Konkol Attilanak:

Egy halom dolgot nem ertek.  Ezek kozott van az is, hogy merges voltal amikor
az elso leveled a "Tarsadalmi celok" vitaban megirtad.  Miert voltal merges? 
Tamadott valaki szemelyesen?  Es miert mentegeted gondolataidat a merges
lelkiallapottal?

Nos, nem szukseges agyonudvariaskodni a stilust, tehat leirhatom kontorfalazas
nelkul, hogy a "larpurlar" tudomany bizony meger egy miset.  Egy parhuzamot
hoznek illusztracionak.  A nyugati egyetemek matematika tanszekei oktatnak
"tiszta" es "alkalmazott" matematikat.  (Nalunk ez a szetvalasztas meg a 60-as
evek legelejen megszunt).  Ugye, a tiszta matematikaban nyilvan nem az a
lenyeg, hogy esetleg alkalmazasai vannak/lehetnek.  Ott inkabb a muveszet, az
esztetikai elmeny a fontos.  Es ha mar itt tartunk, hat a "l'art pour l'art"
koldoknezese talan elvetendo?  Allitsd csak szembe Chagall-t a kortars Bauhaus
praktikus dekoraciot hirdeto iranyaval.  Talan jol megfelelnek ezek a tiszta
illetve alkalmazott matematikai agazatoknak.  Nos, Chagall nem segit semilyen
gyakorlati feladat megoldasaban (beleertve Europa elsivatagosodasanak
megallitasat is), mint ahogyan diofantikus problemak (pl a Fermat-sejtes)
tanulmanyozasa sem segit, sot a Hubble-konstans preciz ertekenek megallapitasa
sem.  (Ha Chagall nem jo pelda, akkor talan Derain vagy Mondrian vagy Vasarely
megfelel?).  Okay, egyikunk sem mondta, hogy a sivatagosodast ez vagy az
okozza!

Mindennapi kenyerunk szukseges es erre leginkabb akkor figyelunk, ha keves van
belole, vagy semmi sincs.  De nem csak kenyeren el az ember!  Olvastam, hogy a
hadifogolytaborban mihelyt az elelmiszerellatas a minimum fole emelkedett,
azonnal megjelent az oltozkodesi divat.  Ilyen az ember, es ez emeli az allat
fole: elemi szuksegletei kielegitese utan nem csak gyakorlati dolgok
foglalkoztatjak.

A totottkaposzta-bor/sor-foci-video paragrafusom inkabb szimbolikus volt, nem
kellett volna betu szerint erteni.  Kis buntudatom lett, mert en ugyancsak
gyakran eszem hust, nem vetek meg egy pohar jo bort, vannak olyan meleg nyari
estek amikor nehez ellenallnom egy korso habos sornek.  Daniaban bizony csaknem
mindig kellett futenem, negyevenkent nezek focit es igen, VAN videom, bar
ritkan hasznalom es akkor sem pornofilmet nezek rajta.  ENNEK ELLENERE en is
szoktam gondolkodni, mint elismerted, es ha ezek eredmenye mas mint a tied, az
nem eletmodunk kulonbsegevel magyarazhato.  Eltem mar sokkal szerenyebb
korulmenyek kozott is es akkor is irtam ostobasagokat, tehat az eletmod vagy
etrend es a gondolatok minosege kozott aligha van korellacio.

Gyanitom, hogy erted amit mondtam, de nem mersz a lenyegre valaszolni, hanem a
szohasznalatba es a pontosvesszokbe kotsz bele.  Ha csak a manak elunk, ha csak
pillanatnyi elvezeteinket hajhasszuk, ha csak anyagi igenyeinket elegitjuk ki,
akkor mi magunk is szegenyebbek leszunk, gyermekeinknek meg ennel is kevesebb
jut es nem marad utanunk semmi. Raadasul Europa egyre gyorsabban sivatagosodik,
hogy neked is oromet szerezzek kedvenc kepeddel.  

