Eredendo bunrol

Kedves Arpad!

Az eredendo bun annak keptelenseget jelenti, hogy onmagunktol
mindig es minden korulmenyek kozott helyes dontesre, jora jus-
sunk. Ennek oka biologiai/termeszeti meghatarozottsagainkban
keresendo, s ilyen ertelemben biologiai osunkig, Adamig vezet
vissza.

Adam eldobta magatol a tisztasag eselyet, amit ugy kell erte-
nunk, hogy tavol kerulve a Teremtotol (vagyis a Lenyegi Muko-
destol) elveszett annak lehetosege, hogy mindig eszerint a
lenyegi dolog szerint cselekedjunk.

A mai modern biologia es genetika beszamol arrol, hogy oseink
egy-egy karaktere mikent hagyomanyozodik at a leszarmazottakra
idotlen idokig. Ezert hordjuk mi magunk is ezt az eselytelen-
seget "magunkba epitve", onmagunktol levethetetlenul.

A keresztenyseg azt tanitja, hogy ha ettol az eselytelensegtol
onmagadban nem is tudsz szabadulni, megis van kiut. A kereszt-
seg, mint a hit szimboluma, a hit pedig, mint a lenyegre valo
ujboli ratalalas kulcsa jelenti ezt a kiutat. Ezt nem a magad
erejetol kapod, hanem onmagad onkentes alavetese altal hited
targyatol, a Megvaltotol.

> Mitol,milyen buntetestol,kovetkezmeny(ek)tol "szabadultam meg" (Pl.:EN),
A hit atszabja iranyultsagaid es belso torekveseid egesz rend-
szeret, gondolkodasodnak (es gondolkodasod kozpontjanak is) uj 
strukturat adva. Ez az uj iranyultsag jelenti az uj erot, ami-
vel eselyedet visszanyered a lenyegivel valo osszhang helyre-
allitasara.

> Erdekel az is,ha ekkor valojaban nem szabadultam meg,akkor mitol is nem.
Ha elfordulsz a hittol, ez az uj belso iranyultsag a maga meg-
ujito erejevel elerhetetlenne lesz szamodra es ilymodon ahhoz
az uj gondolkodasi/eletszemleletbeli strukturalis bazishoz sem 
jutsz el, ami pedig e kiut megtalalasanak egyeduli garanciaja 
(jelenlegi ismereteink szerint).

Udvozlettel:                                         Sz. Zoli

Tisztelt VITA, kedves Pista!

A vitat a magam reszerol lezartnak tekintem. Ez nem jelent egyetertest,
sokkal inkabb egyet_nem_ertest, de remenytelen, hogy a szavak, a mondatok,
a gondolatok ugyanazt jelentsek mindkettonk szamara.

Udvozlettel:   Cser Ferenc

Megkesett valasz Erdelyi Ferenc irasara (VITA #396)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Kedves Feri!

Nagy erdeklodessel olvastam a VITA 396. szamaban megjelent irasodat.
Szeretnem megerositeni es kiegesziteni a benne foglaltakat. 

Nagy Sandor (i.e. 336-323) tuzte ki eloszor celul az oikumene, az emberlakta
foldkerekseg meghoditasat es egyseges birodalomma szervezeset. Ezt a tervet
vegul a romaiak valositottak meg. A hoditok nemcsak politikailag egyesitettek
a Foldkozi-tenger melleken elo nepeket, de egyesitettek e hatalmas terulet
nepeinek kulturajat is. A hellenisztikus-romai kultura azonban minden
fejlettsege mellett sulyos ellentmondasoktol volt terhes: a kultura es a
technikai fejlodes elonyeit szeles tomegek (pl. rabszolgak) nem elvezhettek,
a vallaserkolcsi elet pedig hanyatlasnak indult. Az erkolcsi es tarsadalmi
valsag novelte az emberekben a kiszolgaltatottsag es megromlottsag erzeset.
Szanto Konrad summazata szerint: "Az okori muvelodestortenet a legelesebb
cafolata minden olyan elkepzelesnek, mely az emberiseg erkolcsi haladasat a
kultura fejlodesetol varja."

A sotet vonasok mellett akadtak pozitiv jelensegek is: A keleti vallasok es
miszteriumkultuszok (a frigiai Kubele es Attisz, a sziriai Atargitisz es
Adonisz, az egyiptomi Izisz es Ozirisz istensegek es a perzsa vilagossag
istenenek, Mithrasznak a tisztelete) nagy vonzerot gyakorolt az emberek egy
reszere. Ezen vallasok pozitivuma, hogy a tulvilaggal kapcsolatos kinzo
kerdesre probaltak valaszt adni, a buntudat felelesztesevel a megtisztulas es
az ujjaszuletes gondolataval es az ezt szolgalo szertartasokkal az udvossegre
probaltak az embereket elvezetni.

Pozitiv jelenseg volt a hellenista filozofianak a keresztenyseg fele mutato
szamos eleme is, mely az igazsagot kereso poganyok sza'ma'ra hidkent szolgal-
hatott a keresztenyseg fele'. Ilyen volt pl. Platonnak a Legfobb Jorol vallott
eszmeje, Arisztotelesz tanitasa a vilag mozgatojarol, aki ontudattal biro
Szellem, a sztoicizmus istenfogalma a "Logosz Szpermatikosz" (=Vilagcsira,
vagy Vilagertelem) mely az egesz kozmoszt atjarja, es ez a vilaglelek az
emberek atyja is. A sztoicizmus erkolcstana is hasonlosagot mutat a kereszteny
moralhoz: hirdette az orok erkolcsi torvenyt, az isteni gondviseles letet es
minden ember egyenloseget; ugyanakkor megkovetelte az onmegtagadast a
felebarati szeretetet, sot az ellenseg szeretetet is.

Az akkori vilag tehat fogekonnya valt a keresztenyseg befogadasara,
"beteljesedett az ido", alkalmassa valt arra, hogy Krisztus a foldon
megjelenjen es tanitasa kedvezo fogadtatasra talaljon. Ezert mondja 
Szent Pal, hogy Krisztus az idok teljessegeben jott el (Gal 4,4; Ef 1,10).

Erdemes elgondolkodni a felvetett kerdeseden is:
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
>Termeszetesen tekinthetjuk ezeket a dolgokat felszinnek, de nagyon nehez
>meghuzni a hatart, hogy hol, milyen melysegben tortentek valtozasok, hol
>puhultak az eredeti gondolatok a jobb befogadhatosag erdekeben.

A keresztenyseg gyokerei elsosorban a judaizmusban talalhatok, melyre szinten
hatassal voltak a perzsa, gorog es egyiptomi kapcsolatok, hoditasok. A kor
hattere megismerheto Josephus Flavius muveibol (A zsidok tortenete, A zsido
haboru), illetve a Makkabeusok 1. es 2. konyvebol. Ez utobbiak sajnos nem
szerepelnek a protestans es a zsido kanonban, benne vannak viszont a gorog
anyanyelvu zsidok szamara keszult forditasban (Septaguinta) es a katolikus 
oszovetsegi kanonban. A judaizmus oroksegen kivul a fontebb mar emlitett
miszteriumvallasok es a hellenista filozofia is elozmenyei voltak a 
keresztenysegnek, ezekbol is sokat "beemeltek" az evangeliumok szerzoi.
Emellett nem mehetunk el szo nelkul, hiszen fontos uzenetuk van:

1. A gorog nyelvu (tobbsegeben pogany) kozosseg szamara valoban elosegitette
   a befogadast, hogy az alatala mar ismert terminologia felhasznalasaval
   fogalmaztak meg a Jezusi tanitast (kulonosen szembetunik ez a Janos
   evangelium bevezeto verseben, ahol Jezust Logosz-kent, azaz az Atya
   kinyilatkoztatojakent mutatja be)

2. Ennel talan meg fontosabb, hogy ramutat a korabbi tanok pozitivumaira, 
   elismerve, sot kiteljesitve azokat, ugyanakkor tapintatosan de hatarozottan
   megjelolve azt, ami elfogadhatatlan volt beloluk (pl. teves Istenkep,
   teves kep a tulvilagrol, egyes miszterumvallasokhoz kapcsolodo szexualis 
   kicsapongas es hasonlok).

