HI tudosok,

Koszonom az eszreveteleket amiket kaptam multkori levelemre. A feny
sebesseget nem all szandekomban megkerdojelezni es felhivtak a
figyelmememt arra is hogy mas fix pont is van (elektron toltese stb)
amit erdemes lenne vegiggondol(ni)nom. Engem az erdekel hogy miert
fix pontok ezek. Miert c a feny sebessege. Arrol is kaptam eszrevetelt
hogy az eretmnek kerdesek alapoztak meg a 20 szazadi fizikat, de nem
kell ezeket a kerdeseket ujra felvetni. 

Sugallni is akartam valamit, ami akkor jutott eszembe mikor elolvastam
a folytatasos relativitas elmelet eloadast. A kulcsszo az anyag (energia,
vilagegyetem ) evolucioja. Ez az a szo ( gondolat ) ami nem hagyott
nyugodni, es mintha korvonalazodni akarna valami ami megmagyarazhatna
jelenlegi vilagunk szerkezetet tulajdonsagait, es a fix pontok letet.

Az ismert evolucios folyamatok mind a biologiara vonatkoznak, a
kornyezethez nem alkalmazkodo egyedek kiselejtezodnek. Ezt
megvizsgalva talalunk egy okot (kek virag) es egy kovetkezmeny csak a
kek pillangok nem esnek zsakmanyul. Mi lehet a feny szempontjabol az a
rendezo elv ami megakadalyozza azt hogy nem c sebessegu feny is
legyen.  En az anyag evolucijaban velem ezt felfedezni, de itt sokkal
"kemenyeebb" torvenyrek uralkodnak mint a biologiaban. Amit meg
"sugallni" szeretnek az az hogy a kerdes az osrobbanasig vezetheto
vissza. Akkor keletkezett az a rendezo elv ami determinalja a kialakult
vilag szerkezetet.  A rendezo elv nem homalyos celzas itt hanem egy
kezzel foghato valami ezen gondolkodom most, es meg egy kerdest tennek
fel, hogy az osrobbanas energiajanak hany szazaleka valhatott anyagga ?
Amit most is ismerunk az anyag evolucojabol az az osrobbanas utani
allapot, valyon megfelelhetnek e az aranyok az energia (kb) olyan
mertekben alakult at anyagga amilyen mertekben a kesobbi hidrogen a
tobbi elemme a kulonbozo kozmikus folyamatok soran. Ha feltetelezzuk
hogy az arany ugyanolyan, akkor jelenlegi vilagunk energia tartalma
a keletkezett anyaghoz kepest elenyeszo (par szazalek). 

Ha ez is megall akkor az anyag suru energia tengerben uszik a terben
ritka anyagbuborekokkent.  A rendezo elv pedig nem mas mint az energia
tenger ami nem enged meg c folotti sebesseget. Ha gyorsabban haladna
akkora energiaja lenne ami osszehasonlithato a kornyezo energia tenger
energiajaval es "feladva" anyagi voltat beleolvadna.De c nel lassabban
miert ne haladhatna.  Erre a foton anyagi merete magyarazat,
alacsonyabb sebessegnel nem lenne annyi energiaja (mozgasi) ami fenn
tudna tartani anyagi mivoltat, kolcsohatasba tud lepni a kornyezo
energiatengerrel, van ra "ideje", vagy mit tudom mije. Innen mar
fantazia, de lehet hogy a csernakov sugarzas reszletesebb ismerete
megvilagitana a problemat.  Kiforditani sarkaibol a vilagot nem
kotellel szandekozom, hanem annak megismeresevel, megfejtesevel, ehhez
keresek tarsakat itt a tudomanyban.

A kritikakat szivesen fogadom, nem sertodok meg semmin, de ha egyetert
valaki valamivel a fentiek kozul kerem ne tartsa vissza o sem a
gondolatait. 

Eretnek udvozlettel
                             Szucs Sandor Gyozo
                  alias    Sgyozokukacelenderponthu

U.i.Mas magan jellegu kerdes. 
Tudja e valaki hogy mit jelent a fotoizomeria jelenseg, az aspergilus
flavus parasitikus gomba altal termelt aflatoxin  A, B, vagy C nevu
anyagrol olvastam es nem tudom hogy miert befolyasolja ez a mergezo
hatasat. Ha van kemikus a vonalban kerem roviden irja meg maganban.
kosz    

Probaltam Takacs Ferinek irni, de a
  -rol visszajon a level.
Kerlek Feri irj egy a-mailt nekem.
Nem arulok el nagy titkot, hogy mar megint nem OK amiket irtal.

udv,

Pista

George Gamow a "Mr. Thompkins kalandjai a fizikaval" cimu konyveben azon
spekulalt, hogy milyen lenne a vilag, hogyha a feny sebesseget a mindennapi
eletunkben szokasos sebessegek megkozelitenek. Az elet valoban nagyon
erdekes lenne a relativisztikus sebessegek tartomanyaban. 

(Jut is eszembe: mi a konyv cime angolul??)

 -- Gabor

Gabor! Hat hogy ne lenne a teknos tojasanak sargaja!?! Tojas - tojas, csak
az egyikbol kiccsibe, a masikbol pedig teknococske kel ki.

Sajnos Gabor en nem tudok a kerdesedre valaszolni. Volt itt kozottunk 
valaki, aki Del-Afrikabol adott az allatos kerdeseinkre szakerto valaszokat.
Gyorssegelykent talan megprobalhatnal beugrani egy kisallatkereskedesbe 
es ott megkerdezni.
En egyrol tudok, ami a Margit utca elejen van (remelem meg ott van, mar 
jo ideje nem jartam arrafele), a konyvesbolt utan az elso sarkon. A 
Margit utca a Margit hid folytatasaban a budai oldalon egyenesen indul 
folfele a dombra (jobb kez felol elhagyod a Bem mozit, ami a Torok utca, 
Margit utca es Martirok utja sarkan van).
A cimed alapnan ugyan United States vagy, de talan csak a cimed alapjan.
Sajnos itt en nem lattam hasonlo boltot, raadasul bealkonyodna, mire 
franciaul elmagyaraznam, hogy pontosan mirol is van szo...

Olah Sanyi

On 21 Apr 98 at 3:07,  irta a TUDOMANY #399-ben:
> Mi lenne a kovetkezmenye ha a feny
> sebessege nem lenne allando. Pl 60 km/ora
> lenne? Mi lenne az ikerparadoxonnal?

George Gamow irt errol egy konyvecsket, Mr. Thompson kalandjai
-  ... meg még valami van a cimeben, nem emlekszem, kellemes
olvasmany lehetne ujra, a szerzo alapjan biztos megtalalod a
konyvtarban. Rovid kis kalandok soran atveszi a termodinamikat, a
relativitaselmeletet, meg mittomenmar milyen egyeb teruleteit az
akkori (1950? 1960?) ismeretek szerint. Van egy olyan resze,
ahol leirja, hogy mi lenne, ha a feny sebessege a _postavonat_
sebessegevel lenne egyenlo.

FishEn              [Hal-I]

dada

> Felado :  

> Haat, kedves Varga Joska, jo sokat kellett itt gyomoszolnod ezt a temat,
> mire nekem leesett a propeller szele'tol a tantusz. :)) 

De legalabb leesett! Gratulalok! 

> Es ez volt igazan a
> nyeremeny, nem a felajanlott x$.

Az ajanlatom tovabbra is tartom, akar vegtelen a dollar (mint ahogy
lentebb irod), akar veges, akar idealis a helyzet, akar Valosag Nagybacsi. 

>> Es ha nincs semmilyen szelmalom? Csak egy darab szelkerek, amely propeller
>> uzemmodban mukodik?
> Ez az. Erre nem gondoltam (nem gondoltam elegge at). 
[...]
> A ketyere gyorsulni fog, vagyis ebben az idealis esetben nincs felso
> sebessegkorlat!!! 

Biztos vagy benne? Eddig pont az ellenkezojet eroltetted! 

> (= vegtelen dollar :)))) )

Milyen kar, hogy x a _szel_ sebessege volt, nem a jarmue. ;))))))))))

> legyen a hajtomunek h hatasfoka (pl h=0.9, ami realis), 

En inkabb hasrautesszerunek mondanam. 
Tessek nyomozni, kulonben nem lesz dij! 

>> Mar tisztaztuk, hogy ha van oldaliranyu komponense a szelnek, akkor nincs
>> sebessegkorlat. Meg legcsavar sem kell, eleg egy vitorla.
> Ezt csak szembeszellel tisztaztatok 

Az nem lett kihasznalva. 

> (bar bizonyitas nem volt), 

Szerintem volt. De mindegy, mert _hazi_feladat_. 

> Az orokmozgo-dologgal be lehet latni, hogy vitorlaval sem
> lehet hatszelben elerni azt, hogy a sebessegunk szeliranyu komponense (!!)
> felulmulja a szelsebesseget!! 
[...]
> Ezt olyan peldan is lehet lattatni, mint pl. egy 100 km/o sebesseggel meno
> sima oldalu vonat mellett fut egy kiskocsi, ami surlodhat a vonat
> oldalahoz. Igy a max sebessege = a vonateval, de ha a sajat kerekerol
> teljesitmenyt veszek le, es azt atviszem a vonathoz nyomott dorzskerekre,
> ami joval lassabban forog, mehet a kiskocsi a vonatnal gyorsabban is.
> (Levegoben a dorzskerek megfelel a propellernek)
> Ebben a peldaban a vitorla megfelel egy, a vonatbol merolegesen kinyujtott

Mas szoget nem tudsz elkepzelni? 

> hosszu, merev rudhoz valo (surlodasmentes) kapcsolatnak, amikor a kiskocsi
> menetiranya elter a vonatetol. V=v/cos(alfa), ahol V a kiskocsi seb, v a
> vonat seb, alfa a kiskocsi iranyelterese a vonatetol. Ha alfa-->90fok,
> akkor V-->vegtelen.

Nehany tovabbi megfontolast erdemlo kerdes: 

A propeller tenyleg ugyanugy kezelheto, mint pl. a dorzskerek? A hatasfoka
nem romlik az altal, hogy kenytelen megbolygatni a levegot? 

Mik a korlatok a valo vilagban? 

Mi a valasz az eredeti kerdesre? 
(Szembeszelben ($40), vagy hatszelben gyorsabb a szelauto?)

Mik a korlatok mozgo alkatresz nelkuli jarmu (pl. jegvitorlas) eseten? 


Udv, 

Varga Joska

On Mon, 20 Apr 1998  wrote:

>> Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol) irta:
> 
>> Vilagos, hogy vakuumban a repulogep nem megy, nadehogy egy golflabda
>> TAVOLABB repuljon levegoben, mint a kozegellenallastol mentes vakuumban,
>> nehezen veszi be a gyomrom... Mit szoltok hozza?             Udv///Laci
> 
> Ha arra gondolsz, hogy milyen messzire repulne egy azonos [kis]
> sebesseggel a harmadik emeleti ablakbol elhajitott papirgalacsin, es az
> ugyanakkora papirbol keszitett jatekrepulo, akkor mar nem olyan
> meglepo, hogy a golflabda levegoben messzebb szallhat. A golflabdat
> lehet porgetve utni, es a porges miatt felhajtoero keletkezhet rajta,
> hasonloan, mint ahogy a tobbi labdajatekban is alkalmazzak a porgetest.
> 
> Udv, Peter.

Izeee.
Mondjuk a vakuum-levego modell hasonlit a levego-viz modellre.
(kozegellenallas szempontbol) Eldobunk egy (akarmilyen) labdat a vizben:
azonnal lelassul, esetleg porog-forog, nem szamit, meredeken "zuhanni" kezd.
Ehhez kepest a levegoben nyiiiiiiiiiiiii.. es mar nem nem is latod a lasztit.

Eldobod az objektumot levegoben: nyii...
Ehhez kepest a vakuumban meg inkabb nyiiiii...!!
(Tehat en sem ertem, miert menne messzebb "suru" levegoben)

A felhajto-ero gomb formatumnal szamit valamit???
A porgetes okozta ~~ annyira pici, hogy nagyon. Egyebkent a golflabda porgese
nem adhat lenyeges felhajtoerot, ez az uto alakjabol trivi.

        _-____________________________________________________________
    >>>  Udv: Csaba    /   <<<

>> Kicsit komolyabban: merheto valahogyan a fenysebesseg allandosaga kozmikus
>> meretekben ? Vagy eppen ellenkezoleg, foldi korulmenyek kozott ?

Horvath Pista irta valaszul:
< Ezt az utolso kerdest nem ertem. A Michelson-Morley eppen ilyen.
< Nem jo?

Foldi fenyforrasra gondoltam. A Michelson-Morley (ha jol tudom) "kivulrol"
erkezo fennyel dolgozik.

< Kozmikus meretekben a kettoscsillagok a jo peldak. Tesek belegondolni
< mekkora kuszasagot latnank, ha a csillag sajat sebessege hozzaadodna a feny
< sebessegehez. Mondjuk, ha a sebessege csak + - 30 km/s-et valtozik a
< keringes soran, es kb 1000 fenyevre van, akkor egy-masfel honapot siethet
< a fenye vagy eppen keshet. 

Egy nagyon felenk es batortalan kerdes: ha igy lenne azt mibol vennenk eszre ?

Lukacsovich Tamas.

Sziasztok!

> > Kerlek nezd el a laikusnak, ha hulyeseget irok.
> > Mi van, ha a foldhoz rogzitett koordinatarendszer nem mozdul, hanem minden
> > egyeb mozog ebben a koordinatarendszerben ?
> > Szoval a kerdes, hogy nem lehet e a fold helyzete abszolut az Universumban
> A mechanika szerint a Fold nem kituntetett, sot kifejezetten specialis
> rendszer, ha a feny megis eppen ezt tuntetne ki, akkor ez igen nagy
> ellentmondas lenne, hiszen termeszet csak egy van, fizika is, annak
(bocs vagtam egy parat)

Egy kerdes: nem vegeztek meg el a MM kiserletet pl. urallomason,
muholdon, vagy akarmi olyan rendszeren, ami a Foldhoz kepest
eleg gyorsan mozog? Ha ott is mukodik, akkor marad a relativitas. :)
Udv,
gereble.

-----== Posted via Deja News, The Leader in Internet Discussion ==-----
http://www.dejanews.com/   Now offering spam-free web-based newsreading