Mindenkihez!

A DOSZ eddigi fennallasanak talan legnagyobb eredmenye, hogy toebb 
ponton sikeruelt az uj miniszter altal oesszehivott, a felsooktatasi 
toervenyt elokeszito bizottsagaval elfogadtatnia javaslatainkat. igy 
ezek
a modositasok bekerueltek az intezmenyi velemenyezesre kikueldendo 
koezoes bizottsagi javaslatba.

A reszletes normaszoeveg ezen uezenet masodik feleben olvashato. 
A nem jogaszi szemueveggel olvasoknak roeviden javaslataink a
koevetkezok voltak:
 
1. A tandijfizetesek, oesztoendijak, egyeb juttatasok temakoere: 
A doktoranduszok tandijfizetese nem a hallgato tandijrendeletben, 
hanem a 
doktori kepzesrol szolo rendeletben keruel szabalyozasra, igy nem 
mosodik oessze a mi tandijfizetesuenk az alapkezesi hallgatokeval (pl. 
tandijmentesseg).
A juttatasainkat alapvetoen a koezalkalmazotti juttatasok szerint 
hatarozzak meg (pl. a kepzesi ido koezalkalmazotti jogkaviszonynak,
szamit (hasonloan az egykori TMB-oesztoendijas kepzeshez), az allami
oesztoendij megallaptasanak alapja a koezalkalamzotti bertabla)
A toervenymodosito bizottsag jelentos reszevel vitaban allunk az 
allami oesztoendijas doktorandszok oktatasi koetelezettsegerol. 
Alternativ allaspontunk megjelenik a javaslatban, mely szerint a 
kepzes a doktori fokozat megszerzesere felkeszites, mleynek nem resze 

az oktatoi kepesseg. Ezert allaspontunk szerint oktatoi munka 
vallalasa egyeduel a doktorandusz doentesetol fuegg.

2. A doktorandusz erdekkepviselet:
A doktoranduszok speicalis erdekei a hallagtoi erdekkepviseletben 
megjelennek.
A doktori kepzest meghatarozo intezmenyi doktori tanacsokban
tanacskozasi joggal jelen van a doktoranduszok kepviseloje.
Orszagos szinten is megjelenik a sajat jogon valo kepviseletuenk, 
amelyet szandekunk szerint nem soepoerhet el a hallgatoi oenkormanyzatok 

letszambeli foelenye, es az orszagos felooktatast iranyito szervekben 
a hallgatoi oldal egyeztetett allaspontjat kell kepviselni. Ez a 
pont, ahol
vitaban allunk a HOEKOSZ-szal.

3. A doktori kepzes valtozasai:
A doktori kepzes elsosorban az adott szakterueleten vegzett tudomanyos 

munkara valo felkeszites, igy a sok terueleten felesleges masodik 
nyelvvizsga koetelezoen egyre csoekken.
A gyakorlat azt mutatja, hogy sokszor jelentosen elvalik a kepzes 
sikeres 
befelyezese a doktori eljarastol, ezert a kepzest indokolt 
vegbizonyitvannyal zarni, hogy egy esetleg kesobb elkezdett doktori 
eljaras soran az elegseges vegzettseg igazolasa ne legyen ujabb gond.
 

Keruenk mindenkit arra, hogy az intezmenyi velemenyezesek soran a 
rendelkezesere allo eszkoezoekkel segitse, hogy az alapjaban veve 
pozitiv valtozasok megfelelo tamogatast kapjanak.

A DOSZ elnoeksege



A Doktoranduszok Orszagos Szoevetsegenek a javaslata
 a Felsoktatasi Toerveny egyes rendelkezeseinek a modositasara




                                    30. paragrafus 

(6) A doktori kepzesben resztvevo allami oesztoendijas hallgatok
 a koezalkalmazottaknak jaro veszelyessegi potlek oesszegszerusege
 es jogalapja tekinteteben a koezalkalmazottakkal azonos elbiralas ala
 esnek es az oesztoendijukon feluel ennek megfelelo oesszegu juttatasban
 reszesuelnek.


                                       31. yen

(8) d.) tovabba a tandijfizetesek meghatarozott oesszegere
toervenyben nyujtott szemelyi joevedelemado illetve tarsasagi
ado kedvezmeny biztositja.

(9) A doktori kepzesben reszt vevo hallgatokat megilleto
kedvezmenyekre, juttatasokra az altaluk fizetendo teritesekre
es a tandijra vonatkozo reszletes szabalyokat a doktori kepzesrol
 szolo kueloen kormanyrendelet tartalmazza.


