Mit gondol az atlagember a tudomanyrol? Peldanak vegyuk a Fiser
Andras leirta, tudomanyos ismeretterjeszto filmnek alcazott
TV - toltelek atlagos nezojenek velemenyet. Ugyan nem lattam a filmet,
de fundamentalista tudoskhoz mar tobbszor volt szerencsem, es Andras is
elegge erzekletesen fogalmazott rola, mikent kozvetitette a film alkotoi
szandekat.

  Az az erzesem, hogy az atlagos nezo a filmet megtekintve eszre sem
vette, mit talaltak neki. Minden kiesett, legfeljebb az a muanyag,
gyermekeknek valo epitojatek kepe maradt meg, amit a szakallas bolcs
professzor ott rakosgatott, ez a DNS. Tovabba meg arra is emlekezik,
hogy ez magatol igy ki nem alakulhatott, isteni terv resze az egesz.
Ez erdekesen hangzik szamara, ilyet professzoroktol nem szokott hallani.
De nem is nagyon hitte el neki mert hat jol tudja me'g az iskolabol,
hogy nincs semmifele isten, csak a papok talaltak ki, hogy koverre
hizzanak, mikozben a nep nyomorgott. Meg hat a tudosok annyi rosszat
csinaltak mar, atombombat, atomeromuvet, most is megy eggyel a cirkusz.

  A tudomany tekintelye csokken. Sokban vetkes az iskola. Sajnos,
jelentkezik a balsikeru reformok eredmenye is. A tanarok nem tudnak
mit kezdeni az anyaggal. Valahogy leadjak, osztalyoznak, a diakok
pedig nem tudnak semmit.  Vannak ragyogo teljesitmenyek,
tisztan gondolkodo, sokat tudo diakok mindenhol. Viszont az erettsegizett
atlag viszont utalja a fizikat, semmi sem marad meg szamukra kemiabol,
biologiabol, foldrajzbol. Minden elvesz, kihullik.

  A szellemi szfera valahogy uresen marad. Hianycikk a vilagkep, legyen az
vallasos, vagy kemeny materialista. Sem ez, sem az, a tobbseg szamara egyik
sem jellemzo. A racionalis gondolkodas, legyen az barmilyen alapu, igencsak
faraszto. Raadasul az van a levegoben, kar az egeszert, nem adnak erte
a piacon semmit. Regebben me'g a szellem embereinek volt tekintelye,
manapsag egyre kevesbe. A tanult ember sem kulonb a tobbinel, o is a piacrol
el, azt mondja, amiert fizetik, amiert tobbet vaghat zsebre, mondana a
nep egyszeru fia.

  A kiurulo szellemi szfera jo reszet az okkultizmus, a magia tolti be.
Meg a TV. Az elotte orakan at ulo az agykontrol alfa allapotahoz hasonloba
kerul. Igy a TV altal ragyogoan programozhato szinte barmire. Vasarlasra,
politikara, szavazasra stb. A kepzett, tudomanyokon felnott elme csak
zavaro, kiri az osszkepbol, bar nem sokat tehet, megis megzavarhatja a
szepen formalodo korkepet. Me'g mindig tul sok a kritikusan,
racionalisan gondolkodo, onalloskodo valaki. Tesznek rola, hogy  me'g
kevesebb legyen beloluk.

