Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 737
Copyright (C) HIX
1994-09-27
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Tarsadalmi celok. (mind)  98 sor     (cikkei)
2 Re:Falanszter-orulet (mind)  80 sor     (cikkei)
3 ertelmiseg, az irastudok arulasa (mind)  155 sor     (cikkei)

+ - Tarsadalmi celok. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A bolcsesz Minosegellenor szerint "Tarsadalmi Celok" cimu vitaindito irasom
rosszul szerkesztett zagyvasag volt, amiben a mondanivalo elsikkadt. 
Vigasztalasul azert hozzatette, hogy ez nem va'llook, de irjam meg vilagosabban
ha erre kepes vagyok.  Ez itt egy sikertelen kiserlet.

A nepjoletet, elsosorban az emberi elet rovidsege miatt, NEM tartom tarsadalmi
meretu celnak.  A sajat szemelyes joletemrol persze en sem szivesen mondok le,
de nem az volt a kerdes, hogy en merre tartok, vagy hogy mik az en celjaim.

Galambos Adam irja (SZALON #736): 
>  Altalaban egyetertek veled, egy diktatorikus rendszer sokkal celratorobb es
>  kepes latvanyos celok felmutatasara.  ...  ...
>  Egy szo mint szaz, egy diktatorikus rendszer eseteben nincs meg az a
>  folytonossag, ami hosszutavu celok eleresehez szukseges. ... A folytonossag
>  hianyaban nem lehetseges olyan hosszutavu celokat elerni, amelyek az
>  emberiseg - vagy legalabbis egy adott tarsadalom - egeszenek a javara
>  lennenek.
Szerintem, ha peldaul a hosszutavu cel az orszag megvedese az eszakrol betoro
mongol meg egyeb barbar torzsek fosztogatasatol, akkor egy oriasi fal epitese
ezt a celt eleri es a tarsadalom egeszenek a javara szolgal.
Adam ketelkedik a megvalositas lehetosegeben es fontolgatja a tarsadalom
vezetesenek problemait.  Nagynevu utopistak ugyancsak bosegesen elmekedtek ezen
a teman, am nem ez volt a kerdes.
Azert a tarsadalmi fejlodest lehet befolyasolni diktatura nelkul is.  Ha az
oktatas minosege es mennyisege megfelelo, ez okvetlenul kihat a tarsadalmilag
elfogadott vilagkep milyensegere es ezzel celokat is teremthet.  Mi, vitazok,
is sokat koszonhetunk iskolainknak, tanarainknak, nagyhatasu professzorainknak,
jo iroknak, kiadoknak, Hollosi Jozsinak, egymasnak.  Az Omniverzum kupolaja
alol kijovet nehez elkepzelnem, hogy a vilagegetem csodairol keszult 360 fokos
latoszogu, terhatasu film eloadasa hidegen hagyna nezoit.  Ugyanott lattam
ilyen technikai csodafilmet molekularis biologiarol es vulkanokrol is.  Nem azt
mondom, hogy midenki enekelve fog tomorulni a zaszlok ala, hanem, hogy nem
marad mindenki idegen a tudomanyos temakkal kapcsolatban es lehet, hogy
nehanyat annyira motival, hogy az mar a toborzassal egyenerteku.

Konkol Attila a jo levegot dicseri, meg az ihato vizet, stb. ami az eromuepites
megakadalyozasabol fakado aldas.  Talan igaz, talan nem (de hogy kevesebb lesz
az eletunkhoz szukseges energiabol, az biztosan igaz), azonban a NEM HAGYNAK
HATRA SEMMIT mondatreszemhez megsem ferhet ketseg.  Sem a jo levego, sem a
finom zoldseg, me'g az egeszseges emberek (?) sem olyasmi, amit evszazadok
multan elismeroen emlegetnek majd utodaink.  Megengedem, ha tul sok eromuvet
epitunk, talan nem lesznek utodaink evszazadok mulva, de talan eromu nelkul sem
lesznek...

Hogy mi a fo cel?  Nem tudom megmondani, inkabb kerdezem, hogy van-e?  NEKEM, 
bevallottam, a tudomanyos haladas a legfontosabb es sajnalkozva konstataltam,
hogy a tarsadalomnak nem ez.  Az Attila szerinti "onkielegito" tudomany azert
megis tett egyet s mast az ot lenezo tarsadalomert.  Ha a valasztas a
gyogyszerkutato laboratorium es az egeszsegugyi rendelointezet kozott a rendelo
javara do"l, ez talan szazak eletet menti meg most, megis szuklatokoru,
rovidtavu dontes, mert a lab szazmillioket mentene holnap.  Ezert tarsadalmi
hasznu a tudomany es ezert lassito korulmeny a tomegek azonnali es apro
joletemelesi igenyenek kielegitese a kutatasra szant eszkozokbol.