Ha azt mondod, hogy futyulsz az utokorra, mert csak a pillanat szamit, ezt
elfogadom, bar nem osztom.  Irasodbol nem ez derul ki, nem te vagy a fogyaszto,
pazarlo tipus.  Ha kenyered egyenletesen osztod szet mindenkinek, tisztellek
erte, de tudom, hogy ez miert nem segit senkin es hogyan vezet ehinseghez.  Ha
azon nyafogsz, hogy az oncelu tudomanyos kutatas vagyonokat emeszt, amivel
szazezrek eleten lehetne javitani, nem azzal valaszolok, amivel Kocsi Zoltan,
aki ramutatott a kutatasai koltsegeknel ezerszer nagyobb katonai kiadasokra meg
egyeb tekozlasra, hanem megismetlem az eletszinvonal javitasanak pillanatnyi es
relativ jelleget.  Azt, hogy nem vezet sehova.  Hogy meg a sirkovekre sem lesz
ravesve: "Elt 26 evet, ebbol egy fel evig valamivel jobban, a tudomanyos
kutatasokra szant penzek segelyekke valtoztatasanak idoszakaban".

A bolcsesz, aki evtizedek ota elegedetlen az irasaimmal, belatja, hogy jobbakat
mar aligha varhat tolem es ezen eltunodik, mikozben kavarja a toltottkaposztat
(evente egyszer).  En ugyerzem, ha igyekezetem ellenere sem tudom megnyerobben
kifejezni gondolataimat, azert megis sikerult ezt a vitat elinditani.  Talan Te
is, en is, masok is tisztabban latjak SAJAT erveiket es azert ez "nem semmi"!

Udvozlettel,  Gabor

Kedves Gabor,

Had hozzak meg egy peldat az ismeretek valtozasara. Barataim sajnos
mar tuzet rakni sem tudnak, mindig nekem kell a terepet elokesziteni
a szalonnasuteshez, pedig parszazezer eve mennyire ertettunk ehhez
is ;-) Egyebkent en ugy talalom, hogy Henry Ford ota nagyobb kepzett-
segu munkasokra van szuksegunk, mint Henry Fordnak, neki meg kisebbre
volt szuksege, mint egy fokkal elotte. O hozta be a szalagrendszert,
de ma mar a szalagok bonyolultabbak, es ne felejtsd el azokat sem,
akik a kek gallerjukat kifeheritettek es szoftve'resre dolgozzak
magukat. A regi ertelemben vett munkasra kevesebb szukseg van, de
ha az altalanos kepzettseget nezed, ott a kovetelmenyek nottek. Ma
jokerekre van szukseg, ezert vannak az oreg munkavesztett banyaszok
remenytelen helyzetben.

Hidas Pal

Van-e egy tarsadalomnak celja? Akik szoktak olvasni  vilagot helyrerako
szovegeimet, tudjak, nem erossegem a definiciok abszolut pontossaga, a
pozitivista erveles. Most azonban ra kell arra mutatnom, hogy a tarsadalom
celjarol, mint ilyenrol, nehez beszelni. Egyszeruen mert ez ido es helyfuggo
fogalom. A tarsadalom nem egy sztatikus kepzodmeny, hanem egy folyamat.
Ennek az onszervezodo rendszernek megvannak a belso koherenciai, amik
tarsadalomma teszik. A belso  kapcsolatrendszerek kozul neha ez, maskor amaz
valik fontosabba, emelkedik megfogalmazott, kinyilatkoztatott tarsadalmi
cella.

