[United States] irta:

 HK> Mellesleg keszult egy 2. resz is, mas rendezovel, Dave
 HK> vendegszereplesevel. USA-SU hideghaboru kerettel, de nem is olyan rossz
 HK> mint a folytatasok altalaban lenni szoktak. A lenyeg benne az, hogy a
 HK> fekete oszlop, jobban mondva egy egesz armadia beloluk szupernova
 HK> robbanast es egy uj nap szuleteset valtja ki, ezaltal segitve az egyik
 HK> Jupiterhold melyen rejtozkodo kezdodo uj eletet...

Meg  meg  egy  harmadik  es   egy   negyedik  is.   Csak  azok  meg  nem
"filmesultek", csak konyv alakban jelentek meg eddig. A sorozat:
2001 Urodisszea
2010 Masodik urodisszea 
2061
3001

Tobb resze nem lesz, mert ugy tudom Clarke atkoltozott Asimov melle 8-((

Ezt  mostanaban  fogjak  kiadni  magyarul  (igerik  egy  fel eve kb).  A
foszereplo az az urhajos, akit  HAL ellokot az antenna szerelese kozben.
Hibernalodott   es   3001-ben   egy   urhajo   megtalalta,    folszedte,
eletrekeltettek...

--
Hali                                                SaGa
  , 
  SANDOR Gabor, A Magyar TeamOS/2 tagja

A Metropolis filmelmeleti es filmtorteneti lap estjet rendezik meg 1998. 
aprilis 16-an, csutortokon 18 orakor a Mu"csarnok elo"adotermeben 
(Budapest, Ho"sok tere).

H. G. Clouzot: Picasso-miszterium, 1956 (78')

A film utan kerekasztal-beszelgetes Beke Laszlo, Gelencser Gabor, 
Horanyi Attila es Renyi Andras reszvetelevel.

Informacio: 343-9334

*** Uj Szinhaz (Budapest, Paulai Ede u.35.) ***

Jean Cocteau: Rettenetes szulok 	8, 9 (fel3), 13, 23, 25.
	(Takacs Katalin, Egri Marta, Szalay 	Mariann, Helyey Laszlo, 
	Horvath Virgil. Rendezo: A'cs Janos)
	
Orkeny Istvan: Totek (kamaraterem)	 27, 28.
	(Maszlay Istvan, Janisch Eva, Kisfalvi Krisztina, Hegedus Zoltan, 	
	Mihalyfi Balazs. Rendezo: Tasnadi Csaba)

Durrenmatt: Angyal szallt le Babilonba (kamaraterem) 3, 5, 9, 19, 21.
	Az Uj Szinhaz Studiosainak vizsgaeloadasa

Hrabal: Gyonged barbarok (kamaraterem) 30.
	(Derzsi Janos, Dengyel Ivan, Szekely B. Miklos stb.
	 Rendezo: Schlanger Andras)

Brecht-Weill: Koldusopera		  1, 2, 11, 12.
Csokonai: Az ozvegy Karnyone... 4, 7. (kamaraterem)
Molnar Ferenc: Az uvegcipo		  22, 24.
Brecht: Jo embert keresunk		  17.
Madach: Az ember tragediaja	  18.   (Miskolci vendegjatek)
Koncertek:	Masik Janos		   14.
			Lajko Felix			   15.
			 Amadinda			   16.

Az Uj Szinhaz partolo tagjai ezentul a Budapesti Kamaraszinhaz 
eloadasira is rendelhetnek elovetelben jegyeket. 
Informacio: 351-8512,  269-6021/33

*** Tivoli Szinhaz (Budapest, Nagymezo u. 8. 351-6812) ***

Shakespeare: A velencei kalmar	4, 12, 26.
	(Ratoti Zoltan, Laszlo Zsolt, Bozso Peter, Egri Kati. 
	Rendezo: Alfoldi Robert)

Shakespeare: Romeo es Julia		6, 9, 19.
	(Kamaras Ivan, Szabo Viktoria, Egri Kati, Galffi Laszlo, Haas 
	Vander Peter. Rendezo: Ruszt Jozsef)

Kreisler: Lola Blau					24, 25.
	(Udvaros Dorottya. Rendezo: Tordy Geza)

*** Ba'rka (Budapest, Ludovika ter 1. Orczi-kert, 303-6503) ***

__ Szinpad __

Ritter, Dene, Voss		1.
Don Cristobal			8, 9, 18
Diszeloadas			10
Szentivaneji alom		13, 14, 16 (14h)
Tasnadi Csaba: Titanic Vizirevu"	4, 5, 7, 19, 21.

__ Kavezo __

Gyerekprogram (10-16 h) 		3, 17
Filmklub (16h): Jancso: Szerelmem, Elektra - vendeg: a rendezo
Tavaszi Filmunnep:				22-24
Koncertek:	 Mono Zenekar 		6. (21 h)
			Gazdag Tibor, Novak Peter, Cservenak Vilmos 17. (20 h)
			Hajduk Karoly, Horvath Csaba			20. (20h)
Felolvaso est (Harangi Andrea, Ménes Attila, Benedek Szabolcs 	
			muvei)					6. (20 h)


Osszegereblyezte es jo szorakozast kivan: Magyar Katalin

(kerdest. hozzaszolast a magancimemre kuldjetek, mert nem 
olvasom a listat!)

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Anna filmje (Reakciok volt) ( 51 sor )

> ... Lehet, hogy
> "nem illett volna" igy gondolkodnia, es biztos, hogy ez nem az a
> nokep, amelyet a regenyujsagok terjesztenek, de ettol a kuzdelemtol
> lesz erdekes a tortenet, es valos az abrazolas. (Csak a kedelyek
> megnyugtatasa vegett: vegul megtartotta a gyereket. :-)

Lehet, hogy nem erre a listara tartozik, de csak megkerdem: Miert kell a
kedelyeket megnyugtatni??! Mi az illem szerepe egy ilyen helyzetben?
Mitol kell itt felni?! Hiszen ez a valosag!! Csak nem tartunk me'g/ujra
ott, hogy mar csak a tema emlitese is "illetlen", netan bu"n lenne, oszt
a nok vagy illeszkedjenek a "boldog peldas csaladanya" szerepebe ha
torik ha szakad, kerul amibe kerul, vagy ha nem, akkor meg vannak
belyegezve apellata nelkul mint egyeduli bunosok??

Bocs, de ez egyike a keves tema kozul, amiben nem ismerek trefat, es
nemcsak a puszta teny miatt, hogy no vagyok. Es valahogy az, ahogyan
embertarsainkkal banunk, a tagabb ertelemben vett kultura korebe
tartozik.

Udv
Emilia, Stuttgart

Emilianak:

Tobbszori elolvasas utan sem jottem ra az altalad olvasott hirek es a
levelembol idezett resz kozott. Ugyanis amit tolem ideztel, az egeszen mas
dologrol szol, mint a trukkok es az effektusok. 

> -------------------------------------------

Ami pedig a trukkoket es kulonbozo hatasokat illeti, en soha nem mondtam,
hogy egy film az effektusoktol lesz jo vagy nem jo. Ha egy filmben csak
effektusok vannak, az csak olyan, mint egy kivul csillogo, belul rozsdas es
ocska motoru auto. Termeszetesen egy auto erteket is elsosorban a motor
hordozza, es csak azutan kovetkezik a kenyelem, a felszereltseg, a kulso
forma. Viszont egy igazi jo autonak -szerintem- eros a motra is, kenyelmes
is es szep formatervezett is. Minel aramvonalasabb egy auto, annal jobban
kihasznalodik a motor ereje. A kenyelem vagy annak hianya pedig ha rovid
tavon nem is, de egy hosszabb utazasnal mar mindenkeppen erezteti pozitiv
vagy negativ hatasat. Szoval egy jo autoban ezek a tenyezok -sok massal
egyutt- erositik egymast, egyikuk hianya az egesz auto "ertekenek" a
rovasara megy. Ugyanigy van szerintem a filmekkel is: jo kell legyen a
tortenet (mondanivalo, vagy az, amit kozolni, nyujtani akar a film a
nezonek -ugyanis ez a motor), jo kell legyen a forgatokonyv (ez a
"formatervezes": a tortenet, a mondanivalo "aramvonalas" kibontakozasa -ami
alatt azt ertem, hogy az, amit a film el akar mondani, azt a leheto legjobb
modon mondja el), jo kell legyen a rendezes, a szineszek (a motor
"megtervezese", "kivitelezese": a negyutemu, xx loeros stb. motor
megvalositasa), a hang, a kep, a trukkok, az effektek (az auto -es a
hasonlat szerint a film- felszerelesei, kellekei, extrai, egyszoval a
kenyelme). Es nyilvanvalo, hogy ugyanugy, ahogy egy autoban nem eleg, hogy
beepitet CD-lejatszo van es legkondi -attol az auto motra meg lehet kis
teljesitmenyu-, ugyanugy nem eleg csupan az, hogy egy filmeben milyen
csucstechnikat alaklmazta, sot meg az sem, hogy ki rendez, es kik jatszanak
benne (hiszen ketutemu motrot is kulonbozo modokon lehet tervezni). A jo
szineszek, az effektusok es egyeb "kulsosegek" azonban mindenkeppen csak
emelik -es nem potoljak- a film "erteket", de ugyanez ervenyes visszafele
is: a nem jo szineszek, a szukseges kellekek hianya csokkentik -de nem
veszik el- a film erteket. 
Es ha mar az autokat hoztam fel hasonlatnak: szerintem a filmek
kategoriakba osztasa -reszben- hasonlithato az autok osztalyozasahoz.
Vannak terepjarok, versenyautok, sportautok, luxusautok, diplomata autok,
csaladi autok, bevasarlo autok, lakokocsik, stb. Es a kategoriakon belul
van az oriasi valasztek a kulonbozo markak kozott, a markakon belul pedig a
rengeteg tipus kozott. Minden kategorianak megvan a rendeltetese: hogy
milyen utra, milyen celra terveztek. Ennek fuggvenyeben tervezik meg az
egesz autot, ez hatarozza meg a fent felsorolt harom kriterium hangsulyat
es egymashoz valo viszonyat. Es azt, hogy az illeto auto jo-e, az hatarozza
meg, hogy mennyire felel meg a RENDELTETESENEK, mennyire tudja betolteni
azt a funkciot, amire szantak. 
Aki terepen kozlekedik, annak termeszetesen me'g egy kozepes minosegu
terepjaro is jobb, mint egy jo minosegu luxusauto. A terepen valahogy nem
mutat jol a luxusauto. Es ugyanigy megvan, hogy mi elonyosebb autopalyan,
forgalmas varoskozpontban, kirandulaskor, stb. 
A filmekre vonatkoztatva szerintem nem (csak) az a ket kategoria letezik,
hogy muveszfilm es sikerfilm (vagy kommersz film). A "muveszfilmek" sok
kategoriat foglalnak magukba, es ezeken a kategoriakon belul vannak aztan a
tipusok. Es ugyanugy a "sikerfilmek" eseteben is. Ezek a kategoriak kozott
pedig sok a kozos kategoria (es persze vannak nem kozos ketegoriak is).
Eppen ezert en inkabb ugy osztalyoznam a filmeket, hogy filozofiai
mondanivaloju film, lelektani film, szocialis problemakkal foglalkozo film,
dramai film, vigjatek, "szerelmes" film (vagyis amelyek a szerelem, az
ezesek kulonbozo valtozatait mutatjak be), tortenelmi film, termeszetrajz
film, sci-fi, stb. Ezek a "kategoriak" termeszetesen nem mindig ennyire
elhatarolhatok, sok esetben egy film tobb kategoriaba is besorolhato, vagy
legalabbis tobb kategoriabol is van benne egy keves (mint ahogy az autokban
is vannak "hibridek"). 
Viszont az autok hasonlatanal maradva van egy nagyon fontos dolog: MINDEN
autoval lehet haladni. Csak meg kell talalni a legmegfelelobb utat. MINDEN
auto el tud vinni valahova. 
Mi vagyunk az autoban ulok, az auto pedig a film. Latszolag az auto viszi
az embert, mivel az ember ul az autoban es az auto mozog. Valojaban azonban
az ember viszi az autot: az auto arra megy, amerre a sofor vezeti. Akik az
elso velemenyt mondjak, azok az UTASOK. Oket valoban csak viszik: szamukra
az auto a film, a sofor pedig a reklamok es a masok velemenye. Aki azonban
vezetni tud es a kormanynal ul, az minden autoval arra megy, amerre o akar.
De attol, hogy valaki a kormanyhoz ul, me'g nem jelenti azt, hogy vezetni
is tud. Van, akinek jo erzeke van a vezeteshez, van akinek kevesbe. Es van,
aki nem is akar megtanulni vezetni, mert kenyelmesebb utasnak lenni. Csak
ilyenkor vigyaznia kell, hogy jo sofort valasszon. Meg aztan vannak az
"autostoppos" tipusu filmnezok is. 
Viszont az autovezetesnek is megvan az etikaja: ha valaki gyorsabban akar
haladni, mint az elotte levo, akkor megelozi azt, nem pedig hatulrol
belegazol es leloki az uttestrol, amiert "az utjaban allt". Es ha valaki
egy Porcheval elszaguld egy Trabant mellett, nem feltetlenul szukseges
gunyosan mutogatnia visszafele. Meg aztan lehet, hogy a kovetkezo kanyarban
a sancban kot ki. 

-------------------------------

Kellemes Husveti Unnepeket minden Kultura olvasonak. 

szil.

Sziasztok !

Regota jaratom a kulturat tobbnyire szotlanul (lehet hogy most is jobban
tettem volna, ha csendben maradok), am ami itt a vita heveben (es az
artatlan ifjui lelkesedes alcajaban) elhangzik, irasra kesztet. Muszaly
irnom, mivel ez egy nyilvanos hircsoport, es hatha hallani a
kiabalasomat itt a tomegben.
- Eloszor is ne lelkesedjunk a lelkesedesert, mert voltak korok eszmek
es emberek, akikert rohadtul es oszinten tomegek lelkesedtek, am
lelkiismereti szempontbol az u.n. 'erkolcsi muertok szuk retegenek '
igaza lett a hosszu tavon elfogadott. A muertesuk az ugynevezett
abszolut etikabol fakadt, ami ugye tobbek szerint e hasabokon nem is
letezik.  
  Nagyon felhaboritott mikor valaki megrotta a masikat hogy hogy merte
kritizalni a Titanicot, mert mintha kierezte volna a levelebol stb. stb. 
(sajnos nem tudom idezni) Hat ugy merte, hogy leirta a velemenyet.  
Szuper. Mar csak a martens bakancs hianyzik. Ha nem erted a filmet, hat
biztosan egy erzelmi toprongy vagy, mert aki nem erti, az keptelen
felfogni a filmben latott nagyszeruseget szepseget.
Erre kesobb kap egy dicseretet, hogy igen az ifjui hev meg rohanjunk
tisztelni.  
  A lelkesedest tisztelni kell, de a szabad velemennyilvanitast is, meg
az u.n. alapigazsagokat is (pl. embertarsaink tisztelete).es ez utobbiak
azert elsobbseget elveznek.
Szoval azert lehet iranyitani meg a konnyen lelkesedo ifjusagot is, ha
mas nem, az elettapasztalat, vagy az etika vagy esztetika  neveben. Hogy
ez utobbi mi, nagyon szivesen leirom ha valakit egzakt erdekel, mielott
olyan levelet kapok, hogy az esztetika az a 'magukat muertoknek vallott
szuk kor filozofiaja a szepsegrol'  
- masodszor meg mintha arrol folyna a vita hogy a Honda traktor jobb-e
vagy a Saab szemelygepkocsi.
azaz a Titanic vagy a Hetedik pecset. Aki keremszepen ezt a kettot
muveszi szempontbol itt ezeken a lapokon osszehasonlitja, az irjon
inkabb a mokaba. Ha viszont 'Miert tetszett szamomra a Titanic' cimmel
ertekezest ir, szivesen elolvasom. Bar jobb lenne az alt.fan.titanic-ra
az useneten.
Megjegyzem egyebkent hogy a Titanicot haromszor lattam csaladi okokbol
kifolyolag, ugyhogy nagyon kompetens vagyok. 
A velemenyem az, hogy igazi mestermunka volt, de azert nem kovetelem
hogy 'A kazanfuto is megerdemelt volna egy Oscart, ahogy fogta a
szeneslapatot, igy en meg szeneslapatot fogni nem lattam !'
Egyuttal eszembe sem jutott Cameront Fellinivel osszehasonlitani. De pl.
Az Alient, vagy a Predatort barmikor. Vagy Bunuelt es Bergmant
osszehasonlito elemzes kereteben.
Vegul hogy van-e abszolut muveszet? - van, a gyokerek abszolutak, a
valtozas orok. Mint ahogy korok es emberek vannak, amelyek valtoznak
ahogy okosodunk. Es abszolut ertekek es teljesitmenyek is vannak, es
eredetiseg, es abszolut szepseg is van. Bennunk valahol.
(Ha a tema valakit KOMOLYAN erdekel, Zolnay Vilmos : A muveszetek
eredete)
Sajnos a vaknak nem lehet szinekrol beszelni, de ha van olyan
szerencseje hogy a szeme mutheto, hat azt kell tenni. 
Tehat olvasni, nezni, muvelodni kell, hogy olyat is meglassunk ami eddig
rejtve maradt elottunk, es talan nem jutunk el odaig, hogy varosepites
neveben evszazados muemlekeket rombolunk le, abban a hiszemben, hogy az
altalunk felepitendo szebb lesz. 

Udv -Molnar-