> Oszt aztan mire jo az, ha pl. ket ember elmegy a Marsra es kituz egy zaszlot,
> hoz egy par kozetmintat, mindezt annyiert, amennyibol meg lehetne allitani
> Europa sivatagosodasat, vagy az afrikaiak ehezeset? Hogy a tudoskaknak legyen
> min ragodniuk, legyen miert ujabb nagy penzeket kihuzni az adofizetok
> zsebebol a megkerdezesuk nelkul? Ezekre a vivmanyokra ki kivancsi a
> tudoskakon kivul?

Kedves Attila, egy peldaval untatnalak.  A Halley ustokos kutatasara kuldott
Giotto urszonda fizikai mereteit, es ezzel a fedelzeti muszerek mennyiseget
es kapacitasat, valamint az egesz kuldetes parametereit, beleertve a siker
valoszinuseget is, a hodozoraketa adatai szabtak meg.  Tudom, mert en is
dolgoztam a projecten.  Az Arianne akkori legnagobb valtozata vitte volna a
Giottot a palyara, (figyelj jol!) a brazil televizios rele'szatelit - mint fo
payload - tetejen.  Tehat a fennmarado kis ter es sulykapacitas voltak a
korlatai egy kuldetesnek, ami eloszor (es talan utoljara) tortenhetett a vilag
fennallasa ota.  Mindez azert tortent igy, mert tarsadalmilag fontosabb, hogy
harmincmillio szerencsetlen nehanyhavi keses nelkul kovethesse az amerikai
soap-operakat, a gazdagok csillogo eletet, mikozben nekik elemi kenyergondjaik
vannak.  (SzennyvizCSATORNA nincs, televizios CSATORNA van!).  Ennyit az
egyetemes, elvonalbeli tudomany ertekerol, tarsadalmi megbecsuleserol! 
Utoiratkent megemlitem, hogy felbocsatas elott egy par honappal, tehat mar az
urszonda megepitese utan, a brazil tarsasag csodbe ment, es igy a Giotto
egyedul lotyogott a legkissebb Arianne tetejen, akar otszorakkora is lehetett
volna!  A Giottora forditott osszegbol persze kaphatott volna egy par szandalt
a teljes braziliai lakossag, amit monjuk harom honap alatt szetszaggat.  Ekkor
tehat szandal sincs, es a vilagegyetemrol alkotott kepunk is lenyegesen
szegenyebb.

Ami az afrikaiak ehezeset illeti, ket gondolatot vetne'k fel: 1. Mit er ha
megallitod az ehezest egy rovid idore?  2. Ha a tudomanytol vonod el a
lehetosegeket, minden tovabbi generacio is ehezni fog. Ha Europa sivatagosodik,
az nem azert van, mert ket urge elmegy a Marsra.  Hogy ne keruljem meg a temat,
hat hadd kerdezzek en is valamit: Amikor a fu"tott lakasban megzabaltuk a
toltottkaposztat, megittuk hozza a bort, megneztuk a focit a TV-ben, so:roztunk
a haverokkal es mar unjuk a porno-videokat akkor mi van me'g?  Holnaputan
bennunket is betesznek a la'da'ba es kesz!  

Az "ertelmisegiek" altal hasznalt skala nem kotelezo mindenkire.  Masok mas
celt tartanak fontosnak sajat eletukben, bar erdekene, hogy mit tartanak
fontosnak a tarsadalom "eleteben"?  Azert jo, hogy vagyunk sokan, akik
sza'ma'ra az intellektualis kivancsisag kielegitese a legfontosabb.  (Es nagyon
jo, hogy ezt megengedhetjuk magunknak!)

