Kedves Eva S. Balogh!

Ideje berantanunk a kezifeket.  A FORUM-on dulo szokassal ellentetben 
igyekezzunk megoldani ezt a konfliktust ugy, hogy nem probaljuk meg egymas 
koponyajat elektronikusan sem bezuzni.  Vitank kezd szemelyeskedesbe 
fajulni, es erre legfokepp azert nincs szukseg, mert igy barmi is lesz a 
kimenetel, a legvegen elkonyvelhetjuk, hogy a Balogh S. Eva utalja a Nagy 
Petert es viszont.  Alljon itt ezert egy gesztuserteku nyilatkozat arrol, 
hogy bar velemenyunk elter, nem utallak, nem akarlak bantani.  Szamomra ez 
a lenyeg.  A multkori cikkemben megsertettelek, es ezert bocsanatodat kerem.

Irasom mondanivalojat azonban nem vonom vissza.  Egy mondaton belul irtal 
ket nagy szamarsagot, es erre reagalnom kellett.

>Valami oknal fogva Nagy Peter csak orosz szemszogbol nezte ezt az
>orosz-magyar haborut. Eva Balogh

Amikor azt fejtegetem, hogy a masodik magyar hadsereg doni pusztulasat sem 
szabad egyoldaluan, kizarolagosan es csakis magyar oldalrol vizsgalni, es
sajatos modon csak annyit emlegetni a tortentekbol, hogy a mieink bizony 
kegyetlen halalt haltak, hanem meg kell probalnunk beleelni magunkat a 
megtamadottak helyzetebe is; nos akkor ramveti magat a masik Balogh, es 
husig vajja belem a kormeit; Te pedig meg kontrazol neki.  A vegen nem 
atallod kijelenteni, hogy en "csak" orosz szemszogbol nezem a kerdest.

Hat kedves Eva, az ilyentol meg a talpam is okolbe szorul.

Ami az "orosz-magyar" haborut illeti: szamarsag, lasd be.  Vagy ne 
emlegesed, hogy te magyar szakos tortenesz vagy, vagy pedig fogalmazz 
pontosan.

Varom valaszodat.


Kedves Andras! (Nemenyi Peter ~)

Kerdezted a multkor, hogy miben latom a REP fasisztoid szerkezetet.  
Eloszor is ujra felnyalaztam a szotarakat:

  fasizmus fn Pol 1. Az imperialista burzsoazianak a vad nacionalizmus es 
  fajgyulolet alapjan allo terrorista diktaturaja.
  Tort. ennek Mussolini-fele olasz valtozata mint uralmi rendszer.
  2. Ennek megvalositasara toro mozgalom.
(Ertelmezo Keziszotar 1972/89)

  fasizmus [ol] a financtoke legreakciosabb, legsovinisztabb, 
  legimperialistabb elemeinek nyilt terrorista diktaturaja, amelyet vad, 
  eroszakos terjeszkedes, mas nepek leigazasa, a faji gyulolet szitasa 
  jellemez.
(Bakos Ferenc: Idegen szavak es kifejezesek szotara, 1973/1989)

  fasizmus  A kozpontositott hatalomra es korlatlan tekintelyelvusegre 
  alapulo, kifejezetten nacionalista iranyultsagu politikai mozgalom, 
  amelyre az eroszak alkalmazasa es az ellenzek iranti kemeny cenzura 
  jellemzo; a Mussolini altal eletre hivott nacionalista mozgalom, amelynek 
  celja az olaszorszagi diktatura volt (1919-1945).
(Wahrig, Deutsches Woerterbuch, 1966/75/80/86/91)

Perverz oromom telik a meghatarozasok osszehasonlitasaban, nem vitas.  Nos: 
az elso ketto olyan, hogy ezektol a vad rohoges es a zokogas kozott 
csapongtam egy ideig.  Valahol pedig imadom ezt a tulipanos szocreal 
stilust.  Meg ennel is kinosabb azonban, hogy most mindezek ellenere sajat 
"priman" felepitett elmeletemet kell romba dontenem, amely szerint - mint 
azt a kommunizmus mo.-i lete vagy nem lete korul forgo vitaban bedobtam - 
ha a kulonbozo eszmerendszerek egy adott fogalomrol szolo meghatarozasai 
egymastol elternek, dontson az "illetekesseg", tehat eszerint hajlanek a 
kommunizmus szo kommunista definiciojanak elfogadasara, stb.