     Udv Laszlo

Miert nem tehetek belatasom szerint, meg akkor sem, ha ez a belatas arra
hangol ra, hogy a teljesseget elfogadjam, hogy a vegtelenseg erzesevel meg-
bekeljek?
  Velemenyt alkotok de nem jutok elobbre megsem. Elkepzelni igyekszem a
vegtelent, gondolkodom es segitsegemul szolgal a tudomany, a vallas, a muve-
szet. Meg hataresetkent tudomany es vallas kozt a filozofia is. Egyszoval
mindaz, amit masok mar tudnak, (tudtak) megfejtettek es elmondtak, engem
megelozve az ismeretlenben tett utazasukrol. Arrol a dologrol, ami akarcsak a
vegtelen, szeditoen tavol all tolem, mint allt toluk is. Ami ismeretlensegevel
megis hatassal van ram (ahogy rajuk is hatassal volt) az idegenseg titkos
ereje altal. Ami tehat masok szamara megvilagosodas volt, most ugy volna rend-
jen, hogy szamomra kozelallo legyen, megfoghato, ismeros terep. Ugyanakkor
az ismeretlenbe eppen azert nem vezet be utodot az elodok igyekezete, mert
az elodok vilaga gondolataik, szemelyuk ismereteben is idegen marad az utodok
szamara. A folyamat eppen a befogadase, lenyege a befogadas kepessegenek ki-
teljesulese. Ez az egyen kuzdelme. Mindannak befogadasa, ami kozelebb viszi
az egyent a megerteshez, barmi legyen is, azon mulik, mennyire befogadokepes
az egyen. Tehat nem noveli befogadokepesseget, nem teszi konnyebbe es telje-
sebbe az utod befogadasi allapotat, az amit befogad, mert a befogadas egyeni
volta eleve meghatarozza a befogadott dolgot. Az egyen kuzdelme marad, hogy
elfogadni tudjon, akar az elodok bevegzett sorsa, akar az utodok jovobe
vetulo sorsa az ove.
  Az elodok megvivtak ezt a harcot, az utodok ujra vivjak megis.
  Amikor az ember meg kell allja a helyet, mar keves az, amit birtokol, amit
elert. Szuksegesse valik egy magasabb szintu kepesseg meglete. Ugyanaze a
kepessege, amely befogadni segitett szamara az ismeretlent. Csakhogy talan
adodhat alkalom, amikor nincs esely masok bolcseletet megszerezni, amikor
nem lehet semmi parancsolat vagy algoritmus alapjan cselekedni.

  Haldoklo fekszik sotet szobaban. Egy ember volna, aki vigasztalhatja es
aki most is vele van. Senki sem tudja, vajon a haldoklo mit eszlel abbol, ami
korulotte zajlik. Mit fog tenni ez az ember? Meg tudja-e tenni, hogy nem
nehezebbe teszi a haldoklo sorsat hazugsaggal vagy erzeketlenseggel, hamis
reszvettel, vagy reszvettelenseggel, hanem ugy cselekszik mint szeretne,
hogy vele cselekedjenek, ha o fekudne ott? A haldoklonak tudtara lehet adni,
hogy meghal, anelkul, hogy ketsegbe ejtene ez a tudat. Meg lehet konnyiteni
az elkerulhetetlent, anelkul, hogy hazudni kene. El lehet ereszteni anelkul,
hogy megszabadulni vagyas lenne ez.
  De hogyan lehet az ember szandekat, hogy a haldoklo dolgat megkonyitse
veghezvinni, mikor reszvet szoritja a szivet es sirastol csuklik el a hangja?
  Vagy legyozve eronek erejevel a fajdalmat, megis milyen szavakat es hogyan
valogasson ossze, hogyan mozduljon meg, mit cselekedjen?
  Ha pedig ketsegbeeseset is legyozte, fajdalmat is megzabolazta, akkor vagul
honnan vegye a tudast a kello szavakra, tettekre es az erot mindennek atadasa-
hoz, vegsosoron hogy kudarcot ne valljon ebben a pillanatban?
  Es mit mondhatna nekunk "utodainak" (es maganak) ez az ember, mikor
ketsegbeesese, fajdalma, tehetetlensege, erotlensege legyozese aran mosolyt
varazsolt egy eltavozott ember arcara? Hiszen mar emlekke csitult benne az a
pillanat.  A vallasa dogmai vagy tudomanyos megkozelitese segitettek vajon?
Vagy mindketto, esetleg egyik sem? Neveltetese, szarmazasa, tapasztalata,
embersege vitte veghez mindazt? Mi minden segitette vagy hatraltatta ot? Hogyan
es hova jutott el, es mit latott, tapasztalt ott?