Udvozlettel,  Gabor   (Kolosnak majd legkozelebb valaszolok a sorlimit miatt.)
+ - Re:Falanszter-orulet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Konkol Attila irja:
>[ ... ]
>A 'tudomany es technika vivmanyai', csak ugy, la'rpurla'r, azaz inkabb
>tudomany a tudoskanak, az onkielegito tudomany? Es az ember es a vilag jolete
>csak nehezito, lassito, kellemetlen korulmeny?
>
>Oszt aztan mire jo az, ha pl. ket ember elmegy a Marsra es kituz egy zaszlot,
>hoz egy par kozetmintat, mindezt annyiert, amennyibol meg lehetne allitani
>Europa sivatagosodasat, vagy az afrikaiak ehezeset? Hogy a tudoskaknak legyen
>min ragodniuk, legyen miert ujabb nagy penzeket kihuzni az adofizetok
>zsebebol a megkerdezesuk nelkul? Ezekre a vivmanyokra ki kivancsi a
>tudoskakon kivul?

Peldaul en.

>
>Na jo, varok egy par napot, hatha mas kevesbe mergesen jobbat ir erre az
>oruletre.
>**********
>Azota Szalon sem jott a hix.elte.hu gopher-jere.
>Akkor nosza, elektronok, vigyetek levelem!
>
>Udv
>Attila

Namost, Europa elsivatagosodasat szerinted kik fogjak megallitani, ha nem a
tudoskak ? Valamint, szerinted hogy lehetne az afrikai ehinseg ellen kuzdeni,
ha nem ugy, hogy a tudoskak leulnek, es addig konzultalnak Mandel es 
Micsurin szellemevel, amig ki nem agyalnak valami novenyt, ami boldogan no
mondjuk a Szaharaban es olyan ize van, mint a legfinomabb zebrasultnek,
minusz a koleszterin ? Ezt a HIX dolgot is a tudoskaknak koszonheted,
meg azt is, hogy nem dobtad fel a pacskert az elso influenzad kornyeken,
amit regebben csak spanyolnathakent ismert az ember. A tudoskak adtak neked
a pasztorozott tejet, meg a teflonserpenyot, amivel veredben lenttarthatod
az altaluk egeszsegtelennek talalt koleszterint.

Talan rajottel mar, hogy a kornyezetszennyezest nem a tudoskak csinaljak.
Inkabb azok, akik profitra dolgoznak. A Balatont nem hiszem, hogy mondjuk
a KFKI vagy az ATOMKI vagy *KI szennyezne. 
A tudomany elvetese a kornyezetszennyezes miatt szerintem a geprombolassal
all azonos szinten. Szuklatokoruseg es duhodt, meggondolatlan vagdalkozas.
Ne a tudomanyra sajnald a penzt. Inkabb nezd meg, mekkorak a kornyezetszennye-
zesi birsagok a tisztitorendszer koltsegehez kepest, es erdeklodd meg a kor-
manyodnal, aki a torvenyt hozza, hogy miert sokkal olcsobb a birsagot fizetni,
mint egy tisztitomuvet ? (Megmondom a valaszt: a kormanyt jobban erdekli a
penz, mint az, hogy egy folyoban lehet-e furdeni.) Kerdezd meg az autogyar-
tokat, hogy miert hasznaljuk meg ma is a benzinuzemu belsoegesu motort
gyakorlatilag ugyanabban a formaban, ahogy azt anno kiagyaltak ?
Vannak hatekonyabb es kornyezetkimelobb motorok. Nade, kedves kornyezetbarat,
egy masik zold dolog az akadaly : $. Nem az, amit a tudoskaktol sajnalsz
(akik egyebkent ezekkel a jobb megoldasokkal eloalltak), hanem ami az auto
es benzingyartok zsebebol kicsuszna, ha mondjuk atallnank egy energiacellas
jarmuparkra. A balnakat sem a tudoskak vadasszak, sot, az elefantcsontot 
sem hasznaljak mar annyit tornyok epitesere, mert azota ok mar szintetizaljak.
De azert valahogy meg mindig erdemes elefantot loni az agyaraert, meg 
halalbuntetes terhe mellett is. 
Es most a nagyagyu: Szerinted hany tudoska repulhetne el a Marsra oda-vissza
mondjuk egy Stealth fighter arabol ? Szerinted mibe kerult a lasershow ott
Irakban ? Abbol nem lehetett volna Afrikat rendbetenni ? 
Ez ellen miert nem kuzdesz ? Mert nem tudsz, azert. Katonabacsiknal egyfelol
ott a puska, masfelol sokkal tobb penz, mint amennyit egy tudoska legkejesebb
technoalmaban el mer kepzelni. Katonabacsik jol fejbesomnak, ha sokat
ugralsz. Tudoska meg csak kussol, mert tole hamarabb elszedik azt a keves
penzt mint a katonabacsitol azt a sokat. Az is igaz, hogy ha valami jotet
lelek katonabacsi mondjuk tisztogatast rendezne Afrikaban, es lebrekelne
a lakossag mondjuk 9/10-et, rogvest kisebb lenne az inseg, nem-e ? 

