Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 858
Copyright (C) HIX
1999-08-26
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: lezeres raketa (mind)  10 sor     (cikkei)
2 Re: kondenzatorok (mind)  45 sor     (cikkei)
3 Jozan paraszti esz (mind)  28 sor     (cikkei)
4 Re: kondiparadoxon (mind)  10 sor     (cikkei)
5 muveleti erosito (mind)  70 sor     (cikkei)
6 kondiparadoxon (mind)  28 sor     (cikkei)
7 Re:Az elet eredetenek rejtelye (mind)  20 sor     (cikkei)
8 Re: elmeletgyilkolas (mind)  14 sor     (cikkei)
9 darwin (mind)  44 sor     (cikkei)
10 specrel (mind)  67 sor     (cikkei)
11 az Avana hirlevelbol (mind)  24 sor     (cikkei)

+ - Re: lezeres raketa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> sulyu mikroszatellit feljuttatasa alacsony Fold koruli palyara, egy 1
> megawattos lezer segitsegevel. A meghajtas azon alapszik, hogy a lezert
> egy parabolatukorrel egy gyurube fokuszaljak, ahol az felmelegiti a
> levegot kb. a Nap felszini homersekletenek otszorosere (tehat kb.
> 30,000 Celsius fokra), es ennek a robbanasszeru kilovellese hajtja 
> a jarmuvet.

Es hogyan mukodik legritka terben ?

Janos
+ - Re: kondenzatorok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Zoli

> Az energiamegmaradas torvenyenek ellentmondani latszo
> esetet gondoltam ki.
> Adott ket egyforma, toltetlen kondenzator.
> Parhuzamosan kapcsoljuk oket, majd egyetlen egy szem
> elektron athelyezesevel toltjuk fel kettejuket.
>
> A rajtuk merheto feszultseg most q/C , ahol jelen esetben
> q az elektron toltese, C pedig a ket kondenzator
> egyuttes kapacitasa.
>
> A ket kondenzatorban tarolt energia: 0.5*C*U^2 .
>
> Most szakitsuk meg az osszekottetest a ket kondenzator
> kozott.
> A maganyos  elektronnak dontenie kell,
> hogy melyik kondenzatorban kivan lakni, de ez legyen
> az o gondja. Annyi biztos, hogy kette nem szakadhat,
> es el sem tunhet.
>
> Igy lesz egy toltetlen C/2 kapacitasu kondink, es
> egy q-val toltott C/2 kapacitasu.
> Ezen utobbi kondenzator feszultsege a kis kapacitas
> miatt most 2-szer akkora kell legyen, mint a korabbi
> ikres esetben volt.
>
> Lassuk a ta'rolt energiat:
> A feszultseg negyzete 4 szeresre nott,
> mikozben a kapacitas a felere csokkent, s igy
> a szorzatuk 2-szeres energiara utal, az eredeti
> ikres esetehez kepest.
>
> Honnan ez a megnovekedett energia ?
>
> (Lehet, hogy elobb kondenzatoripari reszvenyeket kellett
> volna vennem, s csak azutan kuldeni be a cikket ? :)

Szamitsad csak ki, hogy amikor a kondenzatorok kozotti kapcsolatot
megszunteted mennyi munkat kell vegezned.
Ugyanis az egyik kondi ketszeres feszultsegre kerul, a masik ugye toltetlen,
nulla volt kapocsfesszel, tehat az osszekoto vezetek eltavolitasakor a
vonzoero elleneben munkat kell vegezned.
Udv.
Vaskalap, az energikus energetikus.
+ - Jozan paraszti esz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello!

