------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Return-Path: Received: from Princeton.EDU by tartarus.uchicago.edu (4.0/UofC4.0x) id AA02513; Tue, 22 Jan 91 03:08:40 CST Received: from phoenix.Princeton.EDU by Princeton.EDU (5.61++/2.62/princeton) id AA09369; Tue, 22 Jan 91 03:55:42 -0500 Received: by phoenix.princeton.edu (4.1/1.106) id AA10710; Mon, 21 Jan 91 22:48:18 EST Date: Mon, 21 Jan 91 22:48:18 EST From: (*XMAIL*) Message-Id: <9101220348.AA10710@phoenix.princeton.edu> To: contacts@phoenix.Princeton.EDU Subject: F O R U M #119 =============================================== Felado : aronatas@ucsd.edu Beerkezett: Mon Jan 21 03:32:56 EST 1991 Temakor : ??? - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Hetyei Gabor ! Ha nem hiszel a nyugati tipusu demokraciaban, hat nem hiszel. (Bar nem hiszem, hogy ne hinnel, es azt hiszem, hogy azt hiszed, hogy ezzel uj vitat fogsz majd inditani, es jol hiszed.) Roboz Andras hozzaszolasat kicsit atfogalmazva: a demokraciaban valo hitnek, amennyiben az hit, TETJE van, es nem OKA. Azonban a demokracia nem teljesen hit kerdese, vagyis hogy a demokracia kivanatos-e esszeruen vitathato. Ehhez azonban vilagos allaspontokra van szukseg, es egyelore en meg nem ertem a tiedet. Megjegyzeseim es kerdeseim a kovetkezok: Azt irod: >1.) Irak-haboru: ugy hiszem Kozel-keleti kerdesekkel kapcsolatos maximalis >inkompetenciamat egyszer mar bebizonyitottam, igy nem kivanok abba belemenni >helyesen es okosan hozta-e Bush donteseit-fogalmam sincs rola. Ami izgat: >vajon ugyanilyen donteseket hoz-e akkor is, ha nincs rajta az a nyomas, hogy >rovid tavon szembe mehet a kozvelemennyel, hosszu tavon viszont - valasztasi >okokbol nem. Nem egeszen ertem a kerdest. Hogy fugg ossze a demokracia es a Obolbeli haboru ? Inkabb lenne haboru, ha Amerikaban nem lenne demokracia, vagy kevesbe lenne haboru ? Vagy nem a dontes VEGEREDMENYE, hanem a HOGYANja lett volna kivanatosabb, ha nem lenne itt demokracia ? Ha nem lenne demokracia, akkor jobban, megfontoltabban szuletett volna a dontes, lett volna barmi is a vegso eredmeny ? Nem ertem. Ami a HOGYANt illeti, meg kell, hogy mondjam, ahogyan ez az orszag a haborura felkeszult az elmult harom hetben, azt peldamutatonak tartom es egyben pelda nelkul is all a tortenelemben. Televizioval rendelkezo barataim napokig kizarolag csak a kongresszusi vitak elobeni kozvetiteset bambultak. En radion hallgattam oket es a New York Times-ban olvastam a vitak reszletes riportjait. A radioban es TV-ben egymast kovettek a vitamusorok, ismeretterjeszto programok (Iszlamrol, Irakrol, Kuvaitrol), riport musorok stb. . Itt San Diegoban (minden hetedik katona a kornyekrol valo) a haboru eloestejen volt egy un. town-meeting, ahol a helyi szakertok (egy nyugalmazott tabornok, egy kozel-kelet-tortenesz, egy ENSZ-szakerto-politologus, es a volt jordaniai kovet) valaszoltak kerdesekre, vitatkoztak a kozonseggel. Az egyetemistak felvonultak, elfoglaltak, kiszerkesztettek, megvedtek es tamogattak..... Azt irod: >2.) Valasztasok-media-penz haromszog: >Neha az az erzesem itt az USA-ban, hiaba van sajtoszabadsag, >gyakorlatilag >majdnem olyan tokeletes dezinformacio folyik, mint otthon a regi szep >idok- >ben.