  Amit elmeselhetne talan csak annyi, hogy nagy szerencsevel nekunk is
sikerulhet a lehetetlen - ha valaha alkalom nyilik ra.                   Olorin

Kedves Laszlo,

>Ha 3*(Dr) Wilder-Smith keptelen is volt elmagyarazni, miert az aggodalom a
>Miller kiserlet miatt, jo lenne, ha Ti roviden ossze tudnatok foglalni,
>mik a legujabb ismereteink az elso elo keletkezeset illetoen. Eddig
>ugyanis csak a mar meglevo DNS fejlodeserol csereltunk eszmet.
(Amennyit tudok, feluletesen:)
Az egyszeruseg kedveert ideolloztam nehany TIPP irasomat a mult nyarrol:
               [-----------------TIPP1416: -----]
A DNS mar egy elert allomasa a molekularis evolucionak, nem pedig
kiindulopontja. [...]Tehat az arra iranyulo ervelesek, hogy vizes kozegben,
termodinamikailag nem preferalt a vizkilepeses reakcio (ez szukseges a
peptidkotesek kialakulasahoz a feherjelancok kialakulasanal) nem szempont,
mert senki nem akar az evolucio 'kozepebe' vagva elkezdeni, magyarazni
valamit: az evoluciot a 'masik' iranyba is meg kell 'hosszabbitani', es
valoban az alapoktol indulni:

Nem keresunk tobbet, mint egy olyan osszeallitast, a leheto legegyszerubbet,
ami kepes volt onmaga -akar serulesek aran megvalosulo, de megvalosulo -
masolata't elkesziteni:

a jelen gyakorlatban is lehetseges eloallitani olyan szerves
molekulakat, amelyek tavolrol sem DNS, vagy RNS, vagy feherjeszeruek,
hanem csak egyszeru szerves molekulak, amelyek kepesek replikalodni:
>>>>>>>>>>>sot alkalmankent mutalodva replikalodni!<<<<<<
#Tjivikua,, BAllester, Rebek, (1990) J. Am.Chem. Soc. 112, 1249
#Julius Rebek (1994) Chem. In Britain.  (in press)
[...]
Replikaciora kepes szerves molekula, amit pl. Rebek-ek csinaltak igen konnyen
kialakulhatott, ha egy vegyesz megnezi lathatja: egy adeninszarmazekrol van
szo, amihez egy kondenzalt furanoz es ciklikus ketal kapcsolodik+ 2
aminoszubsztituens log rajtuk es kesz, mig a kulcshoz a zar (vagy forditva)
egy  ftalimid es egy szubsztitualt naftalinszarmazek komplexe egy telitett
kondenzalt gyurun es eszterkotesen keresztul osszekapcsolva: egy ilyen
molekulat evolucios leptekkel merve pillanatok alatt ossze lehet dobni:
tegnapelott mar emlitettem, hogy a CO2, CH4, H2, H2O kozegben (osleves) mar
ket het elektromos kisules utan (villamlas utanzas) aromas gyurus rendszerek
(nukleinsav epitokovek,purin- pirimidingyuruk, aminosavak stb. jelentek meg)
>>>>>>>>>>>>>>>ez kb. a Miller kiserlet<<<<<<<
amugy mar 1986-ban megmutatta Gunther von Kiedrowski (Angew. Chem. Int.
Ed. Engl. (1986), 98, 932), hogy vannak (nem lehetnek, nem lehettek, nem
a Het Torpeben olvasta, hanem vannak) olyan rovid palindrom DNS
szekvenciak, amelyek, sajat templatjukkent szolgalnak, enzimatikus
szabalyozas nelkul.
[....]
Ezekre a molekulakra nem volt semmi otlet,(>>>>>>t.i. Rebek-e'k cikke<<<<)
 ezt megcsinaltak egy laborban es mukodik. Megcsak nem is kellett hozza
500 millio ev.. VAloszinuleg szamtalan ilyen rendszer letezhetett es letezik.

De mar ez is tul sok, egyesek :
# Manfred Eigen: Steps toward life -
szervetlen kristalyokat hoznak peldaul, mint a legegyszerubb es mar mukodo
replikatorok.  Meg ket konyv a legelso lepesekrol:
# A.G. Cairns-Smith:Seven Clues Of The Origin Of Life
# A.G. Cairns-Smith: Genetic Takeover
(Kiss CSaba ajanlata)#A. G. Cairns Smith: The mineral origin of life azaz,
hogyan vette at a (szinte) szervetlen szintu szabalyozast a GEN. [..]
A sajat konyveibol pedig a VAk orasmester 6. fejezetet ajanlja (eredetek es
csodak), >>>>>>[t.i. R. Dawkins]<<<<<<<<<
                  [------------------TIPP1419----]:
#Chemical self_replication of palindromic duplex DNA
Li &Nicolau :Nature (1994) 369, 218
#Self-replication of complementary nucleotide-based oligomers
Sievers & von Kiedrowski: Nature (1994) 369,221
ezek ref.-i kozott vannak az egyszeru szerves , de mar replikalodo
molekulakkal vegzett kiserletek (pl. Rebek-ek tobb cikke is).
                  [------------------------------]
>>>>>>>>>>>>>>>>>Ami pedig a molekulaszimmetriai dolgot illeti: kracionistak
gyakran utaznak arra, hogy nem tisztazott tenyeket, mint perdonto bizonyitek
hoznak fel az evolucioval szemben. Ilyen kerdes az is, hogy milyert elunk
aszimmetrikus vilagban. (lasd. Szombati tv musor)<<<<<<<<<<<<<<<<
                   [------------------TIPP1424---]:
A 'jobb es bal ' azt jelenti, hogy ha egy olyan atomunk van a szerkezetben,
amely negy *kulonfele* kotest letesit, akkor ezek a terben ketfelekeppen
tudnak elhelyezkedni a kozponti atom korul (ahogy ketfajta, negy kulonbozo
szinre festett csucsu tetraedert lehet kesziteni, minden mas festes, ebbe a
kettobe geometriailag beforgathato, de ez a ketto, csak egy sikszimmetrikus
tukrozessel viheto egymasba --> 'szimmetrikus' molekulak), ezeket nevezik L
es D izomereknek, fizikailag ugy kulonboznek egymastol, hogy oldatuk a
polarizalt feny sikjat ellentetes iranyba forgatjak.  Az, hogy jelenleg csak
L konfiguracioju aminosavak vannak(mert az aminosavak ban egy kivetelevel
-glicin- mindig van -legalabb- egy 'kiralitascentrum'), valoszinuleg pusztan
a veletlen muve. Nincs jelentosege. De az is teny, hogy a gyenge rontgen
sugarzas - amibol a Bumm utan feltehetoleg volt boven - nagyobb sebesseggel
bontja el a D sztereoizomereket. Ettol fuggetlenul, nem szuksegszeru,
hogy ez az oka, hogy jelenleg L vilagban elunk:

#WA Bonner, MA van Dort, MR Yearian: (1975) Asymmetric degradation of
DL-leucin with longitudinally polarised electrons , Nature 258, 419-421
                  [--------------------------------]
Nehany ujabb cikk es egy regi konyv, a korabbiakon felul:
# M. Calvin: Chemical Evolution;
[...]
# M.Eigen: Selforganization of matter and the evolution of biological
 macromolecules, NAturwissenschaften 58,465
# SL Miller: Production of some organic compounds under possible
primitive Earth conditions J. Am. Chem. Soc. 77, 2351  >>>>'miller' kiserlet<