Donella temaja ismet eleg Amerika-specifikus;
viszont az ervek az otthoni energiaprivatizacioban is igen ervenyesek.
Kellemes szorakozast,
Diana  

--------------------------------------
COMPETITION COMES TO YOUR ELECTRIC COMPANY

The airlines were deregulated, and we got lower prices on popular routes,
higher prices on all other routes, a weakened government oversight system and
a Valujet crash.

The phone companies were allowed to compete, and the result was lower prices
for long distance calls, higher prices for local ones and a constant
onslaught
of noisy ads and confusing choices.

The health care system is privatizing, we can hardly afford it any more, we
can't choose our doctor or our treatment, caring is squeezed out by
cost-cutting, but prices are zooming up anyway and everyone hates the system
but the stockholders.

Now market competition, the magic formula that makes life better in every
way,
is coming to electricity.

It's called utility reform, restructuring, retail wheeling.  This last name
refers to the fact that generators will be able to "wheel" their power to any
customer who wants to buy it, no matter where that customer is.  As with the
telephone industry, local utilities will still maintain the delivery lines,
but
providers can compete to sell the stuff that flows through the lines.

The push for retail wheeling comes from big electricity users, industries
that
get mad if rates in the regions where their plants are located (such as New
England, full of nuclear plants) rise higher than rates paid by their
competitors elsewhere (such as the Pacific Northwest with cheap hydropower). 
They want to be able to negotiate for the lowest-priced power they can find.

You can't blame them.  But you should keep firmly in mind, as we are
bombarded
with glorious promises of more choices and lower rates, that, as with every
market system, the big players will have the wherewithal to grab the best
deals.  If anything good trickles down to us little guys, it will have to
come
from guarantees built in as the laws of the new system are written.

That's one reason for normal ratepayers to pay close attention here.  There
are others.

If electricity providers really had to compete on an open market, the
cheapest
ones would win.  Given current pricing, that means hydro (which messes up
rivers and floods land), gas (environmentally one of the best choices), and
dirty coal.  Normal ratepayers who are also normal air-breathers might have
strong interest in preventing coal from dominating the market.  That means
strict emission requirements and stiff carbon taxes as prerequisites to
retail
wheeling.

Wood, solar, and wind-generated electricity would have a harder time
competing, though wind at good sites is low in price, and the others are
dropping. 
Retail wheeling could let environmentally concerned folks shop around for
electricity from "clean" sources.  I can imagine marketing consortiums that
would
offer the greenest possible electricity.  But let's face it, if that
electricity is
higher in price, it will capture only a small fraction of the market.

Competitive pricing should drive the final stake through the heart of nuclear
power, by far the most expensive of electricity sources.  But it won't
happen.

With billions of dollars of construction debt, the owners of nuclear plants
are front and center wherever new utility rules are discussed.  They chant,
"stranded assets, stranded assets, stranded assets."  That means: "we made
major investments under the old system, and it's not fair to hit us with a
new
system that won't let us pay them off."

Again, you can't blame them, though it has been clear to rational persons for
years now that nuclear power was a terrible investment.  The upshot of the
stranded-assets cry will be that the new "competitive" system will somehow
shield nuclear power plants from competition.  Already the most highly
subsidized electricity source (we taxpayers underwrite its research, its
insurance, its regulation, and its unsolved waste problems), nuclear power
will continue to get a special deal.

The worst problem in a competitive electric system will be that at least for
major users in the short term, it will work.  Competition will force
downsizing
and outsourcing and regulation weakening.  Costs will be shifted to workers,
the environment, the society, and the future.  Price will drop, removing
incentive to conserve electricity.  Companies will swallow up companies
until,
as in telecommunications and health care and airlines, competition -- the
point of the reform -- will effectively disappear.

We know how to prevent this outcome.  Strong anti-trust laws.  Strict,
unbendable environmental standards.  Removal of special subsidies.  "Brown
taxes" to ensure that real costs to the environment and to communities are
captured in price.  Thoroughgoing campaign reform, so the government that is
supposed to enforce these necessary market controls can't be corrupted.

Those changes are necessary for any market to work.  When they happen,
competitive electricity will be a fine idea.  Not before.

(Donella H. Meadows is an adjunct professor of environmental studies at
Dartmouth College.)

Dear Colleagues,

While the attached letter deals with a topic which is broader than our
immediate concerns, I would like to ask for your help (by also writing to the
New York Times), because such articles should not be allowed to "pollute" the
minds of the millions of readers of this respectable paper.

Best regards: Bela Liptak

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Az itt kovetkezo, New York Times-nak cimzett levelet kitoroltem, mivel
stilusanal fogva nem valo egy moderalt szakmai vitalapba.  A level szovegeert
keressetek meg Liptak Belat kozvetlenul (emailen vagy az alabbi cimen).
Kornyesz Moderator
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Bela Liptak
June 30, 1996
84 Old N. Stamford Road, Stamford, CT 06905-3961
The writer is editor of the Environmental Engineers' Handbook and author of
Municipal Waste Disposal for the 1990s.