Nem igazan tetszik a nemet definicio - pedig valamelyest illetekesek 
lehetnenek...  Pusztuljon a hipotezis.  (Jaj, de kinos ez nekem.)  A dolog 
inkabb ugy all, hogy az elso ket meghatarozassal ertenek egyet, felteve 
persze, hogy lenyessuk roluk az agylagyito sallangokat, mint imper. 
burzsoazia, financtoke, stb., stb., remelem nem kell tetelesen felsorolnom, 
hogy mire gondolok.

Vagy tevednek?  Megis, milyen fasizmus-meghatarozas az, fajgyulolet es 
terror nelkul?  Orulnek, ha errol mas is elmondana a velemenyet.

Magara a REP-re raterve: nyiltan hirdetik a tiszta nemet ve'r 
fensobbrenduseget, nyiltan es agressziven szitjak a gyuloletet minden 
Nemeto.-ban elo kulfoldi (nem nemet) ellen, kulonos figyelmet forditva a 
torokokre es az egyeb, WASP-tol eltero fajtajuakra; zsidok, feketek 
legalul.  Orditva kovetelik a hajdani nemet teruletek visszacsatolasat. 
Egyeb mas, gazdasagi-politikai celkituzeseik nem nagyon ismeretesek, vagy 
legalabbis nem publikusak.  "Eszmeisegukben" batran nyulnak vissza az  NS-
idokig; soraikban es vezetoik kozott szamos volt magasrangu SS katonatiszt.

>Ha leegyszerusitjuk a kepletet, akkor te latsz valami parhuzamot pl. a 
>magyar viszonyok tekinteteben? Ertem ezalatt, nalunk nincs kommunista part, 
>de vannak kommunisztoid partok, lasd MSZP, SZDSZ, FIDESZ?

Nem ismeretes szamomra a kommunista szonak olyan jelentese, amelynek 
alapjan az SZDSZ-t es a FIDESZ-t akar "kommunisztoid"-nak nevezhetnem.  
Mire gondolsz konkretan?  (Az MSZP-re raillik, szerintem.)

      ,
Nagy Peter

Az orosz forradalom targyaban Nemenyi Peter Andras a kovetkezoket irja:

>Szerintem Leninek gyozelme mar Fabian tarsasag kozremukodesevel a J.P Morgan
>es First National Bank altal Japannak  folyositott kolcson kifizetesevel
>megalapozodott.

En minderrol nem tudok.

Megint Nemenyi Peter Andras:

>Lenint a svajci szamuzetesebol nemet katonasaggal vedett kisert
>pancelvonattal szalitottak vissza Oroszorszagbol.

Errol tudok, de ugy tudom, hogy Nemetorszag azert adta beleegyezeset Lenin
Nemetorszagon valo atutazasahoz mivel abban remenykedett, (es valoban igazuk
is volta a nemeteknek), hogy a bolsevikok gyengiteni fogjak az orosz
ellenallast. De nem hiszem, hogy Nemetorszagnak vagy a nyugati hatalmaknak
erdeke lett volna, hogy egy bolsevista allamhatalom szulessek Oroszorszagban.
Ma nehez megerteni, hogy senki sem tudta akkoriban, hogy kik is azok a
bolsevikok es ki is Lenin. A New York Times 1917 novembereben hetekig Nikolaj
Leninnek hivta Vlagyimir Iljicset. Sot, nemet ugynoknek veltek, eppen azert
mivel Nemetorszagon keresztul kerult haza.

NPA:

>Kerensky boldogan adta at a vezetest 1917 November 7.-en

Azt nem tudom, hogy milyen boldogan vagy boldogtalanul adta a vezetest, de
nem hiszem, hogy sok valasztasa lett volna, mivel a bolsevikok altal vezetett
katonai osztagok egyszeruen puccsal elkergettek oket.

NPA:

>valasztasok csak November 25.-en kezdodtek ahol a bolsevikok gyozelmuk
>ellenere a 42 millio valasztasi voksbol csak 30% - ot kaptak meg.

Ez valo igaz, de az is, hogy a bolsevikok egyszeruen szetkergettek az ulesezo
dumat.