(Bocs, tokeletesebb, mert itt az emberek jo resze TENYLEG ELHISZI, >amit az >ujsagok irnak.) Itt szerinted dezinformacio zajlik. Honnan tudod ? Csak nem egy masik sajtotermekbol ? (A haboru persze mas dolog, ott csattog a cenzor olloja.) Azt irod: >3.) Kelet-Europa: a legtobb tersegbeli orszagnak valoszinuleg olyan 30 >eves >ujjaepitesi programra lenne szuksege, melybe barmely kormany az elso >ket ev >utan belebukna. A semmit se csinalasba persze szinten bele lehet bukni, >mondjuk >3 ev alatt. Igy a jelen jatekszabalyokkal mindenkepp gyakori >kormanyvaltozasok >varhatok, semmi elorelepes. Tudomasom szerint a demokracia lenyege az, hogy a jatekszabalyok ALLANDOAK es a SZEREPLOK cserelodnek. Nem ertem, hogy miert rossz az, ha rossz kormanyokat el lehet zavarni ? Ami a tobbpart rendszer kivanatossagat illeti, afelol sok liberalis gondolkodonak is ketelyei vannak. Popper peldaul a ketpart rendszer hive, ahol minden kepviselo egyeni jeloltkent indul minden valasztason es a partok csak laza halmazai a kepviseloknek (ez tkp. az amerikai szisztema). Ez ellen sokfele ervet lehet felhozni (pl. az ilyen valasztasok sokkal koltsegesebbek, sokkal tobb mulik az jelolt kulsodleges vonasain, nehez hosszutavu politikai startegiaban gondolkozni, kisebbsegi nezetek nehezebben jutnak kepviselethez stb.), egy dolgot azonban senki sem vitat: a politikanak eppen az a lenyege, hogy CSOMAGkent kinal egy sor megoldast, es nem engedi, hogy mindenki kedvere szemezgessen. Gabor, en soha sem tamogatnek egy olyan partot, amely, amely csak olyat iger, amit en szeretnek, az a part ugyanis vagy veszedelmesen naiv, vagy demagog, de mindket esetben legfeljebb huszonket szavazatra szamithat. (Kb. ennyien lehetnek ma Mo.-n, akik szazszazalekig osztjak minden politikai nezetemet.) Masodik leveledet meg kevesbe tudom kovetni. Azt irod: > Volt egy olyan kerdesem is, hogy eletkepes-e a demokracia. Egy szivacs >biztos >sokkal demokratikusabb mint egy emberi test: ha szembetalakozom egy >szivacs- >csal, eleg konnyen szedem izekre. Konkretabb pelda: Szaddam mar most >igeri, >hogy o el fogja fogadtatni a sajat orszagaval a 200,000-res >halottszamot, >es ketli hogy Bush ugyanilyen konnyen tud nehany 10,000 eletet aldozni. >Tudom, ezzel sajat vallasommal is -mely hirdeti a jotekony >Gondviselest- >ellentetbe kerulok, de vajon tenyleg embercentrikus-e az evolucio? Ha az evolucio a demokracia iranyaba halad, akkor embercentrikus, hiszen demokraciak nem engedhetik meg azt, hogy polgaraik ezrevel haljanak meg, ellentetben a diktaturakkal, vagy nem ? Ugyanakkor szerinted a demokraciak nem emberkozpontuak, hiszen csak 'jatekszabalyban' es nem az emberben magaban gondolkodnak. De vajon nem sokkal embersegesebb-e jatekszabalyokban gondolkozni ? (Gondolj arra, hogy sok vallasban Istent direkt felfedni szentsegtores.) Vagy azt mondod, hogy a demokraciakat le fogjak gyozni a Szaddam Husszeinek, mert beloluk nem hianyzik a tuleleshez szukseges