                            35/A. paragrafus 

A variacio
A doktori kepzesben reszt vevo hallgato oktatoi feladatokat 
vallalhat,
az allami oesztoendijban reszesuelo nappali tagozatos doktori kepzesben
reszt vevo hallgato a kormanyrendeletben meghatarozott feltetelekkel
legfeljebb atlagosan heti negy ora idotartamban  oktatoi feladatokkal
bizhato meg. Az oktatoi munkat vegzo doktori kepzesben reszt vevo
hallgatot e tevekenysege soran megilletik az oktatok jogai es 
terhelik
az oktatok koetelessegei, tovabba oktatoi munkajaert 
kormanyrendeletben
meghatarozott kueloen dijazasban reszesuel. 

B variacio
A doktori kepzesben reszt vevo hallgato oktatoi feladatokat 
vallalhat. Az
oktatoi munkat vegzo doktori kepzesben reszt vevo hallgatot a 
tevekenysege
soran megilletik az oktatok jogai es terhelik az oktatok 
koetelessegei, tovabba
oktatoi munkajaert kormanyrendeletben meghatarozott kueloen dijazasban
reszesuel. 

                                 55.paragrafus

(3) Az intezmenyi tanacs oesszetetelet az (1) es (2) bekezdesre is 
figyelemmel
a szabalyzat allapitja meg es biztositja az intezmenyi tanacsban mas 
oktatok
 es foglalkoztatottak, tovabba a hallgatoi kepviseleten beluel a 
doktori kepzesben
reszt vevo hallgatok oenallo kepviseletet is. Az intezmenyi tanacs 
tagjainak szamat
ugy kell megallapitani, hogy az szakszeruen es hatekonyan 
mukoedhessek.


                                68. paragarafus

(5) A felsooktatasi intezmenyek hallgatoinak orszagos kepviseletet:
A variacio a Hallgatoi OEnkormanyzatok Orszagos Konferenciaja (HOEOK)

B variacio a Hallgatok Orszagos Tanacsa (HOT)
latja el.

A Tanacs velemenyt nyilvanithat, illetve javaslatot tehet a 
felsooktatast
iranyito koezigazgatasi es egyeb szervek reszere a felsooktatast 
erinto
barmely kerdesben, ellatja a hallgatok kepviseletet a felsooktatas 
orszagos
szervezeteben.

(6) A variacio: HOEKOSZ javaslat

B variacio: A Tanacs 10 tagbol all, 5 tagjat az intezmenyi hallgatoi
oenkormanyzatok kepviseloi hallgatoi letszamaranyos szavazati jog 
alapjan
valasztjak, 5 tagjat az orszagos hallgatoi retegszervezetek 
delegaljak. A
Tanacs szervezesi es mukoedesi rendjet maga allapitja meg.

(7) A variacio: HOEKOSZ javaslat

B variacio: A Tanacs doentesenek meghozatalakor koeteles a doentesben
koezvetlenuel erintett hallgatoi retegszervezetek allaspontjat 
figyelembe venni.

(8) A Tanacs mukoedesenek gazdasagi fedezetere a muvelodesi es
koezoktatasi miniszter a eves hallgatoi normativa orszagos
keretoesszegenek 1 0/00-et biztositja. 

(9) A variacio: HOEKOSZ javaslat
B variacio: A Tanacs megalakulasanak reszletes szabalyait a Kormany
 rendeletben szabalyozza.


                              91. paragrafus

(3) A doktori tanacs valamennyi szavazati joggal rendelkezo tagjanak
doktori  fokozattal kell rendelkeznie. A tanacs tagja lehet az is, 
aki az
egyetemnek nem  dolgozoja. A tanacs tagja tanacskozasi joggal a 
doktori
kepzesben reszt vevo hallgatok altal valasztott kepviselo.  


                     92. pragarafus

(1) A doktori fokozat egyetemi szervezett kepzesben valo reszvetel
kereteben, illetve egyeni felkeszueles alapjan szerezheto meg. A
doktori kepzes vegbizonyitvany kiadasaval zarul.