  Az onszervezodo rendszernek normal allapotaban folyamatosan alkalmazkodnia
kell a termeszeti es human kulvilaghoz, azokkal allando intenziv kapcsolatban
kell allnia. Mast nem tehet, ha begubozna, elkerulhetetlenul degeneralodik,
hanyatlik, elpusztul. Tehat a celokat csak ebben a viszonyitasi rendszerben
lehet megfogalmazni, azaz azt kell vizsgalni, mi az alkalmazkodas feltetele.
Hogyan kell a rendszernek belulrol atstrukturalodnia, hogy megfelelhessen a
valtozasok tamasztotta kihivasoknak. Nem szeretnek most rogton a mai magyar
tarsadalom allapotanak diagnosztizalasaba belevagni. Inkabb egy tarsadalom
fennmaradasanak, alkalmazkodasanak altalanos jellemzoit vazolnam. Mert vegul is
a cel a megmaradas, kerdes, hogy ez milyen aron lehetseges. Mik a tuleles
altalanos feltetelei, mikor orizheti meg egy tarsadalom az onazonossagat,
ezek azt hiszem azok a szempontok, amiket tarsadalmi celokkent jelentkezhetnek.

  Eloszor arrol, mi az, amit nem erdemes celkent kituzni, mert talmi, nem
maradando. A birodalom alapitasa peldaul. Lehet idolegesen nagyobb foldrajzi
teruletekre kiterjeszteni a fennhatosagot, csakhogy ezt nem lehet fenntartani.
Egyszeruen nem lehet egy olyan rendszert teremteni, amelyben rovid idon belul
koherensse lehetne osszerazni az anyaorszagot es ujsutetu szerzemenyeit, ezt
akar rendszerelmeleti keptelensegnek is nevezhetjuk, ha nagyon utananeznenk.
Mostanaban a kozep-azsiai es kaukazusi volt szovjetkoztarsasagokbol
Oroszorszagba aramlo, a jovendojuktol szulofoldjukon joggal rettego, mondhatni
foldonfutova valt oroszok millioi szolgalnak erre keseru peldakent. Erdekes,
errol alig hallunk. A nemzeti ontudatot sem erositi kulonosen kesobb az, hogy
harom tenger mosta Magyarorszag hatarait, avagy mekkora volt valaha
Lengyelorszag. Regi kor arnyain merengeni mit er? Tarsadalmi celkent inkabb a
kulvilaggal valo organikus kapcsolatrendszerek fejleszteset erdemes kituzni,
mint a kereskedelem es az egyuttmukodes ezer egyeb modja. Ezek mindenki szamara
elonyosek lehetnek, ezert maradandoak, fejleszthetoek, fenntarthatoak.

   Stabil tarsadalmat nem lehet tehat kifele iranyulo agressziv expanziora
alapozni, ez belathato idon belul kifullad es bekovetkezik a felbomlas. Az
egyeduli novekedesi lehetoseg amely mindenki szamara kivanatos a minosegi.
Ez nyitva all minden tarsadalom szamara, lehetosegei korlatlanok, nem egymas
elleneben, hanem egymassal egyuttmukodve erhetok el. Minosegi novekedesen a
tarsadalom kapcsolatrendszerek fokozodo differencialodasat, tagolodasat,
az egyre kifinomultabb csatolodasi formak megjeleneset ertem. Csak az ilyen
fejlodes teheti lehetove a fenyegeto kornyezeti valsag lekuzdeset, a veszesen
nagy egyenlotlensegek tovabbi fokozodasat, stb.

   Az ilyen iranyu novekedes alapfeltetele az ember-ember kozotti
kolcsonhatasi formak gazdagodasa, egyre sokoldalubba valasa. A kommunikacios
csatornak bovulese, a szellemi termekek szabad cserejenek lehetosege. Ezek
feltetelei az emberi szabadsag es a muveltseg egyre magasabb szintje. Enelkul
nem megy. Ami alapvetoen fontos, a szabadsag nem jelentheti azt, hogy
iskolazatlan, muveletlen is lehetek. Az amerikai altalanos muveltseg oly
alacsony szintje annak lehet a kovetkezmenye, hogy a szabadsagra neveles arra
is kiterjed, miszerint a gyermek maga donti el, ohajt-e tanulni. Termeszetes
a nagy tobbseg valasztasa. A tanulasi kenyszer jelentette uniformizalodasnak a
veszelye es a szabadsag, az egyeni adottsagok kibontakoztatasa harmonikus
osszjatekanak megtalalasa a tarsadalom kozponti celja kell majd hogy legyen.

