Szia SZIA!
Hat hallod szep kis uszitast rendeztel ezzel a "ne valaszoljunk neki, majd
abbahagyja" levelkevel. Szoval azert nem semmi. (Hogy szorulhatott valakibe
ennyi.. na mind1. Lehet hogy irigykedik? Nemtom..) Nos, attol me'g a
problema nem oldodik meg. Persze ha gondolod felrevonulhatsz, de kar lenne
erted. Megaztan nem hiszem hogy feltetlenul a gondolkodas (az
_egyutt_-gondolkodas!) ellen uszitas tekintendo barmilyen kis mertekben is
a kulturalisan peldaerteku cselekedetnek. Jol gondolom?
Kedves Csekk!
At 23:42 1998. 10. 24. +0100, you wrote:
>Ujraolvastam az osszes cikkedet, hiszen figyelemetlenseggel vadoltal
>meg.
Koszonom. Megvallom, nem fuztem hozza tul sok remenyt. :) Tiszteletem, hogy
megis megtetted! :)
>Bar reszben igazad van, azonban meg most is televagyok kerdojellel.
>Ha jol veszem ki a cikkeidbol, akkor a celja cikkednek az volt, hogy az
>entropia tamadhato, a modelledben leirtak szellemeben.
Igen. Legalabb is en (es nem csak en) ugy gondolom, hogy van egy (es
egyetlen) mod (vagy inkabb effektus), amely rendet varazsolhat a kaoszban,
amelybol meg a legzajosabb vilagegyetemben is sarjadhat valamilyen
rendszer. Ne hidd, hogy magam is nem kiserelem meg tamadni; bar ami azt
illeti nincs olyan nehez dolgom, mert ez a dolog olyan vegletesen egyszeru,
hogy keves hibara hagy lehetoseget. Igy me'g nem erted, menjunk tovabb.. :)
>Lasd cikked cimenek most is ezt adtad.
>Bar nem vagyok fizikus sem, vannak hianyerzeteim, ezert kerdezek:
>>A es B altal keltett hullamok minden iranyban terjednek - az egyszeruseg
>>kedveert maradjunk a ket dimenzional. A keltett hullamok szinuszos
>>jelleguek.
>
>Alj!
>Mi kelti a hullamokat? Honnan van az energia, es mennyi?
Koszonom. Erre vartam! Peldat lehet venni Rolad!!
Mas megfogalmazasban: beletenyereltel a dolog lenyegebe, ha szabad igy
fogalmaznom. :) Azt hiszem ezen erdemes eszelni.
Ha me'g melyebben belegondolsz, felmerul a kerdes: mi az az "energia"? Mi
az a hullam? (Mi rezeg? - masszoval.)
Errol eszembe jut egy sztori: Amikor me'g gimibe jartam es a fenyt
tanultuk, mutattak egy abrat, amin egy szinuszhullam volt; mondvan ez a
feny. Erre benyogtem, hogy "De Tanarno, a feny lathatoan haromdimenzios, ez
meg is egy sima sikhullam..!" Mondta, hogy ez csak egyszerusites,
szemleltetes. Aztan ora utan bevitt a tanariba es mutatott egy masik abrat,
valami friss disszertaciobol fenymasolta ha jol emlekszem. Ezen az abran a
sikszinuszt megspekeltek egy harmadik szabadsagfokkal, mire egy
rugofuggveny lett belole egy x;y;z-coord. rendszerben (spiralfuzet rugoja).
"Haromdimenzioban ilyen." - mondta. Nezegettem - "De Tanarno, ez, most nem
kotozkodni akarok, tenyleg, de ez a fuggveny nem rezeg. A fuggvenyenek
erteke mindig 1, megcsak meg sem kozeliti a zerust soha, mindig csak
kerulgeti, korbefordul korulotte!" Erre mar nem mondott semmit. Tehat me'g
a fenyrol is ilyen kodos elkepzeleseink vannak; csak szemleltetni tudjuk,
igazan leirni nem (csak a szemleltetest).
Aztan ha tovabbgondolom: egye fene, rezegjen ugy ahogy mondjak! De mi
rezeg?! Ha belegondolsz, a fenykvantum fenyevmilliok megtetele utan sem
gyengul, csak "a'rvul" legfeljebb (a tavolsaggal ugye no a szoras). Honnan
van a feny energiaja? Biztos, hogy feltetlenul energiahoz kell kotni a
rezgest? Biztos. De akkor honnan van? - jon megint a kerdes. Ha
energiamegmaradasrol beszelunk, nem beszelhetunk energiakeletkezesrol, en
igy gondolom. Ha keletkezik az energia, de nem szunik meg, akkor ugye
mindig tobb van, ami olyan, mint amikor a zart rendszerbe valaki szakallas
megis belenyul, kivulrol. Csak ez belulrol nyult bele. Jol mondom?
Kerdezem, mert nem biztos. Legalabb is nekem igy logikus.
>Ezt ertem. Es koszonhetoen a kuldott kepnek fogom is a lenyeget. oke!
>De ez nem bizonyit semmit sem, az altalam felismert mondandodbol,
Ez nem is volt celja, inkabb hogy gondolkodasra birjon. :) Akkor
bizonyithatna valamit is, ha valaki megcsinalna mondjuk pascalban. En
sajnos nem tudok programozni, nem az a szakteruletem. Baromi egyszeru
lenne: kell forrasonkent egy-egy tombvaltozo, aminek a nulladik eleme a ket
forras rezgesenek fgv.erteke (sin[x]), amelynek minden erteket a ciklus
elejen eltolunk a to:mbje'nek eggyel magasabb indexere. A tomb merete a ket
vagy tobb forras tavolsaga(i)tol fugg, ahol a legutolso elemet minden
ciklusban hozzaadjuk a tobbi forras rezgesehez, tehat a tobbi tombvaltozo
nulladik elemehez. Ezutan mar csak ki kell rajzolni a forrasok rezgeset es
figyelni, hogy mi tortenik. Ha erosodik, buli van.
Egyebkent fejben is el lehet gondolni, mondjuk ugy, hogy a tavolsag
negyzetevel csokken a hatasa: A es B: amplitudojuk 1, A hullama odaer B-hez
es a tavolsag negyzetevel leosztodva hozzaadodik igy:
B(0)=B(regi)+A(0)*x ahol 0<x<1, legyen mondjuk 1/25 (ha a tavolsag 5
periodus)
behelyettesitve:
B(0)=1+0..1 nagyobb egynel. Ez a "nagyobb egynel"-amplitudo A-hoz
visszaerve megint leosztodik a tavolsag negyzetevel: ezaltal me'g mindig
nagyobb lesz, mint elozoleg A(0)*x volt. Pofatlanul egyszeru, ugyhogy abba
is hagyom, mielott valaki sertodotten leveri a monitort az asztalrol. Tehat
me'g gyengulo hullamok eseten is amplifikacio van: a merteke kb.
forditottan ara'nyos a tavolsag negyzetevel, tehat a tavolsagtol fuggoen
negyzetesen lassabb, de sohasem nulla.
>A jelenseget ugytudom mar sok helyen ki is hasznaljak a gyakorlati
>eletben.
Ez nagyon erdekes. Hiszen annal jobb! :) Nem tudnal veletlenul peldat mondani?
>De ez nem az entropia elleni erv.
>Ez nem.
Ez meg onmagaban valoban nem. :)
Nagyon jo dolgokat irtal me'g. Most ez az, ami tovabbvezet:
>Ha az egesz vilagban minden energia. (az hat!)
Ez teljesseggel igy van. De hozzatennem: ...es ami hat, az: energia! Jol
mondom?
Itt most talan mar atleptunk a kozmologia hataran:
Ami hat, az: energia. A hatas ugyanis megnyilvanul; megjelenik tehat egy
okozat es (potencialisan) felderitheto az oka is. Kapcsolat van a hatas es
a megnyilvanulas kozott, es nyilvan ez az energia, annak ellenere, hogy
csak a megnyilvanulason keresztul ismerjuk fel. Jo, most ne ragozzuk. :)
Szoval kell lennie egy olyan hatasnak, ami ugyszolvan "egysegnyi", tehat
nem lehet a vegtelensegig leosztani, mondhatni "kvantumos".
Ha jol tevedek, Einstein beszelt egy olyan dologrol, hogy: esemenyhorizont.
(A feketelyukkal kapcsolatban is elterjedt ez a kif. - rokonok..) Bar
sajnos csekelyek errol az ertesuleseim (pedig nagyon hajkuraszok egy
relativitaselmeletrol szolo konyvet), de azok azt mutatjak, hogy az
esemenyhorizont egy adott jelenseg kulonbozo megnyilvanulasai altal
meghatarozott fiktiv szfera, mely fenysebesseggel tagul a jelensegrol, mint
"forrasrol". Attol "esemenyhorizont", hogy egy ilyen szferan belul levo
tortenesekrol meg nincsen semmi informacionk, nincsen tudomasunk, csak
akkor lesz, ha mar elerte a detektorunkat.
Ha ezt egy kicsit tovabbboncolgatjuk, elgondolhatjuk azt, hogy ez a szfera,
az esemenyhorizont kisebb mikrojelensegek, fizikai "mikroattrocitasok"
lokalis esemenyhorizontjainak eredoje (trivi, nem? :) ). Ha me'g tovabb
boncolgatjuk, el kell hogy erkezzunk egy olyan szintre, amelyen bar meg
mindig csak lokalis esemenyhorizontokat talalunk, azokrol nem tudunk mast
megallapitani, csak azt hogy leteznek. Tehat: egy egysegnyi
_letezesi_vektorral_ hatnak es ezeknek a vektorialis eredojekent epulnek
fel a tovabbi lokalis esemenyhorizontok, melyek tovabbi szintjei utan
kovetkezik az, amelyikrol a bekezdes elejen volt szo.
Ez most itt talan szarragasnak tunhetett, bar tartok tole hogy annal sokkal
komolyabb. Es ha belegondolunk, nem is olyan egyszeru: en letezem - Te
letezel - (es miutan elert az esemenyhorizontod) Te letezel SZAMOMRA. De
nem letezhetsz akarhogy! Annak is meg kell lennie a jellegenek, maskulonben
letezesunkben inkompatibilisek lennenk egymas szamara: vagy nem leteznek
egymas szamara, vagy ertelmezhetetlen "zajkent" jelentkeznenk. Tehat a
letezesrol is feltetlenul el kell hogy lehessen mondanunk valamit, amivel
meghatarozhatjuk, korulirhatjuk, hiszen jellegenek egyetemessege kriterium
annak szempontjabol, hogy egyaltalan *letezzunk* egymas szamara.
Aztan a tavolsag: Mert mit latsz Te, ha ramnezel? A MULTAMAT. Ami itt nalam
van, az a JELENEM. Tehat a fenti esemenyhorizont-boncolgatasbol kiindulva
elmondhatom: van a JELEN es arasztja magabol a MULTat. Az en jelenem is
valojaban sok kicsi lokalis es virtualis (tehat _eredo_) jelen multjainak
eredoje, ezert virtualis. Persze ha eleg melyre askalodom, fel kell hogy
leljek egy ORIGINALIS jelent (illetve tobbet), amelyekneknek az eredoje
lesz az elso szintu lokalis jelen, az elso szintu lokalis esemenyhorizont
(amibol ugye tobb van.. egyetlen vektornak bajosan lesz tole kulonbozo
eredoje:).
Es me'g mindig csak a tavolsag: Letezem. Attol, hogy tavol vagyok Toled,
kevesbe letezem? A tavolsag negyzetevel egyenesen aranyosan egyre kevesbe
letezem szamodra? Nem, hiszen letezem: nem tudok felig letezni vagy
egyharmadig! (Hulyen hangzana, nem?: "A Betelgeuse mar nagyon kis mertekben
letezik szamunkra, de a tavcsobe ero fenyen keresztul vizsgalhatjuk!")
De mi van akkor, ha az energia egy virtualis dolog. Erdemes talan
elgondolkodni azon, hogy ha tudomanyosan kozelitek egy jelenseghez, akkor
azt hogyan kell tennem. (Mert ugye amig nem mondom meg hol van a fal, nem
tudhatom pontosan, hogy hol van a bent es hol a kint.) Elkezdek vizsgalni
egy jelenseget es talalok egy csomo ra jellemzo dolgot, egy csomo
parametert, egy csomo "dimenziot", amiben ertelmezni tudom, egy csomo
lokalis esemenyt. Elegge melyre jutottam? Nem, mert me'g nem magatol
ertetodo szamomra a jelenseg, tehat van me'g mit kutatnom.
Valahol olvastam es nagyon idevag:
"Tudomanyos Torveny:
Egy jelenseg leirasa tudomanyos szempontbol akkor es csak akkor lehet
pontos és kielegito, ha az a jelenseg tulajdonsagait, milyenseget a
jelenseg letebol fakadova, tehat vansagabol kovetkeztetoen magatol
ertetodove teszi.
Megforditas:
Ha egy elgondolas a targyalt jelenseget, illetve annak mukodesi
jellegzetessegeit a jelenseg letebol fakadolagosan vezeti le, akkor az
elgondolas tudomanyos szempontbol pontos es kielegito."
Hm. Azt hiszem egyertelmu es nyilvanvalo. Sot! Magatol ertetodo!! :)))))))))
Ehhez kepest szinte egyaltalan nem ertelmezzuk a letezest magat. Egyedul
Stephen Hawking (remelem jol irom) teszi talan, de ebben sem vagyok biztos,
mert regen olvastam a konyve't. (Mondjuk meg ket megjegyzes, de senkit nem
akarok bantani ezzel: a fenti torveny alapjan egyszeruen tudomanyos
szempontbol egyetlen elmeletunk sem korrekt, hiszen csupan magneses
momentumokig, magero"kig, es legfeljebb valoszinusegekig jutottunk el,
legalabb is en meg nem talalkoztam massal, de ha van, szoljon valaki, mert
nagyon fellelkesitene! A masik hogy ha mar Mr. Hawking is ezeken
morfondirozik, akkor talan, de csak talan nem kaparaszunk rossz fele.)
Szoval ha belegondolsz: mit is latsz az abran? A letezes jelene't (illetve
ezt eppen nem latod :) ) es a multjat, magyarul: _a_letezesenek_a_tenyet_,
ezek a gombszferak. (Sajnalom, hogy base64-re kodolta a hix a kepet! Nem
ertem, hogy a HIX mitol nem applikalta a rendes attachment-kuldest. Hiszen
itt diskurzus folyik: valaki beszel valamirol es nyilvan elofordulhat, hogy
abrat is kuldene hozza..) De mitol ciklikus? Ebbe ne menjunk bele, legyen
eleg annyi, hogy ha minden csak rezges es frekvencia, miert lenne ez
maskent a letezes eseteben is. Ha forditva gondoljuk el, akkor statikus
dolog nem tud dinamikusat letrehozni. (Mast sem.) A letezesemnek a tenye
pedig nem lehet leoszthato: vagy vagyok, vagy nem vagyok. Nem is igen
lehetne ertelmezni maskent, hiszen a "reszleges vana's" tovabbi
boncolhatosagot tetelez fel arrol, amirol eppen fent mondjuk el, hogy
_nem_boncolhato_tovabb_; ez a valodi ATOM, amirol az okori filozofusok
szolnak. (Regen tanultam, mar nem emlekszem hogy melyik. Talan valaki a
Filozofiarol biztosan meg tudna mondani.) Az egyetlen elmondhato rola az,
hogy letezik, semmi tobb. Letezik es letezese egysegnyi, a mertekegyseg
nelkuli EGY.
Na azt hiszem, hogy itt most meg kene allni. Tul suru ez igy. Inkabb
megvarom a valaszodat, maskent nem is lenne ertelme tovabbmenni.
Ja! Jut eszembe! Ne'mileg offtopi. Itt van elottem egy cikk fenymasolata.
Andras, szerintem erdemes lenne leforditanod (mar ha eddig nem tette meg
mas, de ketlem, hogy megtette volna:( ). Angoltudasom hagy meg
kivannivalokat maga utan, de azert megkiserelem osszefoglalni. (Egyebkent
eleg hosszu es baromi kicsi betukkel szedte'k.)
Az a cime, hogy: Experimental quantum teleportation
A NATURE 1997 DECEMBER 11-i (VOL 390) szamaban jelent meg.
(Dik Bouwmeester, Jian-Wei Pan, Klaus Mattle, Mandfred Eibl, Harald
Winfurter & Anton Zeilinger, Institut fu:r Experimentalphysik, Universita:t
Innsbruck, Technikerstr. 25, A-6020 Innsbruck, Austria)
Fogtak egy sima lezert es egy felatereszto tukorrel kettevalasztottak a
sugarat. Mindket sugar ele raktak egy-egy polarszurot, azonos polarizacios
szogben. Ezutan az egyik sugar utjaba egy tovabbi polarszurot helyeztek, az
elobbiekkel azonos polarszogben.
A dolog poenja az, hogy ugyebar ha a fenyt derekszogben polarizaljuk, nem
latunk semmit. Itt is ezt csinaltak: fogtak a ketto polarszurovel ellatott
sugarnal az egyik polarszurot es elkezdte'k elforgatni. Mi tesz csodat, a
masik sugar is valtozott. Amelyiknek a polarszurojehez hozza sem nyultak.
Nem biztos hogy jol ertelmeztem, de azt hiszem, hogy a valtozas a
fenysebesseg negyszeresevel jelent meg a masik sugaron. Szoval baromi erdekes.
Udv: Endre
|
