Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 505
Copyright (C) HIX
1998-08-24
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 urhajo (mind)  38 sor     (cikkei)
2 vegtelen (mind)  9 sor     (cikkei)
3 x az x-ediken (mind)  10 sor     (cikkei)
4 szakasztott szakasztalan (mind)  14 sor     (cikkei)
5 Re: galaktikus urutazas, vilagegyetem (mind)  71 sor     (cikkei)
6 Pi-kviz reflexio -- felkomoly (mind)  83 sor     (cikkei)
7 Re: vilagegyetem (mind)  88 sor     (cikkei)
8 szunyog + Aids (mind)  4 sor     (cikkei)
9 A tyuk (mind)  21 sor     (cikkei)
10 Re: 0123456789 a pi-ben (mind)  9 sor     (cikkei)

+ - urhajo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Meszaros Laci jelezte, hogy ma nemcsak augusztus 20-a van, hanem ez a
>Tudomany 500-adik szama is.
Eljen !!!!

>Engedtessek meg nekem, hogy moderatortarskent szeretettel udvozoljek
>minden kedves hozzaszolot, es kivanjak e magyar unnep alkalmabol
>mindenkinek nyugodt, bekes megemlekezest, barhol is legyen a Vilagon!
>Attila
Koszonjuk, mi meg a moderatorokat koszontjuk !

Attila:
>Vaskalap:
>>A vilagurbe kilogatott mikrofon semmifele jelet nem ad, a ful pedig azonnal
>>osszeszarad.
>
>Janos, az jutott eszembe, hogy ha mukodik az urhajo hajtomuve, akkor a
>gyorsan ritkulo gazsugar tererbe helyezett mikrofon valoszinuleg megis adna
>jelet, meghozza nem is gyenget.
Az az erzesem, hogy ha abba a tartomanyba tenned, ahol elegendo a nyomas a
membran megmozgatasahoz, ott elfustolne. Elvileg persze igazad van. 


>Erdekes lehet "kiszamolni", vajon milyen sebeseggel kellene annak
>az urhajonak menni, amely mellett mondjuk az Alpha Centauri "csak
>ugy elhuz"? Hogy ne menjunk messzire, azert irtam a legkozelebbi
>csillagot! :))) Gyanitom, hogy a fenysegesseg szorozva tiz valaha-
>nyadik hatvanyaval elegendo lenne. :)))
>
>Udv: Karoly
Hat a holdunk tavolsaga szazezres nagysagrendben van, mellette "elhuzni"
egy masodperc alatt epp fenysebesseggel lehet. Kerdes, hogy mit lehet(ne)
latni az elhuzas alatt a holdbol, mialatt (na jo, majdnem) fenysebesseggel
mozgunk. 

Reszemrol par evtizede leszoktam a az ilyen filmekrol. A valosag sokkal
szorakoztatobb. 

Janos
+ - vegtelen (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gabor
>Szoval, a vilagegyetem ugye vegtelen. 
Igen, de a benne levo anyagmennyiseg lehet veges is. 
Akkor bukik az egesz elgondolas. 

A masik bukfenc, hogy a vegtelen szamu lehetoseg nem jelenti azok
automatikus megvalosulasat is. 

Janos
+ - x az x-ediken (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az

 X
X  = 32  

egy transzcendens egyenlet, megoldasa egy 3-nal kicsivel nagyobb szam. 
Mondjuk az X=lg32/lgX egyenlet fokozatos kozelitesekkel valo megoldasa
tetszoleges pontossaggal megadja a gyokot.

Janos
+ - szakasztott szakasztalan (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Abbol, hogy egy szam tizedestort alakja nem szakaszos, nem kovetkezik,
>hogy minden kombinacio elofordul benne. Peldaul vedd azt a szamot,
>hogy 0.1223334444... ez ugyebar latvanyosan nem szakaszos, es megsem
>fordul elo benne minden kombinacio.
>
>/Gabor
0.1223334444555556666667777777888888889999999991223334444....
Latvanyosan szakaszos ! 

De ha igy folytatjuk:
0.122333444455555666666777777788888888999999999111111111122222222222....
akkor talan jo...

Vaskalap
+ - Re: galaktikus urutazas, vilagegyetem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Tudosok !

Nem reg erkeztem vissza a szabimrol, es a regi temak felfrissitesehez
meg egy kis ido kell. Most inkabb nehany ujabb cikkhez szolnek hozza.