Az utobbi idokben tobbszor elofordult, hogy a "jozan paraszti esz"
hivatkozasi alap volt bizonyos velemenyek mellett. Ez sokszor bizony
helyenvalo is. Meg kell baratkozni viszont a gondolattal, hogy a
huszadik szazad fizikaja sok olyan tenyt tart fel, amelyrol nemhogy
hetkoznapi tapasztalatai nincsenek senkinek, hanem a legnagyobb
nehezseget az jelenti, hogy olyan jelensegekrol kellene eszmet cserelni,
amelyekrol egyszeruen egyetlen foldi nyelvben sincsenek fogalmak. Nem is
lehetnek, hiszen ezek a dolgok/jelensegek nem tartoztak bele abba a
tapasztalathalmazba, amelyek alapjan aztan a fogalmi gondolkodas es a
nyelv is kialakultak. Bizonyos esetekben ezert a "jozan paraszti esz"
eroltetese eppen a dolgok lenyeget takarja el. Tudomasul kell venni,
hogy vilag nehol maskepp mukodik. Innen szarmazik pl. a regi veszodseg,
hogy a feny vagy az elektron most akkor reszecske, vagy hullam? Az
igazsag, hogy egyik se, de hogy a tapasztalt jelensegekrol egyaltalan
beszelni tudjunk, ismert fogalmakat kell hasonlatkent segitsegul hivni.
Vagy pl. a kvantummechanikai alagut-effektus (vigyazat: ez a szo is csak
egy hasonlat!) "jozan paraszti esz" alapjan nem letezhet. A (kis
tulzassal) erre alapulo elektronika viszont eleg megbizhatoan mukodik. 
Azaz: ne eroltessuk mindenutt a "jozan paraszti eszunket", mert nagy
meglepetesek erhetnek.
Velemeny?

Jano

"Tobb dolgok vannak foldon es egen, o Horatio, mintsem bolcs elmetek
almodni kepes"
+ - Re: kondiparadoxon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello!

> Adott ket egyforma, toltetlen kondenzator.
> Parhuzamosan kapcsoljuk oket, majd egyetlen egy szem
> elektron athelyezesevel toltjuk fel kettejuket.

Nekem ez ott santit, hogy hogyan toltesz fel _egy_ elektronnal _ket_ 
kondenzatort?

Jano
+ - muveleti erosito (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Marky !

>>A bemeneti pontokra eleve nem erdemes muszerrel
>>ramerni, mert azok rendkivul erzekenyen reagalnak
>>minden csekely behatasra, terhelesre, vagy zajra is,
>>hiszen azok a legerzekenyebb pontjai.

>Mondanal egy realisztikus peldat, amikor a meres 
>_eszrevehetoen_ megzavarja a muveleti erositot? 

Pl. - amennyiben a muszer bemeno-impedanciajanak
nagysagrendjebe esik a visszacsatolohalozat 
kimeno-impedanciaja, akkor a muszer-impedancia 
a vcs. halozat reszeve valik , es ez a kimeneten 
markans valtozast is eloidezhet.

Nagyfrekvencias alkalmazasnal elofordulhat, hogy a muszer 
bemenokapacitasa hidegito-kondikent hat a bemeneten, 
s ott csillapitvan a visszacsatolando nagyfrekis 
jelet, a hurokerositest megvaltoztatja.

DC erosito lengeset, gerjedeset is okozhatja a jarulekos 
bemeneti kapacitaskent jelenlevo meroszonda.

Ha a negativan visszacsatolt erositot mint szabalyozo-kort
tekintjuk, es annak legerzekenyebb pontjan - 
a kulonbsegkepzojenel zavart viszunk be,
akkor az belathatoan lengeseket ill. kiakadast is eloidezhet.

Vannak igen kritikus beallitasu muveleti erositos
megoldasok, melyekben pozitiv visszacsatolast is 
alkalmaznak, es a  + ill. - vcs. gondosan ki van egyenlitve.
(Pl. aramstabil generator funkcio megvalositasanal)
Egeszen csekeny behatasra is gerjedes vagy kiakadas 
johet letre.

Arnyekolatlan merozsinorral pedig - vagy radioadok jeleit
csatolhatjuk be, vagy egyeb kornyezeti zavarokat.

Elofordul, hogy az erosito ugyan elvileg kisfrekire 
korlatozott, am a bemeneten bejuto radiozavar 
tokon belul a pn atmeneteken egyeniranyitodik, 
es DC munkaponti eltolodast okoz.

Mindezek az effektusok nyilvan kevesbe lepnek fel
gigaHertzes muszerek speci merofejeit hasznalva.

Ennek ellenere a fapados, osi modszereket sem kell 
orokre eltemetni. Kello korultekintessel, 
amator muszerekkel, megoldasokkal is celt lehet olykor erni.

