Megtisztelo, hogy igy erdeklodtok a dolgaim utan. Mint igertem, most a
tisztasagrol ejtek par szot.

Az Otto-motorban benzin-levego kevereket egetunk el. A benzin-levego
elegy csak 1/14 tomegaranyban keverve kepes munkavegzesre a motorunkban.
Ezt a keveresi aranyt hivjak lambda=1-nek. Ezen ertek korul csak egy
igen szuk tartomanyban tudunk valtoztatni. Ha tobb a benzinunk, akkor
dus keverekrol van szo (lambda >1), ha kevesebb, akkor szegeny
keverekrol beszelunk (lambda <1). Dus keverekre van szuksegunk
hideginditashoz, gyorsitashoz, nagy teljesitmenyhez. Szegenyebb
keverekkel is beeri a motor allandosult uzemallapotban, motorfek
uzemben.

A karburatoros motorok tobbe-kevesbe allando keveresi aranyt kepesek
bizositani, megfelelo csavar elallitasaval ezt a keveresi aranyt mi
modosithatjuk. Emellett beepitett hidegindito es gyorsito rendszerek
gondoskodnak a dusabb keverekrol gazadashoz es hideginditashoz, valamint
elektromagneses uresjarati fuvoka az uzemanyag elzarasahoz, ha motorfek
uzemallapot all elo.

A befecskendezos motorok valamivel jobban szabalyozhatoak, illetve a
lambda szondaval is rendelkezo motorok kepesek a kipufogogazok
osszetetelebol a beszivott keverek milyensegere kovetkeztetni.

Az Otto-motorok fo szennyezoi a CO (szen-monoxid, amely tokeletlen eges
eseten jon letre), a HC (elegetlen szenhidrogenek, ha sok az uzemanyag a
beszivott keverekben) es a NOx (nitrogen-oxidok). A klasszikus ketutemu
motorokban kevesebb CO keletkezik, viszont rengeteg HC-t bocsatanak ki.
Atoblitesnel a szivo es kipufogo res egyidejuleg nyitva van, emiatt
benzin-levego-keverek is jon ki, ill. marad benn "fust" is. Mivel a
fustot ujra egeti, a CO artalmatlan CO2-ve eg el, de a kozvetlenul a
kipufogoba tavozott benzin miatt a HC magas aranyban szerepel a
kipufogogazban. A korszeru ketutemuek esetenkent rendelkeznek
kipufogoszeleppel, ill. befecskendezosek, igy a benzin-levego keverekbol
sokkal kevesebb jut a kipufogoba.

Sajna ezek a motorok meg csak kiserleti stadiumban vannak. Az igazi
persze egy ketutemu, kipufogoszeleppel epitett kozvetlen befecskendezesu
(GDi), katalizatoros Otto-motor lenne, tisztasag es hatasfok
szempontjabol is. (Ugyanez dieselben, teherauto meretben mar letezik!) A
fust ujraegetesenek CO-csokkento hatasat felismerve fejlesztettek ki
(BMW-> SLS-Sekunder Luft Systeme) a kipufogogaz-visszavezetest. Ez arrol
szol, hogy adott mennyisegu kipufogogazt folyamatosan visszavezetnek a
szivocsobe, igy a motor csak reszben szivja a tiszta (?) kornyezeti
levegot. Hatasat lasd fentebb. A megoldas mara annyira elterjedt, hogy
magara valamit is ado motorgyarto ratervez valami ilyent is a motorjara.
(Az Audi is.)

A fo gond az, hogy a szennyezok mennyisege nem ugyanolyan iranyba
valtozik a keveresi arany valtoztatasaval. Ha a kevereket szegenyituk,
csokken a CO es HC erteke a kip. gazokban, de egyre tobb NOx keletkezik,
es forditva. A lambda =1-nel kapjuk az optimumot, ha csak a tisztasagra
figyelunk. Ha a teljesitmeny is erdekel minket, akkor orulhetunk a kis
NOx ertekeknek, viszont a CO magas (4-5%) ertekeket is felvehet.

