1992 augusztus 18-an, kedden delutan harom ora ot perckor fog felszallni
velem a Canada Air menetrend szerinti jarata, mellyel megkezdem utamat
Magyarorszag fovarosa, Budapest fele.
Utazasom koltsegeit (egy eves open return repulojegy illetve biztositas arat)
a SOROS ALAPITVANY fedezte.

Vajon Europaba erkezem-e?

Kedves SZALON olvasok es irok!

Koszonom a kerdeseimre adott valszokat. Kulon koszonom Kiss Laci es
Heszler (?) Peter reszletes valaszat.

A valaszok osszecsengtek abban, hogy ezt a fogalmat a politika nem a
keresztenyi ertelemben hasznalja, hanem sajatos hatalmi rendjenek
ideologiai alatamasztasakent.

A kifejtett nezetekkel messzemenoen egyetertek. Marcsak azert is, mert
egy ujabban megjelent konyvvel kapcsolatban az Ujtestamentumot tobbszor
is vegigbogarasztam es tenyleg nem talaltam  ott a Tizparancsolatot,
csak ugy, ahogy azt Kiss Laci idezte. Azt a gondolatot, hogy a Jezus-i
eszmet szinte megoli, ha politika alapul ra, magam is vallom.

Egy dologban eltertek a velemenyek - es ebben Korosi Gaborral ertek
egyet - a vilagvallasok kozul csakis a biblikus alapu harom vallas
etikajahoz tartozik a 3 elso torveny. Ha Tizparancsolatrol van szo,
ezeket is hozza kell erteni. A felhivast alairo igen tisztelt nevsor
egyik tagja se lenne ezzel tisztaban? Vagy minden a demagogia es semmi
az igazsag?

Nem derult viszont ki az, hogy a mai politikai retorika, amikor zaszlo-
jara tuzte a "kereszteny szellemiseget" mit ertett alatta.

Magam eloszor Dr. Nagy Laszlo Melbourne-i eloadasaban talalkoztam vele,
de nem adott ra magyarazatot. Azutan szamos MDF es KDNP nyilatkozatot,
eloadast hallottam, olvastam es megvallom, rettentoen folszisszentem,
amikor a renesaince-t, mint kereszteny szellemiseget emlegettek es azon-
nal eszembe jutott Galillei es Jordano Bruno. Ki kepviselte a kereszteny
szellemiseget akkor: ok, vagy akik a magjahalalt elrendeltek?

Koszonom, hogy egyetertes van abban, hogy mi az IGAZI KERESZTENY SZEL-
LEMISEG, en is ezt tartom annak (humanitas, szeretetre epitett emberi
kapcsolatok, aldozatvallalas egymasert, magyaran az embertarsamnak tars-
kent valo elfogadasa). Ugyanakkor az az erzesem - de ezt bizonyitani nem
tudom -, hogy a fogalom alatt a retorika mast ert. Sokkal inkabb az egy-
haznak a politikai porondra valo visszavezerleset. Amikor Janos Pal papa
sikraszal egy kereszteny Europa mellett, egyertelmuen az derul ki, hogy
a kereszteny vallasnak allamvallas rangra emeleset szorgalmazza es a
kontinens lakoinak szellemi, ertelmi, es erzelmi eletenek iranyitasat
egyertelmuen Vatikanban tudja csak elkepzelni. Persze, ez tetelesen igy
nincs kifejezve, jollehet a Papa az egyhazaknak az allami iranyitasba
valo szorosabb bevonasanak igenyet hangsulyozta egyik nyilatkozataban
(novemberben olvastam, nem irtam ki a forrast es kesobb sajnos nem sike-
rult megtalalnom).