Volt ugy, hogy egy ezereves 2Kohmos fejhallgato 
(a kristalydetektoros radiok korabol valo lehetett )
segitsegevel deritettem fel sunyi aramkori zavart. 
Megtudtam vele hallani egy olyan ritkasan 
fellepo tuimpulzus kattogo hangjat, melyet a 10millios 
szkopon nem vettek eszre a buheratorok.
Digitalis aramkornel is lefuleltem vele egyszer egy,
hazard-jelenseg miatt rendellenesen tobbet lepkedo 
szamlalot.
Amikor a hibas egyseg mellett van referenciakent 
hasznalhato, jol mukodo egyseg is, akkor mod lehet a
_zenei_ osszehasonlitasra, s elofordulhat, hogy 
az eltero zenebonabol hamarabb lefulelheto a hiba 
forrasa, mint profi analizatorral.

Abszolut hallasuak, valamint kortars-zene ertok 
elonyben ! :)

Udv: zoli
+ - kondiparadoxon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

: A feszultseg negyzete 4 szeresre nott,
: mikozben a kapacitas a felere csokkent, s igy
: a szorzatuk 2-szeres energiara utal, az eredeti
: ikres esetehez kepest.

Ott bukik az elmelet, hogy a feszultseg nem duplazodik meg. Ugyanis az 1
elektron nem fog a 2 kondi valamelyikeben lakozni, hanem ide-oda ugral,
amig ossze vannak kotve, tehat valami valtakozo feszultseg lesz a
kondiban, vagyis az effektiv feszultseggel kell szamolnod, nem a q/C-vel,
hanem a tortreszevel. Ha felteszem, hogy 0 ido alatt ugral ide-oda, es a
nagy atlagban egyforma idot tolt mindket kondiban, akkor maris csak a gyok
kettede a kulso feszultseg az 1 elektron+fe'l kondenzator esethez kepest.
A feszultseg negyzete tehat csak megduplazodik es nem kell reszvenyeket
venned. ;-)) 

A feladat forditottja is erdekes: mi van akkor, ha megduplazom a
kapacitast [nem feltetlenul 1 elektronnal, lehet 1C-nyi toltes is]
(parhuzamosan kapcsolok meg egy kondit egy kapcsoloval). A toltes marad,
tehat E=Q^2/(2*C) miatt a felere csokken az energia. Hova tunt a masik
fele? Ha forgokondenzatorral oldom meg a dolgot, akkor "szethuzom" az
erovonalakat, tehat a kulso munkat segiti, mivel az elektronok taszitjak
egymast. De mi van a kapcsolos esettel? Ugyanez. Erezhetoen konnyebb lesz
atbillenteni, mint vissza! :-))

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
+ - Re:Az elet eredetenek rejtelye (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

Isvara:
> Az (1) verziot hosszas erofeszitessel sem sikerult igazolnia a biologia
> tudomanyanak. Az elet legegyszerubb fajtait sem tudtak/tudjak letrehozni
> a laboratoriumokban.

Nos ebben tevedsz. Idezek:

"Nemet tudosok eletet  teremtettek  mestersegesen, laboratoriumi
korulmenyek kozott. Olyan molekulakat hoztak letre, amelyek 
kepesek reprodukalni sajat magukat. Habar a vilag szamtalan 
mas intezeteben is eljutottak mar idaig, ezek a molekulak 
azonban kepesek evoluciora is."

Forras:
http://news.bbc.co.uk/hi/english/sci/tech/newsid_217000/217054.stm

Sziasztok,
Juan
+ - Re: elmeletgyilkolas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:

> Itt az a baj, hogy az evoluciot mindenki ugyanolyan veletlen rendszernek
> tekinti, mint a kockadobast. Pedig a rendszer a veletlenen kivul a 
> szelekciot es az oroklodest is magaban hordozza. 

Valojaban nem rossz hasonlat a kockadobas, csak mint irod, ezt ki kell
egesziteni a szelekcioval es oroklodessel. Olyan ez, mintha a sikeres
hatos-dobas utan az ember ezt valahogy rogziti, hogy hogyan is sikerult
ez, es ezutan mar igy dobva mind gyakrabban jon ossze a hatos. Lehet,
hogy kockanal ez nehezebben jon be, de a kosarlabda talan mar eggyel
jobb hasonlat.

Rocky
+ - darwin (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

szasztok!

Necc Elek irasahoz csatlakozok, akartam en is irni, de aztan elfelejtettem,
hogy a szukebb ertelemben vett evolucio nem az elet keletkezesenek, hanem az
elovilag valtozasanak,e s a fajok kialakulasanak elmelete. Ez az, ami real
time, ma is megfigyelheto, igaz ennek az a baja, hogy keves ideig elunk, sot
az egesz elmelet kora kicsi ahhoz, hogy tenyleg nagy valtozasokat, markansan
uj fajokat figyelhettunk volna meg. Ugye  nem 100 ev alat tortenika  dolog.

