Nem kioktatni szeretnelek Benneteket.
Kedves Vonyi, szerinted:>> "a segelyszallitmanyok azokat a toemegeket tap-
laljak, amelyeket az orszag termoeterueletei keptelenek elelmiszerrel el-
latni, tehat valoszinueleg ehenhalnanak a segelyek nelkuel. Igy viszont elet-
ben maradnak, s majd az elelmiszerek mennyisegenek noevekedese maga utan von-
ja a lakossag noevekedeset".
Tudsz emliteni olyan orszagokat, ahol ez igaz? A nemzetkoezi segelyek az
ehinseg +szuentetesere sem elegendoeek, elelmiszer-felhalmozodasrol pedig
csak olyan esetekben beszelhetuenk, mint pl. a szomaliai, ahol valoban
felhalmozodik a segelyek egy resze -a fegyveres bandak kezen. Ehinseget
kizarolag elelem-segellyel tudtom szerint eddig sehol nem sikeruelt +oldani.
A lakossag noevekedeset pedig sokkal inkabb a foganzas-gatlas hianyanak
"koeszoenhetjuek". Az erintett orszagok termoeterueletei sokkal nagyobb
elelmiszer-mennyiseg +termelesere lennenek elegendoeek (legalabbis az
esetek toebbsegeben), a hiba a technologiak fejletlensegeben, ill. a
tarsadalmi-kulturalis viszonyokban (foekent a haborukra gondolok) rejlik.
Erre a 3. idezetnel meg visszaterek.
>>  "A segelyszallitmanyokat a nyugati termeloek altal aloeallitott felesleg
felvasarlasaval allitjak oessze. Ez a felesleg as termeloenek profitot
jelent, amiboel +veheti koevetkezoe autojat, masik hazat, 1etemre
jarat6ja gyereket, stb."
A felesleg felvasarlasa 1993-ban 7 milliard ECU-be keruelt csak a gabona-
szektorban, ez az EU (akkor meg inkabb EGK) mezoegazdasagi koeltsegvetesenek
20% volt. Azonkivuel a felvasarlasi arak alacsonyabbak a piaciaknal, tehat
a termeloeknek sem olyan nagy biznisz ez, ezert probalkoztak + pl. export-
tamogatassal, de ennek viszont a vasarlo orszag termeloei nem oeruelnek.
A legkisebb rossznak a termeles visszafogasa tuent, ezt pedig egy roevid
atmeneti idoeszak utan koetelezoe ervennyel be is vezettek, ez gabonak
eseteben a termoeteruelet 15-18%-kal toertenoe csoekkenteset jelentette,
most 3%-kal kisebb az iden. Mas termenyek eseten is hasonlo a helyzet,
az adott kvotanal toebbet termeloeket annyira szigoruan buentetik, (es
ellenoerzik), hogy nem erdemes ilyesmivel probalkozni. Azonkivuel felte-
telezed, hogy minden termeloenek jol joen egy harmadik vilagba iranyulo
segely. Ez igaz lehetne -a fentiek nelkuel- gabonara, husra es meg nehany
dologra. De mi van azokkal, akik mondjuk malnat, foeldiepret, tojast,
joghurtot stb. termelnek, tehat olyasfelet, ami nem igazan alkalmas
segelynek? Oek kimaradnak a jobol?
>>   "Az ENSZ koeltsegveteset azon nyugati 6almak dobjak oessze, akiknel a
felesleg keletkezik. Igy a harmadik vilagnak szant penz jelentoes resze
visszaforgatodik a fejlett orszagok gazdasagaba."
Itt inkabb beszeljuenk konkretan a FAO-rol, hioszen foekent oe az
illetekes. Koeltsegveteset a tagallamok (1-2 eve 160 volt, tehat nem
csak nyugati allamok) a brutto nemzeti joevedelem alapjan adjak oessze.
A lenyeg az, hogy ennek az oesszegnek (1992-93as koeltsegvetesi evben
645 600 600 US$) csak igen kis hanyada az, ami direkt segelyezesre for-
ditodik. Doentoe toebbsege olyan fejlesztesi programokra koeltik, melyben
az illetoe orszag biztositja a technikai hatteret es a szemelyi
felteteleket (eltekintve termeszetesen az oktatoi-vezetoei gardatol),ha
ezek hianyosak, akkor pedig mas fejloedoe orszagokbol probaljak eloeszoer
potolni, eloesegitendoe az 1mas koezoetti kooperaciot. A FAO sokkal in-
kabb ezen programok kidolgozoja, mint vegrehajtoja.
>>   "A termeloeknek erdeke az, hogy a harmadik vilag ehezzen. Ez egy
jelentoes reteg joletet eredmenyezi, ez pedig minden kormanynak
szavazatokat jelent a koevetkezoe valasztasokon."
  A termeloenek az az erdeke, hogy amit +termel, azt el tudja adni. Az
ehezoe orszagok szegenyek, s mint ilyenek, nem igazan tudnak elelmiszert
vasarolni. Abban az esetben nem eheznenek. A segely-szallitmanyok nem
jelentenek +oldast a tultermelesre. A szeles tarsadalmi reteg, amely a
mezoegazdasagbol el (nem ertek a gyogyszer-iparhoz, mint a masik erdekelt
szektorhoz, ami szoba joehet, a takaro-szoevoekhoez plane nem), az USA-ban
2% alatt, Ny-Europaban kb. 5% koeruel van, de csak toeredekuek erintett a
kerdesben.
>>   "A harmadik vilagnak szaporodnia, koevetkezeskepp eheznie kell ahhoz,
hogy a fejlett nyugaton biztositani lehessen a magas eletszinvonalat."
  A harmadik vilagnak szeles es fizetoekepes piacca kell valnia, olyan
gazdasaggal amely nem jelent konkurrenciat nyugati (es egyeb)
versenytarsainak; amely olcso munkaeroet es koennyen befolyasol6o,
massziv keresletet biztosit akar arra, amit a kuelfoeldi cegek helyben,
akar arra, amit masutt termel(tet)nek +. Ez nem csak az ehezoe, ill.
fejloedoe orszagokra igaz. Mellesleg.

Elnezest a szofosasert.

                       H. Zoltan

Al Gore konyvet nem olvastam, az Izmaelt viszont igen. Sajnos, maga
a konyv nincs meg nekem, ugyhogy csak emlekezetbol citalom.
  Az Izmael fo temaja a tulnepesedes. Kezdi ott, hogy az ember tullepte azt
a keretet, amelyet az evolucio az ember szamara, mint foelmlosnek
biztositott. A gyujtogetes es a sajat fogyasztasra torteno vadaszattal
me'g nincs gond. Azonban reszben a vadaszat, de az allattenyesztes  es
novenytermeles meg kulonosen a termeszetes keretek tullepeset jelentik.

  Kiirtom azokat az allatokat, amelyek taplalkozasi konkurenseim, azaz pl.
ugyanazt a finom nyulhust stb eszik mint en. Nem mindet, peldaul a diszno
kell, mert azt megehetem.
  Az allattenyesztes azt jelenti, hogy egy adott teruletrol kiszoritok
mas fajtakat, hogy a taplalekomul szolgalo allatbol tobbet ehessek meg.
  Kiszoritom azokat a novenyeket, amelyeket en nem eszek meg es amelyeket
az altalam fogyasztott allatok nem esznek meg.
  Ez meg fokozhato.  Izmael szerint az egesz Foldet, annak
bioszferajat az emberi taplalkozas szolgalataba akarjuk allitani, ami
csak bizonyos ideig folytathato. A nepesseget korlatozni kell.

  Ne gondoljuk azt, hogy a nepessseg novekedesenek fo tenyezoje a
"Szaporodjatok es sokasodjatok, toltsetek be a foldet" bibliai parancs.
Az isteni rendelesekbol ez az egyetlen, amit az ember maradektalanul
betartott. Ugyhogy nyugodtan gondolhatjuk, nem az isteni parancsra
hallgatva tette mindezt, szaporodott el ennyire.

  Miert olyan nagy a nepszaporulat a szegeny orszagokban? Nem azert, mert
felelotlenek, meggondolatlanok, semmivel sem torodok a szulok. Hanem
mert ez  szamukra elonyos. Ahol nem, ott orommel
fogadjak a gazdagok szuletesszabalyozasban nyujtott segitseget.

  Miert kell sok gyerek? Mert kell a munkaskez. Vizet kell hordani,
rozset kell gyujteni, stb., a gyerekek ebben, a letfenntartashoz feltetlen
szukseges dolgokban nagyon kellenek. Amennyit megesznek, annal
sokkal tobbet hoznak a hazhoz. Tovabba ha a szulok megoregszenek,
a gyerekek gondoskodnak roluk, minel tobben vannak, annal biztosabb
az oregseg.
  Nem kell sokat az iskolaztatassal torodniuk, a gyerekek kepzese nem
jelent terheket. Nem kell kulonorakra jaratni oket, iskolaba se fontos.
Ruha, cipo se nagyon kell nekik, egyebrol nem is beszelve. Ilyen
korulmenyek kozott furcsa lenne, ha nem lenne mindenutt 5-10 gyerek,
kinek mennyi sikerul. Bizony nem a bolcs kadi, a pap szabja meg, hany
gyerek legyen, hanem a szukseg.

  Hol vetkesek ebben a gazdagok? Nem abban, hogy oltoanyagokat kuldenek,
es ezzel a megszuletett gyermekek tobbsege eletben is marad. Ehhez a
csaladok nagyon gyorsan alkalmazkodhatnanak, mert ahova az oltoanyagok
erkeznek, ugyanoda a fogamzasgatlo eszkozok is eljuthatnak. Abban viszont
a gazdagok a vetkesek, hogy a szegenyebbeket meg szegenyebbekke teszik es
ezzel rakenyszeritik oket a fenti sokgyermekes eletformara.

  Mert a vilaggazdasag jelenlegi leosztasa szerint a nagyon szegenyek
meg szegenyebbek lesznek. Az okosan kimodolt rendszer, Vilagbank,
Valutaalap szerint az altaluk fizetett kamat stb miatt nemhogy kapnanak,
hanem inkabb ok adnak. Igy kell a gazdag USA-nak, Europanak, az utobbiak
ra vannak arra szorulva, amit a nyomorgoktol me'g ki lehet zsigerelni. Tovabba,
ahogy irtatok, az amerikai gazdagsagot lathatjak a kepernyorol. Az ottani
gazdagok ezt az eletformat kovetik. Ugyhogy a szegenyek ketszeresen is
szegenyednek, hala a fejlett orszagok kozremukodesenek.
  Mit tesznek novekvo szegenysegukben? Sok gyereket szulnek. Meg irtjak az
erdoket, ahogy csak
tudjak, me'g inkabb tonkreteszik kornyezetuket. Ezaltal me'g kilatastalanabb
helyzetbe kerulnek.

  A nepessegrobbanas megallitasaban az alapveto kerdes a gyermekekhez
valo viszony. Ezt vizsgalva lehet a folyamat dinamikajat igazabol megerteni
es befolyasolni. Errol legkozelebb.

   Udv Laszlo

Kedves VITAzok,

A minap olvastam a humanizmus egy altalam eddig tevesen ertekelt olvasa-
tat. Az elemzes arrol beszelt, hogy mennyire embertelen, emberellenes az
a felfogas, amely kulonbozo utakat jelol ki az ember szamara, megszab olyan
cselekedeteket, amelyek az embert kimozditjak allapotabol es esetenkent
a megszokott eletviteletol valami modon, mondjuk aszkezissel.
  Elgondolkodtatonak tartom ezt (talan akad, aki csipobol valaszol nekem),
mert szerintem a humanizmus nem jelenti annak az allapotnak az elfogada-
sat, amely adott pillanatban jellemzi az embert. Ha mindenben az ember
a mertek, akkor ez nehezebb feladatot allit az ember ele, mintha a mindenben
en vagyok a mertek elvet kene megvalositania, vagyis ott tartunk, az aszke-
zisnel?
  Azert van ez, mert az emberek egy resze rendelkezik bizonyos (nevezzuk igy)
adottsagokkal, esellyel arra nezve, hogy az eletet a tobbieknek juto
nehezsegeknel nem kevesebb de nem is tobb elviselese es lekuzdese aran elje le.
Kezenfekvo lenne valamifele extra kepesseget hozni peldanak, de egyuttal felre-
vezeto is lenne. Nem arra gondolok, hogy valami parafafenomen a TV elott ulve a
szobaban, csupan akarata segitsegevel el tudja kesziteni a konyhaban a kavejat,
aztan megint csak parafenomenileg talcara rakva szervirozza maganak, nehogy
kedvenc musorabol egyetlen pillanatot is elveszitsen...
 Szoval jobb pelda erre mondjuk az egeszseg. Lehetne mondani meg a csaladi
hatteret is, de inkabb az ellenpeldaval probalom bemutatni. Ha valakinek
nincsen hallasa, az elol, elvileg nem elzart a zene vilaga. Annak, akinek
merevek az ujjai, a keze ugyetlen, mondjuk nem lesz soha zongorista vagy
hegedumuvesz (vagy harfas :-) ), de lehet zenesz ettol meg. Itt jol latszik,
hogy az az elso pillantasra nyilvanvalo hianyossag, ami lehetetlenne tesz
valamit egy ember szamara, nem mast jelent, mint annak elrendelt voltat, hogy
mit tehet. Lehet, hogy ebben sincs igazam, de ugy gondolom, hogy akiben
nincsen elegendo empatia es pszichologiai erzek, az ne akarjon mindenaron
pszichologussa valni, mert ezeket megszereznie sokkal nehezebb, mint vegig-
jarni egy egyetemet, sot, talan sohasem fog sikerulni es sohasem valik majd
nemhogy jo, de semmilyen orvossa sem. Ekkor mindenkeppen keresnie kell v.mi
mast - persze nem biztos, hogy ezt belatja, vagy zavarna ha belatna.
  Egyszoval nem az motivalja az embert, hogy mit nem tehet, hanem valami mas.
Amig barmi van, ami lehetove teszi szamara az elorejutast meg egy rosszul
valasztott iranyba is (es emiatt o nem tudja, hogy rossz iranyba megy),
addig nem megkerdojelezheto, hogy ez az irany jo-e. Vagy megis?
  Vagyis mi van akkor, ha semmi nem all utunkban, semmi sem tunik lehetetlennek
vagy kerulendonek? Akkor merre kell mennunk?
  Vagy ez a kerdes fol sem merul?

  Eddig en ugy gondoltam, hogy a humanizmus pontosan azt jelenti, hogy
az ember a kozeppont, tehat olyan indittatas ez, amely a masik ember fele
forditja az egyent. Ez akkor ertheto meg, ha peldaul a szeretetet nem
felenk iranyulo, hanem felolunk arado dolognak tekintjuk (es mas viszonyu-
lasokat is: elozekenyseg, tolerancia, stb.). Ez viszont ugyan semmifele
akadalyba nem utkozik, ellenben nem velunkszuletett adottsag, bar talan az,
csak eppen elmulik a gyerekkorral. Vagyis van kimondottan determinalo jellegu
kepesseg, ami iranyt ad egy-egy esetben annak, aki birtokolja, tovabba van
amikor ilyen kiugro kepesseg egyatalan nincs, viszont sok gat van, ami eleve
kizar bizonyos iranyveteli lehetosegeket, vagy azokat befolyasolja, es van
egy egeszen mas kategoria, ami nem ilyen modon illeszkedik az eletunkbe.
 Nem tudjuk nyakoncsipni, mert eletunkre nem azzal van hatassal, hogy
barmi modon iranyt adjon annak. Megcsak nem is kezdhetunk vele semmit,
nem hivatkozhatunk arra, hogy amiatt (esetleg hianyatol fogva) tettunk vagy nem
tettunk valamit.
   De mi ez?
 Azt gondolom pontosan az, amire az aszkezissel vagy a vegetarianizmussal,
meditacioval vagy filozofiaval torekednek az emberek regen. Vagyis amikor
nem csak rendelt palyankon haladunk, vagy a lehetetlen korlatai kozott
igyekszunk elore, nem amikor magunkat legyozve es a hurt pattanasig feszitve
igyekszunk elerni valamit, megszerezni, megtartani, hanem amikor olyan
kerdeseket keresunk, amelyre egyetlen valasz adhato, de AZ megis mindenre
valasz, olyan problemakat oldunk meg, amelyek minden problemanak a megoldasat
kivanjak meg, mikor vegre megoldjuk oket.

 Ezert gondolom, hogy a humanizmus igenis az, amikor az ember olyan utat
jar, ami talan embertelennek tetszik, alkalomadtan meg ertelmetlennek is,
de a tobbi ember szamara (noha lehet, hogy nem ertik) csak jot jelent.
                                                                   Olorin

u.i.: sokat tortem a fejem egyeb idevago kerdeseken, de csak akkor jovok
elo azokkal, ha ez vegkepp erthetetlen volt.

Kedves Gabor!
 A segelyezesrol ezt is irtad:
> Amivel nem ertek egyet, az a beallitas, miszerint a
>nyugati vilag gazdasagi elonyoket huzna a segelyekbol.  Ez egy okonomiai tev-
>egyenlet.  Ha mi innen elviszunk valamit oda, azzal mi szegenyebbek leszunk.
>Punktum.  Energiat, nyersanyagot, idot, stb forditunk az elajandekozott javak
>eloallitasara.  Mindezt masra is fordithatnank, sajat celjaink hamarabbi
>eleresere.  Ha a segelyek eloallitasanak finanszirozasa a mi adonkbol tortenik
,
>sokkal tobb megy ki a zsebunkbol igy, mint ami esetleg bejonne az eloallitassa
l
>kapcsolatos foglalkozas folytan.  Amit Te mondasz, az vegsosoron azt jelenti,
>hogy minel tobbet szorunk szanaszet, annal gazdagabba valunk a processzus
>reven
>ami ugye furcsa gazdasagi szerkezetre utal.

  Pont ez a baj, torz a gazdasag szerkezete. Nagyon sok szempontbol. Igazad
van, racionalisan a segely egy kiadas, bevetel nincs, tehat veszteseg. De
ha a gazdasag anomaliaktol nyomoritott, akar a segely adasa paradox modon
stabilizalo hatasu.
  Foleg a mezogazdasag attekinthetetlen keresztbe tamogatasa  vezet
furcsa jelensegekhez. Mondjuk olyanokhoz, hogy a tehentejbol tejpor lesz.
Tehat nem a boci kapja, henem poritjak. Utana raktarozzak, utaztatjak, stb.
Azutan kiderul, nem kell senkinek. Nincs vele mit tenni, borjutapszert
csinalnak belole.
  Az eszszerutlen, agyonbonyolitott tamogatasi rendszerek tultermeleshez
vezetnek. A keszletezok szamara megvalto a szegeny orszagok nyomora. A sok
felesleget oda lehet adni, mint nemeslelkuen atnyujtott segelyt. Politikailag
is jol hangzik, a valasztopolgarok is lenyelik, ugyhogy a rendszer tovabb
eltetheto. A segelyezett orszagok a felesleget felveszik es meg halasak
is lehetnek a nagylelkusegert. A feher ember gondol rajuk.

       Udv Laszlo