Annyiban jo valasz hangzott el a csillagutazas kerdeseben, hogy elvben,
ha fel tudjuk gyorsitani az urhajot a fenysebesseghez nagyon kozeli
sebessegre, akkor tetszoleges kicsiny ido alatt elerheto egy tavoli
galaxis, mar ami az urhajosok sajatidejet illeti. A problema csak az,
hogy kozben a galaxison, es a foldon is ugyanugy mulik az ido, mint
annak elotte, igy konnyen lehet, hogy a megcelzott galaxis mar elmulik
akkora, mire az urhajo odaer. Ugyanez a problema a visszateressel is,
vagyis mire az urhajo visszaterne, addigra mar lehet hogy nincs is fold,
de legalabbis eltelik kozben nagyon sok ido.

Ha azert utaznank, hogy ott infomaciokat gyujtve okosodjunk, akkor
nagyon valoszinu, hogy rosszul jarunk el, mivel az urhajohoz kepest
majdnem allo foldon gyorsan pergo idomulas alatt sokkal gyorsabban lehet
fejlodni, mint az urhajon, amelynek sajatideje szinte all a foldihez
viszonyitva. A jovobe visszatero osurhajosok elavult muszerei nem sok
ujat adhatnak majd az itthon maradoknak. Viszont, ha csak az a cel, hogy
az urhajos tulelje a vilagegyetemet, bar nem tudom minek, akkor az
utazas jo modszer.

A tavoli ertelmes lenyekkel valo kommunikacio utjaban hasonlo nehezsegek
tornyosulnak.

Bar nem bizonyithato hitelt erdemloen, de a vilagot jelenleg a legtobb
csillagasz nem tartja vegtelennek, mar ami a kiterjedeset, es
anyagmennyiseget illeti. Ez persze nem jelenti azt, hogy hatara, vagy
kozepe volna. A veges vilag feltetelezese, ha jol tudom, ket fontos
ervre tamaszkodik.

Az egyik, es idoben az elso erv az, hogy a gravitacios ter einsteini
elmeleteben a vegtelen anyagmennyiseg vegtelen tereroseget hozna letre,
ami matematikai bonyodalmakat okozna a szamitasokban. Ez az erv
szerintem, bar nem vagyok nagy szakertoje a temanak, megkerdojelezheto.
Ugyanis tudvalevo, hogy egy gombhej erotere a gombon belul nulla, vagyis
az ellentetes iranyokba hato egyforma nagysagu erok kiejtik egymast.
Ugyanilyen alapon a vegtelen nagysagu erok is kiejthetik egymast, ha
ellentetes iranyba hatnak. Ez a teny pedig nem tukrozodik megfeleloen a
gravitacios ter elmeleteben. Egyebb kifogasom is volt a gravitacios ter
elmelete ellen, es bar az nem kapcsolodik ehhez a kerdeshez, azert ujbol
megemlitem. A fekete lyuk letezese hibas megfontolason alapszik. Ha
feltesszuk, hogy van akkora gravitacios terero, amelybol nem jon a feny,
akkor ugyanakkor a gravitacio sem jon ki belole. Ezert a terero elvileg
sem lehet tetszolegesen nagy, vagyis korlatos. Megjegyzem, hogy nem
szabad osszekeverni a fekete lyukat a neutron csillaggal, mert az ket
teljesen kulonbozo dolog.

A masik erv a vilag vegessegenek alatamasztasara a vilag tagulasa, amely
a csillagok fenyenek voroseltolodasa alapjan feltetelezheto, es az
univerzum egyik fontos jellemzoje. Az egyes csillagok tavolsagat ezert a
hozzank kepesti sebesseguk alapjan becsulik meg. Ennek bizonyito erejet
nem tudom megitelni, bar latom, hogy mar jo ideje ezt a modszert
hasznaljak, es meg nem utkoztek elvi akadalyba, sot nagyon jol mukodik.
Talan azzal tudnam ezt az ervet megforditani, hogy a veges, vagy
vegtelen vilag feltetelezesevel is pont ugyanolyan, vagy legalabbis
hasonlo problemakat okoz a vilag tagulasanak ertelmezese. Vagyis a vilag
tagulasanak nincs koze a ter szerkezetehez. Ugyanigy elvben fuggetlenul
lehet kezelni a terbeli, idobeli kiterjedes vegtelensegenek kerdeset az
anyagmennyiseg vegtelensegenek kerdesetol.

De attol fuggetlenul, hogy veges, vagy vegtelen a vilag, ugy gondolom,
hogy eppen eleg nagy annak feltetelezesehez, hogy mashol is lehetseges
legyen elet. Ugyanakkor az emlitett urutazassal kapcsolatos ido- es
tavolsagbeli eleresi nehezsegek nagyon valoszinutlenne teszik a
talalkozast a nagyon valoszinuen letezo lenyekkel.

Udv: Takacs Feri
Az ero legyen veletek!
+ - Pi-kviz reflexio -- felkomoly (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tudosok !

> Felado :  [United States]
> A megoldas kulcsa:
> ftp://www.cc.u-tokyo.ac.jp/README.our_latest_record

Kedves Andras ! 

Koszonom, nem is tudtam, hol tartanak ma mar a pi-kutatok.
Mindenesetre megnyugtato, hogy a varakozasnak megfeleloen visel-
kedik. Lehet, hogy felfedeztuk a spanyolviaszt -- masreszt a
meggondolas izgalmasabb, es *tudjuk* vagy sejtjuk, hogy nemcsak
pi hanem kobgyok pi is tartalmazza, nagyjabol ugyanakkora gyako-
risaggal.
Ugy lehetunk vele mint a hires csillagasz, aki megjosolta, hogy
az akkor meg ismeretlen Uranusznak ott kell lennie. Meg is talal-
tak, es akkor o nem is akarta megnezni a tavcsoben. Minek nezze, 
ha ugyis tudta, hogy ott kell lennie ;).

Gabor SandraBullockrajongonak : 

Sajnos a tudomany ma sokkal inkabb arra hajlik, hogy nincs veg-
telen szamu csillag/bolygo az univerzumban. ET valoszinuleg csak 
moziban es kepzeletunkben letezik. Vigasztalo, hogy ha a filmet 
digitalizaltak, az biztosan szerepel pi-ben. Kerdes, perelheti-e 
Ludolf Spielberget plagiumert ?

Titusznak :

> a csapdaba, hogy felteszik, hogy a pi-ben egyenletesen (es
> veletlenszeruen) fordulnak elo a szamjegyek es a szamsorozatok.

Igen, a pi-ben mindenkeppen tenykerdes, mi fordul elo es mi nem.
Itt  pi  a talalomra kivalasztott irracionalis szamot volt hiva-
tott megszemelyesiteni. Azt hogy teljesiti az elvarasokat, csak 
remeljuk, de eddig meg nem kellett nagyon csalodnunk benne.  

J> Nem. A specialis fuzert tartalmazokbol sokkal tobb van, [ ... ]
T> Nem. Pontosan ugyanannyian vannak (kapasbol tudom bizonyitani, ...

Igazad van. Ha igy fogalmazom, akkor en s tudom bizonyitani sajat-
magam ellenkezojet (talan ugyanugy bizonyitanank...). A sokkal tobb, 
hm ..  nagyvonalu(?) volt. Ha bizonyos szamu jegyig megyunk, elobb
utobb tobb lesz. 

Ha kombinatorikai alapon kozelitunk, mint  -geonauta-, atfogalmaz-
hatjuk:  Barmely, tetszolegesen hosszu fuzert is gondolunk, mindig 
talalunk hozza egy n szamot, ugy hogy a letezo (10^n darab) n-jegyu
szamsor kozul mar kevesebb mint 1 szazalekban legyenek fuzertelenek.
Az 1 szazalek helyett lehet tetszolegesen kis epszilon. Ha hosszabb
a fuzer, akkor nagyobb n kell, ha kisebb epszilon, szintugy. De a 
fuzer hossza akarmekkora lehet, csak veges legyen. 

A meggondolashoz mindegy, hogy rovid a fuzer vagy hosszu.  Azt az 
*ugyanannyira* meglepot (ez mar nem Titusz megjegyzesere reflektal),
par szammal ezelott ugy ertettem, hogy ha sokaig dobok kockaval,
elobb-utobb dobok hatost. Meglepo lenne, ha nem.  *Ugyanannyira* 
meglepo lenne, ha nem lenne elobb-utobb otosom a lotton, csak *eleg 
sokaig* kell probalnom. Elvileg. A praktikus kulobseget tapasztalom. 

Zoli - geonauta :

> Ha kombinatorikai alapon kozelitunk, akkor belathato, 

Nem. Ha 19 jegyig mesz mint az abradon, akkor valoban 1 milliardszo-
ros a faktor. Ha 29 jegyig mennel, akkor 20 helyre teheted a fuzert,
es akkor az arany mar csak fel-milliardszoros (a ritka dupla elofor-
dulasoktol elfeledkezve), 0.999 999 998 a fuzertelenek szempontjabol. 
Ha nagy N jegyig mesz, akkor ez a arany romlik a fuzerteleneknek,  
0.9999999999^N  vagyis kb exp-(N/10milliard) eleg jo kozelites lesz.
(N vagy N-9 mar nem szamit kulonbsegnek).
Ez nullahoz tart.  Az is lathato, hogy ha nincs kulonos szerencsenk 
vagy pechunk, akkor 10millard nagysagrendben varhatjuk az elso elo-
fordulast. A 17 milliard szepen belepasszol. 

> Az egy masik kerdes, hogy hogyan is lehetne veletlen-
> szeruen irracionalis szamokat kiragadni a sokasagbol.

Ebben a megfogalmazasban az irracionalis nem szukseges. Belevehet-
juk a racionalisokat is, ugyis nagyon kevesen vannak.

udv
kota jozsef
+ - Re: vilagegyetem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Szoval, a vilagegyetem ugye vegtelen. Ebben remelem nem tevedek mert
> ez az alapja az egesznek, es ezt hallottam eddigi eletemben
> mindenhol.

Lehet hogy en tudom rosszul, de szerintem erre legalabbis nincs
bizonyitek; sot a Big Bang elmeletbol vegso soron az kovetkezik, hogy a
vilagegyetem nagyon nagy, de nem vegtelen. Javitson ki valaki
szakmabeli, ha tevednek!

> Es ez mar tenyleg iszonyu felelmetes. Gondoljatok csak el, ahany fele 
> vilag letezik, annyi fele betegseg amire nem vagy felekeszulve,
> annyifele fegyver, annyifele jarmu. Es mivel a letezo vilagok szama
> vegtelen.... Szoval ez egy eleg felelmetes
> dolog, legalabbis szamomra az volt mikor eloszor vegiggondoltam es
> meg most is az. Nagyon nagyon orulnek, ha nem egy rosszandeku faj
> talalna rank igy a nagy
> semmi iszonyu nagy kozepen. Mert elobb utobb megtalal valamilyen faj, 
> ugyanugy ahogy mi is talaltunk eletre utalo nyomokat a Marson. Es
> lehet, hogy annak a fajnak mi csak annyi leszunk mint nekunk egy
> hangyaboly. A hangya is eleg
> fickosan erzi magat a varaban egeszen addig mig ra nem talalsz nem?

Nem tudom, tudtommal nem voltam meg hangya :-). Mindenesetre, felolem
nyugodtan erezheti magat, ahogy akarja, akkor is ha mar ratalaltam,
ugyanis nem az lesz az elso dolgom, hogy szettapossam, vagy lefujjam
rovarirtoval. En altalaban bekeben megferek a hangyakkal, nem zavarjuk
egymast es nem konkurralunk, igy semmi okom nincs arra, hogy artsak
nekik (sot, inkabb erdeklodessel figyelem oket, mint a vilagnak tolem
erosen kulonbozo, de a maguk modjan eppoly csodalatos teremtmenyeit).

> Szoval en felek, remelem, hogy amikor az elso idegen fajt megismerjuk
> akkor en mar nem fogok elni.
> Most lehet, hogy az egeszet rosszul gondolom mert mar az elgondolas
> elejen elhibaztam valamit. Tudjatok mit? En remelem a legjobban, hogy
> igy van. Ezt az egeszet azert irtam, hogy hatha valaki bebizonyitja
> nekem, hogy tevedtem es csak mi letezunk, vagy legalabbis nagy esely
> van ra hogy csak mi letezunk.

Eloszor is, eltekintve a mas altal mar emlitett matematikai buktatoktol,
szerintem ezt nem lehet bizonyitani, mert altalaban valaminek a nem
letezeset nemigen lehet bizonyitani (az ellenkezojet, vagyis hogy nem
csak mi elunk a vilagegyetemben, mondjuk egy kis zold emberke a
Fomalhaut IV-rol nagyon konnyen be tudja bizonyitani :-) ).
A kerdesem az, hogy miert csak a rossz eshetosegeket veszed szamitasba?
A korai sci-fi muvek jellegzetes alapallasa volt ez, amikben a Marsrol
(Jupiterrol, Alfa Centaurirol, akarhonnan) jovo szornyek mind
valogatottan rondak, guluszemuek es undoritoak voltak, valamint
tobbnyire perverz vagyakat ereztek a szoke, es kellemes
gombolydedsegekkel megaldott hosno irant (mas kerdes, hogy
fiziologiailag nem igazan voltak kompatibilisek... de miutan a filmben
ugyis mindig a jo foldlakok gyoztek, ezert az ilyen jellegu problemak
megmaradtak elmeleti szinten :-) ).
Ezeket a muveket mar sokan elemeztek, es kimutattak bennuk a
(hideg)haborus felelmeket, valamint altalaban azt a pszichologiai
tendenciat, hogy a rossz tulajdonsagokat kivetitsuk magunkbol, valaki
masra, akit igy nyugodtan utalhatunk, megvethetunk (ezt projekcionak
nevezik). Teny ami teny, minekunk embereknek van egy-ket rossz
szokasunk, de ebbol nem kovetkezik az, hogy minden esetleg letezo
ertelmes leny primitiv modon agressziv es gyilkos hajlamu kell legyen.
Masfelol meg mi is valtozunk valamicsket az idok folyaman, ha nagyon
lassan is. Megfogalmaztak egy olyan ervelest is (nem tudom hirtelen, ki
volt, talan valaki kisegit), hogy amint mi a jelenleg fenyegeto
eletkrizisen (amely rossz esetben a teljes civilizacionkat, sot fajunkat
is elpusztithatja) csak ugy juthatunk at, ha "megjavulunk", ugyanigy
igaz ez minden esetleges ertelmes lenyre; ergo ha egy faj tuljutott ezen
a krizisen es kilepett a vilagurbe, akkor szuksegkeppen joindulatu es
segitokesz kell legyen mas fajokkal szemben.
Mindket elkepzeles hibaja szerintem az antropomorfizalas. Egyaltalan nem
szuksegszeru, hogy idegen ertelmes fajok kulturaja, gondolkodasmodja a
mi fogalmainkkal leirhato, megertheto, megfogalmazhato legyen.
Egyaltalan nem biztos, hogy ertelmes kapcsolatba tudunk veluk lepni; ezt
fejtegeti pl. Lem (Eden, A Legyozhetetlen, A kudarc), vagy a Sztrugackij
fiverek (A kolyok). Elkepzelheto nagyon sok olyan idegen faj, amelyek
tagjairol nem ismerjuk fel, hogy ertelmes lenyek es civilizaciot
alkotnak, sot ad absurdum meg akar azt sem, hogy elolenyek! (es persze
ok sem rolunk.)

De ha ezzel nem gyoztelek meg, akkor tovabb is folytathatom a
gondolatmeneted: ha a vilagegyetem vegtelen, akkor nemcsak az idegen
lenyek vannak jelen benne, de mi is vegtelen sok peldanyban letezunk! Es
ezen peldanyok kozott biztosan lesz olyan, amelyik vagy nem talalkozik
semmilyen mas fajjal, vagy csupa baratsagos es joindulatu szomszeddal
van korbeveve. Ily modon tehat egeszen biztosan letezik beloled is olyan
peldany, akinek lelki nyugalma a valoszinusegszamitas magasztos
torvenyei altal biztositva van :-))).

Udv,
Peter
+ - szunyog + Aids (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ugy tudom, hogy a nosteny szunyogok csak egyszer csipnek, a 
megtermekenyitesuk utan kozvetlenul.

Olah Sanyi
+ - A tyuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv minden kedves tudostarsnak!

Van egy bizonyos allat, aminek egy bizonyos tulajdonsaga (ugy tunik)
feher folt a tudomanyban. Ez pedig lenne az a bizonyos kisudvarban
kapirgalo, kotkodalo es idonkent tojast tojo szarnyas, amit tobbek
kozott csirke neven is emlegetnek.
A TUDOMANYba tartozo kerdesem pedig a kovetkezo: Hall-e a csirke olyan
frekvenciat, amit az ember mar nem, illetve egyaltalan milyen hallasa
van egy ilyen haziszarnyasnak? Probaltam mar mindenfele kerdezgetni
(allatorvosi), probalkoztam az internettel is, de feleletet sajnos
ezidaig nem kaptam, meg a legaprobb eziranyu informaciot sem sikerult
elcsipnem. A TUDOMANY az utolso remenyem!
Felhivnam minden ornitologus figyelmet, hogy mivel ugy tunik, hogy ez a
terulet feher folt a tudomany szines palettajan, akar Nobel dijjig is
eljuthat valaki, ha behatobban foglalkozik ezzel a eletbevagoan fontos
kerdessel... 8-)))
A viccet felreteve tenyleg erdekel a valasz akar az egyik, akar
mindketto kerdesre.
Elore is koszonve a faradtsagos utananezest maradtam tisztelettel
Udv
Geza
+ - Re: 0123456789 a pi-ben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:
>Abbol, hogy egy szam tizedestort alakja nem szakaszos, nem kovetkezik,
>hogy minden kombinacio elofordul benne. Peldaul vedd azt a szamot,
>hogy 0.1223334444... ez ugyebar latvanyosan nem szakaszos, es megsem
>fordul elo benne minden kombinacio.

Hmm... hogy folytatod 9 utan? ];->

Th(A)n

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS