Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX PARA 159
Copyright (C) HIX
1998-04-01
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 *** HIX TUDOMANY *** #381 (fwd) (mind)  121 sor     (cikkei)
2 Szi.A elmelkedjunk tovabb (mind)  109 sor     (cikkei)
3 Re: *** HIX PARA *** #153 (mind)  48 sor     (cikkei)
4 EPROM (mind)  29 sor     (cikkei)
5 Jung utoljara (mind)  35 sor     (cikkei)
6 Attila eseterol (mind)  27 sor     (cikkei)

+ - *** HIX TUDOMANY *** #381 (fwd) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok

Szeretnem megosztani veletek, amit a 381-es TUDOMANY-ban olvastam.
Igen erdekes a hir: 
									
> =======================================================
> Felado : Varga Jo'ska  'jo'-szte't.edu
> E-mail :  [United States]
> Temakor: Tachyonok es a Darxtar Project ( 111 sor )
> Idopont: Tue Mar 31 20:18:49 EST 1998 TUDOMANY #381
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Szerbusztok!
>
> Nem tudom, hanyan hallottatok rola, de ugy latszik, nagy attores
> kuszoben allunk a szuperluminalis reszecskek eloallitasaval
> kapcsolatban. Ide irom, amit megbizhato forrasbol sikerult megtudnom a
> temarol.

> "Tachyons and the Darxtar Project" cimmel egy szenzacios cikk fog
> megjelenni a Nature kovetkezo szamaban. Az iras nem kevesebbet allit,
> mint, hogy sikerult kiserletileg is igazolni a fenynel gyorsabb
> reszecskek, u.n.  tachyonok letezeset, sot, gyakorlati alkalmazasuk is
> folyamatban van.
> A Tudomany olvasoinak termeszetesen felesleges bemutatni a tachyonokat,
> sok szo esett roluk par honapja. Nem art viszont megismerkedni nehany
> tovabbi fontos tulajdonsagukkal, mielott a lenyegre terunk. A
> spec.rel.  reven ismert az a teny, hogy ha egy felenk kozeledo targgyal
> szembe futunk, akkor a sebesseggek "osszeadodnak" ugyan, de nem
> annyira, mint azt klaszikusan varni lehetne, hanem kisebb mertekben.
> Szelsoseges esetben, amikor valami fenysebesseggel kozeledik hozzank,
> ez abban a jol ismert tenyben nyilvanul meg, hogy a mert relativ
> sebesseg fuggetlen a megfigyelo sebessegetol, azaz mindig c, akar
> szembe haladunk, akar ellenkezo iranyba.  Meg furcsabb dolgokat
> tapasztalunk, ha tachyonnal futunk szembe, ekkor ugyanis a tachyon
> lathatoan lelassul. Ezt barki ellenorizheti a jolismert osszegzesi
> kepletek alapjan:

