Kedves Mindenki!

Elnezest, hogy hosszasabban fogok idezni a Hirmondo egy nemregi szamabol, de
egyszeruen nem hagy nyugodni a dolog. Idaig ezt hittem, hogy az egyre
kemenyebb digitalizacio fele forditjuk szekerunket. (most had legyek
homalyos) es akkor jonnek itt programozhato analog szamitogepekkel.
 Lehetne analog modon is csinalni? Hogyan? Es hogy-hogy ennyivel
 gyorsabb stb stb. Aki bovebben kifejteni egy laikus szamara,
hogy mirol is van szo. Nagyon megkoszonnem.
                           Kantor Barna

HIRMONDO 4.110, 93/09/08
Egy szuperszamitogep premierje (MTI)

A vilag elso programozhato analog szuperszamitogepet
szombaton mutattak be a fejlesztok Budapesten, a Magyar
Tudomanyos Akademian a nemzetkozi sajto kepviseloinek.  A
szuperszamitogep elvet Leon O. Chua, a kaliforniai
Berkeley Egyetem professzora es Roska Tamas professzor, a
Magyar Tudomanyos Akademia Szamitastechnikai es
Automatizalasi Tudomanyos Kutatointezet munkatarsa, a
kaliforniai Berkeley Egyetemen dolgozo vendegkutatoja
kozosen fejlesztette ki.
A szamitogep lenyege, hogy ugynevezett cellularis es
neuralis elven mukodik, es e ket folyamatot kapcsolja
ossze, ezert is nevezik angolul Cellular Neural
Networknek, azaz CNN-nek.  Neumann Janos
sejtautomatajahoz hasonloan teljesen uj megkozelitesben
dolgozza fel a kulonfele informaciokat, am itt nem
logikai, hanem analog modon tortenik az informacio
feldolgozasa.  Egy CNN-elvre epulo chip mintegy tizezer
szamitogepegyseget - processzort - is tartalmazhat,
muveleti sebessege pedig masodpercenkent elerheti a tiz a
tizenkettediken erteket, igy teljesitmenye tiz-szaz-
ezerszer nagyobb lehet egy hagyomanyos szamitogepenel.

A CNN-elven mukodo szamitogepek elsosorban a kulonbozo
terinformatikai, valamint robotikai teruleteken
hasznalhatok jo eredmennyel.  A terinformatikahoz, azaz a
kepfeldolgozashoz kapcsolodik a CNN-szamitogep  elso
gyakorlati hasznalata is, mivel ennek alapjan alkottak
meg a kutatok - s ebben Hamori Jozsef akademikus,
neurobiologus kutatocsoportjanak is resze van - az
ugynevezett CNN bionikus szemet, amellyel kulonbozo
elolenyek retinajat, lenyegeben latasat lehet modellezni.
Igy nehany ev mulva - e mostani talalmany nyoman - realis
esely lehet, hogy a vakokat latova tegyek.

Ez most Keresztfalvi Tibornak szol,  hogy  bescannelte  &  senddoc-olta 
(kicsi beszel nemjol magyar) a HVG-cikket. Nagyon jo otlet volt!

Zsoter Andrasnak: persze, 1. altalanosban tanultunk  osszeadni-kivonni, 
de mindezt modulo 24 csinalni azert hosszu tavon faraszto. Nem teljesen 
haszontalan az a kis ora az asztalom folott  a  pesti  idovel.  Egyszer 
(egyszer...?!)  elofordult,  hogy  Mo.-rol  (nem  a  Mars  Observerrol, 
hekasok!) hivtak a legszebb hajnali almom  kozepen  (ott  sem  mindenki 
tudja az egesz aritmetikat ;-)). Ilyenkor  az  ember  tipikusan  a  'Ki 
vagyok?  Hol  vagyok?  Vagyok?'  allapotban  van,  olyannyira,  hogy  a 
telefoncsorgest koveto fel percben (!) arra nem  birtam  rajonni,  hogy 
melyik oram is mutatja voltakeppen az itteni idot, & melyik  a  pestit. 
Namost ilyenkor elvegezni egy (t+7)%24 -et azert nem trivialis. Ugyhogy 
kedves Andrasom, legy turelmes az ora-imadokkal.

Csaszar Peter (Nebulus), Chicago, CDT

A "billio" szo francia szuletesu, bi+million=1,000,000**2 -- tehat ere-
detileg millio a negyzeten, 10 a 12.-en. Ennek a szonak a jelentese kesobb meg-
valtozott es ezer millio (ugyancsak "milliard") lett. Csak az USA-ban es Fran-
ciaorszagban hasznaljak a billio szot a 10**9 jelentesben. Anglia pedig "hi-
cvatalosan" (pl. a BBC-n) thousand million-nak hivja. Belgiumban a
vallonok persze a francia jelentest, a flamandok meg a holland, stb. jelentest
fogadtak el. Hasonlo a kettosseg a francia (romand) versus nemet+olasz Svajc-
ban.