  A vazolt trend jellemzi az emelkedo tarsadalmakat. A Tavol-Kelet orszagait
Japant, Kinat es a tobbi kistestvert hagyomanyosan a muveltseg, az iskola, a
szellemi ertekek tekintelye jellemzi. A japan ember egyik elsorendu kotelessege
az, hogy gyermekeinek minel magasabb szintu muveltseget biztositson. A zsidosag
szemleleteben a vallasos es szellemi ertekek tisztelete, az azok irant valo
erzekenyseg, az iskolazottsag es muveltseg mindig is meghatarozo szerepet
jatszott. A gazdasagi, penzugyi teruleten elert sikereik csak a fenti
alapertekek tiszteletenek es kituntetett szerepenek kovetkezmenyei voltak.

  Mivel a vilag kiszamithatatlan, es a konkret feladatok, a nagy fal felepitese
,
a sivatag termove tetele stb. mind mulando, teljesitheto vagy teljesithetetlen
celok, a tarsadalom alapveto celjakent a fentieket, tehat az oktatasra es
muvelodesre valo hangolodast latnam. Ez termeszetesen egyuttjar a tudomany, a
muveszetek, a kultura es a vallas meg uzlette nem valt tartomanyainak kozponti
tamogatasaval. Nem lehet megoldhatatlan feladat ezek fenntartasa, egyuttesen is
joval kevesebbe kerulnek mint a katonasag. A tobbi, a gazdasag, a kereskedelem
es kulkapcsolatok, a kornyezetvedelem, az egeszsegugy, a nagy fal megepitese
stb  megy majd magatol.

  Itt persze utkozunk azzal, hogy egy valasztott kormanynak negy-ot eve van
arra, hogy rendbetegye az orszagot, de a fentiekre valo hangolodas nem is
annyira anyagi befektetesekkel, hanem szellemi iranyvaltassal jar. Nem a
parlamenti frakciok feladata, hanem az ertelmisege, visszajutunk az elozo
vitahoz. Most talan jobban ertitek, mi a bajom az ertelmiseggel, miert nem
fogom be po~ro~s sza'mat.

  Az itt folyo vita reszleteire reagalnek meg. Ellmann Gabor vitainditojanak
teziseivel egyetertek, nekem is igen hasonlo tapasztalataim es nezeteim
vannak a vilag folyasarol. Kiegeszitenem, hogy amit a volt szocializmusrol
Gabor ir:
>..a tudomanyos es  technikai haladast lattam, mint a celkituzesek szamomra
> fontos reszet.  Az oktatas kiszelesiteset, elmelyiteset, hozzaferhetoseget.
> A tudosok, tanarok, technikusok, mernokok, gazdaszok, orvosok, irok,
> filozofusok megbecsuleset. Tudomanyos es technikai sikerek elerese fontos
> tenyezo volt a tarsadalom eleteben.  Igaz, az erre forditott vagyonokat
> millioktol vontak el, a nep tulnyomo resze szegenysegben elt.  Lehet, hogy
> nem jo cel volt, de legalabb  volt valami cel es az a Petofietol elvileg
> kevesse kulonbozott.  Hangsulyozom, hogy en szemelyesen ezt a szamomra
> pozitiv elvet lattam tobbe-kevesbe megvalosulni abban a tarsadalmi
> rendszerben.
  Nem art tisztaznunk, hogy a nep nem azert elt szegenysegben, mert a fentieket
tamogattak. Ez jo volt es ezt meg kellene oriznunk, a valtozasok teremtette
keretben. Tovabba a part az irokat es hasonszoru tarsaikat a lelek mernokeikent
kezelte, zabolat rakva a szajukba terlegette oket, emliteni kell az
oktataspolitika marxista szemleletet, a vallasok uldozeset, a cenzurat stb.
Ezek mellett a tamogato politika gyumolcsei nem erhettek be, ilyenektol
szabadulnunk kell.
  A vitaindito tobbi resze lenyegeben a szellemi ertekek visszaszorulasat
taglalja, amit a SZALON#737-ban a piac tultengesevel jellemeztem.

