Kedves (Bo~ro~cz) Jo'zsef!

Elo"szo~r is leszo~gezem, hogy amit most i'rok, csak elme'leti ko~zgazda'szokra
vonatkozik. U~zemgazda'szoknak kamatsza'mi'ta'sna'l e's bizonyos statisztikai
ismeretekne'l to~bbre ritka'n van szu~kse'ge. Vannak persze olyan gyakorlati 
teru~letek, pl. a to"zsdei elemze's, ahol nagyon komoly matematikai ismeretek
kellenek.

Ma'sodszor: Nyilva'n nem vagyok elfogulatlan, mert nem csina'lhatna'm, amit
csina'lok, ha a modern ko~zgazdasa'gtan nyelve nem matematikai lenne.
Ido"nke'nt e'pp az a bajom, hogy nem ele'gge' az.

De az e'n szeme'lyes e'rze'seimto"l teljesen fu~ggetlenu~l: a modern
gazdasa'gtant matematikai eszko~zo~kkel szoka's lei'rni. Ez a(z ideolo'giai)
tartalomto'l teljesen fu~ggetlen: a neokeynesia'nusokto'l az u'jklasszikusokig,
marxista'kat is belee'rtve, teljes terme'szetesse'ggel ezt haszna'lja'k.
Biztos el lehetne ugyanazt matematika ne'lku~l is mondani, a jobbak meg is
teszik, csak az u'gy nem annyira egye'rtelmu", a'ttekintheto". E's nem csak a
kommunika'cio', de a kutata's szempontja'bo'l is gyakran a matematikai jobb
nyelv. Az, hogy a terme'kek ira'nti keresletet bizonyos olyan te'nyezo"kkel
magyara'zzuk, mint a terme'k a'ra, a gazdasa'gtan egy olyan a'lli'ta'sa, amit
ele'g sze'les ko~ru" gyakorlati tapasztalat ta'maszt ala', l. pl. a
ku~lo~nbo~zo" kia'rusi'ta'sokat. A tanko~nyvben szereplo" keresleti go~rbe
szemle'lteto" eszko~z; alakja empirikus ke'rde's. Megleheto"sen sze'les ko~rben
elfogadott, hogy az a'rban monoton cso~kken a legto~bb terme'k kereslete, amire
adhato' plauzibilis magyara'zat, e's ami o~sszhangban van a mindennapi
tapasztalattal. Vannak terme'kek, amiknek az a jellemzo"je, hogy a keresleti
go~rbe'je nem ilyen, pl. a luxus-cikkeke' (egy tartoma'nyban mine'l dra'ga'bb,
anna'l jobban no" a kereslet). Pont ez az e'rdekes bennu~k, ez teszi o"ket
luxus-terme'kke'. Ez teha't egy vizsga'lando', empirikusan eldo~ntheto"
ke'rde's, aminek nagyon fontos ko~vetkezme'nyei vannak pl. a ko~vetendo"
a'rpolitika szempontja'bo'l. Nem la'tok ebben semmi ideolo'gikust e's
a'tpolitiza'ltat, o~ru~lne'k, ha elmondana'd, hol itt a csu'sztata'ssorozat.

A matematika ugyanu'gy csak egy nyelv a ko~zgazda'szok sza'ma'ra, mint a magyar
vagy angol, le'nyege'ben ideolo'giai tartalom ne'lku~l. Ugyanu'gy
ta'rgyalhato'k segi'tse'ge'vel mora'lis e's politikai ke'rde'sek, mint a
va'llalati profit maximaliza'la'sa. Egy nagy elo"nye van: logikus
gondolkoda'sra ke'nyszeri't, ko~nnyebb e'szrevenni, ha rossz a gondolatmenet. A
tapasztalat azt mutatja, hogy a matematika egye'rtelmu"se'ge ko~vetkezte'ben
sok ke'rde's ta'rgyala'sa'ra alkalmasabb nyelv, mint egy
ke'te'rtelmu"se'gekkel, pontatlansa'gokkal szu~kse'gszeru"en terhelt
(ko~z)nyelv.

Nem tartom nehezebbnek a matematika elsaja'ti'ta'sa't, mint ba'rmi ma'st. Nekem
a matematikai lei'ra's sokszor egyszeru"bb e's vila'gosabb, mint a szo~veges.
Empirikus tapasztalatom, hogy nem minden e'rtelmes dia'k van ezzel i'gy. Az is
empirikus tapasztalat, hogy azokat az e'rtelmes ko~zgazda'szhallgato'kat, akik
nem jo'k matekbo'l, politikai gazdasa'gtan, gazdasa'gto~rte'net,
o~sszehasonli'to' gazdasa'gtan vagy fejlo"de'sgazdasa'gtan fele' terelik.
Ele'g ero"s nyoma'ssal, a dia'kok e'rdeke'ben. Megfelelo" matematikai ismeretek
ne'lku~l az ilyen ko~ro~ko~n ki'vu~l eso" szi'nvonalas gazdasa'gi
folyo'iratokat nem lehet olvasni. Vagy legala'bbis mege'rteni.

Ismerek olyan (ex)szocializmus-kutato't, aki jo' gazdasa'gtanbo'l is, vagyis
tudja a matematika'ja't. (Polito~kono'musokat nem nagyon ismerek. Az a
ne'ha'ny, aki ko~ru~lo~ttem van, meghal, ahogy egy ke'plet elo"keru~l.)
Egya'ltala'n semmife'le sanda politikai sza'nde'kro'l nem volt szo', amikor a
komparati'v gazdasa'gtant belekevertem. Ha valami, akkor sokkal inka'bb
se'rtettse'g, hogy minket nem e'rdemesi'tettek arra, hogy a modern gazdasa'gtan
teljes eszko~zta'ra'val foglalkozzanak velu~nk. (A sze'les ko~rben elfogadott
difini'cio' szerint a komparati'v gazdasa'gtan ta'rgya a szocializmus e's a
kapitalizmus o~sszehasonli'to' elemze'se.) Ez az igazsa'g: a (nyugati)
elme'leti ko~zgazda'szok tu'lnyomo' re'sze't mi nem e'rdekeltu~k: o"ket csak
lako'helyu~k, a fejlett piacgazdasa'g o~sszefu~gge'sei foglalkoztatta'k e's
foglalkoztatja'k.  A dolog ma'sik oldala, hogy keve's kelet-euro'pai
ko~zgazda'sz tanul(hat)ta meg ezt a nyelvet, kevesen voltak ke'pesek u'gy
prezenta'lni a mi proble'ma'inkat, hogy azt a nyugati ko~zgazda'szok
mege'rtse'k, el tudja'k magukban helyezni. De nem ez a fo" ok: A
fejlo"de'sgazdasa'gtan csak aze'rt ne'pesebb ta'bor, mint az o~sszehasonli'to',
mert to~bb fejlo"do" orsza'gbo'l sza'rmazo' kutato' van a fejlett orsza'gokban,
mint az exszoc. orsza'gokbo'l.

A gazdasa'gtan biztos veszi'tett azzal, hogy matematiza'lo'dott. Mill, Smith,
stb. ko~nyveit egy mu"velt e'rtelmise'gi korta'rs ku~lo~no~sebb technikai
nehe'zse'g ne'lku~l olvashatta. Mostanra azonban egyre inka'bb az a helyzet,
hogy a ko~zgazda'szoknak le kell fordi'tani ko~znyelvre gondolataikat ahhoz,
hogy azt nem szakember mege'rtse. Van, aki jo' ebben, pl. Friedman, e's van,
aki nem. Sokan nem, e's ez jelento"s re'szben annak ko~vetkezme'nye, hogy
megva'ltozott az e'rvele's logika'ja: historiza'la's helyett forma'llogikaiva'
va'lt. Ez ke'tse'gki'vu~l tartalmi va'ltoza'st is hozott, amennyiben bizonyos
te'ma'k ezen a nyelven, ezzel az eszko~zzel ko~nnyebben vizsga'lhato'k, mint a
to~rte'nelmi analo'gia'ssal. E's persze elveszett a dolognak egy saja'tos
hangulata. Eze'rt a hangulate'rt olvasom e'n szi'vesen a klasszikusokat
szabadido"mben. De a klasszikusok valo'di ko~zgazdasa'gi ke'rde'sei minden
tova'bbi ne'lku~l megfogalmazhato'k a modern ko~zgazdasa'gtan nyelve'n is.
Van, amikor bonyolultabban. A klasszikusok foglalkoztak olyan filozo'fiai,
a'ltala'nos ta'rsadalomelme'leti ke'rde'sekkel is, mint az emberi szabadsa'g,
amiket e'n nem tudne'k lefordi'tani. Nem biztos, hogy nem lehet.

A valo'sa'g mindig bonyolult, a tudoma'ny mindig csak egy modellje't tudja
adni.  A ta'rsadalmi valo'sa'g terme'szetesen bonyolultabb e's va'ltozo'bb,
mint a fizikai, mert itt sokkal kevesebb egyed sokkal o~sszetettebb
viselkede'se'nek vizsga'lata'ro'l van szo'. De a fizika is leegyszeru"si'ti,
modellezi a vila'got.

Terme'szetesen minden (ta'rsadalom)tudoma'ny szu~kse'gszeru"en pozitivista.
Azt kell felta'rni, mi van, nem lehet azzal kezdeni, mi legyen. "Kezdetben vala
az ige...": ez uto'pizmus. Ha van elke'pzele'su~nk arro'l, mi van, hogyan
mu"ko~dik, akkor meg lehet pro'ba'lni azt is megvizsga'lni, esetleges
va'ltoza'soknak milyen ko~vetkezme'nyei va'rhato'k, e's vannak-e olyan
va'ltoza'sok, amiket mi ki'va'natosnak tartunk. De ez ma'r gyakran
e'rte'kva'laszta's is egyben. Ez ma'r nem gazdasa'gtan, ez ma'r nem tudoma'ny,
hanem (gazdasa'g)politika.

Lehet matematika ne'lku~l is besze'lni a fizika eredme'nyeiro"l. Nem hiszem,
hogy valaki kutato' fizikussa' va'lhatna matematikai tuda's ne'lku~l: nem
e'rtene' meg, ma'sok mit mondanak. Ha nem is ilyen me'rte'kben, de ugyanez igaz
a gazdasa'gtanra is.

A vila'g persze bonyolult, e's bonyolultsa'ga szavakkal nem (sem) kifejezheto".
De aze'rt nem e'rtem, mie'rt ingerelt fel az i'ra'som ennyire.

                      Ko"ro~si Ga'bor

Talan az eroforras szo megfelelo

Udvozlettel: PL

Kedves Ka'lma'n!

Ezek szerint te'vedtem. A'mba'r. Ege'szen meg voltam do~bbenve, hogy a sve'd
(e's osztra'k) csatlakoza's egyik komoly proble'ma'ja, hogy a mezo"gazdasa'g
me'g az EK-e'na'l is sokkal komolyabb ve'delmet e'lvez.

Te'ny, hogy forma'lisan a magyar va'mszint kb. ke'tszerese a ko~zo~s-piacinak
is. Csak na'lunk viszonylag keve's lefo~lo~ze's, e's hasonlo' nem-va'm rako'dik
ra', a'mba'r sajnos tavaly ma'r a magyar korma'ny is kezdett rendszert
csina'lni belo"le. Amikor az amerikaiak a'tsza'molta'k va'mokszintre a
ku~lo~nbo~zo" kereskedelmi korla'tokat, ami csak a ku~lfo~ldieket su'jtja,
20%-hoz ko~zeli sza'm jo~tt ki, ma'r nem emle'kszem a konkre't e'rte'kre.
(Ebben a ko~zo~s-piaci fogyaszta'si ado'k me'g nincsenek benne.) Enne'l na'lunk
sem nagyobb. Te'ny, hogy Magyarorsza'g tavaly e's tavalyelo"tt nem teljesi'tett
kora'bban bei'ge'rt va'mcso~kkente'seket.

AZ EK egyezme'ny elo"tt sokkal szigoru'bb kvo'ta'k voltak, mint ami az
egyezme'nyben van, ez teha't javula'st hozott. Ra'ada'sul sajnos mi is
ke'rtu~nk bizonyos piacokra ve'delmet, teha't nem igaza'n volt alap arra, hogy
a kvo'ta'k teljes megszu~ntete'se't ke'rju~k. Persze jobb lett volna, ha
hajlando'ak vagyunk lemondani a piacve'delemro"l. Azt hiszem, a korma'ny ele'g
vacak egyezme'nyt ko~to~tt. Nem ve'letlen, hogy tavaly ma'r pro'ba'lkoztak
u'jrata'rgyala'ssal. Akkor nem kellett volna annyira su~rgetnie Antallnak, hogy
ala'i'rhassa ma'r. Most ma'r ke'so".

Szerintem sportszert korla'toza's ne'lku~l importa'lhatsz. E'lelmiszeren, e's a
vesze'lyes terme'keken ki'vu~l nagyon keve's a'ru importja'ra van e'rdemi
korla't. Van import-verseny, ke'rdezdd meg erro"l a magyar termelo"ket. Etto"l
me'g persze harcolni kell a monopoliumok ellen, de a monopola'rakban ma
leginka'bb az a'llam ludas. Van versenyhivatal, de a monopoliumellenes
szaba'lyoza's igaza'bo'l, az esetek tu'lnyomo' to~bbse'ge'ben nyugaton is csak
a va'llalatfelva'sa'rla'sok korla'toza'sa'na'l hata'sos.

Azt ugye la'ttad, hogy az MNB szerint tavaly a forint
(rea'l)lee'rte'kelo"do~tt.  E's a forint nomina'lisan aze'rt mindenke'pp nem
fel, hanem lee'rte'kelo"dik.

Ku~lfo~ldo~n csak ismert, e's e'vek o'ta elleno~rzo~tten hitelke'pes
va'llalatok vehetnek fel hitelt, ma's gyakorlatilag hia'ba pro'ba'lkozik. Ennek
a ku~lfo~ldi ce'gek magyarorsza'gi lea'nyva'llalatain ki'vu~l keve's magyar
ce'g felel meg.  (Azok meg gyakorlatilag automatikusan megkapja'k az MNB
engede'lyt, e's ne'ha'nyan, pl. McDonald's, ele'g komoly hiteleket vettek is
fel.) A va'llalati szfe'ra'ra nem teljesen e'rve'nyes a sira'mod: to~bb
ku~lfo~ldi banknak van magyar fio'kja. A magyar ce'gek meg is pro'ba'lnak
a'tmenni hozza'juk, de a Citybank e's ta'rsai mazsola'znak. Csak a nagyon jo'
pe'nzu~gyi me'rlegu" ce'gekkel hajlando'k foglalkozni. Azoknak ko~zveti'tenek
ku~lfo~ldi hitelt, amit az MNB szinte'n nem korla'toz, mert a bank a
hitelfelvevo".

A valutapolitika az MNB kiza'ro'lagos hata'sko~re, a PM-mel csak konzulta'lnia
kell, de nem kell figyelembe vennie. Vonatkozik ez a dolla'r-ko~lcso~no~kre is.
E's itt aze'rt szerintem is jo', ha az MNB-nek ne'ha'ny dologra odafigyel.
Addig, ami'g a forint nem konvertibilis, addig musza'j. E's gazdasa'gilag nem
felte'tlen ce'lszeru" egy recesszio'ban levo" orsza'g pe'nze't konvertibilisse'
tenni, mert nem biztos, hogy tarthato'. Visszacsina'lni pedig sokkal
fa'jdalmasabb, mint bele sem kezdeni.

A ku~lfo~ldro"l felvett va'llalati hitelek akkor is no~velik az orsza'g
elado'sodottsa'ga't, e's i'gy ko~zvetve rontja'k hitelke'pesse'ge't, ha az
MNB-nek forma'lisan semmi ko~ze hozza'. Azok a kamatok, amiket ide'zte'l, az
alapkamatok. Az igaza'n nagyokat kive've enne'l va'llalatok legala'bb 3-5%-kal
to~bbe'rt kapnak hitelt, de ismeretlen, kocka'zatos ce'gek me'g enne'l is
sokkal magasabb kamattal. Az MNB jelenleg 2-3%-os fela'rat fizet, ez az
orsza'gkocka'zat a va'llalati ko~lcso~no~kre is automatikusan ra'rako'dik.  Egy
ku~lfo~ldi banknak ku~lo~n gond, hogy mi van, ha cso"dbe megy a magyar ce'g,
a'tva'lto'dik-e a sza'ma'ra ismeretlen (e's ismeretlen ku~ltse'gu")
cso"delja'ra's sora'n kapott pe'nz valuta'ra. (Erre pl. valo'szi'nu"leg
mindenfe'leke'pp garancia't ke'r az MNB-to"l, teha't az MNB mindenfe'leke'pp
e'rintett az u~gyben.) Teha't nem biztos, hogy a Magyar Tengeriherkentyu"
Mu"vek olcso'bban kapna ku~lfo~ldo~n hitelt, mint itthon.

Be'kesi: ez nagyon magas labda. A pe'nzu~gyminiszternek a ku~lkereskedelemhez
soha sem volt ko~ze (most sincs). A KGST kereskedelemhez meg azta'n ve'gke'pp
nem. Emle'keim szerint Medgyessy volt a KGST-s a Ne'meth korma'nyban
(miniszterelno~khelyetteske'nt), de me'rget nem venne'k ra'. Ami a
ta'mogata'slee'pi'te'st illeti: persze, kora'bban kellett volna csina'lni.
(Amikor me'g nem Be'kesi volt a miniszter, de ez melle'kes, mert.) Akkor a PB
nem nagyon mert. (E's 1989 ko~zepe elo"tt a KB kiza'ro'lagos kompetencia'ja
volt, egy mezei miniszter ilyen fontos politikai ke'rde'sekben nem do~nthetett
saja't bela'ta'sa szerint, csak elo"terjeszthetett. Nem volt oly re'g,
emle'kezhetsz me'g ra'. A PM e'vekkel kora'bban elo"terjesztett
ta'mogata'scso~kkente'si programokat.) Be'kesi ele'g keme'nyen cso~kkentette, a
ta'mogata'sok nagyobbik fele't egycsapa'sra megszu~ntette. Nem emle'kszel ma'r
arra az o~sszne'pi felzu'dula'sra, ami 1990. janua'rja'ban volt, ke't ho'nappal
a va'laszta'sok elo"tt?

                                   Ko"ro~si Ga'bor