(Horvath Zsuzsa, ha jol emlekszem) nagyon nehe-
zeket kerdez:

	"Mi a hazugsag?


valamint:

Tul, tul, a holdon tul...
mi van a holdon tul?"

	Mivel nekem szanta, megprobalom, de CSAK tudomanyos alapon.

	A hazugsag az, amikor valaki valami olyat mond, ami a masiknak nem
tetszik -- legtobbszor a "masikrol". Legalabbis ezt hallja az ember lepten
nyomon.

	Masreszt, mint mindenki tudja az a fe'lhold, ami nem lathato, az
zold sajtbol van. Tehat a valasz arra, hogy mi van a holdon tul, az "budos".

	Remelem ezt kielegitonek talalod. Ha meg nem -- hat akkor ne ker-
dezz ilyen nehezeket.

	F. Miki

Kedves Hunor !

Lenne ket kerdesem a statisztikaval kapcsolatban.

1) Mik azok a perc/masodperc vagy lab/incs adatok a statisztika utolso
   oszlopaban ?

2) Az elveszuletesek es az altalad "Lega'l abortusz"-nak nevezett szamok
   osszege pontosan azonos a terhessegek szamaval. Tegyuk fel, hogy
   az illegalis abortuszosok nem jelentettek be a terhesseget.
   Ezek utan keresem a halvaszuleteseket es a spontan veteleseket.

   Orvosilag kepzett kollegaink tisztazhatjak, de legjobb tudomasom szerint:

   - A terhesseg a fogamzastol kezdve szamit terhessegnek.
   - A terhesseg elso 12 heteben spontan elpusztulo magzat a veteles.
   - Az ezt koveto idoben (a placenta megjelense utan) mar halvaszuletes.
   - Ha a megszuletese pillanataban eletfunkciokat mutato csecsemo a szu-
     lest koveto (azt hiszem) 2 oran belul spontan meghal, akkor ez
     jogilag halvaszuletes.

A fentiek szama nem elhanyagolhato, kulonosen az 50-es evekben nem volt az.

Ko'csi Zolta'n

>Mint azt masok mar irtak, az emberi DNA kb. 10^9 - 10^10 basis part tartalmaz.
>Feltetelezik, hogy ez kb. 200,000 kulonbozo feherjet kodol. A nem kozvetlenul
>kodolo szakaszok (introns, regulatory sequences) meresere nem tudok adatot.


csak kb. 10 % exon! (ez kodol feherjet). Fejbol. Lehet hogy tevedek.

					Andras

Amennyiben Vegh Laszlo javaslatara korlatoznunk kell magunkat a legkulonfelebb
dolgokban, ki allapitja meg hol a hatar ?
A vallas majdnem totalis egyeduralma alatt, mondjuk az ujkorig nem volt gond
mi helyes, mi nem. Megmondta a Biblia, ill. aki azt olvasni tudta, vagy magya-
razta. Az am, de a vallasos vilagnezet ejtesevel minden egyen magara marad.
Az ujonnan keletkezett szabadsagot meg mindenki sajat erdekei stb. szerint
ertelmezi es eli ki. 
Istvan

Zsolt! Don't panic!

