A latin-amerikai forumok kedvenc temaja Kuba, miota csak olvasom oket, es
ennek a tort reszet sem lehet itt most visszaadni. Igy csak roviden.
Ko"ro~si Ga'bor irja:
>Nincs vita ko~ztu~nk abban, hogy a szocializmus nem tett jo't a kubai
>gazdasa'gnak. A fekete levest me'g csak most kapja'k a maga teljesse'ge'ben: a
>szovjet katonai e'rdekek ko~vetkezte'ben nyu'jtott sege'lyek kora'bban
>elfedte'k, mennyire mu"ko~de'ske'ptelen a gazdasa'g. Ez u~gyben ke't
>e'rdekesse'get e'rdemes megemli'teni:
>1. A to~bbiekne'l nem volt szocializmus, e's ez o~nmaga'ban me'g nem hozott
>nekik sok jo't, a piacgazdasa'g o~nmaga'ban me'g nem biztosi'te'k arra, hogy a
>gazdasa'g jo'l is mu"ko~dik.
Ez vitan folul all.
>2. E'rdemes megne'zni Kuba nem gazdasa'gi statisztikai mutato'it: va'rhato'
>e'lettartam, csecsemo"halando'sa'g, analfabe'tizmus, stb. Esetenke'nt ele'rik
>a fejlett orsza'gok szintje't, to~bbnyire annak ko~zele'ben vannak. Ez akkor
>is komoly eredme'ny, ha ennek nincs gazdasa'gi alapja, e's ha az elmu'lt
>ne'ha'ny e'v gazdasa'gi o~sszeomla'sa sajnos le'nyegesen meg is fogja majd
>va'ltoztatni ezen mutato'k ne'melyike't. Latin-Amerika'ban ez o~nmaga'ban
>szinte pa'ratlan teljesi'tme'ny volt. To~bbnyire me'g Uruguayt is
>megelelo"zte'k.
Harom kerdest kell itt megfontolni: milyenek Kuba eredmenyei a tobbi
orszaghoz kepest, milyen mertekben tulajdonithatok ezek a Castro rezsimnek,
es ki fizetett ertuk ?
Kuba teljesitmenye a kozegeszsegugy teruleten valoban elismeresre melto.
Valoban fejlett orszagbeli szintet ertek el olyan tekintetben mint az
orszagos atlag csecsemohalandosagban ami sok reszteruletet fololelo mutato.
Igen fontos, hogy az eredmenyekben kicsi a szorodas, tehat a lakossagnak
nincs olyan resze ami nem reszesult beloluk. Ez azzal egyutt is all, hogy
az elit kulon elbanast elvez, es errol a hivatalos statisztikak hallgatnak:
eleg partatlan latogato volt mar Kubaban ahhoz, hogy a pozitivumokat a
kozegeszsegugy teren megerositettnek lehessen elfogadni. Meggondolando,
hogy Castro nelkul mennyire jutottak volna ete'ren, merthogy az elet nem
allt volna meg, de a tobbi latin-amerikai orszag peldaja arra mutat, hogy
ennyire valoszinuleg nem.
Mig a kozegeszsegugy eredmenyei valoban kimagasloak, nem ez a helyzet a
kozoktatassal, mivel ebben Kuba mar Castro hatalomatvetele elott is jo
helyzetben volt. Analfabetizmus mar akkor is csak 8% korul volt, es ez
mindehol javult azota, Kubaban is csak tovabb javult volna Castro nelkul,
bar nehany szazalek kulonbseg talan lenne.
Ismetlem: Kuba Castro elott latin-amerikai viszonyok kozott jolmeno
orszag volt, nehany mutatojaval mar akkor is megallva helyet a nemzetkozi
osszehasonlitasban. Ezeken Castro egyes tekintetekben tovabb javitott,
masokban az eredmenyek nem szignifikansak, es sok szempontbol az orszag
sulyos arat fizetett.