Az en velemenyem Albert Camus-eval egyezik, aki azt mondta, hogyha egy
vallas es a politika hazasagra lep, ott megjelenik az inkvizicio. Ezen
felul azt is erzem, Peter, veled azonos hurokon pendulve, hogy ennek a
fogalomnak a retorikai eroltetese elsosorban az emberek fuggosegi vi-
szonyanak az ujra fogalmazasat celozza. Nincs szabad gondolat, nincs
szabad akarat, mert minden lepesedet meghataroza egy folotted allo dog-
marendszer es annak a papjai. Ez pedig egyertelmuen visszalepes a torte-
nelemben, a kapitalista ertekrendet ujra egy mar meghaladott, feudalis
ertekrenddel es kapcsolatrendszerrel akar helyettesiteni. A penz-tarsa-
dalmat nem az esz-tarsadalmaval, hanem a manipulalt hit-tarsadalmaval
akarja folvaltatni. Sajnos Magyarorszagon meg ennek a gyokerei elnek, es
a regi bevalt gyakorlat (aminek egyenes folytatasa volt a kommunista
gyakorlat is) meg mindig kisert.

Nem akarok inkvizicio arnyekaban elni. Szeretnem, ha a szeretet vallasa
a maganeletet es ezen keresztul a tarsadalmi eletet athatna, de tilta-
kozom az ellen, hogy ezt a fogalmat az emberi gondolat megfojtasa, uj
tarsadalmi fuggosegek kieroszakolasa erdekeben, mint "kodgep"et fol-
hasznaljak. Ezert elutasitom a Nemzeti Tarsaskor nyilatkozatat.

Tisztelettel:   Cser Ferenc

Szakmary Zsolt irja:

>Cser Feri tegnapi Csurka idezete szoget utott a fejemben. Ha lehamozzuk a
>szokasos maszlagot, egy tenyleges dillemaval allunk szemben: van-e joga a
>Magyar Koztarsasagnak NEM beavatkozni, ha a magyarokat olik a hatar
>tuloldalan? Ezzel nem azt akarom mondani, hogy helyeselne'k egy ero-
>szakos, agressziv politikat, csak azt kerdezem - hol van az a hatar
>amikor a passzivitas mar egyenlo lenne a cinkossagal. Elkepzelheto-e egy
>Boszniahoz hasonlo allapot a Vajdasagban a magyarokkal, mikozben Magya-
>rorszag karban tett kezekkel ul?

En forditva teszem fol a kerdest: van-e joga katonailag beavatkozni? Errol
ugyan volt mar egy kemeny vita a FORUMon, amikor Korosi Gabor megkapta a
megtisztelo tabornoki cimet, de nem szuletett egyetertes.

A Magyar Koztarsasagnak mindent meg kell tennie azert, hogy a "vegso
megoldas" ne tortenjen meg - Csurkanak ezzel a gondolataval egyetertek -
de, a katonai megoldast onmaga nem teheti meg.

Elsosorban a kormany es a parlament az orszag hatarain belul elok erdekei
szerint kell, hogy cselekedjen, azoktol kapotak erre felhatalmazast. Arra
senki sem adott a parlamentnek jogositvanyt, hogy a magyar hadsereg barmi
okbol atlepve a hatart, mas orszagban tevekenykedjen. Ha a hadsereg Europa
legerosebb hadserege lenne, akkor sem lenne ra felhatalmazasa, de akkor
meg azt lehetne mondani, hogy a vedelmet ad uldozotteknek, akik tortene-
tesen magyarok, horvatok, stb. De ez nem all fent. Ugyanakkor kivalthat
egy szeleskoru tamadast akar harom szomszed reszerol is es bargyusag lenne
azt hinni, hogy akarki Nyugaton a segitsegunkre jonne. A felelos magyar
kormnany elsosorban a sajat lakossaganak a vedelmere eskudott fol. Nem
kockaztathat egy altalanos ellentamadast.

Az mas kerdes, hogy olyan diplomaciai tevekenyseget KELL a magyar kor-
manynak kifejtenie, hogy Szerbia erezze azt, hogy ezt nem teheti meg. Ne a
magyar hadseregtol tartson, ne az gatolja meg a "vegso megoldas" vegrehaj-
tasat. Van ennel magasabbrendu hatalom is.

Csurka esztelenkedese az 56-os sracokkal egy orultseg. Arra menne tehat ki
ez a feneketelen nemzetitudat kiepites, hogy a "sracok" ugyanugy rohan-
janak bele egy haboruba az orszag hatarain kivul, mint tettek ezt a fova-
rosba bemasirozo idegen tankokkal szemben? Ez a level (a teljes szoveget
begepeltem es az AGORA-ban megjelent) egy kifejezett uszitas. Kivancsi
lennek ra, hogyha ez bekovetkezne, Csurka mester hanyadik lenne az onken-
tesek soraban, akik egy szal benzines palackkal a kezukben indulnank Sza-
badkara a szerb hadsereg ellen!

(De a 3.099 HIRMONDO es a Magyar Forumban Csurka Vasarnapi Ujsagban meg-
jelentetett radioriportjanak elolvasasa utan utan nem tudom, hogy megen-
gedhetem-e magamnak, merhetem-e Csurka Urat barmi negativ jelzovel, vagy
akarmivel illetni, esetleg biralni, hiszen o az orszag egy folkent papja,
akinek mindig igaza van, es ha tortenetesen nem lenne igaza, akkor ezt a
torveny igyekszik majd a szamara biztositani!? :-()

Tisztelettel:  Cser Ferenc

##########################################################################
#                                                                        #
# "Minden ember egyenlo, de vannak egyenlobbek a tobbieknel". G. Orwell  #
#                                                                        #
##########################################################################

A balvanyozas ketsegkivul az egyik legelterjedtebb liturgiai forma, ha
szabad igy mondanom, volt a kozel keleti vallasokban az  iszlam, zsido
(ill  belole) oskereszteny vallasok   elterjedese  elott.  Ezert   nem
veletlen,  hogy az oszovetsegi  konyvek  annyira szorosan kapcsolodnak
hozzajuk, hiszen eletteruk es idejuk jobbara azonos volt.  Azonban azt
nem mondanam  olyan  kategorikusan, hogy a kereszteny liturgiaba kvazi
liberalis formaban elt volna tovabb a  balvanyozas a krisztuskepekben.
A krisztus kepek a kereszteny egyhazak kozott kulonboznek, es agyhazon
belul is allandoan valtoztak, s e valtozasok jobbara a keresztenyseges
a vilagi hatalom viszonyanak valtozasait kovettek.  Szerintem Krisztus
abrazolasanak  formaja  inkabb   real-politikai  kerdes   volt,   mint
liturgiai.   Gondolj arra,  hogy   a nyugatromai episzkopialis  egyhaz
alakulasanak  szazadaiban, es joval   utana is,  egeszen az eros (nagy
vilagi hatalmu)   papasag hanyatlasaig bezaroan   csak   az   urlakodo
Krisztus  abrazolasait  latod.  Igazandibol Tiziano kepeire emlekszem,
ahol eloszor szenvedo krisztust lattam.
                              __o
             __o             -\<,
            -\<,  __________O / O
__Gabor____O / O

Kedves Szalonozok!

Szakmar'ry Zsolt tette fel tegnap a kerdest:

> Van-e joga a Magyar Koztarsasagnak NEM beavatkozni, ha a magyarokat
> olik a hatar tuloldalan?

Jo kerdes, sajnos tul jo, az aktualitasa kenyszeru gondolkodasra kesztet.
Es tartok attol, hogy ez a kerdes sokszor fog elhangzani a kozeljovoben:

eloszor asztalok mellett halkan,
majd tarsasagban hangosabban,
me'g kesobb studioban mikrofonba,
s vegul emelvenyrol orditva...

S a valasz egyre egyszerubb lesz.

Most me'g van lehetosegunk hosszabban gondolkodni, s bar a valaszt majd
csak gyermekeink (esetleg unokaink) tortenelemkonyvebol fogjuk megtudni,
par gondolatot megosztanek veletek.

Bemelegiteskeppen nezzunk talan nehany parhuzamos modellt, melyeknel
kevesbe torzit a kozelseg. Egyik sem az "igazi" parhuzam, van ahol nem
is fenyeget kozvetlen veszely atrocitasokra, de a kerdes ugyanugy felteheto:

Van-e joga Romanianak NEM beavatkozni, ha a romanokat olik Moldovaban?

Van-e joga Nemetorszagnak NEM beavatkoznia, ha a nemeteket olik a Volga menten?
Vagy eppen Kazahsztanban?

Van-e joga Izraelnek NEM beavatkoznia, ha a zsidokat olik Birobidzsanban?
(ha valaki nem tudna, ez a festoi Amur videken van.)

Van-e joga Irorszagnak NEM beavatkoznia, ha az ireket olik Ulsterben?
Es Anglianak, ha az angolokat?

Mindahanyan feltehetik a kerdest:
> Hol van az a hatar amikor a passzivitas mar egyenlo lenne a cinkossagal?

De vizsgaljuk meg a kerdest kicsit reszletesebben, s rogton kiderul, hogy
csupan a Magyar Koztarsasag es a hatar az ami viszonylag jol definialt.
A tobbi viszont szabadon ertelmezheto.

JOG A NEMRE:
Valodi jognal ez az alapertelmezes. Marmint a jelenleg divatban levo "tilto"
jogrendszerekben. Vannak a jog alatal eloirt kotelezettsegek, es vannak
a jog altal tiltott cselekedetek. De valamit NEM csinalni mindenkinek
joga van.

A valodi kerdes, hogy VAN-E JOGA Magyarorszagnak beavatkozni?

Persze lehet a "jogot" szabadabban is ertelmezni. Itt peldaul erkolcsi
kotelessegkent lehet felfogni a beavatkozast.

DE mennyivel van tobb "joga" NEM  beavatkozni, ha nem magyarokrol van szo,
hanem egyszeruen "csak" mas artatlan emberekrol?

BEAVATKOZNI:
Azaz? Fegyveresen fellepni? Mert az esemenyek diplomaciai uton torteno
befolyasolasara eddig is voltak, jelenleg is vannak probalkozasok.
Es voltak strategiai lepesek eddig is, mint pl. a Kalasnyikov ugy.
Nem tudom, hogy ez Horvatorszagnak akkor mennyire volt jelentos segitseg,
de mint varhato volt, ettol nem omlott ossze a szerb hadsereg. Lehet,
hogy a horvatok orokke emlekezni fognak erre a segitsegre, de merget
veszek ra, hogy a szerbek is.
S Vajdasagban egy nagysagrenddel tobb magyar el...

Valamint egy praktikus szempont: Bar tudom, hogy a magyar vitez fajta,
de attol tartok, hogy a szerbek kicsit jobban fel vannak szerelkezve
haditechnikai szempontbol. S akkor meg esetleg orulhetunk, ha megelegszenek
a csepel-szigeti szerb falvakkal, s nem akarjak majd Szentendret is
integralni.  :(

Vagy ha megis mellenk partol a hadiszerencse (hisz majd' 500 ev utan az
Obol-haboruban sikerult kivalasztani a nyero oldalt), mit fognak szolni
a megszallt teruleteken elo szerb falvak lakoi? Kicsit korulmenyes
lenne csak a magyarlakta telepulesekre bevonulni.

MAGYAR:
Hat igen, nem mehetunk el e mellett a regi kerdes mellett sem.
Az-e, aki magat annak tartja, vagy az-e, akit "mi" tartunk annak?
S mi van akkor, ha a szerbek szerbnek tartjak oket?

Egyszerubb lenne allampolgarsagrol beszelni. Pl.  az USA is mindig allam-
polgarait vedi (lasd Grenada). Csakhogy pont annak nem "jar" utlevel,
akinek csaladja esetleg tobb szaz eve ugyanabban a faluban el, csak eppen
a hatar "lepett at" rajtuk, nem is beszelve azokrol, akik esetleg 41-ben
koltoztek Siklosrol Szabadkara; mig azok "by default" kaphatnak, akiknek
a nagyapjuk kerekedett fel szerencset probalni az Ujvilagban.

TULOLDAL:
Ez sem olyan egyszeru. Meddig tart a tuloldal?
Szabadkaig? Nandorfehervarig?
A Szarajevoban elo magyarok is a tuloldalon vannak?

OLIK:
Tudom, morbid, de nem lehet elmenni mellette.

Autoval zebran? Kocsmaban kessel? Utcan doronggal? Lanyert pisztollyal?
Sorkatonakent fronton? Fal mellett sorban? Dunan jeg ala?

S ha nem olik?
Taborban szogesdrot mogott? Kenyszerlakhelyen Crna-Goraban?

Szoval azt is jo lenne tudni, hogy kinek lesz joga azt mondani, hogy
"Olik a magyarokat a hatar tuloldalan!"

Szomoru udvozlettel,

Ta'las Sa'ndor