Nincs itt semmi ellentmondas, csak at kell gondolni a dolgot. En a merleget 
a Foldre irtam fel. De ha az egesz univerzumot nezzuk, akkor ugye bejon a 
Foldre egy egysegnyi entropia es kimegy husz. Mi tortenik tehat az akarhany 
milliard fenyeves dobozodban? Bizony no az entropia, a Fold akar egy Tra-
bant ugy szennyezi a kornyezetet. Zajlik tehat szepen az elet, egyre fej-
letebbek - vagy legalabbis egyre tobben - vagyunk, a belenk epult infor-
macio egyre tobb. De minek a rovasara? Az egesz Univerzum rovasara. Meg
szerencse, hogy olyan bazi nagy az a doboz, mert kulonben mar reg bele-
fulladtunk volna a sajat hulladekunkba. 
Ugyanez tortenik, amikor beteszed azt a szegeny macskat a dobozba. Az el-
so bonto bakteriumok szamara az a doboz elkepzelhetetlenul nagy. Kaja van
dogivel, igy hat nekiallnak szaporodni. Mi tortenik az entropiaval? Az
egyre tobb sejt egyre tobb informaciot, azaz egyre kevesebb entropiat je-
lent. Csokkenne hat az entropia egy zart dobozban??? Dehogyis kerem sze-
pen! Ott lokalisan, ahol eppen most vannak a bacik a macska lebontasa
kozben ott igen! De az egesz dobozra nezve nott az entropia. Miert? Mert
a macska anyagabol epitettek fel sajat magukat fizikai/kemiai folyamatok 
reven, es ezek a folyamatok tobb entropiat termelnek, mint amennyit el-
nyelnek. Ha ez a folos entropia el tud tavozni, azaz van meg elelem es
nincs tul budos, akkor lehet tovabb szaporodni. (Kitero: az egyik olyan 
termodinamikai folyamat, mely ugyanannyi entropiat termel, mint amennyit 
felvesz: a Carnot ciklus. Az Otto es Diesel folyamatok - amit manapsag
minden doldog, boldogtalan hasznal - ennel rosszabbak. Es akkor hol va-
gyunk meg a biokemiai folyamatoktol!) De a doboz ugye zart, es egyszer-
csak minden megall: ott van egy nagy adag baci, meg a macskanyi lebontott
anyag. A bacitomeg entropiaja csokkent (hiszen tobben lettek), a macska-
tomeg entropiaja nott, hiszen magasabb szervezodesubol alacsonyabba ment
at. Es most jon a lenyeg: a doboz teljes entropiaja nott. (Aztan meg egy
kicsit no, mert hiszen a bacik is megdoglenek egyszer.)
Szoval klappol itt minden.
Helyesen latod: az informacio nem mas mint negativ entropia. A kulonbseg
csupan annyi, hogy a fizikusok a termeszetes alapu logaritmust szeretik,
az informatikusok meg a kettes alaput. Ezen kivul a fizikusok meg egy pa-
rameterrel is (k=1.38X10^-23 J/K) szoroznak, hogy minden kerek legyen. De
ez csak skalazasi (do-re-mi) problema. A ket fogalom csak a kulsosegekben
kulonbozik. Nincs tehat szukseg (jelenleg) mas entropia vagy informacio-
definiciora.

Mas, de meg mindig Zsoltnak:
Ha mar ugyis Galaxis-Utikalauz szakerto vagy, segithetnel: az egymasba 
agyazott univerzumokkal kapcsolatban van egy mondat a konyvben: Tervezesi
hiba folytan a csillagkozi hadiflottat felnyalta egy arra jaro kiskutya.
(Igy van valahogy?)

Pupak

Nem a hatlabura es a kilencovesre gondolok, hanem a termeszettudomanyokra es
a tarsadalomtudomanyokra.  Mar csak az is indokolja ujboli es remelhetoleg
utolso jelentkezesemet a temaban, hogy a vitazok tobbsege kezenfekvonek es
termeszetesnek tartja, hogy a TT roviditest a termeszettudomanyokra ertse,
pedig a masik is TT.  Ugy tunik, hogy a HIX kollektiv tudatalattija mar csak
igy mukodik.

    Az egyensuly erdekeben ezert neha szukseg van elismetelni magunkban, hogy
a minket korulvevo vilag es a benne elo emberi tarsadalmak (avagy kulturaik)
reprezentalasanak (leirasanak illetve magyarazatanak)  t o b b f e l e  modja
lehetseges.  A termeszeti es tarsadalmi-kulturalis jelensegek es tortenesek
reprezentacioit pedig didaktikai, pedagogiai celokbol erdemes ket, egymassal
szembeallo felfogas, szemleleti mod vagy gondolkodasi modell szekertaboraba
sorolni.

    Gabornak azt igertem, hogy ennek kifejtese erdekeben irni fogok a valosag
es a reflexio kulonbsegerol, a nyelv es a beszed megkulonbozteteserol, ill.
a hermeneutikai es a pozitivista modszer szembenallasarol.  Ennek a harom
ellentetparnak a kritikai attekintese fog remenyeim szerint elvezetni ahhoz a
kovetkezteteshez, hogy noha  l e h e t  a tarsadalom (avagy a kultura es a
tortenelem) vilagat termeszettudomanyos modellek bevetesevel, pozitivista
modszerek alkalmazasaval tanulmanyozni, szerintem  n e m   k e l l e n e ,
mert ezek a modellek es modszerek jobban torzitjak az emberi valosagot, mint
a hermeneutika ertelmezo megkozelitese.

(1) A valosag es visszatukrozese

    A klasszikus kartezianus episztemologia szerint a vilag megismerese ugy
mukodik, hogy tetelezunk egy reflexiv ent es egy azon kivul letezo valosagot.
Ennek a valosagnak a letezeserol ugy szerezhetunk tudomast, hogy eloszor is
eszleljuk, majd ertelmet adunk neki.  A megismeres azonban termeszetesen egy
olyan dialektikus folyamat, melyben az ertelmezes aktusa is befolyasolja az
eszlelest.  Ez az a dialektika, melyet a termeszettudomanyok legkulonfelebb
muveloi, pozitivista megkozelitesuk miatt,  a l t a l a b a n  zarojelbe
tesznek, mellekeskent kezelnek.

    Nyilvanvaloan a vegtelensegig lehetne sorolni azokat a peldakat, melyek
arrol adnak szamot, hogyan torzul a termeszettudomanyos megismeres kulonbozo
szubjektiv, emberi tenyezok es az alkalmazott meromuszerek csolatasa miatt.
Megis jo okunk van azt allitani, hogy az eszleles es az ertelmezes kozotti
dialektikus viszony felismeresenek nagyobb a tetje a tarsadalommal (avagy
kulturaval, stb.) foglalkozo tudomanyokban, ahol a reprezentacio az adott
reprezentalt tarsadalom tagjainak jelenlegi eletet es a kozosseg multjarol
alkotott kulonbozo elkepzeleseket befolyasolja.  Az eszak-amerikai indian
torzsek nagy oregjei peldaul a korabban arrafele jart antropologusok altal
irott monografiakbol emlekeznek arra, hogy egy korabbi szertartas hogyan is
zajlott le.

    Eppen ez a befolyasolas jelent nagyobb felelosseget a kutato reszerol,
vagy maskeppen fogalmazva, a tarsadalomtudomanyoknak szerintem van egy kulon
p o l i t i k a i  toltete a termeszettudomanyok indirekt felelossegehez
kepest.  Mert peldaul az atombomba mukodesi elvenek leirasa, a bomba muszaki
megvalositasa, majd bevetese egy tobblepcsos folyamat.  Ehhez kepest egy
etnografus vagy kerdezobiztos megerkezese egy adott kozossegbe mar onmagaban
is politikai jelentosegu a kozosseg elete szempontjabol:  pletykak indulnak
meg, koaliciok jonnek letre, mindenki jobban vigyaz arra, hogy mit mond.
Tehat mar az adatgyujtes fazisa is politikailag problematikus.

(2) Nyelv es beszed

    Saussure klasszikus nyelveszeti megkulonboztetese (langue vs. parole)
arra utal, hogy minden emberi nyelvnek leteznek normai es szabalyai, melyek
az adott nyelv formalis strukturajat adjak.  Ezek a normak es szabalyok a
mindennapi nyelvhasznalati gyakorlatban meghatarozzak a normalitas kereteit
es kijelolnek bizonyos szabalyszerusegeket.  Igazi, termeszettudosnak valo
feladat ezeket a strukturakat leirni.  Igenam, de a nyelvi szabalyokra ugyelo
reprezentacionk maris szegenyesse valik, mihelyst az egyes dialektusokat vagy
zsargonokat probaljuk meg leirni.  Ezek terben, illetve idoben elegge nehezen
korulhatarolhato nyelvi szubkulturak, tobbnyire eltero szokeszlettel, de neha
eltero nyelvtani szabalyokkal is.