Termeszetesen az eredmenyek anyagi alapja a szovjet es kelet-europai segely
volt ami, ha jol emlekezem, tetopontjan a kubai nemzeti ossztermek 25-30
szazalekat tette ki. Ez a csendes-oceani szigetek utan a legmagasabbak
kozott kellett legyen. Megfontolasra erdemes, hogy egy-ket mas orszag mit
erhetett volna el, ha nemzeti ossztermeket kulso forrasbol negyedevel-
harmadaval egy cukrosbacsi megemeli. Az is ketsegtelen persze, hogy
sok mas orszag korrupt politikai rendszere miatt a kulso segely egybol
svajci bankszamlara kerult volna, `a la Ferdinand Marcos. Az eddigi
jelek nem utalnak arra, hogy ez Kubaban igy tortent, de biztosabbat
csak Castro bukasa utan tudhatunk majd. Most, hogy a szonyeget
kihuztak a labuk alol, Kuba osszeomloban van. Nem lehetetlen, hogy
osszessegeben a kubaiak rosszabbul jarnak a vegen mint azok a latin-
amerikai orszagok amelyeket osszehasonlitasul hasznaltunk.
A tragedia persze az, bar hogy a szocializmus Kubaban is, mint mashol is, a
hadikommunizmus eszkozeivel megjavitotta a legnyomorultabbak eletet (a
kozeposztaly kisemmizese mellett), olyan elvarasokat teremtett aminek
sem nem tudott sem nem akart megfelelni.
Anto'ny Gyuri
|
Kedves A'kos!
1. EK
Ez az egyszeru"bb. A ma'sikhoz hosszu' mese't i'rok, u'gyhogy ez jo~n elo"re,
noha na'lad ez a ve'ge'n volt. Ke'rem a modera'tort, hozza elo"re azokat, akik
mo~ge'm szorulnak. Igyekszem ke'so"n beku~ldeni, de persze sose lehet tudni.
Alapveto"en a szerzo"de's annak lista'ja, hogy az EK hol mindenhol nem tu"ri,
hogy versenyeznie kelljen va'llalatainak a hate'konyabb kelet-euro'pai
termelo"kkel. Az EK a'ltala'ban semmilyen versenyt nem akar elviselni.
A szerzo"de'sben valamit aze'rt me'gis va'llalt. A szerzo"de's, amit
megko~to~ttek, jobb, mintha nem lenne ta'rsula'si szerzo"de's. Azt gondolom,
e's nem egyedu~l, hogy le'nyegesen rosszabb, mint amit el lehetett volna e'rni.
Ez van, most ma'r ezt kell szeretni. Ezen va'ltoztatni bela'thato' ido"n belu~l
aligha lehet. (Antall elo"szo~r su~rgette a ta'rgyalo'kat, hogy mikor mehet ma'r
ala'i'rni, miko~zben effekti've akada'lyozta munka'jukat. Azta'n az ala'i'ra's
uta'n nem sokkal ma'r u'jrata'rgyala'sro'l e'rtekezett. Na ez az, ami nem megy.)
Az EK sok fejlo"do" orsza'ggal ko~to~tt hasonlo' preferencia'lis (nem
ta'rsula'si) egyezme'nyt - Lome'i Egyezme'gy -, de ezek fo"leg a volt afrikai
gyarmataik. Ta'rsula'si egyezme'ny van pl. To~ro~korsza'ggal. A to~ro~ko~k
boldogok a gazdasa'gi re'sze'vel. (Abban me'g van za'rade'k a csatlakoza'sro'l,
szemben a mie'nkkel, de az egyelo"re nem bizonyult aktua'lisnak, noha a
to~ro~ko~k csak a szerzo"de'sben szereplo" hata'rido" uta'n adta'k be
ke'relmu~ket. Neku~nk egyelo"re azt sem engedi meg Bru~sszel, hogy ke'relmet
adjunk be.)
A ta'vol-keletiekkel tudtommal nincsenek ku~lo~n kereskedelmi szerzo"de'seik.
