1. |
ML - becsles (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
2. |
A "vedopajzs"-rol (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
3. |
Kultura es kapitalizmus (mind) |
56 sor |
(cikkei) |
4. |
Boross es a gondolatmenet (mind) |
55 sor |
(cikkei) |
5. |
Balogh Evanak (mind) |
83 sor |
(cikkei) |
|
+ - | ML - becsles (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szekely Zoli teves mintavetelezeset szeretnem korrigalni:
>Egeszen bizonyos vagyok benne, hogy ez-
>zel kapcsolatban a SZALON-olvasok tobb-
>sege is ugyanugy erez, mint azok, akik
>komolyan aggodnak a magyar demokracia
>jovojeert.
Osszekevered a szorasnegyzetet a kozepertekkel. Mire valo
az ilyen manipulalo allitas?
Nekem mas a tapasztalatom.
Molnar Miklos
|
+ - | A "vedopajzs"-rol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ket het HIX-megvonas utan ugy latom a vita kezd egy kicsit elmergesedni.
Ha jol ertelmezem, kedves Szekely Zoltan, Marxot kozvetetten tartod
felelosnek a XX. szazad verzivataraiert, mert megvonta a vallas
vedopajzsat az emberektol.
Szerintem az emberiseg 10.000 eves tortenete azt bizonyitja, hogy ilyen
vedopajzs soha nem is letezett. A tortenelem nagyreszt a fegyveres
eroszak tortenelme, es egyetlen - EGYETLEN - esetet sem tudok, amikor a
hit-remeny-szeretet kitorni keszulo eroszakot elozott volna meg, vagy egy
mar kirobbant konfliktust megallitott volna. Viszont szamos alkalommal az
epp uralkodo vallas felszentelt papjai megaldottak a harcba indulo
fegyvereket.
A pusztitasnak csak a gazdasagi/technikai lehetosegek szabtak hatart. Pl.
a Yaramama indianokat tartjak a legharciasabb nepnek. A fenott
ferfilakossag 25% (!) harcban esik el. Hadjarataik azonban sosem
hosszabbak 1-2 hetnel, mert csiszolt kokori civilizaciojuk ennyit tesz
lehetove. Az aldozatok darabszama sem magas, "csak" a harcban elesok aranya.
A XX. szazadi haboruk a technikai fejlodes kovetkezteben valtak
pusztitobbakka mint a megelozo korok harcai.
Marxnak szemere veted, hogy ki-nem-probalt filozofiai kovetkezteteseket
kesz tudomanyos tenynek tuntet fel, ugyanakkor magad bizonyitottan nem
helytallo kijelentest teszel!
Ugyen ezt teszed a Nemtudommarki kozgazdano nyilatkozata korul kirobbant
vitaban. A holgy egy harmadik-utas gazdasag politikarol allitja, hogy
BIZTOS kiutat kinal a valsagbol. Sot. Az EGYETLEN kiutat. Valojaban ez
csak egy teoria. Harmadik-utas gazdasag-politikat meg soha sehol nem
probaltak ki. Igy semmi biztos nem mondhato rola. Ad absurdum, lehet,
hogy a harmadik ut a harmadik vilagba visz.....
Udv.,
Cserzo Miklos.
|
+ - | Kultura es kapitalizmus (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Annyit azert futtaban beleroffentenek a temaba, hogy Fencsik Gabor azon korabbi
allitasara, mely szerint kultura es kapitalizmus ortogonalisak egymasra
(feltetelezem, hogy Gabor ez alatt azt erti, hogy a ketto nem all szemben
egymassal, vagyis nincsenek negativ hatassal egymasra), azert lehet ellen-
peldat talalni. A trivialis pelda persze a TV. Az onmagat termekek reklamo-
zasaval fenntarto un. commercial TV Amerikaban peldaul koztudottan azert
olyan alacsony szinvonalu, mert a piac logikajat kovetve kenytelenek
musoraikkal a legkisebb szellemi kozos nevezore beallni, hogy a legnagyobb
nezettseget biztositsak a reklamozo cegeknek. Vagyis a kultura szinvonala
felaldoztatik a piac oltaran. Vagy legalabbis remelem nem sokan vitatnak,
hogy a 3 nagy network adasai szellemi szinvonal teren nagy atlagban joval
alatta vannak mondjuk a BBC vagy akar az amerikai public TV-k musorainak a
szinvonalan. Es forditva is igaznak tunik a dolog bizonyos fokig. Vajon
peldaul Bergman vagy mas kiserletezo kedvu filmrendezo mennyire mert volna
szabadon kiserletezni, ha a rentabilitas, a kasszasiker kenyszere alol
nem mentesitette volna oket valamelyest a filmkeszites allami tamogatasa?
Vigyazat, nem azt allitom, hogy az allami tamogatas az garantalja a kultura
magas szinvonalat, vagy hogy piaci korulmenyek kozott nem lehet szinvonalas
dolgot alkotni. Csak arra szeretnem felhivni a figyelmet, hogy egy kicsit
arnyalni kellene, hogy milyen fajta "kapitalizmus" az, amely gyozelmere
otthon felebredve magunkra ismerunk-e majd. Itt szerintem ugyanis vannak
kulonbsegek amerikai tipusu "kapitalizmus" es nyugat-europai tipusok
kozott, es ez szerintem mutatkozik a kultura teren is. Jo, persze, az
europai kulturanak van par ezer eves gyokere, de azt leszamitva is.
Nagy altalanossagban ugy tunik, hogy az amerikai "kultura" sokkal inkabb
ki van teve piaci hatasoknak mint nyugat-europai testvere.
Marmost milyen veszelyeket rejt magaban egy olyan felallas, ahol a
kultura csak a piacbol tud megelni? Erre szamtalan jo pelda van Amerikaban,
pedig ez igy meg itt sem igaz. Pelda (nem teljesen relevans, de illusztracio
keppen megteszi). Radio programban egyik hallgato
a masik utan kel ki magabol az osszegyult ujsagirok elott azon, ahogy a
CBS TV kozvetitette a teli olimpiat. Sport kozvetitesbol cirkuszt es
rock showt csinaltak. (Pedig a nyari olimpiai kozvetites szerintem sokkal
katasztrofalisabb volt.) Az egyik hallgato elpanaszolja, hogy o ott volt
az olimpian es latta, hogy a nyugat-europai tevesek sokkal inkabb a sportra
koncentraltak, az esemenyekre, a sportolokra, elozmenyekre, korulmenyekre,
stb. Erre az ujsagirok valasza: az amerikai TV ezt nem teheti meg a kozon-
segevel, mert tobbseguk nem ismeros sem a legtobb teli sporttal, sem a nem
amerikai sportolokkal, az aprolekos tenyek sorolasa pedig farasztana oket,
marpedig ok szorakozni akarnak... Forditas: az amerikai nezok hulyek, a
mi jol felfogott erdekunk, hogy az adott szellemi szinvonalra bealljunk,
vagyis garantalni fogjuk, hogy hulyek is maradjanak (legalabbis europai
nezotarsaikhoz kepest). Bravo. Na most ha ehhez kepest nem lennenek
alternativak, akkor a kor tenyleg bezarulna, mint ahogy sok ember szamara,
akiknek a TV az egyetlen kulturalodasi eszkoz, be is zarult.
Ezert az en szereny velemenyem csak az lenne, ha a nagy gyozedelmes Okt...
(oops!) kapitalista forradalom masnapjan magunkra akarunk ismerni, akkor
azert ne tegyunk fel mindent egy lapra, a nyugat-europaiak se ezt tettek.
Az, hogy magunkra ismerunk-e majd attol is fugg, hogy mennyire fogjuk
hagyni, hogy a "dumbest buys the mostest" logikaja dominalja a kulturat.
A jo ebedhez szol a notanak a Rosanne nem az antitezise, provincializmus
szempontjabol mindketto egy oldalon all, csak az egyikre most me'g nehanyan
allergiasabbak vagyunk, mert regota ismerjuk.
|
+ - | Boross es a gondolatmenet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves SZALON olvasok!
Ket megjegyzesre szeretnek roviden reagalni. Molnar Miklos ezt irja:
>Meg csak azt sem. Ki gondolja azt komolyan, hogy a hetvenes evekben
>a munkasorseget elelmezo tarsasag falkavezere foltetlen megbizhatonak
>minosult? Ki foglalkozott akkor ezzel? Ez a ceg elelmezett egy csomo
>diakintezmenyt is. Eleg rossz hire is volt. Nem a munkasmozgalmi
>mult szamitott ezidotajt mar, hanem a haracs. Kaparni a maximalis
>gesztenyet, meg akkor is, ha a kuzdoter limitalt. Uraim! Magyarorszagon
>voltunk.
Eppen ezert gondolom, hogy BP-nek komoly (pozitiv) oszekotetesei voltak,
hogy ezt a haracsot meg tudta teremteni. Vagy esetleg az egyetemistaktol
ellopot kajaval javittattak fel a munkasorseget? Nem tudom. BP mar a hatva-
nas evekben igazgato volt, ugyhogy a hetvenesekben mar oroklott pozicioban
ult. 1965 es 1975 kozott a kulonbseg ebbol a szempontbol mar oriasi.
Kota Joco irja:
>Boross (rosszul) szolt a mezogazdasagrol. "Ne beszeljen a mezo-
>gazdasagrol az, aki korabban munkasoroket etetett" vontam le a
Nem, nem ez a problema, hanem az, ahogy a csodot definialta. Nem hiszem,
hogy Boross, a sikeres gazdasagi vezeto ne tudna, hogy mi az a csod.
Szavait ezert a demagogia felso fokanak ertekeltem es annak, hogy a "fo-
nok szolt!!! - ez a rend". Ezert neveztem ofelsegenek, mert alulrol maris
peng az igeny, hogy a "kormanyrol csak jot, mert aki rosszat mond, aki
biralja, az hazaarulo, nemzetgyalazo". Ennek szolt az "ofelsege" cim es
mar meg ne haragudj, nem hozhato osszefuggesbe meg tagadas formajaban sem
a "munkasorberenc"cel.
>irojanak nincs igaza. Feri, en ebben az egeszben a gondolatmenet
>ellen pruszkolok, engem konkretan az ugyben Boross Peter szemelye nem
>erint. I am invincible.
Engem sem, csak az a kerdes, hogy a gondolatmenetet most mar erted-e?
A lenyeg:
1. Boross a legfelso szinten deklaral, kijelent. Boross a legfelsobb szinten
eliteli a korabbi vezetoket.
2. Boross es kore megkivanja, hogy a legfelsobb szintu kijelenteseket
szentiraskent fogadja a koznep.
3. Amit Boross deklaralt, az marhasag. Amit Boross elitel, azt tette onmaga
is korabban.
4. Nekem 1. 2. 3. egyutt nem tetszik, ilyen embereket a legfelsobb szinten
nem szivesen latok.
Ez a gondolatmenet sem tetszik? Lehet, hogy Te is oregszel, de az is, hogy
en nem vagyok elegge vilagos, de ketsegtelen, nem ertettel meg.
Udvozlettel: Cser Ferenc
|
+ - | Balogh Evanak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Remelem az unnepek alatt nem jelenik meg a Szalon, igy ez az iras
mar marcius 15 utan jelenik meg. Szandekosan nem irtam az unnep elott,
mert a magam reszerol is lezartnak tekintem a vitat de nem ugy mint Te.
Szerntem egy vita nem csak valaki gyozelmevel zarulhat, zarulhat ugy is,
hogy mindketten elmondtak a velemenyuket, de nem ertenek egyet (esetleg
nem is kell). Persze most nem errol van szo. En magam megse gondolom,
hogy sikerul a vitat lezarnom, de esetleges valaszodra mar valoszinuleg
nem valaszolok (mar most sem akartam). Ne erts felre ez nem neked szol,
hanem a temanak. Most pedig nezzuk sorban.
Volt eloszor egy irasom.
> Cser Feri 3, ezt irod:
>$A magyar nemzet fogalma - amint irtam - mar onmagaban hatarozatlan, mert
>$mar a MAGYAR sem csak magyarul beszeloket, magyar anyanyelvueket jelent.
> gondolom a vesszo szinonimakat valaszt el (bocs ha megis felsorolas)
>Nalam viszont ezek nem szinonimak. Pl Petofi anyanyelve nem magyar volt,
>megis O maga es sokan masok magyarkent fogadtak el. Kriterium a magyarra
>szerintem csak az lehet, hogy az illeto mit mond magarol. Ezt pedig tiszte-
>letben kell tartani. (Extrem esetben persze ez nem biztos, hogy elfogadhato,
>pl egy Japan aki "semmit" sem tud Magyarorszagrol, es nem is latott meg egy
>europait sem az feltehetoleg meg se magyar bar O ezt mondja, de meg lehet az)
Jo ide visszaterni, mert latszik, hogy csak egy mellekes felmondatrol volt
szo. Vagyis en allitottam ugyan valamit, de csak mellekesen, es nem vezettem
le belole semmit, es nem is epitettem ra semmit. Pusztan egy tenynek tekin-
tettem, amibol semmi sem kovetkezik. Sot a fo allitasom eppen, hogy az volt,
hogy ez semmit sem jelent. Most nezzuk elso valaszod a * SZALON 608-bol:
$>Pl Petofi anyanyelve nem magyar volt
$mondja Horvath Pista. Nem hiszek a szemeimnek: kb. ket hettel ezelott
$zarodott le egy vita Petofirol es a szlovakokrol az angolnyelvu
$vitacsoportban. Petofi osei szlovakok voltak es lehetseges, de nem biztos,
$hogy az edesanyja tudott szlovakul. Ha jol emlekezem az edesapja ellenben mar
$csak magyarul beszelt. Mi az hogy az anyanyelve nem volt magyar. Nem hiszem,
$hogy ket szonal tobbet ki tudott volna nyogni szlovakul.
Ehhez kepest a Szalon 610-ben ezt irod:
$irodalomtortenetet: "Apja Petrovics Istvan, magyarul iro, olvaso es beszelo
$meszarosmester; anyja Hruz Maria, szlovak anyanyelvu volt, ferjhezmenetele
$elott cseledlany es mosono3." Tegyuk ehhez hozza, hogy Petofi Kiskoroson
$szuletett es Kiskoros majdnem 100 szazalekosan magyarajku volt. Az igaz, hogy
$a csalad hamar otthagyta Kiskorost, de Kisfunfelegyhaza ugyancsak teljesen
$magyarajku volt. Sot azok a helyek is ahol Petofi 10 eves koraig iskolaba
$jart (Felegyhaza utan) is szintiszta magyar helysegek voltak: Szabadszallas
$es Sarszentlorinc (a Dunantulon). Tiz eves koraban pedig Pestre kerult.
Na most, tudott szlovakul a szlovak anyanyelvu Hruz maria vagy sem. Tovabba:
$Mindebbol a kovetkezoket lehet levonni. Hruz Marianak feltetlenul kellett
$tudnia magyarul mivel maskulonben nem tudott volna a ferjevel beszelni.
$nemcsak a ferjevel, hanem a szomszedaival sem, hiszen ezekben a helysegekben
$nem eltek szlovakok. Azt is nehezen lehet elhinni, hogy szlovak iskolaba jart
$volna, hiszen ha nem laktak ezekben a helysegekben szlovakok nem volt szukseg
$szlovak iskolara sem.
A ferjevel szerintem szlovakul beszelt, bar a ferje kun volt, aki persze a
kunokkal magyarul beszelt. De menjunk tovabb. Kiskoros akkoriban kimondottan
szlovak falu volt. Petofi tobbek kozott ezert szerette letagadni a szulo
falujat.
Az iskolarol eloszor pontatlan voltam, mert az eszemmel probaltam
kipotolni a tudasbeli hianyt. Logikusnak tunt, hogy kisgyermekkent voltak
szlovak osztalytarsai. Nos tevedtem a gimiben (ezt 10 eveskoban kezdik).
Petofi 3 evet jart Aszodon, utana Pesten a mai Deak teren jart valamennyit,
es talan Selmecbanyan fejezte be. Nos ezek kifejezetten luteranus gimik
voltak. Ezekben pedig volt egy keves nemet es magyar, de foleg szlovak.
Ekkor tajt kezdte a Petrovicsot Petrovichnak irni. ( Mellesleg a pesti
suliban az a Jan Kollar volt a teologia tanara, aki csehnek vallotta
magat, es azt mondta, hogy szlovak nincs [mint nep] es aki ezt mondja az
megosztja a panszlav nemzetet. Meg is buktatta egyszer Petofit, persze
lehet, hogy Sanyi nem tudta a teologiat. Kesobb pedig csaszari besugo lett.)
Tehat Petofi igenis lutaranus szlovakokkal jart egy iskolaba.
Na nem folytatom. Vegulis nem tudhatjuk, hogy mitol lett magyar Petofi
(ha valaki tudja irja mar meg), de az lett (hogy minek szuletett, arrol nem
allitok semmit!) es ennek nagyon orulok, mint mindenki. Az eddigiekbol is
kiderult, hogy eszemben sincs magyarsagat megkerdojelezni. Pusztan azt
mondtam, hogy az anyanyelve nem volt magyar. Ez pedig egy igen jo pelda arra,
hogy meg az anyanyelv sem hatarozhatja meg az ember nemzetiseget.
Horvath Pista
|
|