NPA:

>A brest-litovski szerzodes ha mondjuk 1917 marcius elott is kovetkezik be, a
>car helyzeten mar nem segitett volna.

Ezt sohasem fogjuk megtudni. Az ellenben biztos, hogy Oroszorszag
gazdasagilag nem volt felkeszulve az elso vilaghaborura es az orosz nep
oriasi vesztesegeket szenvedett a harcteren, mig a hinterlandiak eheztek. A
lakossag igen nagy reszenek csak egy ohaja volt: beke. A bolsevikok beket
igertek. Az Ideiglenes Kormanyra az antant igen nagy nyomast gyakorolt, hogy
benntartsak Oroszorszagot a haboruban. Igen feltek attol, hogy ha a kelet
front osszedol, a nemetek nyugat fele fogjak atcsoportositani csapataikat.
Eva )

---------- Forwarded message ----------
Date: Tue, 8 Mar 1994 15:02:53 -0500 (EST)
From: Gyorgy Fejer >
Cc: Gyorgy Fejer >
Subject: Vilagositsd fel 




Nemenyi Peter Andras irja a nemet Republikaner parttal parhuzamot vonva:

>....... nalunk nincs kommunista part, de vannak kommunisztoid partok, lasd MSZ
P, SZDSZ, FIDESZ?,
>stb. akik nemcsak, hogy bekerulhetnek a magyar "Bundestagba" , de mar bent is
>vannak.


Szerintem a politikai kozeletben kommunizmuson az egykor "fennallo
szocializmus"-nak ill. proletardiktaturanak csufolt tarsadalmi rendszereket
ertik, kommunista partnak az e rendszerekben hatalmat gyakorlo elcsapatot
hivjak. "Kommunisztoid" partnak akkor mondjuk az ilyen diktaturara torekvo
partot neveznem, de akarhogy nezem, nem ertem, hogyan mondhato ez el a
fenti partokrol.

Megkerem NPA-t vilagositson fel arrol, hogy o mit ert kommunisztoid
parton, es hogyan illik ez az egyszeruseg kedveert csak a Fideszre es az
SZDSZre, tovabba miben latja e partok hasonlosagat a REP-pel.


Fejer Gyorgy

NPA irta par nappal ezelott:

>a nem veszed rosszneven, hozzatennem, hogy ugyan valoban Oroszorszag nem
>tartozott a legfejlettebb kapitalista orszagok koze, de a legdinamikusabban
>fejlodo kapitalista orszag volt, leendo potencialis versenytarsa az USA-nak,
>amit konnyen lehet abrazolni, pl. az 1901-es petroleumtermeles
>osszehasonlitasaval. USA = 9,920,000 tonna, Oroszorszag = 12,170,000 tonna.
>Ha azt nezzuk,hogy ez a szam 1870-ben USA = 70,000 tonna,  Oroszorszag =
>1,300 tonna volt, konnyu kovetkeztetest levonni, hogy miert kellett a
>Standard Oiltol a Rockefeller erdekeltsegig ezt a rohamosan fejlodo orszagot
>megreformalni.

Kedves NPA!

Nehany aprocska kiigazitas es megjegyzest szeretnek hozzafuzni a fenti
bekezdesedhez (just for the record, ahogy ezt a szomszed mondana), 
tisztan szakmai jelleggel, bar termeszetesn kizarolagosan a sajat nevemben
(ez itt a disclaimer!); hisz tudom, hogy te is tudod, hogy mirol van szo,
meg en is tudom, hogy mirol van szo, de hatha vannak akik kevesbe ismerik az
olajszakmat.

Az oroszorszagi termelesrol:

- a fenti szamok a nyersolajtemelesre vonatkoznak, a petroleum, amit a koolajbo
l
finomitanak, ennek csak a toredeke. (Tudom, hogy angolul 'petroleum' a koolaj
neve, de magyarul azt nevezik petroleumnak, amit Amerikaban 'kerosene',
Angliaban pedig 'paraffin' neven ismernek. Vigyazni kell, mert konnyen rossz 
kovetkeztetest von le az ember!)