Legalabbis nekem ez jutott eszembe. Talan Ti is lattatok az Ilf-Petrov fele
Aranyborjut, hajdanan Darvas Ivan jatszotte benne Osztap Bendert a kedves
szelhamost, aki minden alkalommal, amikor fellengzos almai a foldre
rantattak igy sohajtott fel: Hat igen, ez nem Hawai!

Szoval:
Kedves Otvos Edit!
Kockaztatva, hogy esetleg kitaszittatok a klubbol, hadd irjak egy-ket
mondatot arrol a kulonbsegrol, ami koztunk es Svajc kozott van.

  Ami a kendioxidot illeti: 1990-ben meg eltek az aluminiumkohoink, az Ozd
becenev alatt futo technikatorteneti muzeum meg termelt, Dunaujvaros
ugyszinten. Tudomasom szerint Svajcban nincsenek lignit- es
barnaszentelepek, ezt a turot szallitani nem erdemes, de a kitermeles helyen
egy eromuvet telepiteni rajuk gazdasagos lehet. Mas kerdes, hogy mennyi penz
akad a fustgazok kentelenitesere es hogy hol van az a hatar, ahol mar eleg
tiszta a fust de meg mindig gazdasagos az uzem. Szinten mas kerdes, hogy
gazdasagos-e import koksz felhasznalasaval  import vasercbol exportra szant
acelhengerarut (tomegtermek) gyartani. Vagy huszeves technologiaval
aluminiumot elektrolizalni.
  Regen nem voltam mar otthon, nem tudom, leallitottak-e az ajkai
aluminiumkohokat, ugy remlik igen. Ozd nem termel, nem tudom mi a helyzet
Dunaujvarossal. De a Matravideki Szeneromure alighanem meg szukseg van,
ugyanigy a Borsodi es a Tatai Hoeromure is. Ezek valtozatlanul  magas
kentartalmu szennel mukodnek. A nehezipar visszavagasaval (...zuhant az
magatol is...) szamottevoen csokkant az energiaigenyunk. A
kendioxid-kibocsatas csokkent, egy csekelyke problema maradt, az hogy mikent
kepezzuk at a kohaszokat szovonove vagy csipkeverove. Halalukkal majd ez a
gond is megoldodik...Nincs ra penz, ja, igen, hat ez nem Hawai.
  Amikor en meg Erden laktam, hatalmas teruleteken az emberek szennel
futottek. Most van aki nem fut, van aki gazzal fut, a szenesek erosen
visszaszorultak.
  Nem tudok adatot mennyivel, de 1990 ota foleg kenyszeru okok miatt az
orszag kendioxid-kibocsatasa drasztikusan csokkent. Talan meg azt is
megertuk, hogy SO2 emisszios jogot adhatunk el.
  Leszallo por: Szeneromuvek, cementgyartas, kalyhas futes, rosszul
beallitott Diesel-motor jut eszembe. A Diesel-motorok kivetelevel az osszes
tobbi forras csokkent az utobbi ot evben. A gazdasagi nehezsegek miatt az
orszag ipari aktivitasa csokkent.
  Edit, Te elsz Svajcban, hatha ossze tudod hasonlitani a ket orszag
energiaforrasait. Ha a hegyekbol lefolyo holere gatat telepitve elektromos
aramot termelunk, a legtisztabb energiat kapjuk. Ha konnyen kentelenitheto
foldgazt egetunk, csak a nitrogen-oxidok miatt (meg a gazszamla
kifizetesekor) kell aggodnunk.
  Osszefoglalva: Magyarorszag  energiatermelessel kapcsolatos legszennyezese
1990 ota csokkent. A dolog nem tudatos tevekenyseg eredmenye, igy hozta a
sors, es a folyamat mellekhatasaival egyutt nem is feltetlenul pozitiv.
Tenyleg, egyszer otthonjartadban menj el a Borsodi Szenmedence kornyekere.

  Csucsforgalom, kozlekedesi legszennyezes: ugy van, ahogy irtad. A
bunosoket emlegetve en nem hagynam ki a szemelyautokat, koztuk az en akkori
tizennyolc eves Trabantomat. Akkortajt a hazai gepkocsipark atlageletkora
olyan tiz ev volt, olyan modellekbol, amik ujonan sem voltak naprakesz
darabok.
 
  A nehezgepjarmuvek: amig a Duna-hidak tulnyomo tobbsege Budapesten van ...!
  Meg egy celzatos kerdes az otthoniakhoz: meg ma is dragabb az olommentes
benzin az olmozottnal?