A lambda-szonda az urkutatas mellektermeke. 2 kulonbozo fem talalhato
benne, amelyek kozott meghatarozott gaz-kozegben elektromos feszultseg
merheto. A feszultseg nagysagabol kovetkeztethetunk a gaz
karosanyag-tartalmara, es igy a beszivott keverek milyensegere.
(dus-szegeny). A lambda-szonda a mar vizsgalt kipufogogazzal nem tud mit
csinalni! Tobbek kozott ezert nem lehet egy lambda szondas auto sem un.
null-emisszios jarmu. (ZEV-Zero-Emission-Vehicle).

A kipufogogazok utankezelesere azonban van lehetoseg. Vannak olyan
anyagok, amelyek kemiai szempontbol aktivak. Mas anyagokkal erintkezve
azokban kemiai reakciokat inditanak meg, de a folyamat vegen ugyanugy
maradnak, mint elotte voltak. (Bocs, de a kemia nem az en nyelvem.) Ezek
a katalizatorok. A mi szemszogunkbol nezve a katalizator egy olyan
alkatresz, amibe belemegy a CO, HC, NOx, es kijon belole CO2, viz, N2 es
ilyen artalmatlan dolgok. Technikailag ez egy kipufogodob, ami a
motorhoz egeszen kozel helyezkedik el. Keramiabol eloallitanak egy
porozus szerkezetu testet.(mintha osszefognank egy csokor nagyon vekony
szivoszalat). Ennek jo nagy a felulete, igy nagyobb az esely, hogy a
gazreszecske erintkezik vele. (A felulete akar 50.000 m2 is lehet!) A
keramia hordozora felhordjak a kemiailag aktiv anyagot (ami katalizal,
alt. platina), es mar be is lehet epiteni. Az olommentes benzin azert
nem alkalmazhato, mert az olom megtapad a kat. feluleten, es igy elzarja
azt a kipufogogazoktol. Innet kezdve az autonk vigan megy, csak
szennyez.

A katalizator azert van a motorhoz kozel, mert csak magas homersekleten
mukodik rendesen. Ha kozel van, akkor pedig elobb felmelegszik.
(katalizatoros autot nem szabad magas fuben leallitani, mert kepes
felgyujtani a szaraz fuvet!). Tobbek kozott ez a magas uzemi homerseklet
okozza a kat. veges elettartamat. 80-100ezer km alatt ugyanis
meglehetosen jol szeteg a keramia hordozo is, meg a lemezelest is
kikezdi a rozsda. Emellett alaposan el is szennyezodik, es nem tudja
hatasat kifejteni. A motor ettol mukodik (esetleg kicsit maskepp a
megvaltozott fojtasviszonyok miatt), csak a jargany keptelen teljesiteni
a kat. jarmuvekre vonatkozo gaztisztasagi hatarertekeket.

A katalizator teljesitmenycsokkentese:
1. a porozus felepites miatt fojtaskent jelentkezik a
kipufogorendszerben
2. a lambda-szonda (programozastol fuggoen ugyan, de) altalaban a tiszta
uzemet es nem a max. teljesitmenyt tartja szem elott. Emiatt egy sima
befecskendezos jarmure szabalyozott katalizatort epitve (mostmar tudjuk,
hogy nem is a katalizator a szabalyozott...) fellep nemi
teljesitmenycsokkenes ( 4-5-6 LE), de ezt le kell nyelni. Ma mar (ill.
evek ota) a versenysportban is kat. autok mozoknak. Ennek a folyamatnak
uttoroi voltak az egykori DTM-es turaautok, es tudomasom szerint a
rallye VB szereploi is katalizaltak.