- a nyersolajtermeles nagysaga nem feltetlenul van barmifele viszonyban
az adott orszag ipari fejlettsegevel, illetve fejlodesenek utemevel.
Pl: 1989-ben is a Szovjetunio termelte a vilagon a legtobb koolajat.
Persze - igy belegondolva - lehet, hogy igazad van, es "konnyu kovetkeztetest
levonni, hogy miert kellett ezt a rohamosan fejlodo orszagot megreformalni."  
;-)

- az "ororszorszagi" termeles akkoriban gyakorlatilag csak Bakut jelentette,
ahol - ha jol emlekszem - mar Marco Polo is megfigyelt olajtermelest. A
technologia (kezzel asott kutak lefolozese) nem sokat valtozott egeszen 
a XIX. sz. vegeig, amikor a Nobel csalad bevezette a furasokat. Miutan
oriasi keszletek huzodtak meg kozvetlenul a felszin alatt nagynyomasu
rezervoarokban, igy nagyon gyorsan felfutott a termeles, igen sokszor
olajkitores formajaban. Az egyik kutrol pl. feljegyeztek, hogy 5 honapon
keresztul napi(!) 6 ezer(!) tonnat(!) lovelt ki a foldbol. 

- a mult szazad vegen, e szazad elejen a profitcentrum az olajiparban az
un. "downstream" agazatokban (finomitas, fogyasztoi termekek eladasa) volt,
s csak az 50-es evek utan helyezodott at az "upstream" agazatokba (kutatas,
termeles). Szo sem volt akkoriban olyan, a termeleshez kapcsolodo gazdagsagrol,
mint amilyenre most pl. Kuwait kapcsan asszocialunk.

- a Rotschild csalad is a fiumei finomitojanak ellatasa miatt kezdett el
a bakui olaj irant erdeklodni, s a szazadfordulora mar ok tartottak kezben
a bakui termeles es finomitas nagyobbik felet, egeszen 1910 kornyekeig,
amikoris az 1905-os bakui esemenyekbol okulva elcsereltek erdekeltsegeiket
a Royal-Dutch/Shellel.

- az 1905-os bakui verengzesek utan erosen visszaesett a termeles (egyidoben
a texasi mezok felfutasaval): az olajszokokutak elapadtak, az uj beruhazasok
es a technologia megujitasa elmaradt; az "oroszorszagi" termeles messze az
USA mogott kullogott egeszen a nagy sziberiai mezok felfedezeseig es termelesbe
allitasaig.

A Standard Oilrol:

>Standard Oiltol a Rockefeller erdekeltsegig
-  ez nem egy tul tagas intervallum, mert a Standard Oil volt 
   "a" Rockefeller erdekeltseg

- nem emlekszem hirtelen, hogy a Rockefellernek kulonosebb erdekeltsegei lettek
 
volna Oroszorszagban, amelyeket meg kellett volna reformalni (persze, lehet,
hogy csak a ragok usztak el az utolso mondatban); a nem tul nagy orosz piacrol
gyorsan kiszorult a Standard petroleuma (itt ez mint vilagitoolaj ertendo),
miutan a nagyipari termelest a Nobel csalad beinditotta; majd kesobb sikertelen
ul
probalt betarsulni a Rotschild-beruhazasokba.

-  a Standardnek, bar gondot okozott a felfuto orosz termeles, mert ez volt
az elso alkalom, hogy vilagmonopoliumuk megrendult (a legrosszabb evekben
kenytelenek voltak beerni a vilag osszes exportjanak 71%-val), elsosorban 
otthon akadtak versenytarsai: mig 1880-ban meg az USA finomito kapacitasanak 
90%-at birtokolta, addig 1905-10 kornyeken mar csak 55-60%-at, s ez elsosorban
a felfuto texasi termelesnek es finomitasnak volt koszonheto (pl. Texaco).

- egyebkent a Standard Oilt 1911-ben Rockefeller kenytelen volt szetdarabolni
(antitrust-ugy), s az egyes "kis" cegek (kesobbi nevukon: Exxon, Mobil, Chevron
,
Amoco, ARCO stb.) messze gyengebbek voltak, mint az eredeti ceg: igaz, maga
Rockefeller anyagilag jol jart, mert a ceg darabjai egyutt tobbet ertek a
tozsden, mint korabban az anyaceg; de szo sem lehetett tovabbi tervekrol a
vilagmonopolium visszaszerzesenek ugyeben. 

A tobbi nagyjabol stimmel.


Udvozlettel,

Sanyi

Sajnos az elozo levelem nem jelent meg a Forumban es meg
visszajelzest sem kaptam. Igy most ujra megprobalom.

Szoval irtad, hogy aggodsz amiatt hogy az MSZP le akarja lassitani a
privatizaciot.

Surjan Laszlo a KDNP elnoke ( A KDNP is a jelenlegi koalicio tagja)
nyilatkozta, hogy kormanyrakerulesuk eseten "Lelassitanank a
privatizaciot valamint nem tartanank igenyt Szabo Tamas privatizacios
miniszter munkajara.." Szoval amitol te felsz azt szo szerint mondta
ki  Surjan. Persze o sem ugy gondolta, hogy meg akarjak allitani ,
vagy vissza akarjak forditani. Lehet, hogy a Horn is mondott effelet,
de szerintem o is csak arra celzott, mint a Surjan.  Egyebkent a Horn
kijelentette, hogy ok is a magantulajdon tobbseget akarjak, de nem
ertenek egyet a privatizacio jelenlegi formajaval es parlamenti
ellenorzest akarnak. ( akarcsak a Surjanek, azt hiszem.).
Egyebkent a Torgyan kijelentette, hogy  hatalomra kerulesuk eseten a
teljes privatizaciot atvizsgalnak es meg visszamenoleg is
ervenytelenitenek ha kiderulnenek dolgok....
Egyebkent az a baj ebben az orszagban hogy kez kezet most. Rengeteg
botrany, sikkasztas volt mar, de meg egyszer sem hallotamm olyan
nyilvanos kozlemenyt, hogy "Kerem xy ennyit meg ennyit sikkasztott,
ezert ilyen meg olyan birosagi itelet alapjan ennyit meg ennyit kap."

A radioban tortentekrol csak annyit hogy az elektronikus media mult
pentektol teljesen elvesztette fuggetlenseget.


                                SZ.J.

BOTRANY1

Bevittem gepbe a Delmagyarorszag marcius 7-i szamabol cikkeket.
Leszedtem az ekezeteket, s ime, elkuldom fenypostan:


Szazhatvannyolc
- az objektiv tajekoztatas ciklusbol -

Marcius negyediken es otodiken Siofokon gyultek ossze ket radios stab
kepviseloi, hogy a valasztasi musorokra - szakemberek segitsegevel -
folkeszuljenek. A Kronika rovatabol tobb mint husz ember, mig a
Magyarorszagrol jovok cimu magazin fovarosi es videki munkatarsai kozul
legalabb harmincan gyultek ossze a szakmai treningen. Most a szombati nap
kronikaja kovetkezik - a valasztasokat egyelore hagyjuk.