Ajanlok egy konyvet is Isvaranak:

John Maynard Smith & Szathmary Eors: Az evolucio nagy lepesei

Scientia Kiado 1997. Valamint a szerzok cikkeit a reszletek irant
erdeklodoknek.

Meg nem olvastam, de az elet keletkezesevel kapcsolatos elmeletekrol szo van
benne, es habar az nyilvanvalo, hogy letisztult allaspont nincs, de az is
latszik, hogy vannak igeretes elmeletek. Az igazsag persze valamifele
kombinacio is lehet. Szoval amit az evolucioelmelettol hianyolni szoktak,
abban jelenleg is van elorelepes, nem kell felni.:)
A valasz egyebkent mindenkeppen bonyolult, azaz nem fogjak talcan nyujtani a
ketkedonek.
b.i.:
"A biologia ideologiamentesnek nez ki, ha csak egyes reszteruleteit
vizsgaljuk. Mondjuk a szubcellularis anyagcseret vagy valami
hasonlot. De ha a biologiat en bloc vesszuk akkor pillanatok alatt
eljutunk a Fold biologiai egyensulyanak kerdesehez amit ugyebar
az ember mar eddig is alaposan kiforgatott eredeti allapotabol es
ez nyilvanvaloan meg csak a kezdet. "
Ezek mar biologian tuli kerdesek. A biologia teljes egeszebenis
ideologiamentes olyan ertelemben, ahogy te erted.

"Az evolucio ugyebar a fejlodes elmelete. De meg sehol sem lattam
definialni a fejlodes filozofiai ertelmet (ettol persze valahol az lehet
definialva). "
Nem. Az evolucio nem allitja, hogy az elovilag kimondottan fejlodik.
Valtozik, es az egyedszam (vagy ha Dawkinsi szemleletbol vesszuk, akkor a
genelofordulas) celfuggvenyet probalja optimalizalni.
Nem egzakt ertelemben lathato valamilyen fejlodes, de valojaban tenyleg nem
definialnak fejlettseget es nem mondjak, hogy a fajok magasabb fejlettsegi
szintek fele fejlodnek. Erre szerintem nincs is szukseg.

math
+ - specrel (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves math,

> Felado :  [Hungary]
> 
> az oregedes minden kulon hipotezis nelkul oregedesi folyamatok
> felgyorsulasara vezetheto vissza. hasonloan a reszecskebomlas. abszolut ido
> eseten a folyamatok gyorsulnanak fel. szerintem ez szebb hipotezis.
> itt az ido definiciojat es mereset kell alaposan megnezni. a te felfogasod
> szerint az ido mindig az, amit a biologiai ora mer, es emiatt relativ. en
> pedig azt mondom, hogy a biologiai ora torzul, mert a folyaamtok sebessege
> valtozik, es "hiszem" hogy emogott van egy abszolut ido.
> a folyamatok felgyorsulasa pedig a sebesseg relativitasaban mar amugy is
> benne foglaltatik, oda lehetne "csapni".

Megprobalom roviden es matematikusan, meg hosszabban mashogy
korulirni, ami dgy (jobban) is leirt.

Matematikusan: Van egy transzformacio csoport (Poincare vagy ha ugy
tetszik Lorentz), ami a megfigyelesekkel teljes osszhangban visz at
egyik rendszerbol a masikba. Ezert ezt a csoportot esszeru alkalmazni. 
A Galilei transzformacio nincs osszhangban egyes megfigyelesekkel, 
ezert el kell vetni. Viszont a Poincare egy csomo regi dolgot, pl. az idot, 
tavolsagot nem hagyja beken.  A negyesvektort azt igen. Erre nezve tehat 
a negyesvektor abszolut fogalom,  a tobbi nem. Nincs mit hozzatenni.
Kulon megnyugtatja a matematikust, hogy az egesz raadasul nagyon
keves axiomabol felepitheto, es maguk az axiomak szemleletesek is,
nem is ellenkeznek a jozan esszel. (ellentetben azzal, ami kijon...)
 