(2) c.) legalabb egy idegen nyelvnek a tudomanyteruelet muvelesehez
szuekseges ismereteinek igazolasa,



A bizottsag uelesen a doktori kepzessel kapcsolatban elhangzott 
javaslatok
es a toervenyt nem modosito hatarozatok


1. A bizottsag ugy foglalt allast, hogy a doktori kepzesben toeltoett 
idot a
koezalkalmazottak jogallasarol szolo 1992. evi XXXIII. toerveny
koezalkalmazottak elomenetelerol es illetmenyrendszererol szolo
V. fejezetenek alkalmazasa soran koezalkalmazotti jogviszonyban 
toeltoett
idonek kell tekinteni es ennek megfeleloen indokolt a szuekseges
jogszabalyvaltoztatasokat megtenni.

2. A bizottsag a korabbi allasfoglalasaval szemben ugy doentoett, hogy 
a
 toervenymodositasi javaslat ne tartalmazza:

a) a doktori kepzes vegen letett vizsga egyenerteku a doktori 
szigorlattal

b) nem tamogatta a DOSZ alabbi javaslatat:

                             85. paragrafus (7)

A variacio: A doktori kepzesben a tanulmanyi ido legalabb harom ev,
ketszer egy evre kueloen kerelemre meghosszabbithato.

B variacio: A doktori kepzesben a tanulmanyi ido kormanyrendeletben
foglalt kivetelekkel harom ev.




Kelt: Budapest, 1996. marcius 19.

A Magyar Biokemiai Egyesulet palyazatot hirdet a "24. FEBS Meeting, 
Barcelona" kongresszuson valo reszvetel tamogatasara.

A kongresszus idopontja: julius 7-12

palyazhatnak: gradualis vagy posztgradualis kepzesben resztvevo fiatal 
biokemikusok

a tamogatas osszege: 40.000,- Ft

Feltetelek:
-legalabb egyeves egyesuleti tagsag, befizetett tagdij
-igazoltan befizetett regisztracios dij
-1 db bekuldott abstract, ahol a palyazo elso szerzo
-az abstractban magyarorszagi intezmeny neve is szerepel

A palyazathoz mellekelni kell:
-a bekuldott abstract masolatat
-publikacios jegyzeket

a palyazat bekuldesi hatarideje: 1996. aprilis 30.

a palyazatokat a Magyar Biokemiai Egyesulet cimere (1113 Bp., Karolina ut 
29) kell bekuldeni

tovabbi felvilagositas Biro Evatol (tel./fax:1665856; e-mail: 
) kaphato.

Kedves Kollegak!

A DOSZ marcius 23-i kuldottgyulesen javasoljuk megvitatni a 
felsooktatasi torveny (LXXX/1993) illetve a doktori eljarasrol szolo 
kormanyrendelet (47/1994) alabb kovetkezo modositasi inditvanyat.
Tudtunk szerint a modositassal kapcsolatos egyeztetesek meg 
folyamatban vannak, ezert a Kuldottgyules egyetertese eseten  a DOSZ 
kepviselhetne allaspontunkat.

A javaslat ele bevezetoul annyit, hogy az legtobbunk egeto gondjat 
veszi celba: SIKERREL FEJEZZUK-E BE A PhD KEPZEST, VAGY TOBBSEGUNKNEL 
KARBAVESZ 3 EV MUNKAJA?


          Javaslat a fels‹oktat sr˘l sz˘l˘ t”rv‚ny (80/1993) ‚s 
        a doktori elj r sr˘l sz˘l˘ rendelet (47/1994) m˘dosĄt s ra

                                Ftv. 85.  

     (6) A hat lyos sz”veg t”rlend‹.

                              Rendelet 3.   

     (2) A hat lyos sz”veg t”rlend‹, helyette: 
A doktori k‚pz‚s id‹tartam t az egyes int‚zm‚nyek maguk
szab lyozz k. Egy szem‚ly k‚pz‚s‚re Ph.D. ”szt”ndĄj k”zponti
k”lts‚gvet‚si keretb‹l 5 ‚vig foly˘sĄthat˘.

                                Ftv. 94.  

     (1) ‚s (2) k”z‚ iktatni:
A PhD fokozat megszerz‚s‚nek 92.   (2) szerinti felt‚telei
tekintet‚ben a k”vetelm‚nyek minim lis szintj‚t az Orsz gos
Akkredit ci˘s Bizotts g  llapĄtja meg.
     (2) a k”vetkez‹k‚ppen m˘dosĄtani:
A doktori (PhD) k‚pz‚s ‚s a fokozat odaĄt‚l‚s‚nek r‚szletes
szab lyait az Orsz gos Akkredit ci˘s Bizotts g  ltal el‹Ąrt
minim lis k”vetelm‚nyrendszer figyelembev‚tel‚vel az egyetem
doktori szab lyzata  llapĄtja meg.
 
Indokl s

     A doktori fokozat k”vetelm‚nyeinek teljesĄt‚s‚hez szks‚ges
id‹ a kutat s jelleg‚b‹l ad˘d˘an elt‚r‹ a kl”nb”z‹
tudom nyterletek eset‚ben. Mi t”bb, az egyetemi auton˘mi nak
megfelel‹en az egyes int‚zm‚nyek azonos jellegű programjai
eset‚ben is kl”nb”zhet k”vetelm‚nyrendszerk ‚s a k”vetelm‚nyek
teljesĄt‚s‚hez jellemz‹en szks‚ges id‹tartam. V‚gl, a fokozat
megszerz‚s‚hez szks‚ges id‹ a jel”lt t‚m j t˘l ‚s egy‚ni
c‚lkitűz‚seit‹l fgg‹en is kl”nb”zhet. MegĄt‚l‚snk szerint a
k‚pz‚s id‹tartama alapvet‹en rugalmas kell, hogy legyen ‚s
egy‚nenk‚nt elt‚rhet. T”rv‚nyileg legfeljebb azt szks‚ges
meghat rozni, hogy  mennyi legyen a k”zponti k”lts‚gvet‚si
keretb‹l adhat˘ ”szt”ndĄj maxim lis id‹tartama. 
     Az int‚zm‚nyek k‚pz‚si id‹re ‚s k‚pz‚si koncepci˘ra
vonatkoz˘ auton˘mi j nak lehet‹v‚ t‚tele megfelel‹ min‹s‚gi
”szt”nz‹ rendszerrel ‚s az eredm‚nyess‚g elsz moltat s val
kombin lva a legjobb biztosĄt‚k szĄnvonalas doktori munk k
szlet‚s‚re. A fokozat orsz gosan ‚rv‚nyes, megbĄzhat˘
szĄnvonal nak biztosĄt sa ‚rdek‚ben tartjuk kĄv natosnak a
k”vetelm‚nyek minim lis m‚rc‚j‚nek az OAB  ltali fel llĄt s t.
Ett‹l az int‚zm‚nyek nyilv n tetsz‹legesen elt‚rhetnek felfel‚.
     A doktori k‚pz‚s eddigi tapasztalataib˘l az is egy‚rtelmű,
hogy a fokozat megszerz‚s‚hez a h rom ‚v  ltal ban nem el‚g. A
jelenlegi szűkreszabott k‚pz‚si id‹ nem ad mozg steret az
egyetemek sz m ra, hogy az eredm‚nyes befejez‚st megc‚lz˘ ‚s
ugyanakkor kiel‚gĄt‹ szĄnvonalat biztosĄt˘ k‚pz‚si koncepci˘jukat
megval˘sĄts k. Hi nyoljuk tov bb , hogy nincs semmif‚le
elsz mol si k”telezetts‚gk a k‚pz‚s eredm‚nyess‚g‚t ‚s
szĄnvonal t illet‹en, de a tŁls gosan r”vid, h rom ‚ves k‚pz‚s
alapj n ilyen sz monk‚r‚s nem is k”vetelhet‹ meg. A PhD k‚pz‚s
‚ppen c‚lj t nem tudja el‚rni, azaz hogy nemzetk”zileg
elismerhet‹ szĄnvonalŁ fokozattal rendelkez‹ ”n ll˘ kutat˘kk 
k‚pezze ki a felvett hallgat˘kat. Jelenleg PhD k‚pz‚s helyett
legfeljebb csak PhD ”szt”ndĄjr˘l besz‚lhetnk jogosan.
     A h rom ‚ves k‚pz‚st ‚s a fokozat megszerz‚s‚nek
k”vetelm‚nyeit alapul v‚ve a felv‚telt nyert hallgat˘knak csak
kis h nyada fogja val˘ban megszerezni a fokozatot. Ez a befektett
munka ‚s a r fordĄtott kiad sok elveszteget‚s‚t jelenti. A
sikeres befejez‚st lehet‹v‚ tev‹ ‚s egyszersmind szĄnvonalas PhD
k‚pz‚s megval˘sĄt sa ‚rdek‚ben szks‚gesnek tartjuk a k‚pz‚sre
ig‚nybevehet‹  llami ”szt”ndĄj id‹tartam nak meghosszabbĄt s t
5 ‚vre. Ennek finanszĄroz sa a.) a PhD k‚pz‚s orsz gos
k”lts‚gvet‚si keret‚nek id‹ar nyos n”vel‚s‚vel, vagy b.) az ‚ves
felv‚teli keretsz m cs”kkent‚s‚vel  oldhat˘ meg. A jelenlegi
helyzethez k‚pest ak r a restriktĄv b.) megold s alkalmaz sa is
n”velni fogja az ‚vente k‚pz‹d‹ kvalifik lt kutat˘k sz m t,
ugyanis a felv‚telt nyert doktor nsok d”nt‹ t”bbs‚ge val˘ban meg
tudja majd szerezni a PhD fokozatot. 
     