En is szeretem a termeszetet, es a magam reszerol szepen veszem
(az egyebkent dragabb) reciklalt meg biodegradable meg ilyesmi termekeket.
Meg az uvegeket es az ujsagot a reciklalo kukaba dobom, nem a szemetbe.
Ami ugyan csak csepp a tengerben, de megis. Viszont rohadt lusta vagyok, es 
kenyelmesebbnek talalom felhivni a komat, mint elgyalogolni hozza, meg
belokni a kajat a mikroba, meg repulovel kozlekedni vitorlashajo helyett.
A kivagott fakert, lelott orrszarvukert, felegetett oserdokert, koszos
folyokert meg az ozonlyukert a profitehes cegeket meg a kormanyokat szidom.
Nem a tudomanyt probalom hibaztatni - inkabb megkoszonom neki, hogy 
nem a barlangban kell fagyoskodjak es hogy lehet, hogy tobb mint 35 evig
fogok elni. 

Ko'csi Zolta'n
+ - ertelmiseg, az irastudok arulasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kisse megkesve, az ertelmiseg helyzeterol szolo, mar talan lefutott
vitahoz szeretnek hozzaszolni. Amivel foglalkozni szeretnek, az ertelmiseg
es a piac viszonya es az irastudok arulasa.

Ronai - Tas Akos vitainditoja szerint (SZALON#717)  az ertelmisegi
tevekenyseget nem a piaci mechanizmusok hatarozzak meg. Peldaja szerint
>Az orvos es a rendor szolgaltatasait
>nem a piaci model iranyitja, hanem bizonyos belso normak. A
>piaci kereslet-kinalat modelje ott mukodik, ahol oszthato
>maganjavakat keresnek vilagos preferenciakkal biro kompetens
>-- azaz minden relevans informacioval rendelkezo --
>vasarlok. Az orvos eseteben a vasarlo nem kompetens, a
>rendor eseteben a kozjorol van szo, amely nem oszthato. Ez
>nem jelenti, hogy az orvos es a rendor kenye-kedve szerint
>cselekszik, csak azt, hogy cselekedeteit es hatalmat mas
>szabalyok korlatozzak mint az uzletemberet.
>     Az ertelmiseg feladata az, hogy megfogalmazzon
>politikai es tarsadalmi alternativakat. Ezek az alternativak
>nem oszthato maganjavak, 'vasarlojuk' sem mindig biztos
>benne, hogy mit szeretne, es nem is mindig kompetens
>megitelni rogton, hogy azt kapja-e, amit akar.

Hasonlo modon velkedik Ko"ro~si Ga'bor is  a SZALON#719-ben:
> E'n inka'bb ezt
>handsu'lyoztam volna: a kultu'ra, tudoma'ny, stb. le'nyege'ben eddig is a
>piacon ki'vu~l volt, meg most is. Persze a gazdasa'g va'ltoza'sa'val a
>kultu'ra, stb. finanszi'roza'sa is va'ltozik, ami szu~kse'gszeru"en maga'val
>hozza azt, hogy ma's teru~letek, ma's emberek kapnak to~bb pe'nzt. Ez
>fu~ggetlen atto'l, hogy o~sszesse'ge'ben to~bb vagy kevesebb pe'nz jut-e
>e'rtelmise'gi funkcio'k, foglalkoza'sok finanszi'roza'sa'ra.

Leirer Laszlo a SZALON#728-ban viszont azt elemzi, hogy az ertelmiseg
feladja fuggetlenseget es reszerdekek kiszolgalojava valik:
>Lenyegeben arrol a tulajdonsagrol van szo, aminek eltunesevel Julien Benda
>(es Babits Mihaly) vadolta az ertelmiseget Az irastudok arulasa c. irasaban
>meg a huszas evekben. Benda (es Babits) szerint az ertelmisegiek/irastudok a
>mult szazad vege fele leszalltak a szellem es az abszolut igazsag magaslataibo
l
>a foldre, a politika, a nacionalizmus, a politikai partok es mas partikularis
>erdekek (manapsag ugy fogalmaznank, hogy a relativizmus) kiszolgaloiva,
>ideologusaiva valtak, es ezzel foladtak partatlansagukat, a szellem erdek
>nelkuli tevekenysegenek legfobb ertekebe vetett hituket. Az a reteg, amely
>eddig az emberiseg lelkiismereti hangja volt, immaron materialista,
>partikularis, alantas vagyainak es osztoneinek a megracionalizalojava,
>ideologusava, a realpolitika kiszolgalojava valtozott.