Talan nem tevedek nagyot ha ugy gondolom, hogy a kereszteny tanok nem
csorbultak azzal, hogy az emlitett vallasok es filozofiak terminologiat is
felhasznaltak megfogalmazasuknal. Profan hasonlattal elve olyasmi ez, mint
amikor fizikaban a vektort (korabban kituzott iranyu) komponensekre bontjuk,
vagy amikor a molekulapalyakat (korabban mar meghatarozott) atomi hullam-
fuggvenyek linearis kombinaciojaval probalom leirni. (Elnezest kerek a
bolcseszektol, akik kevesbe jaratosak eme profan tudomanyokban. Ok gondoljanak
arra, hogy egy uj fogalom vagy elv megertetesenel milyen sokat segit egy jo
hasonlat, vagy egy analogia a korabban mar ismert dolgokra epulve.)

Felhasznalt irodalom (a szoszerinti idezet is ebbol valo):
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Szanto Konrad: A katolikus egyhaz tortenete I., Ecclesia, 1983

Udvozlettel:

Cserny Pista   MTA Atommag Kutato Intezete ) 
               WWW homepage  http://esca.atomki.hu/~cserny

Kedves Meszaros Laci!

A ragasztott lencsek a kromatikus aberraciot (szini hosszelteres es szini
nagyitasi hiba) hivatottak csokkenteni. Kulonbozo toresmutatoju es kulonbozo
nagyitasu (domboru + homoru) lencseket ragasztanak ossze. Mivel a szinbontas
merteke kisebb az "atlagos" elteritesnel, a szinbontas kikuszobolese nem
jelenti az elterites (fokuszalas) kikuszoboleset, igy megis mukodik a dolog.
Sajnos, az akromatikus lencsek csak ket hullamhosszra tudja kikuszobolni az
emlitett hibat, mas hullamhosszra megmarad az un. maradek szini
hosszelteresi hiba. Ket vekony, osszeragasztott lencsebol allo rendszer
akkor lesz akromatikus, ha optikai erosseguk igy fugg ossze az eredo optikai
erosseggel:

           Fi                              Fi
 Fi1 = ---------------         Fi2 = ----------------
           n2-1   dn1                     n1-1   dn2
       1- ----- * ---                1 - ----- * ---
           n1-1   dn2                     n2-1   dn1

ahol:  Fi = 1/f      az optikai erosseg (a fokusztavolsag reciproka)

       n1 es n2      a lencsek abszolut toresmutatoja lambda1 hullamhosszon

       n1 + dn1  es

       n2 + dn2      a lencsek abszolut toresmutatoja lambda2 hullamhosszon

Fenti formulaknal feltetelezzuk, hogy a lencseket levego veszi korul.
Leteznek ennel tokeletesebb un. apokromat lencsek is, ezeknel a szini
hosszelteresi hibat egyidejuleg harom hullamhosszra lehet kikuszobolni.
Ennel a maradek szini hosszelteresi hiba sokszorta kisebb, mint az
akromatikus lencseknel.

(Irodalom: Javorszkij - Detlaf, Fizikai zsebkonyv, Bp., Muszaki, 1974)

Udvozlettel:  Cserny Pista

Kedves /lms es minden erdeklodo!

A szinhibaktol mentes (akromat) lencsek reszleteirol en sem tudok sokat, de 
az alapok eleg egyszeruek. A szinbontas oka nem onmagaban a fenytores, hanem 
a toresmutatonak a szintol (rezgesszamtol) valo fuggese (diszperzio). A 
szinbontas merteke tehat nem a toresmutatoval, hanem a kulonbozo szinekre
ervenyes toresmutatok kozotti kulonbseggel (a diszperzios egyutthatoval)
aranyos. Vagyis elvileg lehetne akromat lencset kesziteni ragasztgatas nelkul 
is olyan anyagbol, amelyik nem mutat diszperziot a lathato tartomanyban 
(tud esetleg valaki ilyenrol?...).