  Ivoviz: mintha mostanaban olvastam volna a HIRMONDOban bizonyos szippantos
kocsikrol, amelyek a hazi szennyvizgyujtok magas (neha lebego)
szervesanyagtartalmu tartalmat koltsegkimeles (haszonnoveles) celjabol ugy
ahogy van, a Dunaba eresztik. De ettol a vadhajtastol eltekintve is, teny,
hogy Magyarorszag lapos. A medence aljan minden befolyo szemet osszegyulik,
minden helyben produkalt mocsok megmarad. Nem ugy, mint Svajcban! Van meg
egy lenyeges kulonbseg a ket orszag kozott, Magyarorszag mezogazdasagi
orszag. De ezt majd a peszticideknel.
  Nem tudom, valoban a szervesanyag-tartalom-e a legrosszabb a vizeink
eseteben. Az azert deritessel, klorozassal csokkentheto.
(jo kerdes persze, hogy a klorozott szervesanyag, ami mar nem fertozo,
egeszsegesebb dolog-e). A fertelmesen sok mutragya, gyomirto, az, ami hosszu
elettartalmanal fogva meg sokaig elkovalyog a talajvizben.
  Egyebkent a Nemetalfold vizkeszlete is elegge gyenge minosegu, nem
gondolnam, hogy ezen a teren egyedulalloak vagyunk Europaban.
  Fejlodo orszag leven, Magyarorszag hatranya a vizmuhalozat kiepiteseben
(is) szamottevo. Ha Svajchoz hasonlitjuk magunkat, hat valoszinuleg
lemaradunk, de vegulis mi az utolso szazotven evben lenyegesen tobb penzt
koltottunk rendszervaltoztatasokra mint ok, raadasul nekik a sok ho miatt
olcsobb a viztisztitas. Nem mintha en orulnek ennek a kulonbsegnek.
  Ha valaki el Hannover kornyeken, azert megirhatna, milyen ott a csapviz.
Itt LosAngelesben szures nelkul ihatatlan. Pedig ez -sajnos- nem
Magyarorszag.

 Peszticid es nyugati normak ismeretanyag nelkuli szubjektiv velemenyem: ha
az aktivan muvelt mezogazdasagi teruleteket hasonlitjuk ossze, talan nem is
olyan nagy a kulonbseg. A mai technologiaval ilyen nagy egyedsuruseg csak
vegyszerekkel tarthato fenn. Kansason atautozva utszeli tablak harsogjak,
hogy "Egy kansasi farmer 98 embert etet, plusz Teged". Annyi buzat egy
helyen nem lehet a termofold megeroszakolasa  nelkul termelni. Ugyanez
ervenyes a kukoricaovben is.
  Ha a gyarak ketevente jonnek ki egy-egy uj gyomirtoval vagy rovarirtoval,
gombaolovel, a
    kornyezetvedok nem birjak a versenyt, (mire kiderul valami disznosag
roluk, ot ev is eltelhet)
    a szegenyebb orszagoknak nincs penze ezeket az ujabb- es ujabbakat
megvenni: ok meg mindig a regit hasznaljak, amirol MAR       kiderult, hogy
karos.

 Aposom szokta mondani, hogy a legjobb gyomirto a kapa. A munkaigenyes
mezogazdasag megoldana az aluminiumkohaszok es szenbanyaszok elhelyezesenek
kerdeset, de felek sokan fintorognanak, hogy milyen elavult a
mezogazdasagunk. Es egy kapas mezogazdasagi orszagban lenyegesen kevesebb
KORNYESZbe firkalo magamfajtara lenne szukseg.

"A hazai lakossag 44.3%-a szennyezett kornyezetben el."  Nem tobb az? Es a
"szennyezett kornyezet" olyannyira aluldefinialt fogalom, hogy harom ertekes
jegy pontossaggal megadni valami adatot rola, enyhen szolva gyanussa teszi
az adatot.

A magyar atlageletkor 1990-hez kepest alighanem romlott. Tul bonyolultak az
osszefuggesek ahhoz, hogy barki szamara erthetoek, attekinthetoek  legyenek.
En azert nem tulajdonitanek mindent a fizikai kornyezetszennyezes rovasara.
Csak amolyan meditalo kerdes: az 1957-ben Recskre kuldott apa csaladjanak
varhato elettartamat mennyivel roviditette meg az a megkulonboztetett
figyelem, amit akkor elveztek? Hasonlokeppen, az a BKV ellenor, akit a jegy
nelkul talalt utas vastag pofaval le-"kommunista kurvazott" 1991-ben, annak
mennyivel ment fel a vernyomasa? Na igen, hat ez nem Hawai.

  Valahol hamisnak erzem, de legalabbis feloldalasnak a "nyugati normak"
emlegeteset. Adjunk egy cseppet a masik oldalnak is:
A vilagnormak szerinti koolajfelhasznalas nyugaton aranytalanul magasabb,
mint a fejlodo orszagokban. Hasonlokeppen vezetnek a magas technologiat
igenylo, kornyezetunkre roppant karos vegyszerek gyartasaban, alkalmankent a
elhasznalasaban es igy a kibocsatasaban is. Csak ezt "fejlett iparnak"
nevezik. Magyarorszag osszehasonlithatatlanul kevesebb balnat pusztit el,
mint a fejlett es tiszta Japan.
  Ha kornyezetkimelobb, tisztabb technologia alkalmazasara hivatkozva magyar
exportorok emelni akarnak a Svajcban arult alma, malna, eper arat, a fiuk
hangos kacagas kozepette kozolnek, hogy hat jo, akkor veszunk mashonnan.
  Valahol nem stimmel, ha az Egyesult Allamokban rendeznek egy nemzetkozi
konferenciat arrol, hogy mekkora nagy karokat okoznak a fejlodo orszagok
azzal, ha tengerparti mangroveerdoket pusztitanak ki azert, hogy
garnelarakot (remelem jol tudom, hogy igy hivjat a shrimp-et) termeljenek.
Es csak remelem, hogy a konferencia bankettjen nem shrimp volt a fo fogas.
Ugyanis ide exportaljak a termest...

Megegyszer: en nem azt mondom, hogy ez jol van igy, csak annyit, hogy ez igy
van. Ez tenyleg nem Hawai.

Laszlo Barna

Edit irja
az 1990-ben keszult, 1996-ban kiadott svajci felmeres kapcsan:

Magyarorszagon
>550 pesticid van forgalomban...
> kozottuk olyanok, melyek tiltottak nyugaton - es ennek
> fele nagy mennyisegben hasznalatos.

   Ez tkp. nem tekintheto egyertelmuen rossz hirnek.  Az, hogy "nyugat"
 
es "kelet" orszagaiban melyik peszticid engedelyezett, gyakorlatilag
evente valtozik, elsosorban epp human- illetve kornyezettoxikologiai 
ismereteink bovulese alapjan.  Elkepzelheto, hogy egy-egy nyugati 
orszagban 1-2 evvel elobb tiltanak be egy szert, mint keleten.  De 
ugyanez forditva is elofordulhat:  Magyaro. a 60-as evek vegen a 
DDT-t betilto egyik elso orszag volt!  Nem tudom, a svajci felmeres 
konkretan milyen anyagokat emlit.
    Ide tartozik meg, hogy egy korabbi KORNYESZben emlitett azon 4 
klorozott szenhidrogen kozul, amelyek egymast szinergizalo parkent 
receptorvizsgalatokban osztrogen hatasuak, 3 (dieldrin, klordan es 
toxafen) M.o.-on mar reg nem engedelyezett anyagok (ami persze nem 
jelenti azt, hogy e perzisztens anyagok kornyezetunkben illetve 
szervezetunkben nem mutathatok ki).  Viszont a 4., az endoszulfan 
(meg) forgalomban van.
   Az, hogy nalunk - es a legtobb fejlett, azaz intenziv mezogazdasagga
rendelkezo orszagban - 550 szerves es szervetlen hatoanyag van 
forgalomban pedig egyenesen jo hir (kemodiverzitas!): gyomok es 
kartevok irtasara hasznalt kulonbozo szerek csak egy adott 
celszervezetre (csoportra) hatnak, azaz tobbe-kevesbe szelektivek.  
Epp igy es ezert lettek kifejlesztve.  Nem hiszem, hogy valaki 
visszasirna a 100 evvel ezelotti allapotokat, amikor meg univerzalis 
mergek. pl. kensav, arzenvegyuletek, vagy hidrogen-cianid dominaltak 
a szerpalettat!
   Egyebkent mostani felmeresek azt mutatjak, hogy a ma M.o-on a 
termofoldekre kiszort kemikaliak mennyisege alig haladja meg a 80-as 
evek mennyisegenek 50%-at.  Ennek persze nem a kornyezeti 
szemlelet gyors terhoditasa, hanem a mezogazdasagi termelesben ill. 
kereskedelemben itthon bekovetkezett drasztikus valtozasok az okai.
   Az egyik legfobb gondot az engedelyezett szerek nem 
rendeltetesszeru (nem a javasolt novenyre es dozisban valo) 
hasznalata jelenti.  Arrol most nem is beszelek, hogy (olcso, "feketen"
behozott) ismeretlen eredetu es osszetetelu szerek kiszorasa senkinek 
nem jo: a vedekezes tobbnyire eredmenytelen marad, ugyanakkor a 
kornyezetbe ismeretlen tulajdonsagu anyagok kerulnek.
   A lenyeg: a megfelelo anyagot a megfelelo helyen a megfelelo 
idoben.

Ujvary Istvan