressziot elkoveto vevo szempontjabol az a legkedvezobb, ha valamifele
"rakos" feluletburjanzas jon letre, ami az adas akceptfeluletet "halalo-
san" roncsolja.)

Az adas, persze, nem csupan egyetlen peldanyban kinalja fol akcept-
feluletet. Valojaban annyi akceptfelulete van amennyi vevo akad.
Ilymodon az adas spontan onvedelemmel rendelkezik: esetleges ag-
resszio eseten is legfoljebb az adott vevohoz kapcsolodo felulete
deformalodik es megy tonkre az akceptus. (Ezert is tartja fontosnak
a vevo, hogy az o sajat akceptfelulete legyen dominans az osszes
vevo-feluletek kozott. Eszkoze erre a "kampany", amit most nem
kivanok reszletezni.) Ugyanakkor lehetseges a tobbi vevo fele
nyujtott akceptfeluleten a konszenzus kialakulasa.

A helyes tartalmi kovetkeztetesek levonasahoz tehat elenged-
hetetlen az adas-folyamat akceptusainak hozzavetoleges elem-
zese.

Ha most az elektronikus beszelgeto-klubokban zajlo vitakat vesz-
szuk szemugyre, vilagos, hogy szamtalan illusztraciot, egesz "pelda-
eset antologiat" kapunk a fontiek megertesehez.

Legyen szabad most csak arra hivatkoznom, hogy a centralizalt
beszelgeto-klubokban (ahol moderator is van) letrejon egy sa-
jatos akceptus-tipus, megpedig az egyes adasok feluleteinek
akceptusa a kozponti helyzetben levo vevo (a moderator) akcept-
feluletevel. Ha ez a kiemelt vevo ezen akceptus soran a pertur-
bacio vagy a deformacio eszkozehez nyul az adas feluletevel szem-
ben, akkor ennek kiemelkedo jelentosege van a beszelgeto-klub
akcept-viszonyaira nezve. Ezt a helyzetet tovabb "sulyosbitja"
az akcept-beszuntetes lehetosege (ami a moderator vita-zarasi
jogaban olt testet), amit a fonti kommunikacio-elmeleti sema
nezopontjabol valamifele szonyegbombazashoz hasonlithatnank.

Udvozlettel:                       Szekely Zoltan