        Nem Enrico Fermi mondta azt, hogy a magyarok a Marsrol jottek, hanem
Karman Todor (alias Theodore von Karman), amikor megkerdeztek miert van annyi
hires magyar-szarmazasu matematikus es fizikus. Valasza az volt, hogy a magya-
rok a Marsrol szarmaznak es meg akarvan hoditani a Foldet, a legfontosabb po-
ziciokat kellett elfoglalniuk, marmint a tudosoket.

        F. Miki

Mars-lakokban vagy UFOkban hivoket szemelyesen nem ismerek, olyan ismerosom
viszont van, aki hisz az o:ro:kle'tben.

Az Egyesult Allamokban ez a kerdes is megkozelitheto tudomanyosan, sot ma
ma'r kommercializaltan. Tudomasomra jutott, harom ceg cime, akik ilyesmivel
foglalkoznak.

ALCOR, 12327 Doherty Street, Riverside, CA 92503, 800-367-2228.

Cryonics Institute. 24041 Stratford, Oak Park, MI 48237. 313-967-3104.

TransTime Inc. 10208 Pearmine Street, Oakland, Ca 94603. 510-639-1955.

Biopreservation services.

EGE'SZTEST fagyasztas 125 000 dollar (e'n mondom, nem is dra'ga), ha valaki
csak AGYat akar megoriztetni, az olcsobb.

A cegektol nem kapok reszesedest, magam nem ismerem oket, ugyhogy ha valaki
igenybeveszi a szolgaltatasaikat es 100 ev mulva kiderul, hogy nincs
megelegedve, ne engem pereljen.
Persze, ha az ugyfel nem ebredne fel, a klonozas meg mindig sikerulhet.

Latta valaki Woody Allen-t a Sleeper-ben? 

Evanak a keprol: koszi, kozben sikerult a nemet szoveget is megtalalni (a
Mars-lakokat meg nem). UNIX alatt tudod a *.gif fajlt uuencode-olni 
( uuencode mars.gif mars.gif > mars.uu   mukodott az en rendszeremen ),
majd elkuldheted email-ben (de oriasi lesz, korulbelul 35 %-kal nagyobb,
mint a *.gif - a marspyra.gif-bol keszult marspyra.uu tobb mint egy
megabajt). Ha megerkezik szerencsesen, lehet uudecode-olni es nezegetni.

Honnan szarmazik az a hiedelem, hogy a Mars-lakok zoldek? - hogy miert
emberszabasuak, azt ertem.

En termeszetfeletti kepessegekrol olvastam egy tortenetet (Colin Blakemore
egyik konyveben): Berger, aki katonatiszt volt, leesett a lorol es korhazba
kerult (a szazad elejen, az evszamra nem emlekszem, talan a huszas
evekben). Kapott egy taviratot a noveretol, amelyben a novere a balesettol
ovta. Kiderult, hogy a taviratot korabban kuldte el, mint amikor a baleset
tortent. Ez Berger-t nagyon megrazta (me'g az ese'snel is jobban). Ugy
dontott, hogy orvoskutatokent fog dolgozni, es kinyomozza, letezhet-e
emberek kozott tavolbahato kommunikacio (nem a telefonra vagy emailre
gondolt, persze). Ennek semmi nyomat nem lelte. VISZONT 1929-BEN FELFEDEZTE
AZ EMBERI EEG-T.

Mar van olyan termek (a Palo Alto-i BioControl gyartja), ami
"gondolat-hullamok" segitsegevel le- illetve felkapcsolja a lampat. De nem
ugy mukodik, hogy arra gondolsz "OFF" illetve "ON" es valami ugyes kis
mintafelismero program ezt azonositja - egeszen mas a trukkje.

Kedves TIPP-elok!
 
Oktober 7 vagy 8-an indulok kocsival Pestrol Parmaba ures helyekkel.
Utvonal: Bp-Rabafuzes-Graz-Velence-Parma
Erdeklodok a  vagy  e-mail
cimen jelentkezzenek.
		Kovacs Laszlo

Ha valakit erdekelnek a fagyasztas bovebb reszletei (a fenti cikk nyoman),
az megtalalhatja a Cryonics FAQ 9 reszet a HIX gopheren: misc/News.answers.2.