Azzal foglalkoznek, az ertelmisegi tevekenyseg me'g nem sullyedt le
annyira, hogy Akos szvainak szellemeben, ugy altalaban oszthato
maganjavakkent ertekesitsek, de azt mar nem lehet mondani, hogy Gabor
fogalmazasat hasznalva, lenyegeben piacon kivuli tevekenyseg lenne.
Annak kellene lennie, de mar egyre kevesbe az. Sokkal inkabb jellemzoje
az, amit Laszlo az irastudok arulasarol irott szakaszban leirt.

A piaci ertekrend alapveto sajatossaga a rovid tavokon valo merlegeles.
Termeszetesen leteznek hosszu tavu strategiak is, de ami a napi
cselekvest meghatarozza, az a pillananatnyi erdek. A profit
maximalizalasa mara vonatkozik. A linearis modszereken nyugvo szamitasok
eleve csak rovid tavon megbizhatoak es bonyolult, kaotikus elemeket
is figyelembevevo modellekre mar kevesbe lehet alapozni. Soros Gyorgy,
aki 6-8 honapra is kepes elorelatni, csak megerzesei alapjan teheti ezt.

Le kell szogezni, a piac, mint a gazdasagot vezerlo onszervezodo
mechanizmus, massal nem helyettesitheto, a piacot szimulo rendszerek
a piacgazdasag hatranyait hozzak be, elonyeibol kevesebbet. Amirol
irok, az nem a piac ellen szol, csak a piaci tevekenyseg korlatairol,
amiket nekunk kellett volna, kellene felallitanunk.

Termeszetes az, hogy a sokat szidott demokracia, aminel jobb nincs,
szinten onszervezodo rendszerkent, mondhatni piaci idoallandokkal
mukodik. Onszervezodo rendszerkent mukodik, ez az egyedul eletkepes
forma, ezen kar lenne vitaznunk. Erre me'g majd egy masik levelben
visszaterek, az Ellmann Gabor altal inditott vitaba bekapcsolodva.
Azonban az, hogy a demokratikus rendszer is piaci idoskalaval mer, az
mar a mi felelossegunk. Ez mar egyike a piac hatarsertesi mechanizmusainak.

Mire gondolok? A meghatarozo politikai donteseket, partok, kormanyok
tundokleset es bukasat a rovidtavu eredmenyek hatarozzak meg. Nagyon ritka
az a lehetoseg, hogy a kezdo kormany munkajanak gyumolcse pont a
kovetkezo valasztasi kampany idejere erjen be. A jellemzobb  a rogtonzes,
a hosszutavu celok megfogalmazasara nincs ido es mod. A politika ma
szuksegkeppen elsosorban a gazdasagra koncentral, annak rovidtavu
szemleletet teszi magaeva. Hogy ez igy alakult, egy visszacsatolasi,
onmagat erosito folyamat erdemenye, amit mas jelensegek, ezert is
felelosek vagyunk, nem szoritanak vissza a normalis mertekre.

A gazdasag mint a tarsadalmi let egy alapja termeszetesen alapvetoen
fontos.  Azonban vannak ezzel egyenertekuen fontos szektorai is eletunknek.
me'g a materialis szferaban is. A gazdasag linearis, csak a mat nezo
szemlelete utkozik a letunket alapjait biztosito bioszfera ciklikus
jellegevel, ahol a visszacsatolo hatasok csak hosszabb tavon jelentkeznek.

Az ertelmisegi tevekenyseg szferai, a tudomany, muveszet, vallas, altalaban
amit kulturanak tekinthetunk mas jellegu mint amit a piac ertekelhet
es ertekelni, szabalyozni kepes. Ezek a teruletek alapvetoen fontosak, a
tarsadalom eleteben sulyuknak megfelelo mertekben kellene jelen lenniuk.
Hatasaik sokkal inkabb a hosszabb, mint a rovidebb idoskalan jelentkeznek.
Ha a gazdasag, a termeszetes kornyezet mint materialis szferak es a
szellemi teruletek kozotti egyensuly megbomlik, akkor a tarsadalom,
civilizacio  valsagba jut es ha az onszabalyozo mechanizmusok  idoben nem
kepesek visszaszabalyozni, a hanyatlas es pusztulas nem kerulheto el.

