Juniusban tervezem a cuccaim hazaszallitasat New Yorkbol Budapestre, ezert
kerem, hogyha van olyan olvaso aki mar megtette ezt (esetleg tavaly) irjon
es lasson el jo tanacsokkal.
Nagyon koszonom, 
Agi

Kerdezel a magyar bornevek eredeterol es a romai (es mas) szamokrol.

        A szurkebarat valoszinu egy kereskedoi kitalalas, viszont az (egri) bi-
kavernek "hagyomanya" van. A melyvoros borok az ero"t kepviselik, ami persze a
bika (sorry, feministak...; errol jut eszembe PC szavam a cowboy-ra: cattle-
child). Igy van a nemetben Stierblut, szlovakban by'c^ia krv, spanyolban sangre
de toro (a sangria voros bor+gyumolcslevek).

        A szamjegyek (numeralok) kerdese joval nehezebb es megprobalok rovid
lenni. A helyertek fogalma valoszinu Mezopotamiaban alakult ki eloszor. A babi-
loniai 60-as szamrendszer ezt reprezentalta -- es ezt orokoltuk a 24 ora, 60
perc, 60 masodperc, 360 fok szornyusegekben. Toluk vettek at a perzsa, gorog
(+Alexandriaban!) es hindu matematikusok es csillagaszok (elso kozelites...).
Jol vegre tudtak hajtani az osszes alapmuveletet, so"t negyzetre, ko~bre emel-
tek es negyzetgyokot is vontak (ellentetben az amerikai gyerekekkel :-)). A
nullat (0-val jelolve) lehet, hogy Indiabol hoztak at. (Ezert cukkolom az
indiai diakjaimat, hogy "the Indian mathematicians discovered naught", azaz
semmit (vagy a nullat) talaltak fel az indiai matematikusok...) Az arab, ill.
perzsa csillagaszok ezt vettek at, ami nelkulozhetetlen a papiron valo szamo-
lasnal, a mogul invazio utan. (Kepzavar...)

        A tizes szamrendszer lassan jott a forgalomba es sokaig vele parhuza-
mosan hasznaltak a "bevalt" 60-asat. Europaba meg plane keson erkezett meg,
foleg Fibonacci-nak (Leonardo di Pisa) volt koszonheto, aki apja noszogata-
sara bejarta Kozel-Keletet es Eszak-Afrikat es ott tanult, tobbek kozott, ma-
tematikat. O" a Xii. sz. elejen irta konyveit, de a hatasuk joval kesobb jott
elo"; me'gpedig a XVII. sz.-beli francia Franc,ois Vie`te es a belga/holland
Simon Stevin hatasara.

        Erdekes az aritmetikai muveletek kialakulasa is, de errol most nem
akarok irni, ugyis tul hosszu az egesz. Csak annyit, hogy nagyon erdekes az
egyiptomi matematika maradvanya az u.n. Rhind papiruszon (British Museum)
kb. 1700 i.e.-rol. Persze az oroszok ezt is hamarabb fedeztek fel. Moszkva-
ban van az u.n. Golenisev papirusz kb. 1900 i.e.-rol (!).

        Vegul nehany szo a romai szamokrol. O~to~s csoportokat alkottak (a
"V" a keznek felel meg, lasd kinai hanze karakterek!) Eloszor az egyiptomi
rendszerre alapoztak (de bikvinaris volt, igy lett I, V, X, L, C, D, M, ...).
A "kivonasos" jeloles kesobb jott be "egyszerusiteskep"; igy lett a VIIII-
bol IX. A kivansagod ellenere, a jeloles nem volt egyertelmu. Viszont mai
fejjel eleg egyszeru egy olyan algoritmust irni, amelyik egyfajta jelolest
hoz letre, pl. azt kivanva, hogy a karakterek szama minimum legyen.

        Kerdeseidre valaszolva: I. A szamsor nullaval kezdodik. II. A romai
szamok kozott nemvolt nulla. III. Romaiak valoszinu ismertek, de nem hasz-
naltak tort szamokat. IV. sem negativ szamokat. V. Csak adatok szamreszeire
hasznaltak ezeket a romaiak. VI. Az arab szamokat a nyugati vilag kisse
modernizalta (igazad van; az arab szamok csak hasonlitanak azokhoz, amiket a
vilag tobbi resze hasznal). VII. 5000=V es folotte egy vizszintes vonal, 10000=
 
X es folotte egy vizszintes vonal, 100000=C es folotte egy vizszintes vonal.
VIII. A "mai" hasznalatban 1994, mint irod, MCMXCIV.

        Ennyi eleg mara...

	F. Miki

A magyar borexport elsosorban is HULYESEG miatt nem a megfelelo arban
megy. Itt sok a SNOB (lasd meg az otthoni ujgazadagok c. temat az ilyenek
viselkedeserol) es latom amit latok. Igazan nagy butasag a borokat
olcson elkotyavetyelni, mert az ilyen nepsegek 'adnak a minosegre'
(== azt veszik meg ami draga, ha ugyanazt olcson adjak akkor nem fogy
mert nem elokelo a legolcsobb bort inni vagy barmi masbol a legolcsobbat
valasztani).
 Szerintem a tenyleges minoseguk alapjan a magyar borok versenykepesek
lennenek barmilyen masik orszagban termett borral csak nalunk valamiert
felnek megkerni az arat.
Zsoter Andras

Nagy kerdesem lenne, hogy azok akik ellenzik az atomeromuveket meg
egyaltalan a kornyezetszennyezo technikat mit szolnanak egy ezek nelkuli
mondjuk 150-200 evvel ezelotti eletszinvonalhoz?
Jo lenne-e mar ha az emberek nagyresze nem erne meg a harminc eves
eletkort a rossz korulmenyek, az elegtelen taplalkozas, futes etc.
miatt (na meg persze a betegsegek, hiszen a modern orvoslas az nagyon
technikaigenyes).
Igazabol megfelelo mennyisegu energia nelkul NEM lehet a mai letszamu
nepesseget emberhez melto korulmenyek kozott tartani.
Vagy jobb lenne a fene nagy demokracia meg a jovonkert valo aggodas
neveben az emberiseg 3/4-et kiirtani, jo de ki dontse el, hogy melyik
1/4 maradjon eletben? Es mi lesz, hogyha a tobbi 3/4 is megprobal
beleszolni a dolgokba?
Zsoter Andras

Most lehet, hogy hajmereszto nagy marhasagot kerdezek, de nezzetek el
nekem, en nem ertek a halozatokhoz:
 Azt hiszem, hogy peldaul a HIX ugy terjed, hogyha megrendelik peldaul
50-en Budapesten meg 50-en Szegeden akkor a hix publisher elkuld szazat
Pestre aztan onnan megy otven Szegedre.
Igy van-e?
Ha igy van meg lehet-e oldani, hogy az ilyesmi (sok-sok egyforma e-mail)
az ugy terjedjen, hogy a publisher elkuld egyet Pestre azt ott szetkuldik
otven peldanyban egy peldanyt elkuldenek Szegedre es azt ott megint
szetkuldik otvenfele?
Vagy ez mar megoldott? (Azt hiszem NEM.)
Zsoter Andras

Megoldott.

Jozsi. /HIX/

Egy karpotlassal kapcsolatos dokumentum konvertalasahoz varok
otleteket (hogy elhelyezheto legyen a SENDDOC-on). Tudja valaki,
hogy lehet az alabbi formabol textet csinalni?

Koszi,
Jozsi.

--1921386788-1080306508-768362256:#13575
Content-Type: APPLICATION/OCTET-STREAM; NAME="CTAP.FIN"
Content-Transfer-Encoding: BASE64
Content-ID: >
Content-Description: 

/1dQQ39iAAABCgABAAAAAPv/BQAyAAABAAAJAAIAAABCAAAABgAQAAAAUAAA
AAwAWgAAAKYAAAD//wAAAAAAAQAAKPh1cmllciAxMGNwaQAII3wAeAAAABgA
AAAAAAAAIFRpbWVzIChTY2FsYWJsZSkAQ291cmllciAxMmNwaQACQP7+/v7+
/v7//v////7///7//////////////////////////0hQIExhc2VySmV0IElJ
SUQAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAABIUExBU0lJSS5QUlMA2wF4ABQeDBeM
CgAAAAQRQMkAh88BAAEALAEIAVwBLAHwdxqhtlgCQPv/BQAyAH8EAAD//xAA
stb, stb...

Kedves Atomistak es ellenfeleik (nem a tomistakra gondolok)!  

Haromnaponkent a TIPP-be belenezve latom, hogy a lozsice immaron 
atomhaboru aldozata lett.  Ido hianyaban (harom nap mulva indulok 
Japanba es Tajvanra) a harcvonalakat fol se merve megis arra vetemedem, 
hogy a csata kozepebe lojek egy (jobban mondva ket) kerdessel, amiket 
egyelore meg senki se tudott nekem megvalaszolni (mert eddig meg 
senkitol sem kerdeztem meg oket, csak maganyos oraimban runodtem 
folottuk).  Remelem, hogy a csata allasanak nem-ismerete nem 
fogja azt eredmenyezni, hogy lovesem a csatateret sem eri 
vagy pedig valakit tulontul fejen talal  :-) 

Az elso KERDES a kovetkezo gondolatmenet eredmenyekent szuletett: 

1. adott egy hegy, amiben uran van (szetoszolva, vagy modjaval szetoszolva).  
   A hegyen cseperedo ibolyak tehat tobbet mutalnak, mint a mas hegyeken 
   cseperedok, es a hegy csorgedezo patakjainak folyami rakjai is gyakrabban 
   pusztulnak el rakban, mint a mashol elok.  
2. jon az ember, es kibanyassza az urant (ill. annak egy reszet) ezaltal 
   folbecsulhetetlen jot teve a hegy biomasszajanak, mert nemcsak, hogy a 
   hegy sugarzasat csokkenti, hanem meg a hegybol a vizek altal kimosott 
   rettenetes anyagok evezredekre elorevetitheto mennyiseget is csokkenti.  
3. az a furmintos ember ezekutan olyan mertekben folgyorsitja az uran 
   bomlasat, hogy szegeny uran nemcsak, hogy irdatlan tempoban purcan
   ki, hanem meg aramot is termel -- sot, mi tobb, sirja mas, sugarzo 
   elemek bolcsojeve is valik (atomreaktor, atombomba).  
4. az uranbol szarmazo sugarzas a Vilagmindensegben tehat  csokken, es 
   a nem-uranbol szarmazo sugarzas mennyisege novekszik.  

Kerdes: az osszes sugar mennyisege no vagy csokken?  :-) 

Masodik kerdes (ehhes nem kell bevezeto mese): 

Tobbszor hallottam, hogy az a franya A anyag 16 ev 3 honap 2 het es 5
nap felezesi idovel bir, es barmennyire rettenetes is, megsem vetekszik
irtozatossagban B anyaggal, aminek felezesi ideje 17 millio ev.
Szerintem a felezesi ido nagysaga pozitiv dolog, mert a bomlaskor 
keletkezo sugarzas nagyon hosszu idore szetkenve jelenik meg, es emiatt
sokkal kevesbe veszedelmes (folteve, hogy egy egyseg mindket anyagbol
ugyanannyi sugarzasnak szuloje).  Kerdes: hat nincs igazam?  

Igerem, hogy keves idom ellenere mind holnap, mind holnaputam 
elolvasom a TIPP-et, hogy valaszaitokat es megjegyzeseiteket 
megismerhessem.  Utana mar nem fogom tudni olvasni, mert 
akkor mar az Orient fele fogok orientalodni.  

Tisztelettel, 

Greschik Gyula 
aki a Sziklas Hegyseg es a preri hataran, 
Boulder varosaban, a Rocky Flats nevezetu 
hirhedten sugarzo ex-atombombagyar kozeleben 
tanyazik 

ui. megjegyzes: a preri bolenyei NEM radioaktiv sugarzas miatt haltak
    ki meg itt, a Rocky Flats mellett sem  :-)

Tud valaki San Fransisco-ban/Berkeley-ben nyarra kiberelheto
lakasrol/lakreszrol?

Koszonom elore is
                        Gaal Gyongyi

Tisztelt TIPP,

a Magyarorszagon kiadott konyvek aprilisi listajat
ujkonyvek94.apr fileneven elkuldtem a dokumentumtarba. SENDDOC-kal
elerheto. A file kb 66 KByte meretu. Szokas szerint 
-- ezuttal 3  reszletben -- a MOZAIK elofizetok is megkapjak 
(egyelore az elso reszletet kuldtem el).

Megtalalhato lesz a lista a KFKI gopher-ben is
(elorelathatolag holnaputan). Elerese:

telnet gopher.kfki.hu

login:gopher
Password nincs <Return>

A konyvjegyzek a Kulturalis informaciok menupontban
talalhato.

Jo olvasast  kivanok
Zimanyi Magda