De ehhez az is hozza'tartozik, hogy a ta'vol-keleti fejlo"do"k sza'ma'ra Japa'n
e's az EK jelento"se'ge kb. fordi'tottja annak, ami na'lunk. I'gy o"k ege'sz
jo'l megvannak (meg lehetnek) az EK jo'indulata ne'lku~l.
2. AEE es a kereskedelem
Az AEE-t a ko~zgazdasa'gtan egyik legfontosabb eredme'nye'nek tartom. Ez az a
ka'lyha, ahonnan el lehet indulni. Viszont ennek megi'te'le'se e'rdektelen a
kereskedelem haszna szempontja'bo'l. A klasszikus ko~zgazda'szok azt ma'r jo'
ke't embero~lto"vel az elso" AEE elo"tt lei'rta'k, fu~ggetlen az AEE-to"l
(ill. annyiban nem, hogy az AEE-k felhaszna'lja'k a klasszikusok eredme'nyeit).
I'gy az AEE-ro"l (magam re'sze'ro"l) most nem nyitok vita't. (Az AEE-t ve'dve
valo'szi'nu"leg hasonlo' jelzo"ket kapne'k, mint amilyeneket Marxot ve'dve
kaptam, csak ma'sokto'l. Nem tudom, a gazdasa'gi elme'letek to~rte'nete mie'rt
e'rzelmi ke'rde's oly sokaknak. Illetve re'szben tudom, de teljesen alaptalannak
tartom. A Te indualatod ugyanu'gy, mint ma'soke't. Mindenesetre figyelmeztetlek,
ke'pzett ko~zgazda'szokkal ta'rsalogva ne ezeket az e'rveket haszna'ld, mert
alapja'ban hiba'sak. Az egyetlen, amiben egyete'rtu~nk, hogy az AEE nem
igazsa'gossa'g-elme'let. Ku~lo~no~sen Amerika'ban sok ko~zgazda'sz ve'li u'gy,
hogy bizonyos e'rtelemben az is.)
Abbo'l, amit i'rta'l, annyi igaz, hogy vannak, akik azt hiszik, a piacon
elo"bb-uto'bb, de inka'bb elo"bb, mindig minden proble'ma automatikusan
megoldo'dik, e'n meg nem hiszem, hogy ez igaz. A re'szletek viszont ele'g
falsra sikeru~ltek.
U'gy tu"nik, nem spo'rolhato' meg az ismeretterjeszte's kereskedelem u~gyben.
Bocs azokto'l, akik ezt hala'lra unja'k. Ko~zgazdasa'gi ke'pzettse'ggel itt
e'rdemes lehet kisza'llni.
Mindannyian tudjuk, hogy a kereskedelem lehet ra'fizete'ses, ezt a szocializmus
is bizonyi'totta. (A'mba'r ve'leme'nyem szerint a magyar ku~lkereskedelem
a'ltala'ban nem volt ra'fizete'ses a reformszocializmusban. Nagyon keve's
kive'telto"l eltekintve inka'bb arro'l volt szo', hogy lehetett volna
elo"nyo~sebb is.) A kereskedelem pl. akkor lehet ab ovo ra'fizete'ses, ha
legala'bb az egyik fe'l do~nte'seit nem az anyagi e'rdek motiva'lja. E'peszu"
gazda'lkodo' saja't konto'ja'ra nem ko~t ra'fizete'ses u~zletet. Uto'lag egy
u~zlet persze bizonyulhat akkor is ra'fizete'sesnek, ha elo"tte OK-nak ne'zett
ki.
De a kereskedelem, piac aze'rt alakult ki, mert a munkamegoszta's a'ltala'ban
ko~lcso~no~sen elo"nyo~s. Aki nem kereskedik, az ott marad a ko"korban.
Abszolu't me'rte'kben esetleg nem e'l rosszabbul, de viszonylag igen: lemarad.
Itt van elo"ttem az ausztra'l bennszu~lo~ttek sorsa, ott elo"tted az
amerikaiake', hogy mi to~rte'nik a hosszabb ta'von lemarado'kkal. Nem lehet
kisza'llni a versenybo"l.