Jozsi

Oktober 1-10 kozott (egeszen pontos datumot meg nem tudok, de kb. 7 napra)
olcso szallaslehetoseget keresek Torontoban, ket - ket szemely szamara.

Ugyancsak szallasotletekre lenne szuksegem San Franciscot illetve Los Angelest
illetoleg oktober 20-a korul, nehany napra, valoszinuleg harom ember szamara,
akik persze kivaloan beerik ketagyas szobaval is.

Mindket esetben motelekre stb. gondolok. Mindenfele kosza otletet szivesen
fogadok, arra vonatkozoan is, hogy innen New York-bol hogy a legolcsobb at-
repulni a nyugati partra (bar lehet, hogy ezt nekem kellene tudnom a leg-
jobban...?) es vissza.

                           Koszonettel: Kovacs Adrien, New York
                                         

Kedves szakertok !

Mi itt a baj ?  Probalkozom Godollore e-mail-t kuldeni, de mind a Bitnet
mind az Internet cimekre kuldott levelet visszadobja a rendszer 
"Host unknown" megjegyzessel.  Hol lehet a hiba, es hogyan tudnam azt 
kijavitani ?

Koszonettel, 
Anto'ny Gyuri

Koszonom az ekezetes konvertalo programokat, amikrol irtatok. Sajnos erre-
fele az elmult harom napban Gopher baratunk kicsit betegeskedik. Amikor
bemegyek a European Gopher serverek koze, maga mindent ketszer mond, maga
mindent ketszer mond alapon duplan jelennek meg az orszagok. Ami a legjobb,
hogy akarmelyik Magyarorszagot valasztom kemenyen el kezd kuzdeni, amit
aztan abba sem hagy. Remelem majd megjavul. Addig is varom egyek kedves
TIPP-elo tarsunk uuencode-olt programjait, amit magan levelben ajanlott
fel. A 100 nap visszateresi ideje a kerdesnek talan az uj versenyzok 
turesi idejenek felel meg. Nagyjabol harom honapja kovetem intenzivebben
figyelemmel a HIX-en folyo levelezeseket. A pseudo-ekezetes levelek kez-
dettol fogva irritaltak, de mostanaig csendesen turtem. Arra, hogy konver-
talo programot kellene irni magam is rajottem, de annal lustabb vagyok,
hogy meg is csinaljam, nem beszelve arrol, hogy meg egy kiterjesztett
ASCII tablazatom sincs itt, amibol legalabb a PC ekezetes betuinek
kodjat megtudhatnam. HIX Jozsi hozzafuzhetne valami szokasos tomor monda-
tot a levelek vegere, ami utalna arra, hogy hol lehet ekezetesito progra-
mokat talalni. Ez ugyan nem oldana meg az ujjonan jotteknek az ekezetes
betukkel a gondjait, de elijeszthetne oket a buta kerdeseiktol. Peldaul
eleg sokaig kuszkodtem, mire sikerult a HIX-nek bemutatkoznom, de ros-
teltem megkerdezni, hogy hova lett az a tobb tucat level, amit elkuldtem.

A Mac kontra PC vita ugy latom kezd egyfajta operacios rendszer vitava
exkalalodni, amire magam is szeretnek egy lapattal ratenni. Nekem nem 
tetszik a Windows NT. Az, hogy 60-70 MByte harddisk-et igenyel es 12 MByte
RAM a minimum, amivel elfogadhatoan mukodik szereintem az egeszet megkerdo-
jelezi. A Windows nekem azert tetszik mert 286-os AT-n is elfogadhatoan
fut. 386-os pedig kifejezetten hatekony es elvezheto meg akkor is, ha
nincs kitomve RAM-mal. Ha mar robosztus operacios rendszerre vagyom akkor
en mindenkepp a UNIX-ot valasztanam (lehet hogy UNIX vita is volt mar a
TIPP-en, de en nem talalkoztam vele az archivumok kozott). Nem latom be,
hogy a Microsoft miert akarja feltalalni a langyos vizet. A UNIX-on
mar szamtalan dolognak szabvanyoskent elfogadott megoldasa van mint a
TCP/IP es az NFS vagy a halozatokon is mukodo X Window.  A Microsoft be
akar vezetni valami teljesen ujat, ami csak az ove, es o akarja megoldani,
hogy a rendszere minnel tobb platformon mukodjon. Ez egyszeruen keptelen-
seg. A Windows NT nyilvan csak keves rendszeren fog mukodni, ami gepfuggo-
ve teszi az egeszet. Raadasul egy olyan gepkategoriat probal megcelozni,
ahol a UNIX mar igencsak elterjedt. Nem hiszem, hogy az akinek Workstation
teljesitmenyu gepre van szuksege, vagy netan mar hasznal Workstation-t
hajlando lenne atnyergelni a Windows NT-re es feladni azt a lehetoseget,
hogy UNIX alatt gyakorlatileg fuggetlen lehet a hardware vendor-tol es
olyan geppel boviti gepparkjat, ami megtetszik neki.

