Hangrendszerek es hangolasok a zenei gyakorlatban
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Megintcsak szukseges nehany - immar a hangszerekkel kapcsolatos - alap-
fogalom tisztazasa. 

Vannak olyan hangszerek - es az emberi hang is ilyen -, amelyeknel
a hangmagassagot a jatekos teljesen szabadon kepes valtoztatni. Ilyen a
legtobb mai vonos hangszer es a harsona. A masik veglet a rogzitett
hangkeszletu hangszerek: a billentyusok es a harfa. A ket veglet kozott
ujabb ket csoport helyezkedik el: az egyikbe azok a hangszerek tartoznak,
amelyek hangkeszlete a _felepitesnel fogva_ rogzitett, de az egyes hangok
magassagat a jatekos tudja kisse modositani; ilyenek az erintovel ellatott
huros hangszerek, amelyeknel a hur lefogasanak modjaval es mas finom
eszkozokkel a hangmagassag elcsusztathato. A masik csoport tagjai azok a
hangszerek, amelyek hangkeszlete a hangkiadas _fizikajanal fogva_ rogzitett
(azaz a felhangsorra epul), ezt vagy a jatekmoddal, vagy a hangszer
konstrukciojaval lehet modositani illetve kiegesziteni. Ilyen sok fuvos
hangszer. E ket utobbi csoport kozott termeszetesen nem huzhato eles
hatarvonal. Igy a legtobb huros hangszer jatekmodjaban megtalalhatok a
felhangsoron alapulo uveghangok is. 

Meg kell tovabba kulonboztetnunk ket fontos alapfogalmat. _Intonacio_:
a helyes hang eltala'la'sa, kivalasztasa a hangok vegtelen (folyamatos)
sokasagabol az eloadas folyaman; _hangolas_: rogzitett (diszkret)
hangkeszlet megallapitasa az eloadas elott.

A billentyus hangszerek fokozodo szerepe az eloadasi gyakorlatban tette
szuksegesse a rogzitett hangolasi rendszerek megallapitasat. Mielott
a hangolasi rendszerek tortenetet attekintenenk, idezzuk vissza az
"Alapvetes"-ben folhozott peldat: tiszta kvintekbol osszerakott nagyterc
mar _nem tiszta_ ! 

A rogzitett hangolasok alapproblemaja tehat a kovetkezo: a termeszeti
torvenyeknek _ellentmond_ olyan 12 elemu hangkeszlet megalkotasa, amelyben
minden hangkoz tiszta ! A zenei eloadas es eljegyzes viszont mindenkeppen
szuksegesse teszi viszonylag keves elemu, tobbe-kevesbe rogzitett, egyez-
menyes hangkeszlet bevezeteset. (Tiszavirageletu kiserlet volt a billentyus
hangszereknel 12-nel tobb billentyu alkalmazasa. Az ilyen, oktavonkent
19, sot 31 billentyuvel felszerelt hangszer (archicsembalo) jatekmodja
nehezkes volt, raadasul a hangszer nagy helyet foglalt el, igy nem terjedt
el.) A hangolasi rendszerek tortenete vegigkiseri a zene tortenetet es
szoros osszefuggesben van az adott korban elterjedt zeneelmeleti es
-esztetikai gyakorlattal.

Az elso az un. _pitagoraszi hangolas_ volt. Ebben a kvintek tisztak, kiveve
az utolsot (un. farkaskvint, ami a pitagoraszi kommaval ter el a tiszta
kvinttol). A tercek nem tisztak, de a terceket akkor meg ugyis
disszonansnak tartottak. A pitagoraszi hangolas kb. a XIV. sz. vegeig
volt hasznalatos.

A kovetkezo hangolasi rendszer a _kozephangos_. A cel immar a _nagytercek_
tisztasaga. Hogy miert ?  Ennek reszben ideologiai, reszben zeneelmeleti
okai vannak.  A nagyterc a durharmas legfontosabb eleme es resze a felhang-
sornak (lasd az Alapvetesben felhozott peldat). Ezt a korabeli teoretikusok
a Szentharomsag megnyilvanulasanak tekintettek; ezert vegzodik nagytercre
minden reneszensz es korabarokk mu. (Valojaban egyfajta zeneesztetikai
valtozasrol van szo: a nagyterc beemelodott a konszonans hangkozok koze).

E ket hangolasban a kozos az, hogy a lehetseges 12 hangnembol (azaz a
kvintkor lehetseges 12 kiindulopontjabol) nyolc jatszhato es ezek
egyenranguak (azaz csak relativ eltolasban kulonboznek). A fennmarado
negy hangnemben nem lehet jatszani, mert ezek tartalmazzak a farkaskvinteket
illetve -terceket. A kesobbi, barokkban hasznalatos hangolasok kialakulasat
eppen az motivalta, hogy a zeneszek szerettek volna mar minden hangnemben
jatszani.

Igy alakultak ki az un. _jol temperalt hangolasok_. E hangolasokban a
hangnemeknek sajatos, egyeni karakteruk van. Bach "Das Wohltemperierte
Clavier" c. muve szep peldaja e sajatos vonasok kidomboritasanak. Az
egyes hasznalatos hangolasok abban kulonboznek egymastol, hogy a 
pitagoraszi kommat hogyan osztjak el a kvintek kozott.

Logikailag esszeru, az eredmenyet tekintve mar kevesbe, es mindenfelekepp
a hangolasi rendszerek vegpontjat (de semmi esetre sem a csucspontjat)
jelenti az _egyenletesen temperalt_ hangolas. Ez a jol temperalt hangolasok
egy fajtaja, amelyben a pitagoraszi kommat egyenloen osztjak el. Ebben a
rendszerben minden hangkoz egy kicsit hamis es a hangnemek csak a
kezdopontjukban kulonboznek egymastol. A mai zenei gyakorlatban altalanos
ennek a hangolasnak a hasznalata.

A regi zene korhu eloadasahoz mindenkeppen hozzatartozik nemcsak a regi
hangszerek, hanem a megfelelo hangolas alkalmazasa is.

A kulonbozo hangolasok lete egy rendkivul fontos dolgot bizonyit. Egy
bizonyos zenei hang nem _egyetlen_, rogzitett frekvenciaerteket jelent,
hanem egy bizonyos homalyos hataru intervallumot. A zenemuveket, barmilyen
hangolasban is szoljanak, felismerjuk; es nemcsak a zenemuveket, hanem
a bennuk rejlo tonalis viszonyokat is. 

Vegul erdemes egy kis vargabetut tenni a normal 'a' tortenetevel
kapcsolatban. Ma mar termeszetesnek tunik, hogy van egy szabvany-hang,
amelyhez igazodik mindenki. Ez azonban nem volt mindig igy (ugyan miert  
kellett volna, hogy igy legyen ? :-). Az alabbi abra az 'a' hang magassa-
ganak az idobeni valtozasat szemlelteti; lathato, hogy a mai hivatalos
440 Hz egy lassu folyamat eredmenye. A mai eloadasi gyakorlatban a
barokk zenere hasznalt 415 Hz is csupan egy kompromisszum; maga Bach
is szamos kulonfele hangmagassaggal dolgozott elete soran.

Hz
^    .............................................................
|    *****........................................................
480       ********................................................
|          ^       *******........................................
460        |              ***********.............................
|          |                         ********************.........
440        |                                              ********
|          |                                        ****..........
420    A normal 'a'                            *****.............
|   valoszinu ertekei                    ******...................
400        |                      *******.........................
|          |          ************................................
380        v  ********............................................
|    *********....................................................
|    .............................................................
> ------------------------------------------------------------------> 
Ev    1500        1600        1700        1800        1900

A normal 'a' egysegesiteset reszben a zenei elet nemzetkozibbe valasa,
reszben a zenekarok repertoarjanak a kialakulasa tette szuksegesse (azaz:
ugyanazt a zenemuvet kulonbozo zenekarok ugyanugy, es egy zenekar tobb
muvet is ugyanugy jatszhasson).

A XX. szazad erdekes es ellentmondasos jelensege a normal 'a'
lassu folfele kuszasa. Bizonyos zenekarok pl. mar 445 Hz-hez hangolnak.
Nos, ennek oka az, hogy a vonosok es a harfa a feszesebb hu'rok
miatt "szebben", "fenyesebben", "csillogobban" szolnak, ha egy kicsit
foljebb hangoljak oket. Ennek termeszetesen fizikai korlatai is vannak
(konnyebben elpattan a hur), arrol nem is szolva, hogy a tobbi hang-
szernek is igazodnia kell; ez a fuvosoknal mar komoly nehezsegekbe
utkozhet (a fuvoka't csak egy darabig lehet betolni). 

Zaro gondolatok
~~~~~~~~~~~~~~~
E torteneti attekintes utan joggal merulhet fol a kerdes: mit hoz
a jovo ? A mult szazad vege fele kezdodott a hagyomanyos tonalis
rendszer felbomlasa, a politonalis majd az atonalis zene kialakulasa.
A dallam es a harmonia mellett vagy sokszor helyett mas uralkodo
szervezo elvek jelentek meg a zeneben. 

John Cage szerint az a valasztovonal, ami a disszonancia es a  
konszonancia kozott huzodott, mara mar attevodott a zenei es a
nem zenei hang koze. Igen: ez mar a zene negyedik vilaga.

Koszonom a figyelmet.

Feri

Udv, VITA!

Szeretnek par felreertest eloszlatni a vilagnezetemmel kapcsolatban, ha mar
igy egymas torkanak ugrottunk.

>En ugy ertettem, hogy Peto" Hunor (VITA #448) nem tudatos rosszakarasrol ir,
>hanem felrevezetesrol, vagyis az az ember maga jonak ertekeli, amit adni

>mivel ezeket a jelensegeket legtobbszor a nyeresegvagy, a tudashiany, es
>neha, az onbecsapas produkalja,

Egyszer mar celoztam ra, hogy legalabb az egyeni tudasunk hatarait meg
kellene ismernunk ahhoz, hogy valamit tiszta -tisztabb- szivvel tehessunk.
Aki nem is probalkozik ezzel a megismeressel, az mar megtette az elso lepest
lefele. Egyebkent en azt a 'szenzacio altal'-t nem tettem volna bele a
mondatba. Nelkule ugyanis egy kicsit bovebb jelentesu.

Egy Maria-jelenes produkalasahoz szukseges legalabb egy szemtanu is.
Akkor pedig takarekosabb megoldas a szemtanut jol megvalasztani.
Nem azt irtam, hogy a satan mindig az egyent veszi celba, hanem azt,
hogy a jol megvalasztott egyenen keresztul sokkal nagyobb hatasat tud
elerni. Peldakert mindenki sziveskedjen elmenni a konyvtarakba.

> Nem tudom, te mennyire ismerted meg a 'keleti meditaciok,
> karate es tarsai, agykontroll, hipnozis' "melysegeit"?

Annyira ismertem meg, amennyire szuksegesnek tartottam ahhoz, hogy
legalabb valamifele velemenyem lehessen rola. Tudom, hogy nem lehet
lebecsulni ezeknek a dolgoknak a szellemi hatteret. Sokszor eppen
az okozza a negativ peldakat, hogy pl. a kuzdosportokat mint
a `verekedes muveszetet` tanitjak, es nem tanitjak meg melle a
szukseges, vele jaro hatteret. A tobbinel hasonlokeppen.
Mert igy nagyobb a profit.

> mert gyilkos indulatai lettek, es ugy erezte, hogy nem tudja magat
> megfekezni. Holott persze evekig minden siman ment.

Nekem peldaul mar most is vannak. Ezert aztan felek meg a katonasagtol is.
Egyszeruen felek attol, hogy fegyvert kapjak a kezembe: nem tudok
megbizni magamban. Regebben el szerettem volna menni valamifele
onvedelmi tanfolyamra, hogy megtanuljam, hogyan tudok ugy elharitani
egy tamadast, hogy ne seruljon meg az ellenfelem. Aztan megsem mentem
el, mert egyik helyen se ezt tanitottak. Hogy mit tanitottak, azt szerintem
ki tudjatok talalni.
 Egyebkent ez a felelem szerintem torvenyszeru, ha az ember elkezdi jobban
megismerni onmagat. Biztos, hogy az ismerosodnek 'lettek' a gyilkos
indulatai, es nem voltak meg mar korabban is? Ez esetben ugyanis csak arrol
van szo, hogy miutan felismerte oket, felni kezdett -sajat magatol.

>> > Azota Jezus Krisztus megtanitott arra, hogy
>> > ez az okkultizmus szinte mindent betolt napjainkban.
>>
>> Nem gyanus ez neked?! Masokat pedig a kis zold emberkek tanitanak.
>> (bocsanat, manapsag mar altalaban szurkenek hirdetik...)
>Ha Peto" Hunor meg tudja indokolni, hogy amit gondol, az Jezus
>velemenye, akkor ketsegkivul nagyobb tekintely all mogotte, mint
>a kis szurke emberkek.

> Emberek tevedhetnek.

Minden ember tevedhet. Es Isten tanitasai altalaban embereken keresztul
jutnak el hozzank. Amikor ezt eloadtam egy hazalo teritonek, majdnem
kiatkozott.

>Ez nem ilyen egyszeru, ahogy irod, mert ha mar valaki erre a munkara
>adta a fejet, ami nem valami pozitiv dolog, akkor igaz legyen a
>kozmondas: "mas karan tanuljon az okos!".

Attol fuggoen pozitiv-e vagy sem, hogy mifele szandek vezerli?
Felmeri-e a felelosseget? Az elozo irasom vegere eppen ezert raktam
azt a sort a tudos felelossegerol. Es tenyleg nem ilyen egyszeru.
Egyebkent pedig sok-sok esetben fordult mar elo az, hogy az elozo
kutato altal `meresi hibanak` konyvelt dolgok mogott a tudomany megujulasa
rejtozott.

Tobb mondatban tenyleg elocsillantak olyan dolgok, amivel egyet tudok
erteni. Viszont az iras egesze megis olyan legkort araszt, amirol
azt szerettem volna hinni, hogy az utolso boszorkanyper ota kihalt.
A mindenben csak a satan keze nyomat kereso, turelmetlen, egyoldalu
hozzaallas igenis a kozepkori inkvizitorokra jellemzo.

Az en vilagkepem ket dologra tamaszkodik. Az egyiket egyik kedvenc irom
kozelitette meg legjobban, es nem eppen vallasos konyvben.
"Es te, Melkor, latni fogod, hogy nem jatszhatsz egyetlen olyan dallamot
sem, amelynek ne bennem volna vegso forrasa, s hogy ellenemre senki sem
valtoztathatja meg a muzsikat. Mert aki megprobalja, csupan eszkoz lesz
a kezemben, hogy olyan, meg csodalatosabb dolgokat teremtsek, amilyenekre
o nem gondolt"
Kesobb:" S te is, Melkor, itt lathatod minden titkos gondolatodat, melyek
csupan reszei az egesznek, alarendeltjei az egesz dicsosegenek."

A masik dolog az, hogy Isten ket olyan eszkozt adott a kezunkbe, ami
segithet megismerni az o szandekait. Az egyik a lelkiismeret, a masik
az empatia. Nincs jo vagy rossz tudas, csak szandek, ami lehet sokfele.

Udv: Balogh Mihaly