kegyetlenseg ? Es mindehhez mi koze van annak, hogy kinek volt szeszcsempesz a papaja ? Es mi koze van mindehhez Chilenek ? Mondta barki is, hogy az USA azert puccsolta meg Allendet, mert az USAban demokracia van es ha Amerikat katonai junta vezetne, akkor Chileben meg most is a szocialistak uralkodnanak ? A fenti logikaval a demokraciat elmarasztalhatjuk abban, hogy Amerikaban sok a foldrenges es a szokoar, New York tele van svabbogarral, pusztit az AIDS es sok az autobaleset, vagyis barmi rosszert, ami itt tortenik. Vegulis a te kerdesed, ha jol ertem, Magyarorszag iranti aggodalmadbol fakad. Jo lesz-e nekunk a demokracia ? Visszaterve a sokak altal idezett Churchill-mondashoz: Mihez kepest ? Egyebkent nagyon halas vagyok a balti esemenyekkel kapcsolatos hiradasaidert. Koszonom. Akos =============================================== Felado : hetyei@athena.mit.edu Beerkezett: Mon Jan 21 16:59:52 EST 1991 Temakor : Demokracia es mas haszontalansagok - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves (Roboz) Andras! Azt kerded, milyen demokraciat preferalok -honnet tudjam? Epp azert kerdeztem. Abban remenykedtem, sikerul egy uj vitafonalat inditanom, ahol morzsankent osszeszedhetek valami valaszfelet. Vegulis egy vitanyito akkor jo, ha sok ben- ne a ? es keves benne a ! . Miert akarok ilyen napi dolgoktol tavoleso kerdesekrol mint "demokracia", meg "magyarsagtudat kulfoldon" vitat nyitni? [Ezt nem Te kerdezted, ez "koltoi kerdes"].Mert erdekel, es mert ugy latom senki nem torodik vele. Eddig ebben a tanevben foleg otthoni napihirek interpretalasaval foglalkoztunk, ami tulajdon- keppen folosleges bizonyos mertekben. Eleg messze vagyunk a Karpat-medencetol, es eleg szuk csatornan kapjuk a hire- ket. Mire megbeszeljuk mit gondolunk a dolgokrol, mar Also-Piripocson is lejart lemez lesz minden, amivel elohozakodtunk. Bizonyos mertekig bele kell torodnunk, hogy egy csomo dolog a tudtunk nelkul zajlik le odahaza, es amirol tudomast szerzunk, arra is vajmi keves befolyassal lehetunk innen. Ha ezt nem vesszuk eszre, konnyen ugy jarunk, mint jo nehany emigrans, akinek fogalma sincs mi a helyzet nalunk, de rendithetetlen szorgalommal adja a jotanacsokat. ("Jonehany emigrans"-t irtam es nem "minden emigrans"-t - akinek nem inge, ne vegye magara.) Epp ezert ugy gondolom, ha mar ideszakadtunk, probaljuk meg a lehetoseget ki- hasznalni altalanosabb kerdesek vegiggondolasara is (ebben a tavolsag az ottho- ni "alapzajtol" inkabb elony mint hatrany). Ezenkivul hasznos lenne minel tobb "helyi" tapasztalat kozkinccse tetele es megvitatasa. Ebben az elso lepest Toth Balint ill. Greschik Gyula tette meg a Thatcher-lemondassal kapcsolatos interjuk, ill. az amerikai eletrol szolo glossza kozkinccse tetelevel. Eleg sajnalatos, es elegge rankvall, hogy senki nem kapta fel ezeket a temakat. (Arrol nem is beszelve, hogy az en bortonriportom se inspiralt senkit oknyo- mozasra - ugye milyen szereny vagyok, hogy csak harmadik helyen emlitem.:-)) Pedig ezek azok a dolgok, ahol otthoni honfitarsainkkal szemben "szakertok" lennenk es egyben ertekes tudassal gazdagitanank az otthoniakat, ill. magunkat. Nehany mas tema: - felsooktatas helyzete USA-ban es NY-Europaban (ott is olyan katasztrofalis?) Rendkivul aktualis lenne most, amikor odahaza talan epp adaptalni keszulnek a nyugati semat lerombolva ezzel valamit, ami kivetelesen jobb volt. - Neger es spanyol kisebbsegek az USA-ban: anyagi, szocialis helyzet, bunozes. Nagyon tanulsagos lehet egy normalis ciganypolitika kidolgozasahoz (Az it- teni pozitiv es negativ tapasztalatok egyarant.) Egyszer tulajdonkeppen mar az is felmerult bennem, miert nem kuldunk mi is hireket haza. Szerintem ezek azok a dolgok, amik erdemesse tennek a FORUM olva- sasat szelesebb korben Mo-n. Es ha tobb a magyarorszagi olvaso, remelhetoleg tobben hozza is szolnak, ami altal maris tobb az otthoni informacio, amivel mi is profitalunk. Befejezem, mert ennek mar egyre kevesebb koze van ahhoz, amirol eredetileg tarsalogtunk. Jo tanulast, majd gondolok Rad holnap a bostoni varosnezo tura alatt. (Nekem meg mindig 10 napot kell varnom, hogy ujrainduljon a verkli- remelem sajnalsz :-) ) Barati udvozlettel: H.G. =============================================== Felado : hetyei@athena.mit.edu Beerkezett: Mon Jan 21 21:57:15 EST 1991 Temakor : Hirek a USENET-rol - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - B A L T I K U M A lett kormany tagjai felhivtak telefonon Jazov szovjet honvedelmi minisztert es Pugo belugyminisztert a tegnapi feketesapkas rigai tamadas miatt. Jazov csak azt tudta valaszolni, nem az o egysegeirol van szo, Pugo megigerte, hogy "tesz valamit" de, hogy mit es mikor ...(kesobbi hirek szerint megigerte a bunososk felelossegre vonasat.[Gondolom nem kapnak videot a legkozelebbi premi- umosztaskor -bocsanat]) A tamadas halottjai kozt van Andris Lapins operator (lett). A szovjet es a finn operator csak megserult. A rigai TV es radio-allomasok figyelmeztettek az embereket, hogy ne nagyon menjenek ki az utcara, es maradjanak tavol az ablakoktol. Egy moszkvai ujsagiro /fenykepeszt meglottek. Jan 19-en 8:45-kor a TASSZ bejelentette a lett kormany lemondasat, aztan 10 perc mulva visszavonta az allitast. Mendemondak szerint a fiatal litvan hadkotelesek kozul egyre tobbet talalnak az utakon fekve hatrakotozott kezzel es felholtra verve. A Novoje Russzkoje Szlovo new-yorki orosz ellenzeki lap szerint a belugyi egy- segek nehany ejtoernyose megtagtadta a muveletekben valo reszvetelt Litvania- ban. A legtobb ejtoernyos orosz nemzetisegu. Vladimir Tarkhanov alezredes azt nyilatkozta a vilniusi radioban, hogy a kato- nai esku megtiltja szovjet katonaknak, hogy civilekre lojenek.[Milyen kar, hogy ezt senki nem tudta 56-ban :-( -bocs, visszamegyek "targyilagosba".] Mas hirek parancsmegtagado ejtoernyos osztagokrol: a tulai divizio egy egy- sege erkolcsi elveivel ellentetesnek talalta, hogy a koztarsasag allampolgarai- ra lojon. Egy kaunasi helikopter-ejtoernyos egyseg mult vasarnap megtagadta a vilniusi TV-torony megtamadasat. Az Orosz-amerikai kongresszus ugyvezeto igazgatoja [ugye ez az executive director magyarul?] Eugenia Ordonszkaja