Es hogy mire jo akkor a ragasztgatas? Erre mar csak tippjeim vannak, ne'mi
szamolas utan. Egy prizma a kozepvonalara szimmetrikus sugarmenet kornyeken
nagyjabol azonos szoggel te'riti el a fenysugarakat (az elte'ritesi szognek 
minimuma van itt a beesesi szog fuggvenyeben), es kis toroszog eseten ez 
az elte'rites kb. (n-1)a [n: toresmutato, a: toroszog]. Mivel n fugg a
szintol, a kilepo nyalab szinekre bomlik, de ha a prizmank melle' teszunk 
egy masodikat is, megpedig fejjel lefele, amelynek mas a toresmutatoja (n') 
es a toroszoge (a'), akkor ezzel valamennyire helyrehozhatjuk a szinhibat. 
Az eredo elte'rulesben, ami a ket elte'rulesi szog kulonbsege, ugyanis 
megjelenik az (na-n'a') tag, es ennek a frekvenciafuggese egy megadott
kozepfrekvencia kornyeken elsorendben eltuntetheto a toroszogeknek a
prizmakozegek diszperzios egyutthatojahoz torteno illesztesevel. Az eredmeny
persze tobb okbol sem lesz tokeletes: egyreszt az elte'ritesi szogre adott 
fenti keplet csak kozelites, masreszt a diszperzio sem linearis. Gondolom, 
tovabbi prizmak bevonasaval valamennyire javithato a helyzet (novekvo 
lencsear mellett...), de tokeletesen szinhelyes valoban csak a trivialis
megoldas (n=1 minden szinre :-)) lehet.

Udv,
KZ

P.S. A HIX VITA / hitvita kerdest illetoen lasd alabb.

Tisztelt VITAzok!

Elemmel hajtott baratunk ratapintott a lenyegre, amikor szova tette a HIX 
VITAban a hitvitatol fuggetlen temak jelenletenek udvos (ill. udvozlendo) 
voltat. A hitvitak (szerintem) egyetlen erenye az lehet(ne), hogy a magukat 
egy barrikad ket oldalan levonek kepzelo felek esetleg jobban megertik egymas 
gondolkodasmodjat, akar sajat (a "masik"-rol alkotott) dedelgetett 
eloiteleteik feladasa vagy heveny onigazolasi kenyszeruk valamelyes 
visszaszoritasa aran is. (Erre ugyan eddig keves pelda adodott, de legyunk 
optimistak... :-| ) A fo gond mindig ott van, amikor az erveles heveben
olyan allitasok is elhangzanak, amelyek a szemelyes hittol fuggetlenul a
jozan esznek uzennek hadat, vagy legalabbis magukban rejtik a tulzott 
leegyszerusitesek minden ismert kockazatat.

Az utobbi napokban Cserny Pista Cser Ferivel vivott asszojaban a kovetkezoket
irta a hit nyilvanossag ele vitelevel kapcsolatban:
>  A vallasos emberek [...], uram bocsa', meg a politikaban is hallatni
>  akarjak a szavukat. A sokat emlegetett demokracia jatekszabalyai szerint,
>  vilagnezeti felfogasukat a torvenyhozasban is szeretnek ervenyre juttatni
Ezt Cser Feri (nem teljesen indokoltan ugyan, de nem is egeszen alaptalanul, 
mint alabb igyekszem kifejteni) csipobol sarkitva igy ertene:
>  Talan a parlament dontse el, hogy mit kell a nepnek hinnie? 
amire jott a reszletesebb magyarazat:
>  A "vilagnezeti felfogas ervenyre juttatasa" legjobb tudomasom szerint azt
>  jelenti, hogy a parlamenti kepviselok sajat vilagnezetuk, erkolcsi
>  meggyozodesuk alapjan hozzak donteseiket (pl. abortusz, euthanazia, oktatas
>  stb. ugyeben). 

Nos, szerintem ez a tisztazas sem oszlatja el igazan a felremagyarazasoknak 
tapot ado jotekony homalyt a "vilagnezeti felfogas parlamenti ervenyre 
juttatasa" targyaban. A felhozott peldak pedig annyira kulonbozo jelleguek,
hogy talcan kinaljak a kenyunk-kedvunk szerinti ertelmezest, ha eppen arra
vinne minket az izzadt lu'. Az oktatas szinte a legegyszerubb eset: a
kepviselok azt igyekszenek elerni, hogy letesuljenek olyan iskolak, ahol az
o~ve'khez hasonlo felfogasban tanitjak a nebulokat ( a helyzet ennel azert
kicsit osszetettebb, de ennek targyalasa most mellekvaganyra vinne); az
egyhazi iskolak letjogosultsagat (megfelelo tarsadalmi igyeny eseten) senki
sem vitatja. Ezzel szemben az abortusszal es az eutanaziaval kapcsolatban
arrol van szo, hogy torvenyben kategorikusan tiltsunk vagy engedjunk meg
valamit, amire van tarsadalmi igeny, de a dolog erkolcsi megiteleseben
egyaltalan nincs konszenzus, es raadasul egesz sereg praktikus nehezseg merul
fel vele kapcsolatban. Ezen a ponton tisztan szet kell valasztani a
parlamenti kepviselok szemelyes meggyozodese szempontjabol az allampolgarok
mint egyenek bizonyos cselekedeteinek erkolcsi megiteleset es az ezen
cselekedeteknek torvenyi keretet ado jogszabalyokkal kapcsolatos allaspontot:
a ketto egymastol teljesen fuggetlen szempontokat vet(het) fel. A megengedo 
szabalyozas megszavazasakor alapveto szempont lehet az (amit a kepviselo
koteles figyelembe venni), ha az emberek jelentos resze nem fogadja el az 
o erkolcsi iteletet, es az erkolcsi ellenervek hianyaban is a tiltas mellett 
szavazhat valaki, ha ugy latja, a gyakorlat engedelyezese sulyos problemakat
okozna.

A valosag persze nagyon is jol mutatja ezt a kettosseget, hiszen az
eutanaziat egyelore szinte sehol sem engedelyeztek (vagyis a torvenyhozok
vallasos hite vagy ennek hianya nem lenyeges tenyezo), az abortuszt
viszonylag liberalisan szabalyozo hazai torveny pedig epp az elozo parlament
idejen szuletett, amikor a tobbseget a magukat kereszteny szellemisegunek
vallo partok alkottak. Akar meg odaig is elmereszkedhetnenk, hogy kijelentsuk:
jozan gondolkodas eseten (szemben a harsany csordaszellemmel valo 
azonosulassal) a kepviselo vallasos hite vagy annak hianya nem mutat szoros
osszefuggest a "kenyes" kerdesek ugyeben megnyomott parlamenti szavazogombbal:
egyik is, masik is fakadhat a kepviselo tiszta meggyozodesebol, ami a torveny
tartalmat illeti. Ha ezt figyelembe vesszuk, akkor a vallasos hit vilagnezeti
szempontjainak parlamenti ervenyre juttatasa nem jelent tobbet (de kevesebbet 
sem!), mint azt, hogy a kepviselo legjobb tudasa szerint igyekszik tenni a 
dolgat, onzetlenul es alazattal szolgalva masokat, mikozben a keresztenynek 
nevezett ertekeket sajat eletviteleben, magatartasaban igyekszik felmutatni, 
kulonosebb harsanysag es melldongetes nelkul. (Sot, a parlamentbol kilepve 
ugyanezt elmondhatnank tulajdonkeppen barkirol; Riesz Feri koltoi kerdese 
nehany honapja a HIX-hitvitak illetve a vandorok befogadasanak hasznossaga 
targyaban tulajdonkeppen ugyanezt mondta el, bar azt sem ertette meg 
mindenki... :-/  )  Az ilyesmi nem maradhat sokaig eszrevetlen, mar csak 
ritkasaga miatt sem.

Udv,
KZ