Jo tudni, hogy a kornyezetvedelmi vizsgalaton ("zold kartya") az
uresjarati emissziot vizsgaljak. Tehat csak az alapjaraton ketyergo
motor kipufogogazat vizsgaljak, ill. a hatarertekek is erre vannak
megallapitva. Gazadasra, ill. terhelt allapotban ezek az ertekek
elmennek a holdba, nagyon mas jon ki, mint uresjaraton.

A diesel katalizatort azert nem egyszeru megvalositani, mert az Otto-ra
jellemzo gazok (CO,HC,NOx) roppant kis mennyisegben fordulnak elo a
kipufogogazaiban. Ehelyett viszont a nem tokeletes eges soran keletkezo
koromreszecskekkel kell v.mit kezdeni. (Innet is latni, hogy a dieselben
sokkal nagyobb lehetosegek rejlenek. Az allando legfelesleg miatt az
Otto-ra jellemzo CO, HC es NOx ertekek szinte elhanyagolhatoak, a korom
mennyiseget pedig jol tudjuk befolyasolni az eges milyensegevel.
Finomabb porlasztas (<-nagyobb bef. nyomas, tobblyuku fuvoka,
tobblepcsos befecskendezes) eseten az eges tokeletesebb, kevesebb
(esetleg semmi) korom keletkezik. Az Otto-motorban mindig keletkeznek
szennyezok, legfeljebb kezelhetoek, a dieselben az eleve keletkezo
mennyiseget is csokkenteni tudjuk!)

Diesel motoroknal az un. K-tenyezot merik, ami a kipufogogaz maximalis
koromtartalmat jellemzi. Ezt teljes terhelesnel kellene vizsgalni, mert
ilyenkor jut be a legtobb uzemanyag, ilyenkor legtobb a korom. (Aki mar
latott az EuroSport adasaban Tactorpulling-ot, az sejti, mirol beszelek.
Alapjaraton szep tiszta, aztan amikor minden tartalek uz.anyagot odanyom
szegenynek, akkor egy a cso keresztmetszetevel megegyezo atmeroju tomor
fekete fustrud jon ki belole) De teljes terhelesnek megfelelo
uzemallapotot tul bonyolult eloallitani (gorgos telj.mero pad kell
hozza, uton szinte lehetetlen) ezert kitalaltak a szabadgyorsitasos
probat. Ez annyit jelent, hogy hirtelen (max. 0,2 s (?, a szabvany ezt
rogziti) alatt utkozesig kell nyomni az alapjaraton jaro gep
gazpedaljat. Az ilyenkor kopott fustcsomo "tomorseget" merik. A
kipufogocsoveg utan x cm-rel(szabv.) atvilagitjak a fustot, es a
fenyelnyelesbol kovetkezik a koromreszecskek szama.

Mivel a korom szenbol van, el lehet egetni, csak ehhez ido kell. A
diesel motorok oxidacios katalizatoraban ez tortenik, de a reszleteknek
utana kell neznem. (I'LL BE BACK!) Kat.dieselt gyart egyebkent a Peugeot
(405 XRd kat) es a VW is. 1,9 TD (NEM TDi, mert ez meg egy elokamras
diesel). A turbo itt az allando legfelesleget biztositja, nem a
telj.noveles a celja. (lasd a TDi irasomat. Allando legfelesleg, stb.)
Ezert csak kb. 60 LE, es nem 85-90. Megtalalhato a Golf / Jetta / Vento
ill. a Seat Toledo egyes darabjaiban.

Az itt leirtakbol is lathato, hogy viszonylag tiszta uzemu autot nem is
olyan egyszeru elkovetni. Legkozelebb a teljesitmenynoveles
lehetosegeirol fogok elmelkedni. Vagy az aktiv es a passziv
biztonsagrol. Elobb-utobb mindegyikre sor kerul. Addig is sziasztok.

Fogash

Sziasztok !