A modern nemzetko~zi csere'ro"l egy pillanatra te'rju~nk vissza a ko"korba.
Lehet, hogy valaki mindenben u~gyesebb, mint ma'sok. Ez megjelenhet abban,
hogy kevesebb ero"feszi'te'ssel a'lli'tja elo" (esetleg jobb mino"se'gben) azt,
amit ma'sok is, meg abban is, hogy o" olyasmit tud csina'lni, amit a to~bbiek
nem. Va'lasszuk sze't ezt a ke't dolgot.
1. Lehet, hogy mindenki ugyanazt csina'lja, e's a szu~kse'ges ra'fordi'ta's
ara'nya is ugyanaz, teha't az u~gyes a ko"balta't is meg az i'jat is ara'nyosan
"olcso'bban" termeli. Ekkor nincs kereskedelem, mert a csere'bo"l nincs senkinek
elo"nye. Elo"fordulhat azonban, hogy az u~gyesebb a nehezebb munka't le'nyegesen
kisebb ero"feszi'te'ssel csina'lja, mint az u~gyetlen. Ko"balta't mindenki kb.
ugyanannyi ido" alatt ke'szi't, de az i'jat az u~gyes sokkal gyorsabban e's
selejt ne'lku~l megcsina'lja, mi'g az u~gyetlen tucatnyi ideget elte'p, mire egy
ve'gre kello"en feszu~l. Az u~gyes 1 i'jat ugyanannyi ero"feszi'te'ssel tud
megcsina'lni, mint 1 ko"balta't, az u~gyetlen meg 1 i'jat 12-szer annyi
ero"feszi'te'ssel tud elke'szi'teni, mint 1 ko"balta't. Ekkor mindketto"nek
e'rdeke, hogy szakosodjanak: az u~gyes az i'jra, az u~gyetlen a ko"balta'ra
(munkamegoszta's) e's azta'n csere'ljenek. Az u~gyesnek mege'ri a csere, ha 1
ko"balta'na'l to~bbet kap az i'je'rt, az u~gyetlennek, ha 1 i'je'rt 12
ko"balta'na'l kevesebbet kell adnia. E ketto" ko~zt BA'RMILYEN csereara'ny
ko~lcso~no~sen elo"nyo~s. A ke'pesse'gek azonban valo'szi'nu"leg u'gy oszlanak
el, hogy keve's u~gyes van, e's sok u~gyetlen. Ekkor nagy lesz a kereslet az
i'jak ira'nt, i'gy a csereara'ny valo'szi'nu"leg ko~zelebb lesz az 1:12-ho~z,
mint az 1:1-hez. Tegyu~k fel, hogy 1:10. Ez valamilyen e'rtelemben persze
kedvezo"bb az u~gyesnek, o" gyorsabban fog gazdagodni (de o" amu'gy is jobban
e'lne). De elo"nyo~sebb az u~gyetlennek anna'l, mintha maga'nak kell az i'jat
is megcsina'lnia.
2. Tfh i'jat csak az u~gyes tud csina'lni, a to~bbiek sza'ma'ra reme'nytelen a
feladat, de szeretne'k, ha lenne i'juk, mert azzal ko~nnyebben, biztosabban
lehet vada'szni. Ekkor a fenti okfejte'snek persze nincs e'rtelme, a
ra'fordi'ta's-ara'ny ve'gtelen, ennek alapja'n az u~gyes aka'rmennyit ke'rhet az
i'je'rt. De az u~gyetlen nem fog aka'rmennyit adni. Neki az i'j arra kell, hogy
vada'sszon vele, e's csak aze'rt kell, mert azzal ko~nnyebb. Az u~gyetlen teha't
felme'ri, hogy mennyivel to~bb zsa'kma'nyt ejtene az i'jjal, mint ko"balta'val,
mennyi ero"feszi'te'st spo'rolna meg azzal, ha az i'jat haszna'lhatna'. Ha van
i'ja, kevesebbet kell vada'sznia e's i'gy to~bb balta't csina'lhat. Az i'gy
elo"a'lli'thato' to~bbletbalta mennyise'g az, amie'rt me'g mege'ri i'jat venni.