Pentek reggel a Magyar Radio vezetese 129 dolgozot ertesitett arrol, hogy
munkajukra tovabb nem tartanak igenyt. Kotelezettsegeik alol - az aprilis
11-i tenyleges elbocsatasig - oket az ertesites kezhezveteletol folmentik.
Siofokon termeszetesen mar pentek este errol beszeltek a Magyar Radio
elbocsatott es meg helyukon maradt kepviseloi. Es ezzel telt a szombati
nap jelentos resze is. No, meg kollektiv radiohallgatassal. A Deli
Kronikaban meghallgattuk a 168 ora elozeteset, amit Farkas Zoltan
szerkeszto mondott el. A riporterek folsorolasa utan azt is elmondta
Farkas, hogy a musor felelos szerkesztoje Mester Akos. Ezutan vartuk a
delutan negy orat, a 168 ora kezdetet: A Kossuthon nehany masodperccel
negy elott a bemondo kozolte, hogy az otodik sipszo utan hireket hallanak.
Ez mar azt jelentette, hogy nem kapcsoljak azt a studiot, ahonnan a 168
ora menni szokott, hanem az adorol halljuk majd a hireket. A hirek vegen
aztan bejelentettek a musorigazgatosag kozlemenyeben, hogy a Deli
Kronikaban annak a musornak az elozeteset kozoltek, mely musorban mar
felmentett riporterek szolaltak volna meg, valamint a folmentett felelos
szerkeszto jegyezte volna a musort. Azt is hozzatettek, hogy a Rapcsanyi
Laszlo keszitette "masik" 168 ora elkeszult ugyan, de annak adasba
keruleset a masik 168 ora munkatarsai az epuletbe valo illetektelen
behatolasukkal megakadalyoztak. Ezutan kozolte a bemondo, hogy a Kossuth
radioban a 168 ora idejeben a Petofi Radio musora hallhato majd. Siofokon
ekkor dontetlenre allt a meccs, hiszen abban majdnem biztosak voltunk,
hogy a regi nem mehet, de abban nem, hogy nem keszul-e el az uj musor.
Mint kesobb kiderult, az uj musor valoban nem keszult el, de ezt nem
kozoltek 16 orakor, hanem a musorigazgatosag valotlansagokat tartalmazo
allitasai kepeztek a magyarazatot. Cenzura - l, szolidaritas - 1, tehat
dontetlen. Persze az elet nem allt meg. Palfy Istvan, a Kronika
rovatvezetoje telefonon hivni kezdte a pesti musorkeszitoket, hogy mi is
tortent valojaban, s hogy errol mi jelenik majd meg az Esti Kronikaban?
Obersovszky Peter es Nika Gyorgy, az Esti Kronikat jegyzo paros ekkor mar
targyalt P. Szabo Jozsef adofoszerkesztovel, hogy delutan 6 orakor
elhangozzek a musorigazgatosag kozlemenyenek cafolata, megpedig Farkas
Zoltannak, a regi 168 ora musorvezetojenek tolmacsolasaban. Egeszen fel
hatig folytatodtak a targyalasok (ez itt eufemizmus, hiszen uvoltozes
folyt P. Szabo szobajaban) es tobbszor ugy tunt, hogy a Kronika-stab
folall es nem kesziti el a musort, ha nem tajekoztathatnak a valos
esemenyekrol. Vegul P. Szabo hozzajarult a Farkas Zoltannal keszitett
beszelgetes bejatszasahoz, ami az Esti Kronikaban meg is tortent.
Illetektelen behatolas nem volt, a Rapcsanyi-fele musor elkesziteset senki
nem akadalyozta. A 10 oras hirekben mar Mester Akosek kozlemenye is
elhangzott, mely szerint a musorigazgatosag nem fogalmazott a tenyeknek
megfeleloen - magyarul: hazudott. A Rapcsanyi-fele musor ugyanis nem
keszult el. Az interjukra folkert munkatarsak nem vallaltak az ellen 168
oraban valo szereplest. Kozben telefonon azt is megtudtuk, hogy Csucs
Laszlo mar delutan 3 orakor - amikorra vilagossa valt, hogy Rapcsanyi-
musor nincs - eldontotte, hogy nem lesz semmilyen adas, es a ket adot
osszekapcsoljak. A kozvelemennyel azonban ezt nem kozoltette, hanem
elkezdte a tortentek kriminalizalasat, kozonseges hazugsagokon keresztul.

Miert kell kriminalizalni a tortenteket?

A Csucs-fele vezetes erdeke egyertelmuen az, hogy a 129 elbocsatott
dolgozo jelentos reszet fegyelmi uton kuldhesse el. Hogy kozonseges
bunozoknek allithassa be a volt munkatarsakat. Hogy rendori, birosagi utra
terelhesse az esemenyeket. Hogy megszegyenitsen, megbecstelenitsen
evtizedek ota a radioban dolgozo embereket. Hogy minosithetetlen -diktaturat
es cenzurat jelento - tenykedeset ugy allithassa be a
kozvelemeny elott, hogy az nem politikai tisztogatas, hanem a musorokat
veszelyezteto bunozok eltavolitasara tett, torvenyes es jogos lepes. Ez
nincsen igy, nem is lesz igy! Csucs Laszlo barmit is hazudjon kovetkezo
kozlemenyeiben es nyilatkozataiban. Barmit is tegyen, ami a torvenyesseg
latszatat kolcsonozne a meg megmaradt munkatarsak elhallgattatasahoz.
Csucs Laszlo hitele, szavahihetosege ugyanis nulla!

Igazan tanulsagos - szakmai - nap volt ez nekunk, ott Siofokon. Egy
bizonyos: nincs pardon tobbe! Amit tudunk, azt ADJUK TOVABB!

Balog Jozsef



(folyt. kov., ha van idom)

Udv: Gyuri