>         v1+v2
>    v = --------
>       1+v1v2/c^2
>
> Tegyuk fel, hogy a tachyon v1 = 3c szuperluminalis sebesseggel halad a
> foldhoz kepest, mi pedig vele szemben v2-vel. A tachyon altalunk mert v
> sebessege ekkor
>
>         v1+v2              3c+v2               c + v2/3
>    v = --------      =    --------      =  3c --------   < 3c = v1
>       1+v1v2/c^2          1+3v2/c              c + 3v2
>
> vagyis, ha hozzaadunk, akkor kevesebb lesz. Ennek megfeleloen, amikor v2
> negativ, a mert sebesseg v > v1 azaz, ha megprobalunk elfutni elole, akkor
> meg gyorsabban uldoz. Ez odaig fajulhat, hogy ha v2 = -c/3, akkor a mert
> sebesseg vegtelen lesz! (Nulla a nevezoben.) Sot, ha a fenysebesseg
> harmadanal gyorsabban menekulunk, akkor negativnak adodik,
> _az_idoben_visszafele_halad! Tehat tudunk idogepet kesziteni, es azzal a
> multba uzenni! Raadasul a valosagban meg ennel is kedvezobb a helyzet. Ne
> feledjuk, a 3c onkenyes valasztas volt, hogy egyszerubb legyen a szamolas.
> Egy tipikus tachyonagyu a fenysebesseg tobbezerszeresevel tuzel, hiszen az
> sokkal konnyebb feladat, mint a pelda kedveert felhozott 3c-vel. Aki
> figyelte a tachyonok paradox tulajdonsagait, az nem lepodik meg ezen.
> Tehat viszonylag kis sebessegek eseten, foldi korulmenyek kozott is
> sikerulhet ilyen furcsasagot produkalni, a teridoben sregan visszafele
> informaciot kuldeni. Eleg, ha a tachyonagyut egy gyors repulogepre
> ultetjuk, es hatrafele tuzelunk vele. Ezzel persze meg nem tudjuk a sajat
> multunkat kozvetlenul elerni, de ha egy tavoli targyrol visszapattintjuk a
> jelet, akkor mar igen.
>
> Az egyetlen bokkeno, hogy a tachyonok letezeset maig senkinek sem sikerult
> bizonyitani. Legalabbis igy tudta ezt a vilag, egeszen mostanaig.
>
> A nagy attores a Kerr-Fuller nevadai (UNLV) tudoshazasparnak koszonheto. A
> ferj, aki fizikus, par eve allitolag sokat panaszkodott pszichologus
> nejenek a tachyonok eloallitasaval kapcsolatos nehezsegeirol. Egy ilyen
> alkalommal jutott eszukbe (nem vilagos, hogy Abril asszony, vagy Joe
> "papa" a ludas), mi van akkor, ha mar sikerult letrehozni a
> szuperluminalis reszecskeket a meglevo berendezesekkel, csak eppen
> detektalni nem tudjak oket. Mi van, ha mashol, masoknak viszont epp az a
> problemaja, hogy fogni tudjak ugyan, de kuldeni nem kepesek megbizhato
> modon ezeket a reszecskeket, illetve hullamokat? Lehet-e, hogy az ESP
> [ExtraSensorial Perception] kutatasban jol ismert, hagyomanyos
> erzekelessel megmagyarazhatatlan eszlelesekert eppen a tachyonok a
> felelosek? Mi lenne, ha kombinalnak a ket kutatasi agat?
>
> Nos, amilyen elkepeszto otletnek latszott eloszor, olyan mertekben voltak
> sikeresek mindjart az elso probalkozasok. Az a nehany atlagon feluli
> erzekenysegu psychic es Silva fele mind control-os guru, akit detektor
> gyanant hasznaltak, figyelemre melto  pontossaggal tudta azonositani a
> veletlen idopontokban nagy tavolsagbol elsutott tachyonagyu loveseit.
> A kutatok kovetkezo lepese az volt, hogy megprobaltak a fent emlitett
> repulogepes modszerrel az idoben visszafele uzenni. Mivel a foldi
> tavolsagok kicsinysege es az emberi reakcioido nagysaga lehetetlenne
> teszik a kozvetlen igazolast, ezert a naprendszer kulonbozo objektumairol
> pattintottak vissza a jeleket, es a Jupiter, majd a Szaturnusz
> segitsegevel tenylegesen sikerult is nehany masodperccel elore megjosolni
> a loveseket. A gyakorlati alkalmazasokhoz (pl. katasztrofak elorejelzese,
> harcaszat, sportfogadas stb) ez persze meg keves, ezert a kutatas
> jelenlegi szakasza a naprendszeren kivul levo, de nem tul tavoli
> objektumok felderiteset es felhsznalasat celozza meg, az u.n. Darxtar
> Project kereteben.
> Ennek segitsegevel lehetove valt, hogy olyan uzeneteket fogjunk
> rutinszeruen, amelyeket csak nehany oraval kesobb adunk majd le. Minden
> jel arra mutat egyebkent, hogy a tachyion-visszhang (pontosabban elo"hang)
> segitsegevel sikerult megtalalni a regen keresett Nemesis csillagot, a Nap
> sotet "ellenfelet", amelynek letezeserol mar eddig is rengeteg kozvetett
> bizonyitekunk volt, pl. a dinoszauruszok kihalasa es mas katasztrofak.
>
> Mondanom sem kell, milyen nagy tudomanyos es filozofiai kihivast jelent
> majd beilleszteni a keletkezett idoparadoxont a jelenlegi vilagkepunkbe.
> Mindenesetre vagy az oksagi elvet, vagy a szabad akarat elvet fel kell
> aldoznunk, az mar vilagos. Masreszt, a tachyonok letezesevel egy csomo
> rejtelyre is feny derult, mint peldaul psi-field mukodesenek elve.
>
> Forras:
> Szemelyes kommunikacio,
> J. Kerr, A. Fuller: Tachyons and the Darxtar Project (kezirat).