Nafradi Zoltannak, aki szuzuki vetelt fontolgat:
Egy rovid ideig volt 'szerencsen' szuzukit vezetni. (Csereauto) Egy
biztos. En is auto vetel elott allok, de szuzukit tutira nem veszek.
Igaz hogy a motorja takarekos, menettulajdonsagai is elviselhetoek,
viszont 'kisse' fapados. Nem tudom reszletesen megmagyarazni hogy miert
utaltam meg, teny hogy a 2107-es lada utan visszalapesnek tartanam. Nezd
meg az arat, nem veletlenul olcsobb a tobbinel ...
A skodat nem ismerem (csak a regieket amik kritikan aluliak voltak), a
seat ibiza viszont nagyon kicsi. (A cordoba meg 2.25 MFt-nal kezdodik) A
puntorol csak annyit, hogy szerintem citromdijat kellet volna neki adni,
nem ev autoja dijat !!!
En a helyedben megerdeklodnem a ford escort-ot. Ha jol tutom most
akcioban 1.990.000 Ft.

Fogash-nak, es mindenkinek akit erdekel a VW vita
Teny, hogy a volkswagenek 'kisse' puritan felszereltseguek, hogy az aruk
baromi magas, hogy jobb lenne egy fordulatszammero az ora helyett... En
is ugy gondolom hogy a nevet kell elsosorban megfizetni. Viszont
szerintem aki VW-t vesz, az minoseget kap a penzeert. Az apukamnak van
egy 17-eves passatja (1.6 benzines), ami a mai napig kifogastalanul
uzemel. Eddig csak pitianer problemak voltak vele (7 eve van meg). Pl:
gumi csoveket kellett cserelni, hatso kerekcsapagyakon kellett allitani
(talan kesobb cserelni is), benzin szuro tisztitas-csere, megszakito
rotor csere. (Olaj, olajszuro ...) Az alkatresz olcso hozza, es minden
utcasarkon kapni. Egyetlen berohadt csavar nincs rajt, szerelese konnyu
!
Egyebkent ismertem egy passatot (1.8 benzines), amibe 420.000 km volt
amikor leselejteztek. Azota is uzemel magantulajdonban. (A motorja nem
volt felujitva 420.000-ig. Utana nem tudom.)
Osszefoglalva sok mitosz kering a VW-k korul, de amelyik a tartossagrol
szol az biztos hogy igaz.

Sziasztok Autosok!

Az ocsem meg van orulve egy Fiat Cenquecentoert, annak is a Sporting valtozatae
rt.
Van valakinek tapasztalata ezzel a kocsival kapcsolatosan - akar az alap, akar 
a Sporting eseteben.
Vezethetoseg, motor, valto, mennyi hely van elol, el lehet-e ferni magasabbakna
k a pedaloktol, hangos-e a motorja (inkabb belul), stb? Mennyire megbizhato a m
inosege, pl. a Puntokhoz kepest?

Minden infot elore is koszi.

Laci

Hello Hix !

Lemondanám az autó c. rovatot köszi Gabe !

Sziasztok!

>Ugyan tanacsot nem tudok adni, de hasonlo kerdesem van.
>
>Nekem egy Opel Kadett 1.4i csinalja ugyanezt. Ha mar legalabb 1 oraja
>all az auto, inditaskor (jo)nehanyat fordul a fotengely, utana 100%-osan
>elkapja. Lattam mas 1.4i Kadettet is, az is ugyanennyi ido alatt indul,
>viszont a kozponti befecskendezos 1.4 Astra mar sokkal gyorsabban.
>
>Eloszor arra gondoltam, hogy a kompjuter szandekosan var
>es nem ad benzint nehany fordulatig. De azota mertem egy ugyanilyen
>vezerlot es az azonnal kuldte a gyujtas es az injektor impulzosokat.
[...]
Ezek szerint ez nem csak egyedi eset, mert a Fiat Reagatam 1.5ie hengerenkenti,
ugyanezt produkalja. Sot, ha nem lepek ra a gazpedalra, akkor akar 10-15 ot 
is fordul a tengely,mire elindul a motor. Ellenben egy pumpalas es egy kis 
gazlenyomas (akar tovig is) 2-3 fordulat utan megy, es mind1, hogy -15 fok 
van vagy + 25. 
Kiprobaltam, valaki itt tamnacsolta, hogy az ie motoroknal nem szabad a 
gazpedalt nyomni. Erre nekem csak ugy indul, hogy porgetem 3-4 fordulatig,
utana megallitom, majd ujra inditok es poccre megy, de ha folyamatosan 
porgetem akkor az elejen emlitett eset all elo. Tud valaki erre valami 
magyarazatot ?
Az Opel Kadett 1.4ie nel (tobb is) nekem is ugyanaz a tapasztalatom.
Sot mindegyik ugy indul mintha le lenne merulve az aksija, pedig gyari 
meretu van benne es teljesen feltoltve.