    A dialektusok es zsargonok szubkulturait leirni me'g viszonylag egyszeru
vallalkozas, bizonyos felig-meddig tartos nyelvi strukturakat me'g ki lehet
mutatni, azokbol me'g lehet altalanositani, szabalyszerusegeket extrapolalni.
Azonban sokkal nehezebb a feladatunk akkor, ha kulonbozo egyedi, individualis
nyelvhasznalatok, beszedmodok es "beszed-tettek" (speech acts) jelenteset
probaljuk megfejteni.  Itt ugyanis bejon a kepbe a tortenetiseg, felmerul a
kulturalis kontextus alaposabb tanulmanyozasanak igenye.  Mar nem elegendo
pusztan a szintaktikai egysegek egymashoz kapcsolodasat feltarni, szemantikai
vizsgalodasra is szukseg van:  milyen kijelentes mit jelent az erintettek
szamara.

    Egy szociologus (ha jol emlekszem, Anthony Giddens) egyszer azt mondta,
hogy a tarsadalmi gyakorlat, mihelyt letrehozott egy strukturat, mar el is
kezdi felbomlasztani azt.  Az egyennel a mindennapi gyakorlatban rendszeresen
megesik, hogy egyreszt szandekosan a bevett szokasok, szabalyszerusegek es
normalitasok ellen beszel es cselekszik, masreszt pedig olyasmik tortennek
vele, ami pontosan ellentete a cselekveset motivalo eredeti szandekanak.  A
mindennapi beszed es a cselekves egyszerre strukturaepito es -bomlaszto, es
eppen ez az emberi let ironiaja.

    Ugyanis a mehekkel es a hangyakkal nem esik meg az, hogy szandekosan a
normakkal szemben cselekednek.  Raadasul, bar ezt mintha mar mondtam volna,
sem a mehek, sem a hangyak nem hibaznak, de ha megis, errol nincs tudomasuk.
Ugy is mondhatjuk, hogy sem a meheket, sem a hangyakat, sot, mon dieu, me'g 
az ideghalozatokat es a sejtautomatakat sem sujtja az eredendo bun a'tka.

Sorlimit miatt holnap itt folytatom.  Addig is mindenkinek minden jot,
Miklos.

To:ro:k Peter irja:
> mert a multkor pont a
>lenyeg maradt le, meg egy masik cikk, amit valamely szegeny halando
>UTANAM kuldott be es szeretett volna megjelentetni a VITAban :-(.

Szoval ezert maradt le szorakoztato irasom, de ime, ismet, es jo
rohogest, de aki tud, valaszolhat is.
> ----------------------------------------------

Szoba kerult a Holdra szallo Armstrong.

Most olvastam a szigoruan szakmai Szines RTV ujsagban, hogy a holdkompot
kifejleszto csoport vezetoje is magyar, es lesz [volt?] vele egy riport
az MTV1-en.
----[azota: volt]----
Szinten Armstronggal kapcsolatban: azt beszelik, a Holdra lepes utani elso
szavai azok lettek volna: "Hu, milyen sokan vagyunk itt!" (persze amerikaiul,
o nem volt magyar). Amit aztan cenzuraztak volna. Van errol valakinek
informacioja? [Talan ez meg nem TIPP-kerdes.]
Ez azert erdekelne, mert az informacio kozvetitoje, aki egy hindu vallas
kovetoje, azt is allitja, hogy a Holdon sok-sok eltavozott, es reinkarnaciora
vagy tovabbi felemelkedesre varo lelek (szellem) volna, es hogy Armstrong
oket erzekelte volna. Szoval: hatha van itt a VITAban valaki, aki NASA-s,
es hozzafer[t] archivumokhoz, vagy barki, aki mar hallott errol a [hm]
erdekes dologrol, irjon valamit, akar maganlevelben is.

Udv
Attila a Foldrol [Hu, milyen sokan vagyunk itt!]