Az alapkutatas biztosithatja csak a jovo technologiajat. Ha a ma kedveert
a penzze teheto alkalmazott kutatasokat finanszirozzuk, megjosolhato a
hanyatlas. Amit a tudomany a vilagrol nem tud leirni, de szamunkra
alapvetoen fontos, a muveszet, irodalom, vallas fogalmazza meg. Ha az
elet teljesseget megragadni vagyo muveszetet, irodalmat, a vilagot az
orokkevalosag merlegen szemlelo vallast a napi arfolyamok alapjan merlegeljuk,
tonkretesszuk es elsorvasztjuk azokat es magunkat is.

A hosszabb tavra, a hatartalanra valo tekintes, a csillagra valo mutatas
az ertelmiseg alapfeladata. Kell a napi dolgokat is szervezni, azokban
eligazitast adni, de elso az eloretekintes. Ha ugy tetszik a profetalas.
Ez ami nehez, mert ebbol bizony nem lehet megelni, meg kenyelmetlen, a
feddett nepseg megkovezhet.

A piac ijeszto mertekben morzsolja fel a tudomany autonomiajat. Ha epp a
teruleted viragzik, ne erezd magad biztonsagban, elobb-utobb Rad is sor
kerulhet. Rajohettunk, hogy eddig is a hadiipar igenyeinek megfeleloen
jutott oly boven a fizikanak es a megfelelo csatolt reszeknek. Hiaba van
a piaci zugoknak megfelelo szeletekben letezo magas szintu kulturalis
piac is, a nagy tobbsegnek nincs eselye, hogy ezekhez valaha is hozzaferjen.
Ahol a piaci szemlelet az meghatarozo, ezek az ertekek, az irantuk valo
fogekonysag elsorvad. A piacositott hitelet lassan de biztosan uresiti
ki a vallast, teszi hozzaferhetetlenekke a hosszu gyakorlassal es
elmelyedessel megszerezheto kepessegeket es kinal a helyukre olcson
hozzaferheto piackepes magiat, okkult tudomanyokat.

Nekunk kellene tudatositani, hogy hiaba van barmennyi penze valakinek,
csak nagyon keves dolgot vehet meg belole, ami igazan ertek. Hiaba
utazhatok el Parizsba, ha Louvre-t  egy-ket ora alatt vegigszaladom.
Nem azert, mert nincs idom, hanem mert amit ott mutatnak, semmit nem
mond nekem. Ha csak azt latom, hogy  kep kicsi vagy nagy es hogy kb mi
van rajta, nem er az egesz semmit. Ezt sem veheted meg, hogy egy kepet
elvezni tudj. Azt sem, hogy orommel hallgasd a zenet es meg szinte sem
vehetsz meg keszpenzert ami az eletedet elni meltova teheti. Ez, amit
irtam, termeszetesen a fejlett vilag polgaraira vonatkozik, ahol mar
nem halnak ehen.

A profetai es irastudoi felelosseg elol menekulve hagyjuk,  a mi
viselkedesunket is a piac tetszese hatarozza meg, ahelyett, hogy  mi
igyekeznenk a piaci diktatum szamara korlatokat allitani. Keressuk a
helyunket, ahelyett, hogy  mi lennenk a merce masoknak. Higgyetek el,
erre volna a legnagyobb igeny, hogy az elet ertelmet, ertekeit,
szepseget felmutassuk, hogy a maradando es igazan lenyeges dolgokra
hivjuk fel a figyelmet. Minden mas konnyebb lenne utana.

Ehelyett a inkabb hatalom es a piac kegyeit keressuk.
Sajat magunkban sem hiszunk, magunk definialasaval vagyunk elfoglalva.
Nezeteinket a napi politika valtozasai, kilengesei, a megelhetes gondjai
ijeszto mertekben befolyasoljak. Nem erezzuk igazabol a felelossegunket,
hogy cinkos hallgatasunkkal masoknak es magunknak is mekkora kart okozunk.
A szolgalelkuseggel, koponyegforgatassal es kishituseggel elveszitjuk
me'g meglevo tekintelyunk maradekat is. Lassan mar maganhasznalatra sem
nezunk fel a csillagra, nemhogy masnak mutatnank.
   Vegh Laszlo

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS