Kedves VITA-zok!
Megint olvasmany-elmenyeimmel traktallak Titeket. Kapcsolodik sok futo, vagy
kozelmultban futott temahoz. A konyv:
Hamvas Be'la: Tabula Smaragdina - Ma'gia Szutra [Hamvas B. mu"vei, 6. ko:tet]
E'letu:nk Ko:nyvek, Szombathely, 1994, ISBN 963 7918 000 (O:) [nagy rovid o:]
                                       ISBN 963 7918 06 x
Nehany idezet:
 "Aki az ujkori europai filozofiabol indul ki, archaikus gondolkodast
soha megerteni nem fog, nem tud es nem is tudhat. A filozofia Europaban a lete-
zes minden egyeb mozzanatat levalasztva egyedul az ismereteket kivanta rendezni
es ezert vegul is teljes egeszeben tudomannya ohajtott lenni. Mivel azonban a
realitassal tevekeny kapcsolatban a tudomany allott, a filozofia az elo es az
utotudomany sajatsagos faja lett, eppen olyan onkenyes, mint amilyen mulando.
  [...] Minden archaikus beavatas bazisa az aritmologia. Az europai filozofiak
alapja is az, meg ha nem is tudnak rola. Aritmologianak nevezik nemcsak a
szamertelmezest, hanem az ertelmezes osszes kovetkezmenyeit is. [...]
  Ha az ember csak rovid es futolagos szemlet tart azok folott az aritmologiak
folott, amelyek Europaban, termeszetesen ismet teljesen tudattalanul, a dolgok
megismereset, az eletterv felepiteset es megvalositasat iranyitottak, abbol a
remenytelen zurzavarbol, amelybe Europa vegul is kerult, mert abba kerulnie
kellett, sokat megert. Mindenekelott, a szcientifikus matematika szamertelme-
zese. A matematika es kezdemenyezesere az egesz termeszettudomany megkiserelte
a szamot minosegetol megfosztani. Olyan kvalitastalan szamot konstrualt, amely-
lyel tartalmatol fuggetlenul, mint mero formalis elemmel (tenyezovel) lehet
operalni. [...] a szcientifikus szamertelmezes szuksegkeppen [...] valt az el-
dologiasodas bazisava, mas szoval, [...] e steril szam [...] sterilizalta a
gondolkodast, vagy ami ugyanaz, az eletvezetest.
   A szam ertelmezese minden egyeb letezesi mozzanat ertelmezesenek fundamentu-
ma. A szamkoncepcio donti el annak a vilagnak a szerkezetet es kepet, amelyben
elek, s igy annak az eletnek alakjat es ertelmet es sulyat es erteket, amelyet
elek. Az eldologiasodott szamkoncepcio kovetkezmenye az emberi letezes terule-
ten azt az irrealis helyzetet teremtette, amelyben annak szintelenne es erte-
lemuresse es absztraktta es szemelytelenne kellett valnia.
  A kvalitastalan szamkoncepcio megteremtette a kvalitastalan embert. [...] Ez
a minosegtelen, meroben mennyisegi ember, akit ugy ismerunk, hogy tomeg. [...]
  ... a kvalitasatol megfosztott, meroben mennyisegi szam kovetkezteben az em-
ber, ha e szammal operal es ezt a szamot alkalmazza, tud olyasmit csinalni,
mint a technika, de viszont mar nem tud kulonbseget tenni a letezesrol valo
gondoskodas es az elet kiirtasa kozott. A technika ugyanis semmi egyeb, mint az
elet es az elet minosege es szepsege es gazdagsaga es tenyeszete irant tokele-
tesen kozombos (szemelytelen) szam alkalmazasa. A technika ugyanannyi eletet
pusztit el, mint amennyirol gondoskodik, de ugy gondoskodik, hogy azt az ele-
tet, amelyet fenntart minosegtelenne es eldologiasitotta teszi.
  Azzal, hogy a szamkoncepciobol a szam kvalitasat kihagyhatonak veltek, teret
engedtek annak a jelensegnek, amit leghelyesebb szaminflacionak nevezni. [...]
A szaminflacio ilyen fogalmakat teremtett: vegtelenseg, vegtelen szamsor, veg-
telen hatalmas, vegtelen vilagegyetem, hatartalansag, hatartalan haladas, kor-
latlan lehetoseg, vegtelen fejlodes. [...]
  Az archaikus szam minden esetben limes. Hatar. Torveny, ahogy Pal apostol
mondana. Definitiv. Olyan szam, amelynek alakja geometrikus. Minden hagyomanyos
aritmologia pelda ra, a kabalisztikus es az orfikus eppen ugy, mint a szankhja,
a Ji king, vagy a toltek naptar. A kereszteny szam pedig infintezimalis. Vagy,
ha igy jobban tetszik: zenei. Meghatarozhatatlan. Vagyis szabad. A szcientifiz-
mus ezt az infinitezimalis jelleget ertette felre, amikor a vegtelen szamsor,
a vegtelen vilagegyetem, stb. remkepeirol beszelt. Nem vegtelensegrol, kulonos-
keppen nem a rossz vegtelensegrol, hanem a meghatarozhatatlan es szabad cent-
rumrol van szo. Ez az infinitezimalis es szabad centrum a szemely. A keresz-
teny aritmologia szamertelmezese a szemelyes, egyszeri, egyetlen, megismetel-
hetetlen szam.[...]
  Ha most az ember e ketfele szamertelmezes szerint a sorshoz nyul, termesze-
tes, hogy mas kepleteket kell felallitania, mas muveleteket kell vegrehajtania
es mas eredmenyekhez jut, ha a hagyomany szamaibol es mashoz, ha a kereszteny-
seg szamabol indul ki. A dolgot rendkivul bonyolitja, hogy mi a tortenetben a
hagyomany szamabol tenylegesen nem is tudunk kiindulni, mert hiszen letezesunk
teljes egeszeben a keresztenysegbe van agyazva. Amit tudhatunk, legfeljebb
annyi, hogy a hagyomany aritmologiajat nagy igyekezettel magunkra kivanjuk ero-
szakolni, de termeszetesen ebbol eredmeny sohasem lesz, csak stagnalas, es a
helyzet fokozodo zavara. A hagyomanyos szamertelmezes azzal, hogy tortenetben
elunk, ervenytelenne lett. Tenyleges eletunk bazisa a szemelyes (infinitezima-
lis) szam. [...]
  A sors az eletkerek forgatasa oly modon, hogy a kereket az ember maga forgat-
ja es ezzel onmagat forgatja. A forgatas es a forgas egy. A hagyomany sem ki-
vant mast, mint a forgatas egy bizonyos modja segitsegevel a forgastol megsza-
badulni. A sorskeplet megoldasa mindig a szabadsag volt. De a hagyomany a meg-
szabadulas minden muveletet a definitiv (limes, hatar, torveny) szam alapjan
vegezte s ezert az eredmeny sem lehetett mas, mint hogy ismet a torvenyben es
a hatarok kozott talalta magat. A kereket hiaba forgatta, a forgatasbol (kor-
forgasbol) nem lehetett mas, csak a hatarok koze valo visszateres. Ezert min-
den archaikus sorsmegoldas mogott az ujratestetoltes (reinkarnacio) gondolata
all. A definitiv aritmologia szamertelmezese a hatarok kozul nem vezet ki, ha-
nem ujra visszaforgat. A keresztenyseg azt a megszabadulast, amelyet a hagyo-
many ohajtott, ugy erte el, hogy mas szamertelmezes alapjan mas muveletet al-
kalmazott. [...] Ugy, hogy a kozeppontba a szemelyes szamot allitja. [...]
  Az ismeretek halmozasa veszely. Nem a dologi tudast kell novelni, hanem a
szemelyes elet szinvonalat kell emelni. Ha a dologi tudas no, a szemelyes elet
szinvonala csokken, de ha a szemelyes elet szinvonala emelkedik, nem a dologi
tudas csokken, hanem megvilagosodik es leegyszerusodik az egesz, de nem ugy,
hogy szimplabb lesz, hanem ugy, hogy az ember minel magasabbra lep annal me-
lyebbre es tavolabbra lat. Egyetemes tajekozodas. Atlatszo egzisztencia.
  A szemelyes elet szinvonalanak emeleset az Upanisadok vidja-nak neveztek el.
A vidja eberseget jelent. A vidja felso fokan (paravidja) az ember a vilag tel-
jes egeszenek latasara kepesse valik."

Folytatas kesobb, udv, sot, paraudv [kinek a szama a 99 ?]
Attila

Draconus a VITA#24. es Kovacs Tamas Draconusszal egyetertve a VITA#27.
szamaban azt firtatjak, hogy a mindentudas az ember udvtorteneti kuldetese
es nem tilalmas dolog. Igazabol a zsido/kereszteny hit egyik fo tetele az
kell, hogy legyen, hogy az Isten mindentudasaban osztozzanak az emberek.

Amirol irnak, az fontos teologiai kerdes. Nem vagyok szakerto, de megprobalom
leirni, hogyan probalkoznak a fenti kerdes megvalaszolasaval. Az eredeti bun,
mint tobbszor mar rola szo, a mindentudas akarasa, ami egyben azt is jelenti,
hogy ketsegbevonjuk Isten teremtett vilaganak josagat, az Isten altal reank
kiosztott szerepet. Nem fogadjuk el Istennek azt a jogat, hogy eldontse, mi
a jo es mi a rossz. Az, hogy az elso emberek ettek a tiltott gyumolcsbol, a
jo es rossz tudasanak a fajarol, azt jelenti, hogy az ember maga akarja
meghatarozni, mi a jo es mi a rossz. Ezzel megkerdojelezi Isten akaratat,
kinyilvanitja Isten iranti bizalmatlansagat. Vajon Isten igazabol mindorokke
tavol akarta tartani az embert  a jo es a rossz kozotti valasztasnak a
tudasatol? Lenyegeben ez Kovacs Tamas es Draconus kerdese es ennek a
problemanak egy lehetseges teologiai jellegu megoldasat ismertetnem.

Eszerint Isten az embert jonak teremtette es mint foldi kepmasanak
kulonleges feladatokat szant. A kuldetese az ember egy hosszabb fejlodesi
idoszak soran teljesitette volna. A bolcsnek es szabadnak teremtett embernek
a foldon szaporodva es sokasodva a foldet olyannna kellett volna tennie, mint
amilyen eredetileg az Edenkert is volt.  A Satan mar az ember teremtese elott
is jelen volt a vilagban. Az ember a feladatat a gonosz elleni folytonos
kuzdelemben, a kisertesek legyozese soran teljesithette volna. Ekozben az
ember erkolcsi tudata fokozatos fejlodesen ment volna keresztul. A gyermeki
artatlansag allapotabol  a valasztas szabadsagat gyakorolva, a kiserteseket
legyozve eljuthatott volna a hatalom szabadsagaig. Egyre jobban megismerte
volna a jot es atlatott volna a gonoszon. Azonban a szabadnak teremtett
ember mar az elso kisertes soran elbukott. Ahelyett, hogy a kiserteseket
legyozve, a jonak az allapotaban maradva ismerte volna fel a jo es a rossz
kozotti kulonbseget, a buneset folytan a gonosz melysegebol kenytelen
felismerni a jot. Ennyit a teologia magyarazatarol, amit leirtam az
tobbe-kevesbe Luther gondolatmenetet koveti.

Pinter Istvan a VITA#24-be irt uzeneteben azt a feltetelezesemet kerdojelezi
meg, hogy az istenhivok viszonyulasa embertarsaikhoz eredendoen helyesebb, vagy
jobb. Szerinte az ellenkezoje lenne a logikus:
>Ha meg vagyok ugyanis gyozodve arrol, hogy Isten ugyis megjutalmaz engem, ha
>jo vagyok es ugyis megbunteti a rosszakat, pont akkor erdekel kevesbe, mit
>csinalnak az en amugy szeretett embertarsaim. Mignem ha arrol vagyok
>meggyozodve, hogy egymasra vagyunk utalva ebben a terben es idoben korlatozott
>letben, vagyis nem ved vagy gondoskodik rolunk semmifele transzcendentalis
>hatalom, akkor mintegy kenyszeritve vagyok az embertarsaimmal jo viszonyt,
>bizalmat es megertest fenntartani, mert ez a boldogulasom (barmit
>is jelentsen az) feltetele.

Konnyu, de egyben konnyelmu lenne a valaszom, ha ugymond lecsapnam a magas
labdat. Emlegetnem, hogy a Tizparancsolatnak csak az elso negy parancsolata
foglalkozik Isten es az ember viszonyaval, a maradek hat az ember-ember
kozotti viszonyt szabalyozza. Idezhetnem az Ujszovetsegbol, hogy a ket
legnagyobb parancsolat egyike az, hogy szeresd embertarsadat, ahogyan sajat
magadat is szereted. Sorolhatnam a krisztusi peldazatokat arra vonatkozoan,
hogy ebben a vilagban e'lve, embertarsaimhoz fuzodo kapcsolataimban kell
annak megnyilvanulni, hogy valoban Isten kovetoje vagyok. Ezt nem teszem,
mert erzem Pinter Istvan soraibol, hogy mit akar igazabol mondani. Vegul is
azt a nagy kisertest irja le, amin sajnos igencsak sok, magat keresztyennek
tarto ember elbukott es elbukik.

Az USA-ban elok talan jobban ismerik a jelenseget, de nalunk sem kell messzire
tekintgetnunk peldak utan. Are you saved? Ez igencsak gyakori kerdes az
USA-ban, marmint bizonyos korokben es helyzetekben, mondhatni alapkerdes.
Szabadon forditva, a keresztyenseg fogalmaiban kevesbe jaratosak szamara, ez
azt jelenti, hogy vajon te is azok koze tartozol-e, akiket Isten kivalasztott
az udvozulesre. Mivel valoszinu, hogy a HIX olvasoi kozul sokan nem egeszen
ertik a kerdes sulyat, roviden vegyuk figyelembe a kovetkezoket.

Mint tobbszor is leirtam, a Biblia szerint az ember rossz sorsanak, nyomoranak
sajat maga az oka. Az eredendo bunben minden ember reszes. Mint mar irtam, az
Istenhez fuzodo viszony rendezeset megoldast a kulonbozo nagy monoteista
vallasok mas-mas modon kepzelik el. A zsidok a Megvaltot, a Messiast varjak. A
keresztenyek szerint a Messias mar eljott, ketezer eve, Jezus Krisztus
szemelyeben. A keresztenyseg mint zsido vallasi iranyzat indult, az ilyen,
mondhatni fosodortol eltero kegyessegi nezeteket a zsinagoga meglehetosen
jol turte. Hogy megis bekovetkezett a szakadas, az nemcsak annak a
kovetkezmenye, hogy az apostolok a nemzsidok kozott is terjesztettek a hitet
es a poganyok tomegevel csatlakoztak Jezus kovetoihez.

Az elvi ellentet oka foleg az, hogy a zsidok nem ilyen Messiast vartak.
A profetai irasokat ertelmezve olyan Megvalto eljoveteleben remenykedtek,
es remenykednek, akinek eljovetelevel egybol, mindenki szamara bekoszont
az orok beke korszaka, az emberiseg es az egesz fold visszater a paradicsomi
allapotba. Jezus eljovetelevel ez me'g nem kovetkezett be. Jezus peldazataiban
a megvaltast mint folyamatot jellemzi, amely szamunkra ismeretlen ideig, az
O masodik eljoveteleig tart. Nem mindenki tartozik majd a bunbol megvaltottak
koze, csak egy toredek. Azok, akik hisznek, illetve hinni akarnak Obenne.

A hit is Isten ajandeka. A katolikusok szerint ha kuzdunk erte, konnyebben
kierdemeljuk, a protestansok szerint annyira rosszak vagyunk, hogy csakis
ajandekkent, ingyen kaphatjuk Istentol. Az 'Are you saved?' a hovatartozasra
kerdez. Az Istenben hivo, igy magat megvaltottnak erzo protestans azert
kell, hogy jo ember legyen, mert nem bizonyulhat meltatlannak Isten ingyen
kegyelmere. A katolikusnak azert kell jonak lenni, hogy jobban kierdemelje
a kegyelmet.  Mindket reszrol megvan az a kisertes, hogy a hivo tulsagosan a
megvaltasnak az egyedi mivoltara, a megvaltott reszhez valo szemely szerinti
tartozasra osszpontosit. A hivo konnyen megfeledkezhet arrol, hogy egyedul
bizony nem udvozulhet es ezert nem lebeghet angyalszarnyait csapkodtatva es a
tobbi bunos emberen csupan csak sajnalkozva a vilag felett. Istvan, a
kerdeseidre me'g visszaterek. Mindenkinek minden jot kivan  Laszlo