Fol vagyok haborodva

Tisztelt VITA-Partnerek!

Ket hetes tavollet utan rovid idore ismet
gepkozelbe kerulve elolvastam a VITA nehany
utobbi szamat. Fol vagyok haborodva azon, 
hogy ismet folutotte fejet egy olyan nezet, 
aminek tarthatatlan voltat a tavaly nyari SZA-
LON-vita mar egyertelmuen megvilagitotta.
Arra gondolok, hogy a ferfi homo-x viselke-
desert a felelosseget bizonyos "tudomanyos"
eredmenyekre hivatkozva sokan egy bizonyos
agyi dudorra/kinovesre haritjak. Mondvan ez-
zel, hogy paciensunk "nem tehet rola" es 
hogy "vele szuletett".

Fiser es Voros e nezet kritikatlan hangozta-
tasaval ellentmondasos helyzetbe kerul. Alli-
tolagos liberalis, vagyis szabadsagelvu fol-
fogasuk dacara a tarsadalom egy reszet ele-
ve megfosztjak a szabad valasztas lehetosege-
tol es mindenfele onallo donteshozatalra kep-
telennek nyilvanitjak. Ez mar csak filozofia-
ilag sem stimmel.

A dolog neurobiologiai reszerol csak annyit,
hogy meg laikuskent is van annyi tudomasom a
human agyrol, hogy itt ilyenfele predetermi-
nizmusok (egeszseges esetben) egyszeruen nem
mukodnek. A human agy ugyanis a vilag egyik
legflexibilisebb, legvaltozekonyabb, legalkal-
mazkodokepesebb teremtmenye. Es a legtalanyo-
sabb is. Semmifele letezo tudomanyos megkoze-
lites nem kepes pl. kielegitoen leirni, hogy 
ennek a roppant komplex es osszetett rendszer-
nek - ami az emberi agy - mik a determinizmusai, 
specialisan, mi hatarozza meg az emberi dontesek 
kimeneteleit. Miert valasztottam en a matemati-
kusi, Voros Miklos a szociologusi szakmat? Miert 
ezt a filmet neztem meg tegnap es miert nem a ma-
sikat? Miert tetszenek nekem ezek a tipusu nok
jobban, mint amazok? Stb.

Elarulok egy egetvero nagy titkot (horrorkial-
tasok a "liberalis" oldalrol): mindezek a dol-
gok VALASZTASI SZABADSAGOMBAN ALLNAK. Ugyanis
szabadsag: VAN!!

Ivasi szokasok miatt az emberek egy reszenel ki-
mutathato a maj megnagyobbodasa majd osszezuha-
nasa. (Igen: a kimondatlan talalos kerdes meg-
fejtese napi kb. 4-5 feles.) Vajon felelos-e az
eszemadta alkoholistaja az eletmodjaert? Hat 
persze! Termeszetesen! Meg kell probalni meggyo-
gyitani, de nem lehet mas kiindulopontunk, mint
hogy a sajat valasztasanak aldozata s igy a sa-
jat erejere (is)  tamaszkodva kell kigyogyulnia. 
A sikeres elvonokuraknak ez az alapallas a titka.

Szexualis szokasok miatt az emberek egy reszenek
tonkremegy az immunrendszere. Agyi dudor ide vagy
oda, paciensunket senki nem kenyszeritette, hogy
olyan eletmodot folytasson, ami miatt meg csak
szamon sem tudja tartani, ki mindenivel fekudt
ossze. Es, keremszepen, meg kimegyunk a "closet"-
bol a mellunket verni, es az utcan razzuk a lanca-
inkat meg egyeb vasakat? Ne tessek velem viccelni. 

A tarsadalom tobbsege hetero-x es jol is erzi igy
magat a boreben. (A hetero-x identitas nem keres
gumokat az agyban, hogy azzal igazolja magat.) A
homo-x propaganda ezt a normalis allapotot veszi
celba. Foleg a fiatalokra probal hatni es megki-
serli eltantoritani oket ettol a sztenderd alap-
allapottol. Mivel a fiatalok moralisan es erzel-
mileg meg nyitottabban - vedtelenebbek - bizonyos
szazalekban sikert ernek el naluk. Igy termelodik
a homo-x (es az AIDS) egy  reszenek utanpotlasa. Jo 
ez a tarsadalomnak? Nem biztos. A homo-x tulkapasok 
egy ido utan a szimpla onveszelyessegtol a tarsadal-
mi veszelyesseg szintjeig juthatnak el. 

[A homo-x identitassal rendelkezo embertarsainknak
kulonben vannak mas opcioi is, mint addig fokozni
az eletforma tulkapasait, mig AIDS alakul ki. Azt
hiszem, a szolid homo-x eletvitel, amelyik nem hi-
valkodik, nem tor expanzivan a tarsadalom meghodi-
tasara es nem promiszkuus, tulajdonkeppen tarsal-
milag sem olyan veszelyes es jobban toleralhato a
masikfelenel. Ez volna a jarhato ut azoknak, akik
mar igy felrecsusztak, es ezzel (nem a tokeletlen
es ateresztos gumival) lehetne az AIDS-et is visz-
szaszoritani.] 
 
Szoval jo lenne mar ezt a "konyhai hasznalatra" ki-
talalt agydudor-elmeletet elfelejteni.

Udvozlettel:                         Szekely Zoli

 irja (tobbek kozott):

----- Begin Included Message -----

    Valaki elmagyarazhatna, honnan ez a nagy bizonyitani vagyas.
Kaptam mar egy csomo konyvet, amelyekben gyonyoru szep szines kepek
vannak arrol, hogy a mutaciok mindig eletkeptelenek, hogy regen az
oroszlanok fuvet ettek (eleg erdekes ehhez a testfelepitesuk), hogy
az allatok regen is ugy neztek ki mint most. Tudomanyos konyvet,
tankonyvet azonban soha nem kaptam ingyen. Az iskolaban a tanarok nem
is igazan akartak meggyozni. Me'r van ez?


----- End Included Message -----

Szerintem azert mert nem az USA-ban elsz.
Heh heh!

Konyveim 60% amit a munkahelyemen most hasznalok mind ingyen 
konyv volt melyeket egy professzor baratomtol kaptam mialatt
egyetemre jartam.  (Azaz o is ingyen kapta oket a kiadoktol).

Ami a meggyozest illeti, nagyon egyszeru:
Ami kozeletileg mar elfogadott (eredeti gyozkodes utan, persze ;-) )
azt mar nem erdemes/erdekes bizonygatni.  Nem?
 
Persze ez csak talalgatas.

Na, lelepek mert vege az ebednek,
;-)

--
Systematic Weeping Fun Guy 
Tamas from Austin

	                    "Due to budget cutbacks,  the light at 
		             the end of the tunnel will be turned off
			     until further notice."

Megdobbentonek tartom, hogy a Bibliat
aramaic-bol heberbe,
heberbol gorogbe,
gorogbol latinba

leforditani 7 evig, 7 honapig es 7 napig tartott (ha jol emlekszem).

	Masreszt az a teny, hogy P. Howard: Piszkos Fred a Kapitany c. konyvenek
7. fejezeteben a 7. paragrafust tanulmanyozva az ember kenytelen eszrevenni,
hogy a maganhangzok es massalhangzok aranya egy OLYAN szam, amelynek elso 7
jegye NEM EGYEZIK meg a pi elso 7 szamjegyevel EGYSZER SEM. Konnyu ebbol arra
kovetkeztetni, hogy a konyv milyen moralis es etikai szinten all.

	Vegul kotelessegemnek tartom arra valaszolni, hogy "mit csinal a szel,
amikor nem fuj?"

	A kovetkezo operacios lehetosegeket sorolnak fel a sze'l-tudosok:
(1) pihen,
(2) kicsit kifujja magat,
(3) mashol fuj,
(4) szelel, de nem tarsasagban,
(5) ez mar olyan diszno, hogy fujj.

	F. Miki

Az 'elavult' Shannon-rol (Szabo Gabor, Kocsi Zoltan)

Rossz jelzot valasztottam amiert aztan jogos volt tobbek felszolalasa.
Amit erteni akartam alatta az az hogy HA CSAK a Shannon elmeleteket
hasznalnank ma akkor eleg szegenyes lenne a tudasunk az informacios
elmeletekben. Ahogy irtam ma mar rengeteg teruleten hasznaljak
termeszettudomanyoktol kezdve business dontesekig!
Egy kicsit nehez lenne elkepzelnem pl hogy business manager-ek
modositas nelkul hasznalnak Shannon-t.


A DNS/molekulak bonyolultsagarol

Biologus kolegak gyorsan valaszoltak a kerdesemre hogy melyik molekula
bonyolultabb a DNS-nel. DE EGY TOVABBI KERDES: melyik hordoz TOBB
informaciot mint a DNS? Ahogy en tudom (lehet hogy kiigazitasra szorulok)
a DNS informaciotartalma a legtomorebb/legsurubb.
Na mar most, ha 'egyszerubb' a DNS mint x feherje molekula DE tobb
informaciot hordoz akkor valoban egyszerubb-e?

Cser Ferinek

> Altalanosan elfogadott tenyekrol beszelsz. Ez pl. szinten altalanosan elfo-
> gadott? 12 milliard ev kellett a szen "kialakulasahoz"?

En ezt nem irtam. Amit irtam az az volt hogy az ELETHEZ SZUKSEGES ELEMEK
ELOALLITASAHOZ (kozuluk egyik a szen, de meg tobb mint egy tucat masik is).
Hogy miert 12 milliard evrol irtam? Mert errol olvastam egypar helyen mar.
Kulonben valoszinu hogy nem masodpercre van ez az ido meghatarozva hanem
nagysagrendre. Mindenesetre pl nem allhatot elo mindee elethez szukseges
elem fele ido alatt, azaz 5-6 milliard ev alatt.

> Vagdalkozol a Watson meg a Crick nevevel. Idezzel toluk kerlek, mert ugyan en
> is olvastam a Kettos spiral c. konyvuket, meg kemiat is tanultam, meg azert
> olvastam Big Bang-rol meg hasonlokrol, de ezeket az "altalanosan elfogadott"
> adatokat sajna nem olvastam azokban.
Akkor valogasd meg jobban a forrasaidat.
Csak egy peldat hozok itt fel hogy ilusztraljam ezt masoknak is akik azt
hiszik hogy mivel olvasnak x meg y tudostol azert MINDEN tenynek a tudataban
vannak az adott teruletrol.

George Wald, Nobel dijas biologus a Harvardi egyetemrol megjelentetett egy
cikket 1954 ben az egyik tudomanyos ujsagban amelyben a sajat filozofalasat
ismertette az evoluciorol. Ez az iras ratette a belyeget evtizedekre az
evolucios elmeletnek HABAR a Scientific American egy kesobbi irasaban
ramutatott arra hogy Wald hibazott. DE ez nem allitotta meg a nyomatekot
amit elinditott az evoluciora.
Harold Morowitz (Yale) az 'Energy flow in biology' konyveben
errol irva a kovetkezo aggodalmanak ad kifejezest:
  "... some scientists studying the origin of life were ASSUMING that
  UNLIKELY events MUST HAVE OCCURED."

Tehat azert mert egy Nobel dijas ir valamit (kulonosen ha filozofal a
tenyekrol - azaz sajat szubjektiv magyarazatara epit a tenyek felett)
meg nem jelenti azt hogy az az OBJEKTIV, NEM RESZREHAJLO MAGYARAZATA
A TUDOMANYOS EREDMENYEKNEK. Hogy ezt leszurjed legtobbszor nem eleg
elolvasni egy irast hanem meg kell nezni hogy hogyan is van elfogadva
tudomanyos korokben.

udv

-- sanyi

Fary Endre:

>hiszen ha arra gondolunk, hogy az atom ugyanugy nez ki, mint
>egy naprendszer, akkor elkepzelheto, hogy a csillagok makroatomok,
>a bolygok pedig makroelektronok. Olyan is van azonban Univerzumunkban,

Az atom utoljara a Rutherford fele modellben, meg a kozepiskolai tan-
konyvben nezett ki ugy, mint egy miniatur naprendszer.
Azota a tudomany sokat fejlodott, es ma mar eljutottunk oda, hogy teljes
bizonyossaggal allithatjuk, fogalmunk sincs arrol, hogy egy atom hogy
nez ki. Kulonos tekintettel arra, hogy abszolute halvany elkepzelesunk
sincs az atomot alkoto reszecskek, az oket alkoto szubreszecskek es az
egeszet osszetarto egyeb reszecskek alakjarol, sot ketseges, hogy
ez a fogalom egyaltalan ertelmezheto rajtuk.

A naprendszer meg billiardgolyo meg hasonlo modelek inkabb csak arra
vannak, hogy egyszeru emberek, akik nem tudnak elkepzelni egy n dimenzios
valoszinusegi teret (lasd Sanyi cikkeit a temaban), kapjanak valami
alapveto kepet, amin az eredmenyek ertelmezhetoek (egy darabig). 

Ko'csi Zolta'n

Sarkany koma,

Nehany napos gyorsfogyasztott vakacio utan most visszatertem unalmasan szurke
egyetemunk vilagaba.  Megneztem a postaladamat is, es mit lattam:  egy csinos
kis reflexiot korabbi, kollektiv jogokat targyalo levelemre.  Mivel eppen
mostanaban kezdtem azt sejteni, hogy a kollektiv jogok megalkotasa bizonyos
esetekben igazsagosabb gyakorlathoz vezet, mint pusztan az absztrakt, tehat
kulturafuggetlen emberi jogok alkalmazasa, gondolataim me'g nem kiforrottak.
Pontosan ezert fogadom szivesen a temaval kapcsolatos termekeny eszmecseret.

    Ugy gondolom, hogy a kollektiv jogokra vonatkozo kritikadnak van egy elvi
es egy gyakorlati vonulata.  Elvi biralatodat a "laissez faire" liberalizmus
tezisei alapjan fogalmazod meg:  ne avatkozzunk be embertarsaink eletebe es
ne probaljuk megvaltoztatni gondolkodasukat.  A gyakorlat es gyakorlatiassag
sikjan pedig a kollektiv jogok hatekony alkalmazhatosagaval kapcsolatban
fejezed ki szkepticizmusodat.

    A "be nem avatkozas" elve kenyelmes megoldas, mely altalaban azok szamara
kedvez, akik mar eleve relative jobb minosegu eletet elnek.  A problema az,
hogy noha eredeti szandekai szerint a konzervativ (mert az adott allapotot
konzervalo) liberalizmus semleges kivan maradni, a letezo gyakorlat befa-
gyasztasaval ellenkezo hatast er el, mivel vegeredmenyben preferal bizonyos
retegeket - es eppen nem a jobban raszorulokat.  A konzervativ liberalizmus
szerint akkor jarunk el helyesen, ha az igazsagossag (fairness) kriteriumanak
az egyen szabadsagat tetelezzuk.

    Az igazsagossag kriteriuma azonban nemcsak a szabadsag lehet, hanem a
szolidaritas is.  Ha az emberek kozotti szolidaritast egyetemes alaperteknek
tekintjuk, akkor jogi erzekenysegunket serti bizonyos emberek es csoportjaik
tartosan hatranyos helyzete.  Bizonyos szocialliberalis jogfilozofusok, mint
peldaul John Rawls vagy Ronald Dworkin, ugy gondoljak, hogy te'ves szemlelet
a tarsadalmat homogen, monolit egysegnek kezelni es azt gondolni, hogy ha az
egesz tarsadalom helyzete javul, akkor minden egyes tagjanak eletminosege is
javul.  Eppen ezert Rawls azt javasolja, hogy minden idopillanatban az eppen
a legrosszabb helyzetben levo egyeneket es csoportjaikat tamogassuk, ennek
eredmenyekepp ugyanis a tarsadalom egesze is nyer.  Ezzel mar el is erkeztunk
a pozitiv diszkriminacio elvi megindoklasahoz.

    A gyakorlatiassaggal kapcsolatban eloljaroban csak annyit jegyeznek meg,
hogy amennyiben az "utopisztikus" jelzo a jovore iranyulo jobbito szandekra
vontakozik, akkor vallalhato.  Egy adott jogszabalyban megbuvo nemes szandek
onmagaban termeszetesen nem vezet a jogszabaly hatekony alkalmazasahoz, de ez
me'g nem jelenti azt, hogy a jogszabalyt felul kellene vizsgalni.  Azt irtam:
"a rendszeres joggyakorlatnak megvan az a  f u n k c i o j a , hogy nemcsak
az emberek viselkedeset, hanem ertekrendjet is formalja."  Sem a szandek, 
sem a funkcio nem jelent megvalosulast, jelenti viszont a megvalosulasnak 
kivanatos voltat.

    Abban igazad van, hogy e nemes elveket kemenyen probara teszik az olyan
gyakorlati problemak, mint hogy hol huzzuk meg a tamogatando csoportok kulso
hatarait, mikor gondoljuk, hogy most mar eleget tamogattuk oket es hogy az
esetleges konzenzusban felmerulo megoldasokat milyen jogi formaba ontsuk.  A 
gyakorlati nehezsegek azonban nem cafolhatjak az szolidaritas elvere epito 
jogi formulak ervenyesseget.

    Ketsegtelenul kisebb bonyodalmat okoz a "laissez faire" megoldas, azonban 
itt most visszakerdezne'k:  szerinted a "be nem avatkozas" utjan hogyan lehet 
biztositani az eselyek egyenloseget eleve letezo kulonbsegek mellett?  Biztos 
emlekszel Sandor Gyorgynek a megmekkene'se elotti idokbol szarmazo poenjara:  
"egyenlo palyak, egyenlo eselyek, en biciklivel megyek."

Minden jot,
Miklos.

 hummog:

>  mondja:
>
>>   (egy regebbi VITA-ban):
>>
>>> A klasszikus liberalizmus filozofiai es politikai aramlat, nem ismeri el
>>> az allam letjogosultsagat, ekeppen kozel all az anarchizmushoz.
>>
>> Na !!!
>
> Libertarianizmus?

Igen.

Voros Miklos.

KSH adatai alapja'n kommenta'r ne'lku:l.

E'v    Terh.     E'lve     "Lega'l"  abort.   Term.     hala'l /
       sza'ma    szu:l.    abortusz  ara'ny   hala'l.   e'lve sz.
> -----------------------------------------------------------------
1956   306 896   192 810   114 086   37,17%   104 236    54,06%     4'37"
1957   290 585   167 202   123 383   42,46%   103 645    61,69%     4'16"
1958   304 006   158 428   145 578   47,89%    97 866    61,77%     3'37"
1959   303 598   151 194   152 404   50,20%   103 880    68,71%     3'27"
1960   308 621   146 461   162 160   52,54%   101 525    69,32%     3'15"
1961   310 357   140 365   169 992   54,77%    96 410    68,69%     3'06"
1962   293 709   130 053   163 656   55,72%   108 273    83,25%     3'13"
1963   306 170   132 335   173 835   56,78%    99 871    75,47%     3'01"
1964   316 508   132 141   184 367   58,25%   100 830    76,30%     2'52"
1965   313 378   133 009   180 369   57,56%   108 119    81,29%     2'55"
1966   325 262   138 489   186 773   57,42%   101 943    73,61%     2'49"
1967   336 413   148 886   187 527   55,74%   109 530    73,57%     2'48"
1968   355 515   154 419   201 096   56,56%   115 354    74.70%     2'37"
1969   361 135   154 318   206 817   57,27%   116 659    75,60%     2'32"
1970   344 102   151 819   192 283   55,88%   120 197    79,17%     2'44"
1971   337 887   150 640   187 247   55,42%   123 009    81,66%     2'48"
1972   332 300   153 265   179 035   53,88%   118 991    77,64%     2'57"
1973   325 874   156 224   169 650   52,06%   123 366    78,97%     3'06"
1974   288 310   186 288   102 022   35,39%   125 816    67,54%     5'09"
1975   290 452   194 240    96 212   33,12%   131,102    67,49%     5'28"
1976   280 125   185 405    94 720   33,81%   132 240    71,32%     5'34"
1977   266 670   177 574    89 096   33,41%   132 031    74,35%     5'54"
1978   251 705   168 160    83 545   33,19%   140 121    83,33%     6'17"
1979   241 131   160 364    80 767   33,50%   136 829    85,32%     6'30"
1980   229 555   148 673    80 882   35,23%   145 355    97,77%     6'31"
1981   221 311   142 890    78 421   35,43%   144 757   101,31%     6'42"
1982   212 241   133 559    78 682   37,07%   144 318   108,06%     6'41"
1983   205 817   127 258    78 559   38,17%   148 643   116,80%     6'41"
1984   207 550   125 359    82 191   39,60%   146 709   117,03%     6'25"
1985   212 170   130 200    81 970   38,63%   147 614   113,37%     6'25"
1986   211 790   128 204    83 586   39,47%   147 089   114,73%     6'17"
1987   210 387   125 840    84 547   40,19%   142 601   113,32%     6'13"
1988   209 296   124 296    85 000   40,61%   140 042   112,67%     6'12"
1989   213 304   123 304    90 000   42,19%   144 695   117,35%     5'50"
1990   213 500   122 000    91 500   42,86%   143 000   117,21%     5'45"
> --------------------------------------------------------------------------
      9737 630  5195 672  4541 958   46,64%  4346 666    83,66%     4'03"

1991 e's 1992 az adatok hasonlo'ak. Pontos adattal nem rendelkezem.
1993-ban az ebben az e'vben hozott u'j to:rve'ny hata'sa'ra, cso:kkent
az abortuszok sza'ma e's lehet, hogy alatta maradt a 7'-et jelento" 75000-nek.