Ha az u~gyes enne'l kevesebbet ke'r, akkor van kereskedelem, ha to~bbet, nincs,
mert nem e'ri meg az u~gyetlennek. Persze lehet, hogy az i'j annyival
ko~nnyebbe' teszi a vada'szatot, hogy egy i'je'rt aka'r 100 balta't is kaphat,
noha to"le egy i'j elke'szi'te'se most is ugyanannyi ero"feszi'te'st ige'nyel,
mint egy balta'e'. De a csere most is mindketto" sza'ma'ra elo"nyo~s.
Teha't mindke't esetben egye'rtelmu"en nyer a csere'n az u~gyes is, meg az
u~gyetlen is. Ha van valami me'rce (pe'nz), amivel ezeket a nyerese'geket o~ssze
tudod hasonli'tani, az valo'szi'nu"leg azt mutatja, hogy az u~gyes to~bbet nyer.
Ezt lehet extraprofitnak nevezni e's igazsa'gtalannak tartani valami absztrakt
krite'rium alapja'n, de ha ezt elveszed to"le, akkor lehet, mindenki rosszabbul
fog ja'rni. Pl. mert kevesebbet termel, e's ezzel cso~kken az ege'sz ko~zo~sse'g
termele'kenyse'ge, pl. mert elve'sz az o~szto~nzo"ero" arra, hogy ma'sok is
megpro'ba'ljanak u~gyes(k)edni.
Lehet persze a fenti pe'lda'ra masnikat ko~tni, de a dolog le'nyege az, hogy
mindaddig, ami'g az u~gyetlennek mege'ri, kereskedni fog akkor is, ha az
u~gyes to~bbet nyer a bolton. A kereskedelem le'te a ko~lcso~no~s elo"ny
bizonyi'te'ka. Ha az a'r valamelyik fe'lnek ha'tra'nyos, nem fog csere'lni.
Legala'bbis ez a kiindulo'pont. Ha van kereskedelem, az valamikor, amikor
kialakult, ko~lcso~no~sen elo"nyo~s volt. Ez a helyzet persze megva'ltozhat.
Eddig csak a statikus a'llapotot i'rtam le. A dolog dinamika'ja re'szben
abbo'l ado'dik, hogy a termele's a'ltala'ban ido"ige'nyes. Lehet, a fenti
helyzet igaz volt valamikor, de mego~regszik (meghal) egy u~gyes, e's hirtelen
lecso~kken az i'jak sza'ma a piacon. Ezt az u~gyetlenek (meg az u~gyesek is)
csak akkor veszik e'szre, amikor a piacra mennek, e's egyszerre csak elfogy az
i'j. A piacon to~bb balta van, mint amennyi kellene a re'gi csereara'nyon az ott
le'vo" i'jak megve'tele'hez. Ekkor az, akinek i'ja van, ke'rhet a kora'bbina'l
to~bb balta't e'rte. Akik balta'ja van, mindenke'pp rosszul ja'rhat, ha arra
sza'mi'tott, hogy majd a piacon vesz u'j i'jat: ott a'll egy halom balta'val,
amire senkinek sincs szu~kse'ge, teha't az is vesztese'g, ha nem adja el, meg az
is, ha sokkal rosszabb a'ron adja el, csakhogy legyen i'jja. Adott esetben
ra'ke'nyszeru~lhet a rossz boltra, ha ma'r nincs ideje arra, hogy ido"ben i'jat
csina'ljon. Ido"legesen teha't lehet, hogy a balta'ra szakosodottak rosszul
ja'rnak, e's egy ilyen piaci nap uta'n igaza'bo'l senki sem tudja, mire
sza'mi'that a jo~vo"ben, eze'rt ido"legesen mindenki rosszabbul ja'rhat, mert
cso~kken a termele's, a forgalom.