  Kolos a SZALON#734-ben irja:
> Az egyenek cel-egybeesesebol kene allnia a tarsadalom celjanak,
>de ez sohasem jon letre, mert kozbeszol a tobbseg elve.
> Emiatt inkabb kimondhatonak tunik, a gazdasagi ervenyesules, mint
>tarsadalmi cel, amely ott van minden mogott:  senki sem hoz olyan
>dontest, amellyel eletbenmaradasi eselyeit csokkenti, legfeljebb
>olyat, amellyel megszunteti az eletet...Fol lehet-e fedezni celtudatossagot a
>tarsadalomban? Ha alkalmilag igen, akkor az foltetlen elemezheto es
>elemzendo, de altalanossagban nem tartom valoszinunek, hogy ilyen letezne.
  Ehhez azt tennem hozza, hogy egy tarsadalom minosegileg  tobb kell, hogy
legyen, mint egyenek egyszeru osszesege. A celok nem ertelmezhetok ugy, mint
egyeni celok matematikai osszege. Az ilyen egyszeruseg csak a bomlas vegso
fazisaban jelentkezhet, lasd  sok az eszkimo, keves a foka.

  Gabor a VITA#735-ben a zsarnok birodalmak maradando alkotasairol ir:
>Hogy sarkosan fejezzem ki magam: A tortenelem azt mutatja, hogy a tirannusok
>vezette/uralta tarsadalmak kepesek elerni "eredmenyeket", mig a demokraciak
>csak legfeljebb sajat fizikai joletuket kepesek apolni.
> ... a tomegek todultak az ugy tamogatasara.  Ki koncentracios
>tabort bekeriteni, ki traktort vezetni, ki a'gyut tolni, de egy cel, egy ugy
>erdekeben, nem csak a napi zsoldert!
>.. [a demokraciaban] A polgar szuklatokoruen, onos celok elereset forszirozza
>szavazataval.  Ezzel szemben az igazi hatalom a kis erdekeknek fittyethanyva
>kepes "optimizalni" is.
>Szeretem az epiteszetbol vett peldakat, mert "maradando" targyuk illik a
>temahoz.  London egy hatalmas kaosz: ezer apro, gorbe utcajaval, ha'zai
>rendszertelensegevel.  Egymassal ellentmondo egyeni erdekek produkaltak a
>kompromisszumokkal egyeztetett pesszimalis varoskepet.  A haztulajdonos
>megvetozhatta a valtoztatasra iranyulo minden javaslatot, barmilyen esszeru is
lett le'gyen az.  Kontrasztkent alljon Parizs rendje.  Sze'les korutjai,
>tobbsavos sugarutjai, hazainak szabvanyszeru, harmonikus illeszkedese
>szembeszoko.  Mindezt despotak dekretumai, uralkodok parancsai, elnokok
>utasitasai eredmenyeztek.
  Hogy nagyokat alkothassunk, nem kell feltetlen despota az orszag elere. Ha
bizonyos koherenciak egy tarsadalmon belul annyira felerosodnek, hihetetlen
dolgok tortennek rovid idon belul is. A szerbek peldaul evek ota dacolnak az
egesz vilaggal, koldusszegenyekke valtak, mindez egy cel erdekeben, korbacs
es despota nelkul. A japan es mas tavol-keleti tarsadalmak hihetetlen
teljesitmenyei szinten az osszeforrottsagnak, celtudatossagnak koszonhetok.

   Galambos Adamnak a diktatorikus rendszer stabilitasarol (SZALON#736). Irod:
> Tehat peldaul idealis lenne ha a vilagot
>egy kis csoport iranyithatna, akiknek abszolut hatalma lenne, es akik minden
>szempontbol az erre legalkalmasabbak lennenek. Ezzel azonban van egy kis
>gyakorlati problema: ki a legalkalmasabb erre?
  A gond sulyosabb. Ilyen bonyolultsagu onszervezodo rendszereket nem lehet
szimulalni, az abszolut hatalom rovid idon belul csodbe vinne mindent. Durva
hasonlattal. Valakinek testi nyavalyai vannak. Nincs az a szuperintelligens
gepezet, amire ra lehetne bizni a test teljes vezerleset. Csak arrol lehet
szo, hogy egyes reszeken beavatkozunk, ezt a kulso segitseget felhasznalva
a test rendbehozhatja sajat magat. Nyilvan Te sem a tarsadalomtol idegen
totalis diktaturarol irtal, hanem arrol:
> Ha egy ilyen "tokeletes diktaturaval" indulunk, akkor nyilvanvaloan egy
>olyan tarsadalommal van dolgunk, amelyiket sikerult egy szemelynek egy adott
>hit vagy meggyozodes mogott egyesiteni.
  Az onszervezodo rendszernek sokszinunek, kifele nyitottnak kell maradnia,
csak akkor lehet eletkepes. Ha letrejon egy olyan hierarchikus rend, ami
megfelel ezeknek az alapfelteteleknek, az mar nem diktatura, meg ha vannak is
olyan elvek, amik mogott a tarsadalom onkent, egysegesen felsorakozik.

  Kolos a SZALON#736-ban az onszervezodo rendszer mukodeset  irja korul:
>  Szoval: az, hogy a tarsadalom produkcioi ertekelhetoek, mint
>a tarsadalom megnyilvanulasai, az egy dolog. Az egy masik, hogy ez
>kirajzolja-e, merre tart. Szerintem jobban kirajzolja a dolgot, hogy
>teljesen kaotikus es ellentmondasos az egesz. Van tehat iranya, hisz
>halad, de celja nincs - mukodik, de nem halad olyan modon, hogy
>valamirol-valamire jusson, hacsak nem allapotvaltozasrol beszelnuk.
>Maga nem fejlodik, legfeljebb alakul. Egyik allapotat a masiktol nem
>az kulonbozteti meg, hogy a tarsadalom atesett valami alapveto valtoza-
>son, hanem azt, hogy atrendezodott, atalakult, de mindenkor a sajat
>keretein belul.....
>  Szerintem ez az "allapot" egyszeruen a vilaghoz valo emberi viszony
>(azaz, az ember-ember kozti viszony is]) minosegebol es mivoltabol
>fakad. Ez viszont nem tarsadalmi cel, hanem adottsag, vagy hianyossag,
>vagy torzulat, mindegy minek nevezzuk...
> Vajon adhato-e celkent olyasmi, ami rendesen csak a cel eleresenek
>eszkoze (lasd tudomanyos vivmanyok)? Lehet-e a tarsadalom szamara olyan
>iranyt talalni, ahol ezek nem celok, hanem lepcsok es egybeeso valtozasok
>sora azt kirajzolja?
  Az onszervezodo rendszer, a konyezetevel folyamatosan kolcsonhatva, egyre
kifinomultabb kapcsolodasokra lehet kepes. Egy tarsadalom mindenkepp. Nem
az egesz vilagra kiterjedo homogenizalodas a cel, bar nagyon sokan erre
eskusznek, ezt mozgatjak. Sokkal inkabb a fokozodo differncialtsag, tagoltsag
a termeszetes irany, harmonikus, fenntarthato let csak igy kepzelheto el.
Erre mozog a vilag, barmily kaotikusnak, celtalannak tunik mindaz, amit latunk.
         Vegh Laszlo

Kedves Gabor es vitafelek,

Nagy oromomre szolgalt, hogy 'atment a cikkem', ami azert van, mert
vagy sikerult megfogalmaznom, vagy van aki vegre gondolkodik azon
amit olvas es sikerult minden felresikeredett igyekezetem ellenere
megertenie, mit akartam.