Eddig a javaslat.
Kommentarkent meg annyit, hogy a jelenlegi helyzetben a doktoransok 
kiszolgaltatottsaga olyan merteku, ami az eleve feudalis egyetemi 
strukturaban is pelda nelkuli. Ezen allapot valtoztatasat nekunk kell 
szorgalmazni, nem a munkaadoinknak, hiszen nekik nem erdekuk a 
valtoztatas. A MI ERDEKUNK VALTOZTATNI, mert MA PhD HALLGATONAK LENNI 
NEM JO BUSINESS. AKKOR LESZ JO BUSINESS, HA A HALLGATOK 90%-A PhD 
OKLEVELLEL A KEZEBEN FOG TAVOZNI AZ EGYETEMROL. Hiszen ezt mashol 
is igy csinaljak (USA, Europa). HA ENNEL A CELNAL ALABB ADJUK, 
AKKOR ONMAGUNKAT TESSZUK OLCSOVA es a tovabbiakban magunkra 
vessunk. Csak egesz mellesleg, az orszagnak is ez az erdeke (ha  
torodunk ilyen aprosaggal), nem pedig az, hogy a hallgatok 2/3-at 
felig elvegzett munka utan kivagjak, meg eleve komolytalanul vegyek 
fel. Tehat megoldast kell talalni.

A DOSZ legutobbi, novemberi kuldottgyulese ezert hatarozott egy 
athidalo, predoktori osztondij tamogatasa mellett. De attol tartunk, 
ez nem jo megoldas. Eloszor: ujabb koltsegvetesi tetelt jelent majd, 
amirol nem biztos hogy konnyu lesz meggyozni az MKM illetekeseit. 
Masodszor: legjobb esetben kapunk majd evi 100-150 helyet, ami 
tekintve hogy evente 600 raszorulo lesz, nem fogja megoldani a gondot.
Harmadszor: igy a szervezett kepzes meg mindig 3 eves marad es az 
egyetemek tovabbra is guzsba lesznek kotve. A SZOTE-n epp most 
igyekszunk igazan jova es sikerorientaltta tenni a PhD programot, de 
ha marad a harom ev, ezt a celt el is felejthetjuk. Peldaul nem lehet 
XY programvezeton ill. temavezeton szamon kerni, hogy nala nem 
mukodnek a dolgok es senki nem tudja megszerezni a PhD-t. Mindjart 
valtozna  a helyzet, ha 5 ev allna rendelkezesre. 

Ezert a predoktori osztondij otletenek elveteset es a fenti javaslat 
tamogatasat inditvanyozzuk. Ha el lehet erni, hogy a teljes PhD 
koltsegvetest idoaranyosan noveljek, nincs gond. Ha ez nem megy, 
akkor biztosan kifogasolni fogjak, hogy az 5 eves kepzes erdekeben 
csokkenteni kell a  felveteli keretszamot. De mi jobb: ha felvesznek 
600-at es vegez 200, vagy ha felvesznek 400-at es sikeresen vegez 
350? Raadasul a jelenlegi 600-as felveteli keretszam tulzott, ha 
tekintetbe vesszuk, hogy evente 200 kandidatus kepzodott az 
orszagban. Mit akarunk egybol ezzel a haromszoros tulkepzessel? Talan 
meg lehet gyozni az illetekeseket, hogy nem baj, ha az eves felveteli 
keretszam csokken. Az orszagban egy idoben letezo doktoransok szama 
nem fog csokkenni (mert az emberek altalaban hosszabb ideig lesznek 
PhD hallgatok), igy a doktori kepzes kozossege sem veszit sulyabol. 
1995 novembereben eppen az MKM helyettes allamtitkara nyilatkozta a 
TV-ben, hogy a PhD osztondijat 5 evre kellene novelni. Lehet, hogy 
nem is olyan lehetetlen errol meggyozni oket? 

Udvozlettel 
            Nacsa Janos, Szabo Andrea, Varga Jozsef