szerint ezek a katonak esetleg Jelcint tamogatjak. A vilniusi varosi tanacs allamellenes terrorista szervezetnek nevezte a "nemzeti megmentes bizottsagat" es megtiltja minden uzemnek, allami szervnek, stb-nek, hogy engedelmeskedjel, segitseget, vagy informaciot adjon a bizottsag- nak. Jon Hannibalson izlandi kulugyminiszter vilniuszi latogatasa soran kozolte, hogy Reykjavik komolyan fontolja a diplomaciai kapcsolatok felvetelet Vilniusszal Az Alberts Kauls, az elnoki tanacs tagja kilepett a kommunista partbol. Gorbacsov 1 eve valasztotta tagga. Indoklasul a kozelmultbeli lett es litvan esemenyekre hivatkozott. Azelott a kolhozok es a "szocialista vivmanyok" vedno- kekent volt ismert. Elhatarolta magat a lett nemzeti megmentes bizottsagatol is. Esztorszagban is alakult egy "nemzeti megmentes bizottsaga" mely foldalatti radioadon keresztul fegyveres ellenallasi osztagok alakitasara szolitott fel. az eszt parlament ket OROSZ tagja a felszolitas elleni tiltakozasul ehseg- sztrajkba lepett. Leningradiak meghirdettek "a ti szabadsagotokert es a mienkert" jelszot. Jan 16-an a leningradi varosi tanacs 3 tagu kuldottseget kuldott Lettorszagba. Janis Jurkans lett kulugyminiszter szerint a vasarnap ejjeli rigai szovjet katonai akcio a katonai hatalomatvetel foprobaja volt. A forrascikkem leirja ezekutan amiket mondott, nem ismetlem, amit mar tudunk.(Pl. hogy az akciokat Moszkvabol iranyitjak, ha a Baltikumban sikerrel jarnak, masutt is ez lesz stb.) Ami uj: szerinte vedelmet csak az onvedelmi osztagok es a hatarozott nyugati fellepes jelenthet. Dicserte Busht amiert az Obol-valasag ellenere nagyon hatarozottan elitelte a katonai beavatkozast, de mint mondja "Kezzelfoghato reakciokra is szuksegunk van, mint minden Gorbacsovnak szolo gazdasagi es penzugyi segely osszes leallitasara." "Gorbacsov egy bab a katona- sag es a KGB kezeben, es neki segitve a demokracia lerombolasa kap segitseget." [Jut eszembe, tegnap v. tegnapelott elindult az elso gabonasegely az USA-bol.] Jurkans azt is elmondta, hogy az onvedelmi osztagok onkentesekbol fognak all- ni, de FEGYVERTELENEK LESZNEK. [kiemeles tolem] "Nincsenek fegyvereink, csak a testunkkel tudjuk vedeni a kormanyt es a demok- raciat."-mondta Jurkans. " Csak oda tudunk allni a harckocsik utjaba es meglat- ni, mit engedhetnek meg maguknak. Van akarateronk es szellemi eronk, de nincs fegyveres eronk." Jelcin az orosz parlament ulesen azzal vadolta Gorbacsovot, hogy a legalisan megvalasztott balti kormanyok megbuktatasara torekszik. Ugyanakkor targyalast javasolt vel, mondvan, hogy "areakcios fordulat meg nem ert el arra a pontra, ahonnet nincs visszaut. Jelcin egy hettel korabban hivta ossze az orosz parla- ment teli ulesszakat a honi feszultsegek miatt. A javasolt napirend szerint Jelcint az Orosz Foderacio vegrehajto elnokeve valasztanak. Hasonlo vegrehaj- to elnoki posztot krealtak Gorbacsovnak tavaly marciusban Gorbacsovnak ossz-szovetsegi szinten a Nepi Ulnokok Kongresszusan. Jelcin megujitotta felhivasat, hogy Oroszorszagnak es a tobbi koztarsasagnak legyen "ellenorzese a hadsereg folott". "Maskepp a csucsvezetok kezeben valik eszkozze."-mondta. Mult heten Gorbacsov azzal vadolta Jelcint, hogy kulon- allo orosz hadseregre szolitott fel es megkerdezte, vajon "minden jozan esze elhagyta-e Jelcint". Jelcin hetfon tagadta, hogy barmi hivatalos felszolitast tett volna kulon orosz hadseregrol. A vilniusi meszarlas ota Gorbacsov szamos liberalis kulcstanacsadojat vesz- tette el, mint pl.l Sztaniszlav Satalin es Nyikolaj Petrakov radikalis kozgaz- daszokat. Borisz Pugo szovjet belugyminiszter azt mondta hetfon, o nem adot utasitast a lett belugyminiszterium epuletenek megtamadasara. VItalij Csurkin szovjet kul- ugyi szovibo sajnalatat fejezte ki a tamadasert, de jelezte ezt a helyi kormany nacionalista politikaja legalabbis reszben indokolta. Alois Vaznis lett belugyminiszter kozolte Moszkvaban riportelekkel, hogya fe- ketesapkasok elhagytak a lett belugy epuletet. "Jelenleg a vert lemosasa es a kitort ablakok kicserelese folyik, es a miniszterium munkaja folytatodik." Gorbacsov, szemmellathatoan a verontas elkerulesere torekedve a harmadik balti koztarsasagban, 90 percig talalkozott Arnold Ruutel eszt elnokkel, aki kesobb azt mondta, a szovjet vezeto beleegyezett, hogy magas szintu targyalasok kez- dodjenek a Kreml es Esztorszag kozt.Ruutel Gorbacsov instrukcioi szerint talal- kozott Jazov hadugyminiszterrel es Mikhail Mojszejev tabornokkal, hogy megbe- szelje a szovjet csapatok esztorszagi jelenletet. K E L E T - E U R O P A Franjo Tudjman horvat elnok figyelmeztetett, hogy ha a hadsereg beavatkozik Horvatorszagban, a rendorseg vedekezni fog. A HINA horvat hirugynokseg szerint a hadsereg egyre tobbszor provokativan lep fol: katonai teherautok "tobbszor es kulonbozo iranyokban" hajtottak at Zagrabon, es katonai helikopterek lebegtek a horvat belugyminiszterium epulete folott. Djakovo-ban katonak elfoglaltak a foteret nehany percre mielott vissza- tertek volna teherautojukhoz, hogy tavozzanak. A HINA szerint hasonlo inciden- sek fordultak elo szamos mas horvat varosban. A horvaty es a szloven rendorsegnek kulfoldrol importalt fegyverei vannak, mivel a szovetseg egyetlen fegyvergyara szerb ellenorzes alatt van es vissza- utasitotta rendeleseiket. Tudjman szerint a szerb Borisav Jovic szovetsegi elnok, es horvat helyettese Stipe Mesic, aki majusban a rotacio szerint atveszi az elnoki posztot, nem tudott megegyezni, melyek is pontosan a "paramilitaris alakulatok". A mostani hirbol az is kiderult, hogy Knin, ahol a horvatok a fegyverbeszolgal- tatasi torvenyre hivatkozva beszedtek a fegyvereket a szerb kisebbsegektol, Krajina tartomany fovarosa, mely mult ev oktobereben "szerb autonom terulette" nyilvanitotta magat. Vegul nemi statisztika: Jugoszlavianak 23 millio lakosa van, ebbol 10,5 millio szerb. 