Lehet az is, hogy az u~gyetlenek egy re'sze u~gyesebbe' va'lik. U~gyesebbe'
va'lhat a balta ke'szi'te'sben, mert folyton csak azt csina'lja, ma'r tudja,
hol vannak a jo' ko~vek, hol terem olyan fa, ami alkalmas nye'lnek, stb.
Neki pl. feleannyi ero"feszi'te'sbe keru~l egy balta, mint kora'bban, e's mint
azoknak, akik nem tanultak. Ekkor sza'ma'ra egy, a kora'bbina'l kedvezo"tlenebb
csereara'ny is jobb lehet, hiszen o" pl. 24 balta't csina'l meg akkora
ero"feszi'te'ssel, mint 1 i'jat. I'gy o" me'g akkor is jobban fog e'lni, mint
kora'bban, ha a megno~vekvo" balta ki'na'lat miatt a csereara'ny a kora'bbi 1:10
helyett 1:14-re mo'dosul. Ez azonban elfogadhatatlan lesz azok sza'ma'ra, akik
nem u~gyesedtek meg a baltake'szi'te'sben. O"k kiszorulnak a piacro'l, hiszen
nekik tova'bbra is 1:12 a hata'r, e fo~lo~tt ma'r ra'fizete'ses a bolt. I'gy o"k
rosszabbul fognak e'lni, mint akkor, amikor me'g kedvezo"bb volt a piaci a'r.
Arra meg ma'r nem akarnak emle'kezni, hogy re'gen, a piac elo"tt nem e'ltek
jobban.
Lehet az is, hogy az u~gyetlenek ellesik a csi'zio't, e's egyszerre csak
mindenki (vagy nagyon sokan) ugyanolyan ko~nnyen tud i'jat csina'lni, mint az
u~gyesek. Ekkor persze mindenki i'jat kezd el gya'rtani, mert annak sokkal jobb
az a'ra, e's a piacot ela'rasztja'k az i'jak. Lehet, hogy hirtelen olyan sok
lesz az i'j, hogy ki'njukban ma'r ke't i'jat is adnak egy balta'e'rt, csak
megszabaduljanak ve'gre to"le. Ekkor persze - legala'bb ideiglenesen - az
i'jtermelo"k fognak ra'fa'zni. Lehet, hirtelen mindenki megtanulja, hogy kell
i'jat ke'szi'teni, mindenkinek kb. ugyanannyi ero"feszi'te'se'be keru~l, e's
eltu"nik a kereskedelem haszna - ezzel persze maga a kereskedelem is megszu"nik.
A valo'szi'nu"bb, hogy drasztikusan leszu"ku~l az elfogadhato' csereara'ny-
intervallum pl. 1:1 e's 1:1,1 ko~ze'. Ekkor a csere haszna mindenki sza'ma'ra
le'nyegesen cso~kken, e's egyesek bizonya'ra ki is szorulnak a piacro'l. Ko~zben
viszont valaki feltala'lja a puskaport, amit senki ma's nem tud csina'lni, e's
i'gy persze ...
A gazdasa'g dinamikus rendszer, i'gy a folyamatok eredo"jeke'nt kialakulhat
olyan helyzet, ami egyeseknek kedvezo"tlen, so"t olyan is, amik mindenkinek az
(pl. 1929). Ekkor ki kell tala'lni, hogy oldhato' meg a helyzet. Lehet, az
ege'sz piacot a't kell alaki'tani. Lehet, kora'bban sokak sza'ma'ra
elfogadhatatlan megolda'sokat kell alkalmazni a piac konszolida'la'sa
e'rdeke'ben (Keynes, New Deal). Van, amikor a dolgok magukto'l megoldo'dnak
(sponta'n piaci automatizmusok, alkalmazkoda's), de, mivel a rendszer
nemlinea'ris, kialakulhatnak csapda'k, amibo"l csak tudatos egyu~ttmu"ko~de'ssel
lehet kikeveredni. A piac aze'rt az esetek jelento"s re'sze'ben szinte
automatikusan megoldja a va'lsa'ghelyzeteket, mert sok ero"sen e'rdekelt ember
keresi a megolda'st, e's a ku~lo~nbo~zo" megolda'si ki'se'rletek ko~zu~l
egyesek felteheto"leg sikeresek lesznek. Persze nem mindenki. Va'rhato'
e'rte'kben javul majd a helyzet, de mindig vannak, akik legala'bb ro~vid ta'von
nagyon sokat veszthetnek. Az persze nem igaz, hogy a piacon mindig mindenki
csak nyerhet.
Mindez igaz a nemzetko~zi kereskedelemre is, azzal a ku~lo~nbse'ggel, hogy ott
egy orsza'g sok termelo" sok ku~lo~nfe'le terme'ke'nek o~sszesse'ge't a'rulja.
Mindaddig, ami'g ez igaz, e's a vila'gpiac nem omlik u'gy o~ssze, mint 1929-ben,
az orsza'g ege'sze valo'szi'nu"leg annak ellene're nem fog rosszul ja'rni a
nemzetko~zi kereskedelemmel, hogy minden pillanatban lesznek olyan kereskedo"k,
termelo"k, akik e'pp rossz u~zletet ko~tnek, aka'r hu~lyese'gbo"l, aka'r, mert
olyan ke'nyszerhelyzetbe keru~lnek, amiben ma'r nincs elo"nyo~s alternati'va.
A baj akkor szokott beko~vetkezni, ha egy orsza'g tu'lsa'gosan csak egy
terme'kre szakosodott, vagy ha az a'llam akada'lyozza a piaci folyamatok
e'rve'nyesu~le'se't, ameddig tudja - pl. ta'mogata'ssal, vagy importva'mmal
megmenti azokat, akik bajba jutottak, de azta'n egy ponton tu'l ma'r nem bi'rja
a terhet, e's egyszerre zu'dul a halogatott cso"d a gazdasa'gra. (Ezt nem csak
a szocialista orsza'gok csina'lta'k. Sok fejlo"do" orsza'g is. Jo're'szt azok,
akik most bajban vannak.) Az orsza'gok sza'ma'ra a nemzetko~zi kereskedelmet
tarto'san a'ltala'ban csak a saja't korma'nyuk tudja vesztese'gesse' tenni,
azzal, hogy elveszi a va'llalatokto'l a folyamatos alkalmazkoda's ke'nyszere't
e's leheto"se'ge't. Ro~vid ta'von persze lehet vesztese'ges, pl. ha a
technolo'giai vagy egye'b va'ltoza'sok hata'sa tu'l hirtelen zu'dul a piacra az
a'rara'nyok hirtelen jelento"s va'ltoza'sa forma'ja'ban. Ez volt pl. 1973-74-ben
az olaja'rrobbana'sna'l: minden fejlett orsza'g nagyon megszi'vta. (Cser Feri
erre vajh mie'rt nem mondja azt, hogy az Opec kiszi'vta az e'rte'ket a fejlett
orsza'gokbo'l, e'rte'kpumpa volt? Mie'rt csak egy ira'nyba hordanak az
indulatai?) Azta'n ne'ha'ny e'v alatt alkalmazkodtak a megva'ltozott piachoz,
mert sok termelo" sokfe'le't termelt, sokmindennel pro'ba'lkozott, e's azok
ko~zu~l voltak, amik bejo~ttek. Akkor van baj, ha nincs sokfe'le termelo"
sokfe'le terme'kkel. Vagy ha nincs mo'djuk kocka'zat-va'llala'sra. Meg persze,
ha az a'llam olyan me'rte'kben diszfunkciona'lissa' va'lik, mint Afrika'ban sok
helyen, hogy az ma'r ba'rmilyen kereskedelmet lehetetlenne' tesz.
Ko"ro~si Ga'bor
|