Hatulrol kezdenem:

Nem esik veletlenul az alma, szerintem sem.
Az, hogy celok mozgositjak a tarsadalmat, letezo dolog. 56-ban, anyam
egyik elmenye az volt, mikor a Kalvin teren (akkor meg uzemelo) ekszeruzlet
betort kirakataban egy cedulara az volt irva:
"mi szabad nep vagyunk, nem lopunk" - es az ekszerek ott is voltak.
 (a forradalom kesobbi elemzoi altalaban, elfelejtettek azt megemliteni,
hogy mi egy nagy valtozas mindig ervenyes torvenyszerusege es finoman
hallgattak arrol, hogy az elszabadulo csocselek, csak az esemenyek vegere
bujt elo - de nem errol akartam irni...)
 En azt is megengedem, hogy egyes korszakok jobban kedveznek valamely
lelki, szellemi alkatnak - es azoknak, akik ebbe tartoznak.
 A celt azonban messzebre vetithetonek gondolom.
 Ilyet nem tudok felsorolni ha a tarsadalom erovonalait vizsgalom.
Egyedul olyat latok, ami az egyeneken vegbement valtozas eredoje,
esetleg olyat, amely emberi vivmanyok fejlodesebol rajzolodik ki.
Azt elismerem, hogy a tudomany fejlodik, sot azt is, hogy az a fajta
szellemi szabadsag, amely a megvalaszolt kerdesekbol arad szet, hasznos es
jo. De ez is visszahat akkent, hogy a tarsadalom negativ szereplese es
pozitiv megnyilvanulasai egymast e szerint oltogatjak. A cel, megha
a helyzet folyvast javul is, nem derul ki ebbol. Az egesz hatas pedig,
mindig az egyenre is vonatkozik, azaz: az egyen fejlodese a tarsadalomtol
befolyasolt, de forditva teljesen mashogyan mukodik. Csak akkor gyakorol
hatast az egyen, ha nem tarsadalmi egysegkent szerepel.
 Szoval azt igyekszem erzekeltetni, hogy a tarsadalom nem elorehajto
lepeseket tesz, hanem elore megy, ami nagy kulonbseg, mert az ehhez szuk-
seges lepeseket az egyenek teszik meg.
 Nyilvan el fog jutni valahova, de a kerdes inkabb az, hogy a helyere jut-e el,
mert celnak a haladas veget jelzo allapotot tartom. Ez pedig, csak a befele
valo fejlodes lehet - az, amikor a Nincs-Tovabb elfogadhatova lesz, vagy
kiderul, minden utrol, merre vezet ( nyilvan _ez_ a tudomany utja).
  Az osszevissza csamborgo (shango) tarsadalomrol nekem is lenne egy
peldam: tudtommal a pb gazas uzemu autok motorja, ha benzines inditasuak,
tovabb birjak a strapat, mint teljesen benzines tarsaik. Ennek ellenere,
idehaza egy pb uzemu auto nem kel el a piacon. Kicsit olyan neha a tarsada-
lom reakcioja, mint egy vak, suket (sic.: idegrendszer nelkuli) lenye.
 Azt hiszem, minden olyan valtozas halalra itelt, amely abba az iranyba
igyekszik terelni a csapatot, hogy effele vaksag ne fordulhasson elo
tobbe. Megvalosulhat-e ilyen, egyatalan? Szerintem letebol adodik, hogy a
tarsadalom eppen ez ellen kuzd es csak olyan aramlat tud hatni ra, amely
indirekt kepes valtoztatni rajta (mint a tudomany, amely az elszigetelt-
seg vertje mogott forgatja fel az egesz csonakot, vagy esetenkent a
muveszet, amely jol ismerheti a celokat, nomeg a hit <nem a vallas, mert az
megintcsak nem akar tudni Celokrol>).
 Erdekes modon, a tarsadalom megsem gerjeszt spontan PTF-eket onmaganak,
mindig kell legyen egy cel-tulajdonos, aki (altalaban botranyhos is egyben),
direkt, vagy indirekt, magaval rangathatja a bagazst. Szerintem lehetne
eppen elemezni, mi mozgositja a tarsadalmat es meddig jut el ennek hatasara.

Sziasztok, Kolos