A magara hagyott tarsadalomrol szolo eszmecsere kibontakozasat segitheti
az, ha megprobaljuk az egyre inkabb elvi sikra csuszo ervek utkozteteset
konkretabb esetek vizsgalataval segiteni. Ezert kiserletet teszek arra,
hogy a sikeresnek itelheto  tarsadalmak szerkezetet, mukodesi mechanizmusait
elemezzem.

A sikeresnek tarthato tarsadalmakat vizsgalva ket modellnek
a leirasaval probalkozom. Az egyik a Tavol-keleten sikeres, nevezzuk
ugy, hogy a close-coupling, a szorosan csatolt tarsadalmak modellje, a masik
az USA demokraciajanak mukodese. Elore meg kell mondanom, hogy nem
valakiknek a modelljeit ismertetem, sajnos ilyesmikrol keveset volt eddig
modomban olvasni. A modellek alapjaul az a rendszerelmeleti szemlelet
szolgal, amivel mar egyszer elarasztottam a VITA szamait, valamint az,
hogy eltem mar Japanban es az USA-ban is. Igaz, keveske idot, de azt a
mindennapi eletet tapasztalva, a csaladommal, iskolaba jaro gyermekeimmel
egyutt. Nem tartom kizartnak, hogy az ottelok szamara a diagnozisaim
feluletesnek, elnagyoltnak, sot kimondottan hibasnak tunhetnek. Ez esetben
kernem oket, ha ertelmet is latjak, igazitsanak el, hogy maskor a temarol
beszelve, irva kevesebb zoldseget terjesszek.

Eloszor a szorosan csatolt tarsadalmakrol. A tavol-keleti kultura alaperteke
a kozosseg szolgalata. A kinai kultura sokezer eves fejlodese, a kinai
ember eletszemlelete meghatarozo szerepet jatszott es jatszik a terseg
fejlodeseben, Japan, Del-Korea es Tajvan mai sikereiben. A tulnepesedett
teruleteken, a gyakori termeszeti katasztrofak fenyegetesevel dacolva, nincs
tere az amerikai tipusu individualizmusnak. A tavol-keleti ember kotottsegei
meglehetosen szorosak. A csaladi, rokoni kapcsolatok meg ma is erosek, a
lako- es munkahely megvaltoztatasa nem konnyu. A szorosan csatolt tarsadalom
etalonja az embertarsaira allandoan erosen figyelo, oket, a munkahelyet,
varost, allamot onfelaldozoan, figyelmesen szolgalo, magat eloterbe nem
tolo, muvelt ember.

Peldaul a japan ember egyik alapveto kotelessege az, hogy gyermekeit minel
magasabb szintu oktatasban reszesitse. Az iskolak kovetelmenyrendszere igen
magas. Nincsenek tekintettel a tanulok egyedi adottsagaira, a kovetelmenyeket
mindenkinek teljesiteni kell. A tanulok megtapsoljak sikeresesen felelo
tarsaikat (a gyermekeim legalabb is ezt tapasztaltak), tudjak, hogy valaki
eredmenyessege vegul is mindenki javara valhat. A magas altalanos muveltseg,
a tarsadalmat at- meg atszovo sokfele osszetarto ero egy meglehetosen homogen,
elkotelezett nepesseg kialakulasara vezetett. Az esendok, fogyatekosak
nincsenek magukra hagyva, a bunozes amerikai mercevel nezve elhanyagolhato.

A szorosan csatolt tarsadalom rendkivul alkalmazkodokepes, gyorsan reagal a
kulso valtozasokra, hamar atveszi es honositja a masutt szuletett otleteket,
talalmanyokat, eljarasokat vagy akar egesz intezmenyrendszereket. Igen
hatekony a magasabb foku egyuttmukodest  kivano feladatok megoldasaban. Az
erosen csatolt tarsadalmak gyengesege az egyenisegek uniformizalasaban van.
A tul szoros ellenorzes es rahatas akadalyozza az eredeti szemelyisegek, igazi
egyenisegek kifejlodeset. Ezert ezek a tarsadalmak nagyobb mertekben szorulnak
ra a masutt felfedezett uj talalmanyok importjara.

Az USA demokraciajanak kialakulasat a foldrajzi adottsagok es az erosen
egyedi tortenelmi elozmenyek tettek lehetove, ezert modszerei es lehetosegei
mas allamok szamara kovethetetlenek. Az amerikai demokracia alapeszmeje az
egyen szabadsaganak es fuggetlensegenek a leheto legteljesebb biztositasa. Az
ezt szolgalo, az emberek es kozossegek zsarnoksagat feken tarto bonyolult
intezmenyrendszerrrol nem szolok, de teny, hogy az amerikai polgar valoban
peldatlanul nagy dontesi szabadsaggal rendelkezik, kotottsegei,
korlatozottsaga minimalisnak mondhatok. Az amerikai tarsadalmat lazan csatolt
rendszernek nevezhetjuk. A csaladi, rokoni kapcsolatok nem tul jelentosek,
a nagykoru amerikai altalaban szuleitol ezer merfoldekre el. Konnyu koltozni,
a lakhely tetszes szerint valaszthato, nem jelent kulonosebb kotottseget. A
lehetosegek szeles skalajan mindenki adottsagainak es igenyeinek leginkabb
megfelelo palyat valaszthat. Az amerikai ideal a sikeres, az ujat alkoto
ember.

A szabadsagra neveles kisgyermekkorban kezdodik. Az amerikai iskola keruli a
magyar iskolakat is jellemzo, a tanulokat munkara kenyszerito modszereket.
Viszont azok a gyerekek, akik valamely teruleten kreativ kepessegekkel,
tehetseggel rendelkeznek, hamar kivalasztodhatnak. Megkaphatjak a pedagogusok
kulon figyelmet es a haladasuk felgyorsul (jo tudom, ez nem tipikus a fekete
nyomornegyedekben). Eljuthatnak a jobb felsobb iskolakba ahol tehetseguknek
megfelelo oktatasban reszesulnek. A megfelelo allasokba kerulve, egyeniseguk,
tehetseguk es tudasuk  sugarzasaval maguk korul vonzaskorzetet kialakitva
mukodesi teruletuk meghatarozo egyenisegeve valnak. Az amerikai tarsadalom
kotodesi modjait ezek a kisebb koherenciasugaru kornyezetek sokasaganak az
osszjateka hatarozza meg. A meghatarozo egyenisegek a lakossag legfeljebb
nehany szazalekat teszik ki. Nemcsak hozzajuk kepest, hanem inkabb europai
vagy tavol-keleti mercevel merve a lakossag tobbi reszenek kepzettsege,
muveltsege alacsony. Ezen az idoszakonkent fellangolo kampanyok nem sokat
segitenek, hiszen a tarsadalom alapertekenek, az egyeni szabadsagnak a
megsertese lenne a gyermekekkel szembeni kenyszerito eszkozok alkalmazasa.

Az amerikai tarsadalmat igy a ragyogo egyeni teljesitmenyek, az uj tisztelete
es elfogadasa jellemzi. A gyengesegei is az egyeni szabadsag szentsegebol
kovetkeznek. A nagyobb egymasra figyelest, osszedolgozast  kovetelo feladatok
teljesiteseben az elkotelezettsegeket elonyben reszesito tavol-keleti
orszagok joval eredmenyesebbek. Nagyon sulyos amerikai gond a lemaradok
kezelese is. Mivel a szabadsag es fuggetlenseg birtokaban mindenki sajat maga
felelos jo vagy rossz sorsaert, az amerikai felfogas miatt a lemaradokra
tulsagosan nagy teher nehezedik. A nagyfoku bunozes, agresszivitas az
amerikai demokracia elvalaszthatatlan fuggeleke.

Europarol most sorlimit miatt nem irhatok. A fenti elemzesbol azt hiszem
nyilvanvalo, nincs sok ertelme azt kimondani, hogy a szorosan csatolt
vagy a lazan csatolt forma az idealis megoldas. Belathato, hogy az USA es a
Tavol-Kelet adottsagai jol kiegeszitik egymast, kolcsonosen egymasra vannak
utalva.  Minden jot
                 Laszlo