        Robert

Sziasztok!

>Volt szerencsem elvezni egy Corsa 1.4i-t kb 2.5 evig. Vadonatujan
>vettem.
>3 honapos koraig semmi gondom nem volt vele. Leszemitva par tervezesi
>kenyelmetlenseget, mint tul keves helye a pedaloknal, ezert neha
>gazadasnal a fekbe is sikerult beletaposnom, vagy ha esik az eso akkor

Nekem is volt szerencsem az Opel Corsahoz, mikor megjelentek, mert
akkoriban egy Opel kereskedesben dolgoztam. A tesztautoval vittuk 
probautra a _szerencsetlen_ vevojelolteket. 
Egyik alkalommal :
 -Na megmutatom, hogy lehet elozni ezzel a kis joszaggal. (nagyon megy)
 Vissza 3-ba, (de minek??) tipornam a gazpedalt, es mar huzom is ki 
 az elejet a  teherauto mogul, de sikerult felesbe talalni a fekpedalt, 
 mire nem hogy gyorsultunk volna, hanem egy bazi nagyot fekeztem. - 
Baromira ego volt, pedig nem tehettem rola, hogy valoban kicsi a hely 
a pedalok kozott.
Alig tudtam simitani a nyilvanvalo korlatossagat az autonak.
Persze nem is vettek meg az autot "Nagyobb autora gondoltunk" cimmel.
Dicseretere legyen mondva, a kaszni nagyon jol el van szigetelve a 
futomutol. Irto csendes tud lenni, es 140-nel is alig suhog a menetszel.

        Robert

>Hali,
>> Az en autom (VW Vento 1.9TD) 1992-es es mar akkor katalizatorral
>> szereltek.
>> Ez egy platina katalizator (remelem jol emlekszem ra), annyit tudok
>> rola, hogy
>> orok elet meg egy nap. Nem kell cserleni soha.
>
>
>Akkor nem ertem.Azert kerdeztem, mert volt itt a Kozgazon egy 2.5-os TDi
>motor kiallitva az Audi altal. Megkerdeztem az Audi-s sractol a
>katalizatort, es teljesen ertetlenul nezett ram, hogy mit akarok tole.


A TD es a TDi az nem ugyanaz, nem ? Vagy katalizator szempontjabol mindegy?

> A francia autok:
> - szinten megbizhatatlanok, foleg a (benzines) motorok korszerutlenek

Szerintem ez csak reszben igaz. A citromokra sokan panaszkodnak,
de pl. a Peugeot 205-rol en csak jot hallottam, meg a 10 eve felettiekrol
is. En szemely szerint a stilusa miatt nagyon kedvelem a Citroent, igaz,
csak alkalmilag vezettem oket.

Udv: NZ

Sziasztok!

A kert zoldkartyas hely:

II.ker Lovohaz u. kozepe. A Margit krt felol kb 3. vagy 4. sarok

Varkonyi autodiagnosztika.

Ok eleg jok.
udv,
				**
     __   mailto: **  
  __/_|\_Klem Krisztian ***** 
 |__|_|__|  **   **   ***
_(_)__(_)_*************	
Woman worth weight in gold probably cost as much!