1. |
Energia az urbol - pontositas (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Napba loves (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
3. |
Magneses ter energiaja (mind) |
42 sor |
(cikkei) |
4. |
RE: Radioaktiv kohosalak (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
5. |
radon es kohosalak-beton (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: KOHOSALAK (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
7. |
Mikroreflexiok (mind) |
63 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Energia az urbol - pontositas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mielott a ket oreg halra hallgatnank, melyszerint a zsiraf, mint olyan allat ne
m letezik, engedtessek meg par adatok kozolni errol a kiserletrol (az adatok fo
rrasat nem erdemes megadni, minden megtalalhato a NASA, Shuttle, Tethered, etc.
...WWW helyeken, szak- es tudomanyos ismeretterjeszto folyoiratokban).
Ezt a kiserletsorozatot, amelynek a lenyege, hogy az ionoszferat csapoljak meg
energiatermeles celjabol, mar 1992-ben elkezdtek. Akkor nem sikerult a muholdat
parszaz m-nel jobban kibocsajtani, mert a tekercset tarto dob beszorult. Az uj
abb kiserletet egy $440Merteku, olaszok altal epitett Tethered muholddal akarta
k vegrehajtani Feb. 25.-en, 1996. A Columbia ursiklobol a muhold a sajat kis ra
ketai segitsegevel 5 ora alatt 19.7 km-re tavolodott el. A muhold ekkor 8 km/se
c sebesseggel soporte az ionoszferat, es ez alatt az ursiklo es a muhold kozott
3500V-ot es kb. 0.5A aramot mertek. Ekkor szakadt el az osszekoto zsinor, koze
l az ursiklo rakodotereben levo dobhoz (attol kb. 10 m-re). A muhold valoszinul
eg egy honapon belul elegett az atmoszferaban. Elkepzelhetonek tartjak, hogy va
lami szokatlan elektromos jelenseg is hozzajarult a zsinor szakadasahoz (elszin
ezodest talaltak a szakadt zsinor vegen).
Bye ASZA
|
+ - | Re: Napba loves (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Diana, irod:
> 3. a napba pedig azert nem lehet igazan semmit sem loni, mert a
> napszel szepen visszasodorja -- esetleg szepen visszakuldi a
> feladohoz.....
Ha a napszel olyan eros lenne, az kellemetlenul erintene bennunket:
a bolygok szep lassan eltavolodnanak a Naptol.
A gond az, hogy nem lehet egyszeruen 'beleejteni' valamit a Napba
a korulotte keringo Foldrol. Ehhez le kell lassitani a csomagot,
s ez igenyelne a legtobb energiat. Ha csak egyszeruen eldobsz
valamit, az inkabb palyara allna a Nap korul, s akkor tenyleg
osszetalakozhat megint a feladoval.
Kollath Zoli
|
+ - | Magneses ter energiaja (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Laszlo Barnanak:
Azt hiszem igazad van. Tenyleg van valami olyan torveny, hogy a statikus
magneses terben (Fold magneses tere) mozgatott vezetoben olyan iranyu
aram indukalodik, hogy az altala letrehozott magneses ter erovonalai
ellentetesek a kiindulo ter erovonalaival. Vagyis fekezni igyekszik a
vezeto mozgasat. Igy nezve a dolgot legfeljebb mar csak azon aggodhatnek,
hogy kelloen nagy berendezes eseten a fekezo ero ellenereje milyen hatassal
lesz a magneses terre illetve magara a Foldre. Ez meg mar kb. olyan szintu
problema, mint ha kilovunk a Foldrol egy kelloen nagy agyugolyot, akkor
kimozdul-e a Fold es mennyire a jelenlegi palyajabol.
Ezek szerint ez a modszer nem alkalmas energia termelesre,
legfeljebb az urhajo mozgasi energiajanak (vegulis a hajtoanyag energiajanak)
egy reszet alakitjuk at elektromos energiava.
Mar csak azt nem ertem, hogy akkor mit akarnak ezzel a NASA-ban.
Konkret referenciat nem tudok, de itt Pesten a Hirado is beszamolt arrol a
kiserletrol, amikor vontatni akartak egy muholdat ezzel a bizonyos kabellel,
de az elszakadt es el is vesztettek a muholdat az osszegubancolodott kabellel
egyutt. Kb. masfel-ket honapja tortent az eset.
Es mi a helyzet a szelenergia "nagyuzemi meretu" megcsapolasaval? Nem
okoz eghajlat valtozast, ha a szelet megdolgoztatjuk ?
>> Velemenyem
>>szerint az energianak barmilyen forrasbol is szarmazik igenis meg kell
>>fizetnunk az arat.
>Igy van. Sokan belehaltak mar abba, hogy eltek. Nem devajkodtak, nem ittak
>el az eszuket, semmi kulonos, csak megszulettekes eltek.
Lehet, hogy felreertettel. Ezt a mondatot az atomenergia elszant ellenzoinek
szantam, akik a megoldas kulcsat a megujulo energiaforrasokban latjak. Epp az
erdekelne, hogy tenyleg jol jarnank-e vele, ha atternenk ezekre a bizonyos
energiaforrasokra. En hosszutavon es nagy meretekben csak a napenergia
kozvetlen felhasznalasaban nem erzek veszelyt, de itt is csak abban az esetben,
ha nem a Fold felszinet elero napenergiat hasznositjuk, hanam a vilagurbol
"halasszuk" ki az amugy szamunkra elveszo napenergiat es a felhasznalas
soran odafigyelunk, hogy a Foldre kerulo tobbletenergia vegul ne ho"
formajaban valjon toblette. Bar az is lehet, hogy ezt sem lehet meguszni...
Gubicza Laszlo
Ui: Elnezest kerek elso kerdesem tobbszori megjeleneseert, de zavaroan nagy
a levelezo rendszer kesleltetese.
|
+ - | RE: Radioaktiv kohosalak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Toth Ferenc kerdezte, hogy a kohosalak tartalmu anyagokbol allo
epuletekben hogyan lehetne ellenorizni a radioaktivitas szintjet.
1. Nem minden salak aktiv, ettol meg nem kell megijedni.
2. Az epitoanyag semmikeppen nem lehet annyira aktiv, hogy a messzire
elhatolo gamma sugarzast keljen merni. Marad a rovid, nehany centimeteres
hatotavolsagu, de roncsolo alfa. Az alfat emittalo radon kulonosen akkor
ciki, ha a reszecske a tudobol startol.
3. A meres maceras es LASSU. Ugyanis a radon emissziot nem lehet csipobol
love, vagyis a falnak tamasztott detektorral merni, hanem eleg hosszu
(emlekeim szerint 3 hetes- 2 honapos expozicios idovel) kihelyezett
szilardtest detektorokkal merik. A dolog ugy megy, hogy a vizsgalando
legterbe, altalaban a plafon ala poharakat helyeznek, bennuk
alfa-reszecskeket detektalo muanyag lemezkekkel (CR-39,
polikarbonat....). Az "expozicios ido" utan ezekben elohivjak es
leszamlaljak az alfa nyomokat, a suruseguk a levego radon tartalmaval
aranyos (igen leeegyszerusitve).
Szoval ehhez egy eleg turelmes eladora lenne szukseg.
Udv, Dunkl Istvan
|
+ - | radon es kohosalak-beton (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Ferenc!
A debreceni ATOMKI Radon Csoportjaban dolgoyom diakkent, itt vegeynek radon
mereseket lakasokban. Kohosalak lakasokban elofordulhat gamma sugryas valamint
az epitoanyag es talaj radiumtartalmatol fuggo radontol szarmazo sugarzas.
Emeleten levo lakasoknal a talajbol szarmazo sugaryas termeszetesen elhanyagol-
hato, de foldszintes hayaknal altalaban a talaj a fo radonforras, kulonosen
ha a haz nincs alapincezve. Azonkivul erdemes tudni, hogy honnan szarmazik a
kohosalak, amibol a hazat epitettek, mert nem minden eromubol kikerulo salak
egyforman aktiv.
A radon meresere vannak kulonbozo modszerek, egy folyamatos radonmero
muszerrel egy 24 oras meres kb. 20 ezer forintba kerul, mig nyomdetektorral
ez egy kicsit olcsobb, viszont ebben az esetben szukseg van legalabb egy
honap expoziciora. Ezek csak tajekoztato jellegu meresek, igazsag szerint
altalban egy eves meresre van szukseg ahhoz, hogy jo becslest kapjunk a
sugarterhelesre.
Megnyugtataskent azert elmondom, hogy altalaban nem szoktak nagy radonszintek
lenni lakasokban, de azert elofordul.
ha erdekel a dolog, vedd fel a kapcsolatot az ATOMKI Radon csoportjaval,
akar rajtam keresztul is, megprobalok kuldeni neked egy radon monitort, amit
kirakhatsz a lakasban, es utana mi kiertekeljuk.
Kertesz Zsofi
ps. az y-okat olvassatok z-nek a megfelelo helyeken.
|
+ - | Re: KOHOSALAK (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves tothf.gau es KORNYESZ !
Aggodalmad teljesen jogos,sot ha tanacsolhatom ilyen lakasba NE
koltozzetek,ugyanis eppen egy Ajkai esetrol tudok,ami nem eppen
szerencsesnek mondhato.Ugyanis Ajkan tortent meg,hogy a korzeti orvos
nak feltunt ,hogy egyik utcaban igen gyakori a tudorak.
Amint kiderult a radioaktiv Radont kibocsato kohosalak volt a
tettes.(A "socialismus"derekan epult lakasokba tudniillik a bagoert
kinalt radioaktiv salakot epitettek be a szerencsetlenek-nem
veletlenul volt ugye olcsobb- a Radonkoncentraciot 2400- 3000x- se!!
volt a megengedettnek a kulonbozo lakasokban) Egyebkent az
OKI(Orszagos Kozegeszsegugyi Int.,vagy
az illetekes Tisztiorvosi Hivataltol lehet vizsgalatot kerni)
Az ionizalo sugarzasok meresere eyebkent szerintem kivaloan alkalmas a
mezei vagy kozonseges GM szamlalo is (Geiger- Muller cso).Sajnos en
sem tudom honnan lehetne szerezni,
egyebkent en is szivesen kolcsonoznek egy napra egyszer ilyen
muszert - ugyan nem kohosalak miatt.
Udv,Pata
|
+ - | Mikroreflexiok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Kornyesz-tarsak!
Ido hianyaban csak rovid reagalasok:
Laszlo Barna:
Elnezest, felreertettem. Tenyleg romlik a humorerzekem. (Volt amikor
meg mukodott)
Vorsatz Diana:
Szoval ezek szerint a napszel erosebb. mint a Nap gravitacios tere?
Toth Ferenc:
Aggodalmad reszben jogos: a kohosalakban altalaban magasabb a
radioaktiv anyagok koncentracioja, mint az egyeb epitoanyagokban.
Atlagban. A szelso ertekek boven atfedik egymast. Egyebkent foleg
radon johet belole (mint minden mas epitoanyagbol) + a benne levo
radioizotopok gamma sugarzasa (mint minden mas epitoanyagbol).
Nagy kulonbseget a helyisegek radon koncentraciojaban nem az
epitoanyag milyensege, hanem a szellozes intenzitasa okoz. Egy
hermetikusan elzart helyisegben a legartalmatlanabb epitoanyag
eseten is magasabb lesz, mint barmilyen magas radonkibocsatasu
szellozott szobaban. A szellozes miatt meg ne aggodj, a magyar
nyilaszarok gondoskodnak rola. Meres: barmely izotoplaborban van
a mereshez alkalmas muszer (nalunk sajnos mar megszunt a labor),
a BME-n belul tudom ajanlani a Tanreaktort vagy nemely Vegyeszkari
tanszeket.
Lukacs Attila:
Nem hagyom provakalni magam. Nem irok velemenyt Vegh L.
cikkerol. Ennek persze sok oka van:
- nincs - nem is lehet - SZAKMAI velemenyem rola,
- profeciak kivul esnek az erdeklodesi koromon,
- a hibas kiindulo feltevesek (axiomak) es a belso ellentmondasok
kimutatasa tobb idot igenyelne, mint amennyit erre erdemes forditani
(mint ahogy azt is feltetelezem, hogy a Jupiter-holdak geo(?)termikus
energiajanak hasznositasarol sem fogsz reszletes tanulmanyt kapni),
- az oszinte - nem szakmai! - velemenyemet lehet, hogy magam is
kimoderalnam.
Gubicza Laszlo:
A szeleromu tenyleg a szel mozgasi energiaja rovasara termel mas
(pl. villamos-) energiat. Legyen egy idojarasi front merete 100*100km,
sebessege 10m/s es terjedjen ki a teljes troposzferara. Ekkor
mozgasi energiaja kb. 0.4E12 J (0.4 TJ). Magyaro. 1 masodpercnyi
energiafogyasztasat elegithetnenk ki belole, ha a teljes
energiatartalmat kihasznalnank (allora fekeznenk es 100%
hatasfokkal hasznositanank). Ekkor valoban modositana az idojarast.
Ezzel szemben csak az also nehenyszor tiz m reteget (ami az
atlagosnal sokkal lasabb) tudjuk egy kicsit tovabb lassitani. Ne
aggodj, ez nem modosit idojarast. De ne is bizakodj: nem termel
szamottevo energiat. (Csak teruletet foglal.) A napenergia
hasznositas (nem az epiteszeti, az energetikai) a talaj elol veszi el a
napot. Ez a Szaharaban nem baj. Es nalunk? 1kW 10-15%-ban
kihasznalhato csucsteljesitmenyhez legalabb 10 m2 tiszta aktiv
felulet kell, ehhez jonnek a villamos atalakitok, karbantarto
berendezesek helye es utvonalai stb. A magneses eroter
"megcsapolasa" valoszinuleg a Fold forgasat lassitja, de gondolom a
Fold forgasi energiaja olyan nagy, hogy azt eszrevehetoen
megvaltoztatni nem lehet. A vizenergia hasznositasa csak a
folyovizek erroziot okozo energiajat csapolja meg. Vegre egy
hasznos valtozas!
Udv Gacs Ivan
|
|