Ugye erdekes a dolog? Kivancsi vagyok a velemenyeitekre.

Udv
   MM
+ - Szi.A elmelkedjunk tovabb (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Andras!

>Valoban erdekes ez a hazosszeomlos elmenyed. De arra eddigi leveleidbol
>nem kaptam valaszt, hogy hogyan zartad ki azt a lehetoseget, hogy a
>termeszetes erzekeid mukodtek az eset soran.

Sehogy.
Nem sikerult kizarni.
Barmi amit a kerdeskorrel kapcsolatban olvastam, csak tovabb melyitette a
hatarozatlansagom.
Tulajdonkeppen csak a lehetseges okok szamat novelte minden melyebb ismeret,
es nem csokkentette azokat.
Mintha minnel nagyobb gyujtolencse ala tenned a dolgokat, es egyre egyre
ujabb felbontasban latnad ugyan azt, megreszletesebben, mikozben novekszenek
a meg ismeretlen, fel nem tart teruletek.
Es azt hiszem, hogy akarmeddig is folytathatom az ismert elemek
szambavetelet, a sor vegtelen.
Mintha sohasem lenne vege a kerdeseknek, es ahogy egyre melyebbre mesz, a
valasz is egyre kevesebb lesz.
Lathatoan a megismeres jelen hatarain ugyan akkora kerdestomeggel kell
szembenezned, mintha az ellenkezo iranyba haladva, a latoszog novelesevel
kevesebbet foglalkozva a reszletekkel, de a nagy szamok tukrebol is meritve,
a filozofia magassagabol szemleled.
Ket veglet. Megis ugyonolyan minosegu perspektiva.

Tehat nem zartam ki semilyen lehetoseget sem.
Legfeljebb egyre makacsabbul visszhangzik bennem egy erzet, hogy a valasz
szamomra nem megismerheto.
Es a kerdes keresesem, tulajdonkeppen nem mas mint, hogy:
En ezt nem fogadom el!!!

>Elmondom, mire gondolok. Peldaul lehetseges, hogy mar napkozben is lattal
>itt-ott egy-egy hajszalrepedest, de akkor nem tulajdonitottal neki nagy
>jelentoseget. Vagy eppen elkovettel az epites kozben egy hibat, de ez nem
>tudatosodott benned. Tudat alatt ott lehetett benned valami rossz erzes,
>hogy valami nem egeszen stimmel, de mivel nem tudtad, hogy mi, nem
>foglalkoztal vele. Aztan mikor aludtal, ez tovabbdolgozott benned (pl.
>almodban felelevenedtek a nap esemenyei), es vegul folebresztett. Vagy
>eppen valami szokatlan neszt hallottal a haz hatso reszebol, pl. eppen
>akkor repedt meg valahol a fal. Ez a nesz ebresztett fel, no nem a
>hangerejevel, hanem azzal, hogy felszinre hozta a tudat alatti
>aggodalmadat.

Csak ezeket, es a hasonloan nyilvanvalo feltetelezeseket tudtam kizarni.
Kerestem meg ezeknel abszurdabb lehetosegeket is.
Kombinaltam amire csak kitelhetett az eszem.
De a vegeredmenynek annyira pici lett az joslasi eselye minden esetben, hogy
az egyenlosegjelet a ma meg "ismeretlen" ele tettem.

>Szoval en el tudok kepzelni tobbfele termeszetes magyarazatot is az
>esetre, es nem nagyon latom, hogyan lehetne ezeket kizarni. Marpedig amig
>ezeket nem zarjuk ki, addig nem indokolt termeszetfeletti (para-)
>magyarazatot keresni.