Nem annyira matematikusan:
Valoban lehet azt mondani, hogy letezik egy abszolut ido, ezt azonban
bizonyos megfigyelok nem jol merik, mert folyamataik lelassultak. Ha
konzekvensen kezelik a szabalyokat, megfelelo eredmenyeket lehet igy
is kapni. Felvetodik azonban az a kezenfekvo kerdes, hogy akkor ezt
az abszolut idot lehet-e egyaltalan objektiv modon, a fent nevezett
hibatol mentesen merni? Ki az erre felhatalmazott megfigyelo, hogyan
lehet ot es rendszeret kivalasztani? Ha Galilei relativitas elvet elfogadjuk,
akkor erre nincs lehetoseg. Ha pedig nincs mod ra, akkor ez az igy
letrehozott abszolut ido ugy tunik sehogy se merheto megnyugtatoan.
Mindig johetne valaki, aki azt allitja, ezek a merosok nem jol dolgoztak,
folyamataik felgyorsultak, orajuk detto, nem jol merik az abszolut idot.

Abba a kellemetlen helyzetbe kerulhetunk, hogy azt mondjuk, abszolut
ido pedig van es punktum, de nem tudjuk megmondani, hogy kell azt
merni. Vagy azt kell mondanunk, a Londoni Big Ben tornyaban
elhelyezett ora jogosult egyedul az abszolut ido meresere. Nem gond,
megtehetjuk.
Kellemetlenul hasonlit azonban a szituacio arra, mint ha azt allitanak,
fuggoleges az a vonal, ami a Big Bent koti ossze a Fold kozepevel,
aki pedig nem ezzel parhuzamosan all, az egyszeruen ferde...
Persze ez se baj, vegulis lehet igy definialni a dolgokat, ha jol
csinaljuk, nem is lesz ellentmondasos.

Viszont szerintem nem erdemes. Egy olyan abszolut ido, amit csak
az kulonboztet meg, hogy a Big Ben meri, nem igazan hasznos
fogalom. Legalabbis leveledbol ugy erzem, nem egy ilyen abszolut
ido az, amit szeretnel. Attol tartok, olyan amit szeretnel, nincs.
Ez ugyben pedig sajnos csak Istennel lehetne reklamalni... 

Azert, hogy sajat magamnak is ellentmondjak, tulajdonkeppen
lehetne kijelolni egy a Big Bennel stilusosabb abszolut 
koordinatarendszert, amit esetleg tavoli kis zold emberkeknek is el 
lehetne adni.
Ez pedig a mikrohullamu hattersugarzashoz kepest allo rendszer. 
Mindenesetre jo nagy valami, es elegge szoros koze lehet az
egesz vilagunkhoz...

Udvozlettel, Jozsef
+ - az Avana hirlevelbol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

a Cassini plutoniumos energiaforrasa miatt aggodok megnyugodhatnak:

A CASSINI URSZONDA ELREPULT A FOLD MELLETT
Sikeresen elhaladt a Fold mellett, s folytatja utjat a Szaturnusz fele a
Cassini-Huygens urszonda. Az Amerikai Urkutatasi Hivatal es az Europai
Urkutatasi Ugynokseg kozos kutatoberendezese kozep-europai ido szerint
szerda hajnalban, 5 ora 28 perckor 1170 kilometeres magassagban haladt el a
Csendes-ocean delkeleti resze folott.


valamint egy blamazs:

HIBAS UZENET A FOLDONKIVULIEKNEK 
Az emberiseg masodik, foldonkivulieknek sugarzott radiouzenetebe ket
matematikai hiba csuszott. Paul Houx utrechti programozo ugyan meg idejeben
felfedezte a hibakat, es errol tajekoztatta is az uzenet keszitot, de,
sajnos, az ukrajnai Evpatorija obszervatoriummal (amelynek radioantennaja
az uzenetet kisugarozta) mar csak elkesve sikerult kapcsolatba lepni. Houx
szerint a hibak nem ertelemzavarok, de ha uzenetunk netan megis intelligens
foldonkivuliek kezebe kerul, olyan benyomast kelthet bennuk, hogy az
emberiseg meglehetosen feluletes es slendrian nepseg. Az uzenettel
megcelzott maroknyi, Napunkhoz hasonlo csillag tolunk 51-71 fenyevnyire, az
egbolt ugynevezett Nyari Haromszogeben van. Ez azt jelenti, hogy
legkevesebb 102 evet kell varnunk az esetleges elso valaszra.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS