Javitott valtozat:


Telegdy Attila wrote:
>Felado : Telegdy Attila
>E-mail :  [Hungary]
>Temakor: mechanikai fejtoro ( 43 sor )
>Idopont: Sun Jun 28 11:28:17 EDT 1998 TUDOMANY #462
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>Gravitacio nincs. Az abran levo golyo a vizszintesen rajzolt falat erinti
>es halad v sebesseggel a ferde fallal valo utkozesig.
>A golyo teljesen merev, a falak pedig teljesen rugalmasak (es vegtelen a
>tomeguk).
>Az utkozes soran nincs energiaveszteseg, igy nyilvanvaloan v sebesseggel
>pattan vissza a golyo.
>Kerdes:Milyen iranyba repul a golyo az utkozes utan?

Kedves Attila!

Az utkozesi feladat egy un.ferde(ha a ferde fal szoge,tovabba:
s<>90°)utkozes ahol a #V sebessegvektor(jel#) nem parhuzamos
az utkozes normalisaval azaz a ferde fal(ff) erintkezesi
pontotjat(A) es a tomegkozeppontot(H) osszekoto egyenes(AH).
Az s=90° trivialis eset,a valasz egyszeru:#V1+#V2=#0.
A golyo tenyleg /#V/ sebesseggel fog visszavagodni amit
az energiamegmaradas biztosit(a falak energiaja nulla az 
adott koordinatarendszerben ,a falak idealisan rugalmasak
es a golyo sem alakvaltozik.De van meg ket feltetel amit hozza
kell meg venni:
1.a golyo nem vegezhet forgo mozgast,tehat minden pontjanak sebes-
sege=#V es
2.a falak alakvaltozasa az utkozes lefolyasa alatt elhanyagolhato.
1.Megoldas:ferde fal szoge(s)<90°
Amennyiben a golyo a vizszintes falat(vf) mindig(az utkozes 
pillanataban is)erinti(B pont),a ferde fallal(ff)
valo utkozeskor az A pontban ebredo Fa ero fuggoleges 
komponense:#Fay=-Fay*#j,ahol #j az egysegvektor y iranyban.
Mivel a golyo erinti vf-et(ugyan az utkozesig ero vf-re nem hat
mert a #gravitacio=#0) ez a golyonak kenyszerfeltetelt jelent
tehat #Fay-t egy vele ellentetes #Fby=+Fby*#j fogja kompenzalni.
Tehat,a #Fay+#Fby=#0-bol Fay=Fby adodik.
Az impulzusmegmaradas:#I1+#I2=#0,azaz m*#V1+m*#V2=#0,mert 
a falak impulzusa #0 es a golyo a ketpontos utkozes mia keptelen 
a forgo mozgasra.Amenyiben a golyo nem erintene vf-et az utkozes 
pillanataban, belepne a ferde utkozes okan keletkezo forgo-halado 
mozgas es igy a feladat sokkal bonyolultabb lenne.
A mi esetunkben mivel egyreszrol vf-kenyszer kompenzalja a ferde
utkozest masreszt a falak geometriaja allando; a golyora igaz a
#V1=-#V2 egyenlet,tehat a golyo kenytelen V- sebesseggel parhuzamosan 
vf-el visszafele mozogni.Az utkozesi ero atl.erteke linearis rugo-
karakterisztikat feltetelezve Fax=2*m*V/T,ahol T az utkozes idotartama.
A reakcioero ekkor igy irhato:#Fax=Fax*#i.
Az ero idofuggvenye igy Fax(t)=2*Fax*t/T.Termeszetesen az 
elozoekben felvett alakvaltozasi feltetel tiltja,hogy utkozesi idot
szamoljunk mert mi T=0-t vettunk alapul.
2.Megoldas:ferde fal szoge(s)>90°
Ammenyiben a vf-re nem ervenyesul a kenyszerfeltetel a golyo ff-el 
valo utkozes utan forgo es halado mozgast vegez.A golyo az utkozes 
pillanataban az A pont korul forgo mozgast is vegez ezert az impul-
zusmegmaradasi egyenlet bovul a perduletmegmaradasival.A golyo ener-
giajat ekkor a m*V1*V1/2=m*V2*V2/2+Q*Z*Z/2 irja le.(V1,V2 sebessegek
az utkozes elott(1),es utan(1) valamint Q a tehetetlensegi nyomatek
es Z szogsebesseg A pontra vonatkoztatva.Ekkor a falak erdessege a 
golyo anyaga es sugara is szamit:A golyo nem csuszhat meg az utkozeskor
es homogen merev test volamint r- sugaru.A sebesseget az ff-el parhuza-
mos V: es meroleges V+ komponensre bontva az A-ra vonatkoztatott 
szogsebesseg:Z=V:/r.Ez a perdulet megmarad es a forgas at szamithato
a golyo kozeppontjara.A golyo #V1 -vel utkozik a falal es az 
impuzus megmaradas ertelmeben:m*#V1+m*#V2=#0 es #P=Q*#Z keletkezik
ahol #P a perdulet.#Z meroleges #i*#j-re.V:=V*Sin(90-s)es V+=V*Cos(90°-s).
Amenyiben az r=0 lenne,azaz tomegpont,annak perdulete nulla igy a
beesesi szog es sebesseg egyenlo lenne a visszaverodesi
szog es sebesseggel Descartes ota.Itt a sebessegekre ez nem 
igaz mert a perdulet megeszi a #V2 sebesseg egy reszet.Az ,hogy mekkora
ez a szog az s-szogtol fugg.Nagy s-re a perdulet no.Vigyazat!A modell
nagy s-re csal mert a csuszas veszelye no es a csuszaskor a #P=#0.
A #V2 -t az energia es az impulzus(nyomatek)megmaradasra felirt
feltetelrendszer szerint(nyomatekit atirni a sebesseggel)ki lehet szamolni.
En meg nem vezettem le az eredmenyt.Egyenlore ennyit a tobbit majdlegkozelebb.

Udvozlettel Omaszta Istvan

Jol beszelsz, Istvan!

Kiszamoltam 45<alfa<60 -ra is, + spec. esetek, ime a tablazat:
(alfa:=A, minden fokban van megadva, egyenlosegek megengedve)
   A min. max. | beta (B)
      90  180    2A-180
      60   90    180-2A
      45   60    4A-180
      ..   ..    ..

Erdekes (1), egy sorozat elso elemeinek tunik. 
        (2)a, minden A=180/(2^n)  n=0,1,2,...  eseten B=0 (+2*k*pi)
tehat 180, 90, 45, 22.5,... foknal.
        (2)b, ugyanez jo A=30/(2^n) n=0,1,... -re is.
        (3) azonos a kiserlet, ha visszavero feluletkent tukrot
hasznalunk, golyo helyett pedig egy pontfenyforrast.

    _-____________________________________________________________
>>>  Udv: TaCs     /   <<<

Meszaros Laszlo wrote:

> Az Avana sci-fi (!!) egyesulet hirlevelebol.
erre hol lehet feliratkozni? meg nem hallotam rola

Bye,
	Panther

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Hatha mast is erdekel... A lap impresszumabol:

> Az SF News (http://www.scifi.hu/sfnews.htm) az Avana Egyesulet
> (http://avana.scifi.hu) es a Solaria Science Fiction Magazin
> (http://www.seldon.hu/solaria) kozos hirlevele

A hirlevel megrendelesenek modja:
           To: 
    A levelbe: subscribe sfnews

Udv///Laci (moderatőr)

Sziasztok,

Megvallom nem kovettem reszleteiben az ezelotti fejtegeteseket, de
most valami szoget utott a fejemben.

Takacs Ferenc (tobbek kozott) irta:

> az atom korul keringo elektron palyajanak stabilizalasaban. Vegeztem egy
> kis kalkulaciot, hogy egy stabil keringes eseten (amikor a Coulomb ero
> egyensulyban van a centripetalis erovel) milyen elektron sebessegnel van
> maximuma a faziskesesnek. 0,81 c jott ki az elektron sebessegere (91,8

Milyen modell ez? Bohr fele atomodell? Korpalyakkal es kvantalt atmentekkel?
En ugyanis mas olyan atommodellrol amelyben centripetalis erorol volna szo
meg nem hallottam.   De a Bohr atomodell az egy jatekmodell, csak  a 
szerkezet szempontjabol trivialis hidrogenatom eseten kepes az atmenteket
helyesen leirni. Mas dolgokra teljesen alkalmatlan. Elvegre az elektronok
*nem* korpalyan mozognak es a helyzetuk is meghatarozatlan igy 
centrifugalis erorol beszelni szamomra  ertelmetlennek tunik.

Egyatalan szoba jon a kvantummechanika?   Ha nem azt kisse furcsanak 
talanam hiszen  a feher torpek  es neutroncsillagok  is degeneralt
fermi gazok...

csak jot,

szin.

Szia mindenkinek!

Volna 1 gondolatmenetem, kicsit fárasztó, de lehet rajta agyalni.

A definíció szerint az egy fajba tartozó egyedek külső és belső
tulajdonságaikban hasonlítanak egymásra, azonos evolúciós eredetük,
egymással párosodva életképes, termékeny utódot hoznak létre.

Nos..

Adott két azonos nemű egyed...  Most a definíció pontatlan, vagy tényleg
nem 1 faj két hímnemű egyed????? (Jó, ez vicces volt, matematikailag
belátható, hogy 1 faj.)

Adott 2 hím, és egy nőnemű egyed. A nőnemű és az első hím egyed a def.
miatt tutira egy faj A második hím és a nő egyed ugyancsak. Ez csak úgy
lehetséges, ha mindkét hím 1 fajba tartozik. Node még mindig nem képesek
közös utód létrekozására... (még szép...)

Na ennyi a gondolatmenet. Kérek véleményeket.

Balázs

Szia,

> Az en kerdesem: kb. mekkora teljesitmenyu 'hogenerator' egy irodaban
> uldogelo (nem sokat mozgo) ember?
[...]
> Tipp? Mennyire jol kozelitheti ezt a kaja energiatartalma, ha pl. az
> egyeb uton elvesztett hot nem szamolom?

  Ha az ember nem hizik, eleg jol, mert vegul minden hove alakul, es
valahova el kell tavoznia. Olyannyira, hogy tudtommal ezt ki is lehet
merni.  Ha jol emlekszem, napi 1200 kaloria kell a semmit teveshez.
  Egy szamitogep kb. 100-150W-ot fogyaszt (kimertem), egy monitor ugyszinten. 
Lenyeges meg, hogy az emberek nagyon parolognak. Legkondicionalt szoba
paratartalma rettento alacsony, mert a legkondiban ugy fagypont kore
hutik le a levegot, es szinte minden kicsapodik belole (nem veletlen,
hogy annyi tudoproblemaja van az amerikaiaknak). Magasabb paratartalom
viszont melegebbnek hat (nagyobb a levego hokapacitasa, nehezebb az izzadas).

Gyula

Ez ugyan tavolrol sem nyugalmi hotermeles, de a hoszabalyozasunk
kepessegeit jol erzekelteti. A 70-es evekben feljegyzett rekord szerint
Eddie Merckx biciklista (tobbszoros Tour de France gyoztes) tartosan
(egy oran keresztul folyamatosan) kepes volt 400 Watt mechanikai
teljesitmenyt leadni. Az izmok hatasfoka uzemmeleg allapotban (38 fok
tajan) 25% korul van, es ekkora leadott teljesitmenyhez bizonyara
jelentos "haziuzemi" fogyasztas is tartozik (sziv, tudo, kapaszkodas a
kormanyba, gondolkodas), ugy becsulom, hogy a testenek legalabb masfel
kilowattot kellett izzadassal es konvekcioval eldisszipalnia.

Hali tudosok,

A legutobbi Szonda-ban volt szo egy ujonnan felfedezett nagyon kicsi meretu
csillagrol (ha jol emlexem, neutroncsillag?), aminek az a kulonleges
tulajdonsaga, hogy a foldinek az x billioszorosa a magneses tere.

Hogy kell ezt erteni? Az egesz magneses terre vonatkozik, vagyis a
fluxusra, vagy a feluleten (ami partiz km) merheto magneses tererossegre?
Nagyon nem mindegy.

Na meg: mitol is van magneses tere egy egitestnek? Foleg ilyen eros. Mert
ugye vasalapu magnesseg (nem a csillanal) eseten az indukcio nemigen lehet
2 tesla folott. A csillagnal valami nagyon mashogy kell, hogy legyen. 
Lehetseges olyan, hogy kiegyenlitetlen elektromos toltese van a keruleten,
es veszettul forog --> aram, aminek a magneses tererol van szo?
Egyaltalan lehetseges, hogy egy egitestnek szamottevo mennyisegu
kiegyenlitetlen toltese legyen? Vagy hogy ha a vill toltesek osszege nulla
is, nem egyenletesen oszlik meg a porgo egitestben, hanem az egyik belul
van, a masik meg az egyenlitoje tajan?

Es ha lenne ilyesmi, akkor a letrejott magneses ter stabilizalja-e az
egitest forgasat? (Mint ahogy a szupravezetoben a magneses ter fenntartja
az aramot). Vagy ezt a tolteses-forgasos aramot tok rosszul gondolom?

Vagy netan valamilyen spinszeru dologtol jon letre ilyen bazieros ter, mint
amilyen az elektronnak is van? Ha a neutroncsillag minden neutronjaban
egyfele allnanak az elektronspinek, mekkora tererossege lenne kb egy 10-20
km-es objektumnak?

Bocsi a farasztasert, de nemnagyon tudnek utananezni ezeknek a kerdeseknek,
es erdekelnek. (Es lehet hogy csupa marhasagot kerdezek).

hjozsi