Hat En is eltudok kepzelni sokfele termeszetes lehetoseget.
Mar ha a termeszetes alatt mindketten ugyan azt a fogalmat ertjuk.
Azonban most darazsfeszekbe nyultal.
Mert mi a termeszetes?
Szerintem barmifele valaszlehetoseg "termeszetes" kell, hogy legyen.
Meg az is ha "hazudtam" nektek.
:)) Jo. Ok. Ez filozofia. - vissza.

Szoval a kizarassal semmire sem mentem.
Es szerintem keptelenseg kizarni barmit is, mert az eset csak matematikailag
ismetelheto meg, de az egyenletnek annyi az ismeretlen tagja, hogy ez meg
egy alapos igeny mellett ertelmetlen.
Es talan ez a problema  azt is felveti, hogy alkalmazhato e minden esetben a
megismeresben, a tudomanynak a megismeres folyamatanak jol bevalt rendszere.
Hiszen gondoljunk csak bele. Ha a transzcendencia megnyilvanulasi
lehetosegenek egyik vegen az ember all maga, akkor ma ennek, a
megnyilvanulasban, legalabb 5 milliard peldaja lehet.
Es ha ezt alaposan szemugyre vesszuk a tudomany tukreben, nyilvanvalo, hogy
nincs meg 2 db egyforma se.
(talan az ikrek kivetel)
De meg ez a kivetel is csak annyit jelent, hogy ha van a foldon most mondjuk
1 db. otos-iker, akkor csak 5 embernel vehetsz egy standardot.
Es ez a standard, vagy bazis, mar nem ervenyes egyetlen, az ikreken
kivulallon sem.
Vagyis ha a bele nem illo dolgot kell kizarni, mint ahogy azt tenni kene,
akkor ez az alap.
Ha nem, es atlagoljuk az 5 milliard egyedet, akkor meg hogyan veszek olyan
jeleseget, ami ekkora tomegben ugyanolyan, vagy hasonlo jelensegeket kelt.
Ha van ilyen lehetoseg, akkor az csak az egesz tomeg statisztikajaban
elerheto el. (szerintem)

Jo.
Most kiveszem az emberiseg tortenelemebol a ket altalam legmarkansabbnak
tartott jelenseget.
Ma a Foldon az emberek tobb mint 90% a hisz a legnagyobb transzcendensben.
Es a tortenelem soran sem volt maskeppen.
Egyes statisztikak szerint az emberiseg mintegy harmada latott mar
valamilyen megmagyarazhatatlan jelenseget, (mondjuk UFO-t)
Es a tortenelem soran sem volt ez maskeppen (pld, az 5000 eves Vedak)

Es most meg is alhatunk egy kisse.
Mi ez?
NNa ugye.
Valami egyseges, es homogen mutatoujj az ismeretlenbe.
Nem?

Ez az egyetlen megallapitas szeru kovetkeztetesem, amely egyre hizik.
Minnel tobbet es minnel melyebbet kortyolgatok a tudas poharabol, ez annal
hatarozottabb lesz.
Sot a legjobb szo arra amit ezzel kapcsolatban egyre inkabb erzek az az
erzet.
Egy egyre novekvo megerzes.

Udv:
Szebeni Attila
+ - Re: *** HIX PARA *** #153 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hi!

| > Parajelenseg e a tu:zo:njaras,  Amikor emberek bizonyos lelki
| > ...
| Errol a temarol viszonylag reszletes elemzes talalhato Egely
| Gyorgy "Titokzatos erok tudomanya" cimu konyveben, mindjart az
| elejen.
Szerintem Egely Gyorgy elegge cso~la'ta'su bizonyos dolgokban. Olvastam, es
TV-ben is lattam, amikor errol beszelt, es nem volt valami
meggyozo...Mellesleg Egely-rol mindig az jut eszembe, hogy amikor me'g volt
Nulladik Tipusu Talalkozasok, barmi tortent, ket ember volt, aki mindent
meg tudott magyarazni: Egely Gyorgy es Hargitai Karoly. Ugyanarrol az
esetrol Egely: "ez egy tipikus gombvillam-jelenseg", Hargitai:
"egyertelmuen UFO nautak, azaz foldonkivuli lenyek okoztak". Es ez tortent
20 esetbol 19-nel.

