T. Szalon!


Mivel Wolf Gyuri osszefoglalo jelleggel folytatta gondolatcserenket a
bankkonszolidacio kerdeseben, en is ezt teszem.

> Nem vagyok hive a tobb reszletu bankkonszolidacionak, mert akkor
> a bankok nem kenyszerulnek jo munkat vegezni. Mindig szamitani fognak
> tovabbi allami tamogatasra. S ha a kereskedelmi bankok nem piaci
> donteseket hoznak, annak az arat az egesz tarsadalom fizeti meg.
> (Bankkonszolidacio az adokbol, elmaradt beruhazasok, amelyekre nem volt
> penz, mert mas helyre csurgott.)

Valoban, ha a kereskedelmi bankok nem-piaci donteseket hoznak, az akar
jelentos negativ kovetkezmenyekel jarhat a tarsadalom szamara, mint ahogy
ezt a magyarorszagi esetben mar lattuk es targyaltuk is.

Sajnalom, hogy Gyuri ugy dontott elhanyagolja azokat az erveket melyeket a
tobblepcsos bankkonszolidacio esetleges szuksegessegere eddig felhoztam (nem
allitva, hogy Magyarorszagon valoban tobb lepcsos bankkonszolidacio lett
volna, vagy lenne szukseges):

1.) A kereskedelmi bankok helyzetenek illetve a gazdasagi folyamatoknak
    olyan jellegu fluiditasa mely korabban meghozott helytelen dontesek
    veszteseg-okozo kovetkezmenyeit csak fokozatosan teszi nyilvanvalova.

2.) A penzugyi rendszer stabilitasanak a konszolidacios segitsegnyujtas
    hianyaban valo veszelyeztetettsege.

Termeszetesen letezik olyan tobblepcsos bankkonszolidacio is, melynek
eredmenye, hogy a bankok "Mindig szamitani fognak tovabbi allami
tamogatasra", de ez csak a szisztematizmus hianyaban lehetseges, es nem
szuksegszeru.

> Azzal nem ertek egyet, hogy nem lett volna meg 1990 ota a lehetoseg
> a piaci mukodesre. Az allam mint torvenyhozo nem befolyasolta
> jelentosen a kereskedelmi bankok mukodeset, bar azt
> elismerem, hogy tulajdonoskent igen. Tudtommal csak a deviza piac volt
> szabalyozott, amely csak kis resze az otthoni kereskedelmi bankok
> mukodesenek.

Remelem Gyuri sem gondolja, hogy azt mondtam, a kereskedelmi bankok
piaci mukodesenek feltetelei ne lettek volna 1900 ota megteremthetok.
Ezzel ellentetben, az ezt megelozo vonatkozo cikkemben a penzugyi
kormanyzat sulyos mulasztasanak neveztem a kereskedelmi bankok piaci
mukodesenek nem-megteremteset.

Gyuri allitasa, miszerint az allam mint torvenyhozo "nem befolyasolta
jelentosen a kereskedelmi bankok mukodeset" egyarant igaz es nem. Az
1990-ben megvalasztott orszaggyules egyik legfontosabb gazdasagi
vonatkozasu kezdemenyezese volt a kereskedelmi bankok mukodeset is
szabalyozo penzintezeti torveny megalkotasa, illetve az Allami
Bankfelugyelet letrehozasa a torvenynek valo megfeleles ellenorzesere.
Mindezeket kovetoen az allam valoban nem volt torvenyhozokent jelentos
befolyassal a kereskedelmi bankok mukodesere -- kiveve a fenti torveny
tudomasom szerinti tobbszori modositasat (pl. a szukseges alaptoke nagysagat
illetoen). Ebben meglepo nem is lehet, hiszen nem maradt torvenyhozoi
kotelezettsege.

Ezert is hangsulyoztam a kereskedelmi bankok piaci mukodese megteremtesenek
alapfeltetelei kozott elozo megszolalasomban a tulajdonosi szerepet. Az itt
felhozott erveket Gyuri ugyancsak teljes egeszeben elhanyagolta.

> A kereskedelmi bankok allami tamogatasat csak abban az esetben
> fogadom el (ket bankkonszolidacio utan), ha a bankot tonkremenetel
> fenyegeti, akkor viszont komoly feleloseg vizsgalat mellett.
> Akkor ott valaki hibasan dontott, s azert ha nem is buntetojogilag,
> de szakmailag felelos.

Gondolom Gyuri nem ugy ertette ezt a kijelenteset, hogy a tonkremenetel
altal fenyegetett kereskedelmi bankokat az allamnak automatikusan meg
kellene mentenie, hiszen ez egyertelmuen ellentetes lenne azzal a latszolag
mindkettonk altal elfogadott elvarassal, miszerint alapveto fontossagu a
kereskedelmi bankok piaci mukodese (meg szakmai agy buntetojogi felelossegre
vonas eseten is).

Ha viszont Gyuri nem a fenti ertelemben modja amit mond, akkor csak
negyedszer is arra tudom kerni, gondolkozzon a tonkremenetel
szelen allo kereskedelmi bankok megmentesenek es a penzugyi rendszer
stabilitasanak kapcsolatarol -- hiszen a penzugyi kormanyzatnak az utobbi
feltetlenul fontos funkcioja.

> Persze, ha a bankkonszolidacio nem teremtette meg a bankok biztonsagos
> mukodesehez az alapot, akkor persze lehetne szo tovabbi tamogatasrol,
> de csak egyszeri alapon, es pl. egy felmeres utan, amelyben egy banktol
> fuggetlen szervezet felmerne es megitelne a bank hitelallomanyat. Ennek
> persze az osszes hasonlo helyzetben szereplo bankra meg kellene tortenni
> (es szerintem ez megtortent a masodik bankkonszolidacioval.)

Gyuri itt ismet az 1-es es 2-es szammal jelolt fenti erveim elhanyagolasa
mellett teszi ezt az allitast, amely igy ugyancsak nem fogadhato el
helytallonak tovabbi magyarazat vagy ervek hianyaban. A gondolat, hogy
fuggetlen szervezet merje fel a bankkonszolidaciora jelolt/palyazo bankok
hitelallomanyat, fontos.

Mivel Gyuri a Budapest Bank esetere vonatkozoan tovabbra sem gazdalkodasi
erdemenyekkel alatamasztott velemenyt mond, sem nem idezem, sem nem erzem
ugy, erdemes lenne ra valaszolni.

Ugyan a Wolf Gyurival valo jelenlegi uzenetvaltasunk nem volt kulonosebben
produktiv, a bankkonszolidaciorol folytatott gondolatcserenk teljessege
talan tartalmazott ertekes elemeket.


Udv.,

Gabor

Tisztelt Szalon !

Balogh Eva irja a 912-es szamban :
>Azt hiszem, hogy ezek utan jogos azt mondani, hogy talan nem is annyira a
>kormanyokkal van baj, hanem inkabb a lakossag irrealis elkepzeleseivel,
>illetve a gazdasagi helyzet irrealis felmeresevel. Nem voltak felkeszulve
>(nem keszitettek fel oket?) mindarra, ami egyutt fog jarni a
>rendszervaltozassal.
        Nekem ugy tunik, az istenadta nep elkepzelesei mashol is irrealisak,
foleg, ha a gazdasagi novekedes mar nem tudja eltakarni a rendszer igazsag-
talansagait. A francia szocialistakat foleg azert rugtak ki - amellett, mert
mar tulsagosan jol ereztek magukat a hatalomban - mert az altaluk kovetett
gazdasagpolitika restriktiv volt es nem "szocialisan erzekeny". A kampany
soran Chirac-ot gyakran parodizaltak azert, mert o viszont szocialis demago-
giaval jatszott. Mutattak Che Guevara jelmezben, hordorol kiabalva a nepnek
("munkasok, munkasnok ..."). Ezt azzal erdemelte ki, hogy egyszerre igert
adocsokkenteseket es vasarloero novekedest. Hmmm. "Amerika aranykora", a
Reagan-korszak nepszeru volt adocsokkentesei es a megnovelt koltekezes miatt
(hadikiadasok->munkahely a hadiiparban), de ez a nemzeti adossag peldatlan
megnovekedesevel jart. Reagan megis nepszeru elnok maradt, utodai, akiknek
az adossagheggyel kell valamit csinalni, "inkompetensek". Hasonlit ez
a helyzet Kadarra es az ot koveto demokratikus kormanyokra: Kadar most
"jo kiraly", mert uralma alatt bokezu volt az allam (meg ha kelet-europai modra
szolidan is), az ot koveto kormanyok meg "dilettansok", mert nekik erre
nem tellik.
        Nincs uj a nap alatt. A po'ga'r mindig a hasan meri le kormanya
teljesitmenyet. Ha a novekedes megtorpan es a nadragszijat meg kell szoritani,
a kormany nepszerutlen lesz, legyen az zold, rozsaszin vagy hupilila.

Udv, Gabor

Balogh Eva a SZALON #912-ben Bujak Attilat idezi arrol, hogy miket is
remelt a magyar nep az Antall- es Horn-kormanyoktol (nem masolom be),
majd azt irja:

>Hat sajnos ez sem keves es valoszinuleg meg jobb kezekben is elerhetetlen
>valami Magyarorszagon egy-ket ev alatt. ...
>
>Azt hiszem, hogy ezek utan jogos azt mondani, hogy talan nem is annyira a
>kormanyokkal van baj, hanem inkabb a lakossag irrealis elkepzeleseivel,
>illetve a gazdasagi helyzet irrealis felmeresevel. Nem voltak felkeszulve
>(nem keszitettek fel oket?) mindarra, ami egyutt fog jarni a
>rendszervaltozassal. Lehet-e ezt ma, ot evvel a rendszervaltozas utan
>orvosolni? Kik es mikeppen tudna'k felvilagositani a lakossagot? Szoval
>ilyenfajta kerdeseket szeretnek felvetni itt.

Az valo igaz, hogy mindket kormanynak nagyon magasra tettek a lecet,
de az elvarasok es a tenyleges teljesitmeny kozotti kulonbsegnek is
vannak fokozatai, es ez mindket kormanyra egyforman ervenyes.
Analogia: Nyilvan minden magyar szivesen latna egy futot magyar
szinekben az olimpian, aki 10 mp alatt futja az 100 metert; ilyen
persze nincs (keves neger terem mifelenk :-), es mar annak is orulnenk,
ha a magyar versenyzo 12 ala kuzdene magat.  (Bocs a magyar atletaktol,
a pelda kitalalt, nyilvan akad ennel jobb futonk is.) Ha viszont a magyar
fiu mar az elso selejtezoben a rajtnal megbotlik, 30 meternel pofara esik,
es ugy santikal be a celba 2 perc koruli idovel, akkor ne csodalkozzon,
ha kifutyulik. Hogy e'lo"bb peldat is emlitsek: minden magyar arrol
almodozik, hogy lesz meg magyar feltamadas a fociban is, es persze a
merce az aranycsapat.  Ennek azonban se hire, se hamva, es ilyenkor mar
annak is nagyon orulnenk, ha a magyar csapat egyaltalan kijutna a VB-re
vagy az EB-re. Ebbe belefer, hogy kikapnak a hollandoktol idegenben,
de a 7-1 azert mar nagyon megalazo, es ha meg Izlandtol is csak zakot
kapnak (akarhol), akkor az ember meg abban is ketelkedik, hogy vajon az
antarktiszi pingvinvalogatott ellen lennenek-e eselyeik.

Hat valahogy igy allunk a kormanyokkal is. Szegeny ember ugyan vizzel
foz, de ha meg abba is belevizel valaki...

Udv,
KZ

Balogh Eva kerdezi:

>... A Magyar Kozvelemeny-kutato Intezet 1989. februar 24-e es marcius
>1-e kozott felmerte, hogyan velekednek az emberek 1956-rol. A kerdezok harom
>valaszlehetoseget adtak meg (ellenforradalom, nepfelkeles, forradalom). ...
> ... Amit itt
>szeretnek felemliteni az a kovetkezo: Budapesten a kerdezettek 18%-a, Gyorben
>20%-a es a kozsegekben 15%-a azt valaszolta, hogy 56 "ellenforradalom" volt.
>Azt szeretnem tudni, hogy hol vannak ma ezek az emberek (a Munkasparton
>kivul).

Az idopontbol itelve ez a kozvelemenykutatas az elsok kozott lehetett ebben
a kerdesben. Pozsgayek csak '89 januarjaban alltak elo a nepfelkelessel, es
akkoriban tortent az is, hogy a radio keso esti hirei kozott bemondtak, hogy
egy uj rendelet szerint a kivegzettek hozzatartozoi ezutan kerhetik a
holttest kiadatasat sajat eltemetes celjabol. En ezt akkor nemigen ertettem,
szerintem nagyon kevesen tudtak, hogy ez a Nagy Imre-temeteshez akarja
megnyitni az utat. Szoval akkor meg nagyon friss dolgok voltak ezek,
magasabb ara'nyokon sem csodalkoznek. Es hogy most hol vannak ezek az
emberek?  Egy reszuk nyilvan atvette az azota hivatalossa valt allaspontot
(csakugy, mint tette korabban), aki meg nem, az szerintem otthon ul csondben
a nyugdijra varva, es orul, hogy nyar van es nem kell futeni. Ha mindenaron
partszavazat szerint kellene kategorizalni oket, akkor lehet, hogy egy
reszuk az MSZP-re szavazott, de el tudok kepzelni mast is, es persze siman
belefernek abba a 30-40%-ba is, akik nem mentek el szavazni. Nyilvan vannak
kivetelek is, de gyanitom, hogy ez ma nem igazan fontos kerdes.

Udv,    KZ

Itt van egy addendum a modernizacio kerdesehez. Kar, hogy mar elkuldtem egy
aranylag hevenyeszett irast errol, mivel azota elolvastam nemcsak Agh Attila,
hanem Bihari Mihaly es Lengyel Laszlo irasat is Magyarorszag politikai
evkonyveben. Ennek alapjan ugy velem, hogy Bognar Gabornak nagyon is igaza
van, amikor azt allitja, hogy "modernizacio" ma a "catchword." Mindharom
tanulmany tele van utalasokkal a modernizaciora es ugy latom, hogy majdnem
politologusi dogmava merevedett az a kijelentes, hogy a jelenleg kormany
"modernizacios," mig az Antall/Boross-kormany nem volt az. (Hadd jegyezzem
meg azt is, hogy meg ezen kivul van egy masik tema, ami ugyancsak dogmava
kezd merevedni, legalabb is azoknak a politologusoknak az irasaiban, akik
kozel allnak az MSZP-hez. Ez pedig a kovetkezo: az 1990-es valasztasok nem
voltak igazan szabad valasztasok. Hogy Agh Attila szavaival eljek,
"nepszavazas" volt mindossze. Bihari Mihaly szerint ugyanez a valasztas
"megalapozo valasztas" [founding elections] volt. Az elozo a negacio
tersegeben ment vegbe, mig a masodik "szabad valasztas felelossege alapjan
tortent." Ezek a megallapitasok, legalabb is szerintem, semmivel sincsenek
megalapozva. A valasztasi torvenyek 1990 es 1994 kozott nem valtoztak, a
resztvevok szazaleka is hasonlo volt. Gondolom ezek a politologusok mindossze
azert tesznek kulonbseget a ket valasztas kozott, mivel az elson az MSZP
mindossze a szavazatok 9%-at nyerte el, mig 1994-ben 54%-at!!)

Agh es Bihari ugyan egyre-masra utalnak a modernizaciora, nem hajlandok
elarulni, hogy mit ertenek modernizacio alatt. A harmadik tanulmany iroja,
Lengyel Laszlo, ellenben igen. Hat lassuk, mit is mond errol Lengyel Laszlo:

". . . 1994-et athatja az a nagyon regi tarsadalmi modernizacios kerdes,
amire a nyolcvanas evek eleje ota keressuk a valaszt: hogy lehetseges
demokratikus vagy diktatorikus modon keresztulvinni egy olyan modernizacios
fordulatot, amelyben a lakossag--a valasztok--kisebbsege nyer csak, s a
tobbseg atmenetileg vagy tartosan veszit? Melyik politikai ero, tarsadalmi
elit meri, akarja, tudja nyiltan elvallalni, hogy ove, illetve a mogotte
alloke lesz tulajdon, piac, infrastrukturalis elony, jovedelem, cserebe egy
europai adaptalodasert, a tobbseg lassu felzarkozasaert? Ki vallalja a
burkolt, rejtett, spontan ujraelosztas helyett a nyilt, szabalyozott
ujraelosztast?"

Majd kesobb:

"Az MSZP-SZDSZ-kormany nagy politikai dilemmaja, hogy valasztoik egyszerre
kerulnek ki a modernizacio potencialis nyertesei (vallalati es banki vezetok,
vallalkozok, fejlettebb regio lakoi) es potencialis vesztesei (kekgallerosok,
allami kozalkalmazottak, nyugdijasok, leszakado regiok lakoi) kozul.
Egyszerre kellene gyorsitani a modernizacios folyamatokat, s ezert
megszoritani az allami kozalkalmazotti reteget, leszakitani az elmaradott
regiokat, tamogatni, kedvezmenyekben reszesiteni az amugy is emelkedoket, es
kielegiteni a modernizacioban vesztesek egyebkent jogos szocialis igenyeit.
Ez szinte megoldhatatlan gazdasagi es politikai feladat."

"Lehet-e egyaltalan demokratikus megoldast talalni erre a feladvanyra? Nem a
centralizalas, az eros allami szerepvallalas az igazi valasz? A helyzet
paradoxona, hogy kozpontositast es reform-diktaturat kovetelnek azok a
liberalisok is, akik a `vallalkozo, modernizacios kisebbseg' neveben. az
Europahoz valo kapcsolodas erdekeben szeretnek a tobbseggel lenyeletni a
modernizacio keseru pirulajat. . . ."

"Az 1994-ben hatalomra kerult Horn-kabinet elott a privatizacio lezarasanak,
a modernizacios ut feltoresenek feladata all. Megint itt a kinos kerdes: ki
lesz a tulajdonos, kinek engedi oda a kormanyzat a piacokat? A kadari
kozepretegek erosen lemorzsolodva az elmult negy ev nehezsegei altal, most
nyugodt es biztos negy evet varnak el. A vallalati es bankvezetok `megjottek
a mieink' felkialtassal--, erdekszferajuk elismereset szeretnek. Vegre
hozzajuthatnanak torvenyesen us az altaluk vezetett allami vallalat,
penzintezet egeszehez vagy legalabb egy reszehez. A Horn-kormany 1994-ben nem
akarta, nem merte, nem tudta kielegiteni e vezetok vagyait."

Mindebbol az tunik ki, hogy "modernizacio," legalabb is Lengyel szerint, nem
mas mint a kapitalista gazdasag teljes bevezetese, aminek kovetkezteben a
tarsadalom differencialtabb lesz, kulonosen gazdasagi szempontbol. Ha valoban
mindossze a kapitalista gazdasagi szisztema bevezeteserol es privatizaciorol
szol csak a "modernizacio," akkor ez a kormany meg kevesebbet tett ennek
erdekeben, mint Antallek.

(Balogh) Eva