8,5 millioan elnek Szerbiaban es 2 millioan masutt. Horvatorszag szerb kisebbsege mintegy 600.000-re teheto. A roman kormany kozolte Mihaly exkirallyal, hogy vissza fogja kapni az allam- polgarsagat. A kiraly szemmellathatoan nem volt meghatva. Szerinte o soha nem szunt meg roman allampolgar lenni. Azt is hozzatette, csak akkor ter haza, ha visszaallitjak az 1945 elotti alkotmanyt. A 23-mas alkotmany szerint Romania kiralysag es a tron ferfiagon oriklodik. Mihalynak csak 2 lanya van. Azt igerte , hazaterese esten brit mintaju alkotmanyos kiralysagot hoz letre. A titkosrendorsegrol a kiraly azt a megjegyzest tette, hogy megszabadultak a csucson levo emberektol, de kozepszinten nagyon sokan vannak akiket majd elobb- utobb elsopornek. Volt meg egy jo hir, melyet sajnos kitoroltem es igy reszleteket nem tudok, csak annyit, hogy Csehszlovakia, Lengyelo. es Mo. kozos nyilatkozatban itelte el (fogja elitelni?) a litvaniai meszarlast, es hogy a szovjet csapatok kivo- nasa tolunk es Csehszlovakiabol NEM LASSULT, A MEGALAPODOTT UTEMTERV SZERINT HALAD. (A UPI hir ugyanattol a Laszlo Erikatol jott, aki multkor az altalam ismertetett riportot irta a budapesti zsido iskolarol.) Hat ennyit mara. Udv, H.G. =============================================== Felado : hollosi@helios.ucsc.edu Beerkezett: Mon Jan 21 22:44:19 EST 1991 Temakor : demokracia - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Demokracia-Kedvelok! Nehany adalek ahhoz, hogy vajon jo-e a demokracia. Vagy van-e jobb? Azt hiszem, eloszor talan azt kellene tisztazni, hogy mi a jo? Es persze, hogy kinek jo. Es persze, hogy mi a fontos, hogy kinek legyen jo. Mert ugye, az lenne a "jo", ha mindenkinek jo lenne. Dehat olyan ugysincs. Pl. Iraknak az lenne jo, ha megtarthatna Kuvaitot (legalabbis ugy gondolja, es felteszem, hogy nem csak egy ember, hanem legalabbis tobben; vagy legalabbis annal tobben, mint ahany kuvaiti gondolja az ellenkezojet, minthogy a kuvaitiek kevesen vannak). Szoval, ha csak kettejuket nezem, akkor ugy tunik, a tobbsegnek akkor lenne jo, ha megtarthatna. Nekunk ez nem tetszik, ami ugye helyrebillenti a merleget, CSAKHOGY mi nem azert mondjuk, hogy menjen ki, mert mi sokan ugy gondoljuk (=demokracia), hanem "nemzetkozi jog" es egyebek miatt. A tovabbi adalekokat most sajnos nem tudom felsorolni, mert 6 perc mulva lapzarta, es szeretnem, ha meg a maiba bekerulne. jozsi. =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*= =* XMAIL TIPP FORUM MAHAL HUNET tajekoztato *= =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*= =* Hozzaszolasok bekuldese: *= =* *= =* To: contacts@phoenix.princeton.edu *= =* Subject: XMAIL {mast ne irj a Subject mezobe} *= =* *= =* UJSAGNEV temakor {lehet TIPP FORUM MAHAL HUNET, de csak egy} *= =* ... {itt kovetkezhet a hozzaszolasod} *= =* ... {egeszen a leveled vegeig} *= =* *= =* A fentitol eltero formaju levelek nem jelennek meg, es nyomuk sem *= =* marad. Kulonosen nagy sebesseggel vesznek el a Reply-lyal kuldott *= =* levelek :-(. Ha ennel reszletesebb informaciora van szukseged, az *= =* UJSAGNEV helyett ird azt hogy HELP, temarkornek pedig azt hogy "all". *= =* A contacts-on a mail-t SENKI sem olvassa!!! Ha nekem akarsz irni, *= =* hasznald a kovetkezo cimek egyiket: *= =* >>> hollosi@helios.ucsc.edu <<<--->>> hollosi@portal.bitnet <<< *= =* *= =* Hollosi Jozsi. *= =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=