| Valojaban minden, amit a kollektiv tudattalannal szoktak magyarazni,
| megmagyarazhato az egyeni tudattalan mukodesevel, es az ideak kulturalis
| uton torteno atvitelevel.
Ebbe ugyanugy bele lehet kotni! Van kezzelfoghato bizonyitekod az egyeni
tudattalan mukodeserol? Vagy a kollektiv tudattalan nem-letezeserol?

| ki, hogy megis letezik az energiamezo, vagy hogy mas termeszetgyogyaszok
| tudjak erzekelni." -- mondta Robert Glickman es Ed J. Gracely, a
| vizsgalatot vegzo kutatok -- "De az 'emberi energiamezok' es azok
| erzekelesenek kepessege rendkivul ketseges."
Konkretan mi az "emberi energiamezo" szerinted?
Szerintem is sok kokler van a termeszetgyogyaszok kozott. Az is igaz, hogy
egy csomo termeszetgyogyasz kepes ugyan bizonyos dolgokra, de nem tudja
megmagyarazni, hogy mikent mukodik a dolog, es igy lazan bele lehet kotni.
En is csinaltam mar olyat, hogy csukott szemmel ulve pontosan leirtam egy
ember kulsejet, es betegsegeit, ugy, hogy az illeto szamomra teljesen
ismeretlen volt, es 200km-re volt tolem. Megcsak nem is kellett a kezemmel
hadonaszni a teste korul. Es nekem ugyan magyarazhatnad, hogy ilyen
marpedig nem letezik. Vannak olyan dolgok, amiket laboratoriumban, vagy
fizikai torvenyekkel nem lehet megmagyarazni, de attol meg leteznek.

| > fogjak tartani, de leirom a mai kor jellemzoit egy ketezer
| > evvel ezelott elt ember szavaival:
Ez az ember elhetett volna akar 2, 20 vagy 200 evvel ezelott is...

| > "Azt pedig tudd meg, hogy az utolso napokban nehez idok jonnek. Az
| > emberek ugyanis onzok, penzsovarak lesznek, gogosek, istenkaromlok,
Most akkor itt a vilagvege?
Ez igy eleg egyoldalu. Van nagyon sok szep dolog is az eletben, es ha eszre
is veszed a rosszat, nem kell, hogy az legyen a meghatarozo...

Gupi
+ - EPROM (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Attilla irta:
>Felteheto-e, hogy egy osi meglevo tanulasi
es bevesesi mechanizmus mukodik a hatterben ?
Az allatok nem kepesek tanulni olyan modon mint az ember,
azonban szamukra is kulcsfontossagu, hogy minden megtapasztalt
es tulelt esemenyt rogitsenek, az igy szerzett informacio mintegy
beleeg az agy valamely teruletebe. (EPROM)
Igy ha kesobb eloall egy hasonlo eset nem kell rajta gondolkodni,
beegetett programkent keszen all, nem kell a szoftvert futtatni,
ezaltal nagyobb esellyel eli tul az allat (ember ugyanugy) a kritikus
pillanatot.>

El kellkeseritselek, Attilla, ezaz elkepzeles annyira nem uj hogy mar
a kozepiskolaban tanulad csak akkor egyszeruen reflexnek hivtak a
dolgot. A reflexek ket csoportjat kulonitjuk el, az egyik az ami
oroklodik, a masik nem, ebben az esetben ami oroklodik az a kepesseg
hogy kiepitsuk a tanult reflexet. Hogy hogyan irodik at a genetikai
informacio viselkesesse azt jelenelg nemigen tudjuk, de abban
meglehetosen biztosak vagyunk hogy a tanult reflexek nemjutnak at az
uj nemzedekbe genetikai uton (pelaul azert nemmert a utod hamrabb
megszuletik mint a reflexet kialakito elmeny bekovetkezne.
Persze vannak akik kotik az ebet a karohoz ilyenpelaul az un. "Morphic
field" letezesebe vetett hit, (akit erdekel a dolog keresse meg Rupert
Sheldrake nevet a neten vagy az un "Morphic resonance" utan
erdeklodjon.

(kezdetnek pl:
http://www.ufomind.com/ufo/updates/1997/jan/m15-035.shtml)
Blajos
+ - Jung utoljara (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt PARA!