A Windows NT eppoly baklovesnek tunik szamomra mint az OS/2 volt par eve.
Az OS/2 1.0 es 1.1 verziojat volt szerencsem hasznalni, es azt merem
mondani, hogy az egy szerencsetlen kombinacioja volt a DOS es a  multi-
tasking rendszerek hatranyainak. Akkoriban dolgoztam PC-s UNIX rendszeren
is es tiszta rohely volt, hogy a DOS emulacio a UNIX-on hatekonyabb volt,
es kevesebb DOS alkalmazasnal fekudt ki mint az OS/2 DOS boxa. Nemreg
valaki irt az OS/2-rol, ami nekem szimpatikussa tette a legujabb verziot.
A UNIX valoban tulzas egy PC-re, foleg ha azon foleg szoveget akar szer-
keszteni az ember. Ha az OS/2 valoban egy hatekony multitasking rendszer
korulmenyes security es egyeb nagygepes alluroktol mentes, akkor lehet,
hogy en is vevo vagyok ra.

A Windows NT-ben az orokos igeretek is bosszantanak. A Microsoft mar tobb
mint ket eve igergeti, es ha jol latom talan most jutnak tul a beta
verzion. Ha a vegso verzioban csak annyi bug van mint az OS/2-ben volt
azt eleg oknak latom, hogy nagy ivben elkeruljem.

Visszaterve a Macintosh-hoz, a Mac azert tetszik, mert erzelemket valt ki.
PC hivot meg nem lattam. Olyat, aki egyik masik PC programot szerette
olyat igen, de olyat, aki a PC mint egeszet olyat meg nem. Ezzel szemben
a Mac-nek hivoi vannak (a UNIX-hoz hasonloan). Az hogy valami erzelmeket
valt ki, az szamomra azt mutatja, hogy van a dologban valami eredendoen
zsenialis, ami ha valakit megfog az nem tud szabadulni tole.

Bunko amerikaiak. Szerintem erre szuksegunk van, hogy lekuzdjuk kelet-
europai kisebbsegi erzesunket. A mai amerikaiakbol valoszinuleg hianyzik
az eredeti pionir szellem, ami ezt az orszagot olyan gyorsan naggya tette.
A joleti tarsadalom ellustitotta oket, ezert is tudunk mi keleteuropaiak
nemi sikerre szert tenni, ahogy szerintem a nyugat-europai orszagokat is
ellustitotta. Ettol fuggetlenul az amerikaiak kulturajan nem nagyon
fanyalognek. Mikozben mint europaiak hajlamosak vagyunk lenezni az amerikai
kulturat farmert hordunk, tomenytelen mennyisegu hollywood-i filmet nezunk
stb. Van abban valami rohelyes, hogy epp Parizsban nyilt meg az elso 
Disney-Land. Pont a francia fovarosban, akik szerintem a legnacionalistabb
nep Europaban es oly buszkek a kifinomult kulturajukra (megha egyesek sze-
rint budosek is).

Minap voltam egy barati osszejovetelen, ahol szoba kerult az a sipalya
ami Tokioban egy epulet belsejeben van es egy spiral menten lehet lesik-
lani rajta, meg egy masik epulet szinten Tokioban, amelyben a japanok
egy mu tropusi tengerpartot epitettek hullamokkal palmafakkal stb. Az 
amerikaiak nevetgeltek az ostoba japan atlagemberen, aki allitolag tobb
szaz dollart fizet, hogy  a mutengerparton suttesse a hasat. Nem edes
pont egy amerikaitol, aki WC-re se megy auto nelkul.

Az amerikaiak ostobasagara a legjobb poent eddig unokatestverem meselte,
aki nehany eve mikor itt jart, olyan filtert latott az aruhazban, ami 
kiszuri az atomeromuvel termelt aramot, es csak azt engedi be a halozat-
rol, amit hagyomanyos eromuvel termeltek.

Udvozlettel Balazs

SOROS ALAPITVANY

Kedves TIPPelok!

    Gondolom, mar ezredszer kerdezi valaki, de meg tudnatok
nekem adni a Soros Alapitvany cimet es lehetoleg a fax szamot is?
Elore is koszonom:

Imre

U.I. Van esetleg e-mail kapcsolatuk is?