	Igereme az az utolso Junggal kapcsolatos irasom, de Szilagyi
Andras reszerol elhangzott nehany allitas, amire szeretnek itt reagalni.

	Eloszor is egyetertek Andrassal (bar ezt en is irtam), hogy Jung
nem definialta a kollektiv tudattalant. Ennek Jung sajatos stilusa mellett
az az oka, hogy szerinte nem is igen definialhato a dolog - tul komplex.
Jung muveit olvasva azonban nem olyan nehez fogalmat alkotni a dologrol.
Ami biztos, hogy soha nem hasznalta valamlyen termeszetfolotti pszi-mezo
ertelemben.
	Az is igaz, hogy a kollektiv tudattalan fogalma nem valt
altalanosan elfogadotta a mai pszichologiaban, bar vannak teruletek, ahol
hasznaljak (bovebbet maganlevelben?).
	Amit azonban korrigalnom kell: Jung nem volt sem antiszemita, sem
pedig keresztenysegellenes (aminek a kifogasolasa egyebkent meglep Andras
reszerol). Az antiszemitizmust a legkonyebb cafolni: Jung tobb munkatarsa,
volt zsido zsarmazasu: pl. az egyik legkozelebbi segitoje (halala utan a
jungi pszichologiai iskola egyik vezeto alakja) az egyebkent magyar
szarmazasu Jakobi Jolan. Hogy lehet valaki antiszemita, ha a legkozelebbi
munkatarsai egyike zsido? Vagy Jakobi Jolan ezt nem vette eszre?
	A keresztenysegellenesseg is konnyen cafolhato: Jung egesz
munkassagan keresztulhuzodik a vallasossag, bar az teny hogy nem tartozott
egyik vallashoz sem. Szuz Maria test szerinti mennybevitelenek dogmajanak
kihirdeteset
peldaul a XX. szazad egyik legjelentosebb szellemi/lelki esemenyenek
tartotta. Tovabbi adalek: a vallaspszicologiaban sokszor felhasznaljak a
kereszteny szimbolumrendszerrel kapcsolatos elemzeseit.



					Udv		Xux

Ui.: A korabbi szamokban megjelent repulogepes almokat a jungi pszicologia
alapjan nem olyan nehez elemezni/magyarazni.
+ - Attila eseterol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szerbusztok Parasok!

Mar Attilanak elkuldtem az esetevel kapcsolatos velemenyemet, de most
Andras levele miatt itt is elmondom. Ugyanis szerintem az, hogy van ra
magyarazat, egyszeru es eszszeru, az csak azt jelenti, hogy mar megtalaltuk
esetleg a magyarazatot. A para addig para, amig a magyarazatot nem tudjuk.
Mert - lassuk be - logikai alapon mindennek kell magyarazatanak lennie. Es
akkor az en ertelmezesem Attila estevel kapcsolatban:

Szoval az elmeny hitelet nem lehet ketsegbe vonni. Hogy ki milyen
kovetkeztetest von le belole, az nem befolyasolhatja a tenyt. Mint mindig,
most is azt gondolom, hogy innen nem latszik - vagy mi nem latjuk a dolog
magyarazatat, - de az attol meg van. Valoszinuleg agyunknak egy olyan
kepessegerol van szo, amit eddig nem igen vettek figyelembe. Tudnillik az,
hogy agyunk nyugalmi allapotban is (vagyis alvas kozben is) "monitoroz" -
ez egeszen valoszinu. Ami a dolgot izgalmassa teszi, az az, hogy
tapasztalataim szerint - es erre tobb peldat lehetne emliteni - a teljesen
kimerult, faradt ember sokkal erzekenyebb, mint aki eppen a megszokott
tempoban el. Lehetseges, hogy az idegrendszer ezzel "vedekezik" es _vedi
meg_ a faradt embert a kulso veszedelemtol.  Vagyis nem hibas mukodesrol
lehet szo, hanem valami meglevo dologrol, amit vagy nem ismerunk meg vagy
eddig annyira kezenfekvoen a szemunk elott van, hogy azert nem veszunk eszre. 

Ezert para, - most me'g... Lehet, hogy "para" azt jelenti, ami "atmeneti"...?

Udvozlettel:
Agnes

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS