Tema: cca 100 ezer oldal

T. Meszaros Laszlo!

Mint irod: "A Bajnok Janos altal felsorolt szakirodalom cca 100 ezer oldalt
tesz ki. ...harom-negy honap minden ebren toltott orajat olvasassal kell
tolteni, ha valaki at akarja ragni magat rajta."
   Egy minimalis muveltsegi szint felett nem az altalad alkalmazott mod-
szert szokas kovetni. Egy lexikonban, az erdeklo pl. "tomegvaltozas" magyara-
zatanak keresesekor nem szokas a 4531.ik oldalig elolvasni a lexikont, hanem
az ABC sorrendet figyelembe veve megkeressuk a "tomegvaltozas" szot. Nem
lexikon eseteben pedig kihasznaljuk a konyvek elejen vagy vegen levo
"Tartalomjegyzek"-et, egyeb esetekben nagy haszonnal alkalmazhato a "nev-
mutato" is. Javaslom probald ki Te is ezt a modszert, meglatod nagy 
haszonnal alkalmazhato.
   Nyilvan a fennti modszer alkalmazasanak hianyabol adodik, hogy eddig meg
csak irasom "Einstein teves eszmei 2." cimeig jutottal, ellenkezo esetben nem 
irtad volna meg a kritikara vonatkozo megjegyzesedet. Majd ha lesz ra idod es
vegigolvasod, akkor elgondolkodhatsz azon, hogy az abban foglaltak ki-
meritik-e az elso reszre vonatkozo kritikai megjegyzesekre adott, altalad
hianyolt valaszokat. Addig is
Tisztelettel 

Bajnok Janos.

Tema: Write only ???

Moderator reszere!
Aki a moderator szerepet felvallalja, attol joggal elvarhato, hogy egy  
minimalis figyelmet szenteljen annak, amirol ilyen minosegben nyilatkozik, 
es elkerulheti vele, hogy maga essen "write only uzemmodba".
Az "Einstein teves eszmei" iras elso reszeben Einstein allaspontjaval
kapcsolatos kerdesek kerultek feltevesre, amelyekre a kritika tagado valaszt 
adott. A masodik resz -amely tartalmaval nem kivansz vitatkozni- a kerdesekre 
Einstein idezetek valszolnak, megcafolva a kritikusok hianyos ismereteit.
Mas: Ahol idegen munka szo szerinti atvetelerol van szo, azt idezojelek es a
szerzo megnevezese kiseri, ill. a szovegbol kiderul, fuggetlenul attol, hogy 
ebben a rovatban nem jellemzok a tudomanyos kozlemenyek es igy nyilvan az 
arra vonatkozo szokasok sem kotelezo ervenyuek.
Idezetek az alabbi muvekbol valok:
Einstein: Valogatott tanulmanyok,  Gondolat, Bp. 1971
Einstein: Ather und Relativitats - Theorie, Berlin, Verlag von Julius
Springer, 1920
Planck:  Valogatott tanulmanyok Gondolat, Bp. 1965
(Ezekben megtalalhato a kiadas nyelve es a forditok neve, az 1920-as 
kivetelevel.)
A kritikaban szerepel olyan megallapitas is, amelyre nem lehet mit valaszolni:
K.Z. meggyozonek tuno ervelese a rel. elm. helyessege mellett, "... a teljes 
fizika konzisztenciaja adja az elmelet legfobb tamaszat, ha valami nagyon
nem stimmel, az mar valoszimuleg kibukott volna..."
Hat ez minden csak nem fizika, megprobaltam ugyan figyelembe venni, de hat a
kovetkezo jutott az eszembe:
Aristoteles "fizikaja" nehany szaz evig konzisztens egesz volt,
de jott Kopernikus, Galilei.
Newton fizikaja konzisztens egesz volt vagy ketszaz evig, majd jott
Faraday, Maxwell, Lorentz, es egy uj konzisztens fizika alakult ki.
De jott Planck es odalett megint a konzisztens egesz. A felsorolt esetekben
nem otven ev telt el, hanem nehany szaz ev, kiemelem az ugyis erintett
tomegvaltozas Newtontol Kaufmannig eltelt idot. Vagyis semmi nem utal arra,
hogy mar kibukott volna, ha valami nem stimmel.
Igy hat a moderator sem kotelezhet arra, hogy ilyen erveles elott alazatosan 
meghajoljak, netan tagadjam meg azt amit Einstein allapitott meg. 
Tehat, ha figyelembe vesszuk, hogy a kritikusok a reszletkerdesekben sokszor
homlokegyenest ellentmondo velemenyt (kritikat) irtak, a masodik level 
kielegitoen ramutat arra, hogy a kritikusok alaptalan megallapitasokat tettek,
es nekik kellene vegiggondolni ujra, hogy helyesen fogalmaztak-e.

Bajnok Janos

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Kiemelt helyen szereplo megjegyzesem stilusaval sertettem a cikk 
irojat, ezzel hibat kovettem el, amit a kesobbiekben elkerulok.
Az Einstein tevedeseit taglalo cikkre kesobb (nem moderatorkent)
erdemben valaszolni szeretnek.

Meszaros Laszlo (a hivatkozott TUDOMANY szam moderatora)

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

> Probald meg ezeket, ha meg nem ismered:
> http://luna.ttt.bme.hu/Num7/aklh.html
> http://ss20.ttt.bme.hu/multivox/tartjegy.htm
>
>

Hi Attila!

Nagyon koszonom a segitseget, eleinte fogalmam sem volt, hogy hol is
kezdjem, de a group segitsegevel rengeteg forras anyaghoz jutottam.
Koszonom mindenkinek a segitseget.

Bye

            Galantai Janos



--
http://w3.datanet.hu/~huangti


geek code v2.1: H---g-p1!auwv++j-G++u**f+n---

Kedves Attila ) !

A T#149-ben olvastam hozzaszolasodat a gravitacios problemahoz. Teljesen egyete
rtek Veled abban, hogy a gravitacio elmelete nem lezart (csak reszben sikerelme
let !!!).  Pontosnak tekinteni egy modellt sohasem szabad, mert amint tudjuk, a
 modell csupan kozelitese annak, amit le szeretnenk valamilyen modon pl. matema
tikai eszkozokkel  (matematikai modell) irni. Ha a modell pontos, akkor a

	 _PONTOS_MODELL_ = _MAGA_ A_VALOSAG_      ;-). 

Az, hogy Newton nem alkotott tokeleteset, leginkabb a kesobbiekben mutatkozott 
meg, es eppen a pontatlansagok vezethettek Einsteint is arra, hogy ujrafogalmaz
za a gravitacios ter elmeletet. (A maga koraban Newton elmelete valoban csodaln
ivalo volt, es jo huzas volt tole, hogy igy a sajat nevet vigye be a koztudatba
 a differencial es integralszamitas kapcsan is -  ez onreklam volt a javabol - 
szentnek eppen nem volt nevezheto a "szakma talajan" ;-]. Tudjuk, hogy nem csak
 o egyedul foglalkozott az emlitett matematikai modszerekkel, de sokan masok is
, akik ezaltal "kisse" a hatterbe szorultak! Ez manapsag is nagyon gyakori eset
 - gondoljunk csak egy Nobel-dij odaitelese kapcsan felkavart vitara - itt Rubb
ia esetere gondolok.)  Visszaterve a newtoni elmelet pontatlansagaira, eleg kor
an ismertte valt peldaul a Merkur perihelium vandorlasa. Az einsteini magyaraza
t sokaig varatott magara, es addig tobbtest-problemakent probaltak kezelni az u
gyet. Ezt a jelenseget a newtoni elmelettel 2 test eseteben nem lehet megmagyar
azni. Harom test kolcsonhatasa adhat nemi magyarazatot. Sot, ha mar Varga Joska
t emlitetted, felhivnam figyelmedet egy nagyon erdekes dologra, amely Joskaval 
valo eszmecserenk nyoman kerult a napvilagra. Joskanak egy (es meg tovabbi) cik
kem nyoman elkuldtem egy programomat - amely ugyan toltott reszecskek mozgasat 
kepes (egyelore) szimulalni, de bizony korulmenyek kozott kovetkeztetni lehet a
ltala valamilyen gravitacios problema megoldasara is. Joska a programomhoz uj b
emeno-adatokat keszitett (ezeket nekem is elkuldte) es szamomra is sok meglepo 
dolgot produkalt a program Joska adataival. A fentebb emlitett perihelium-vando
rlast pl. "siman" meg lehet valositan ugy is, hogy a kozponti egites tomeget (a
 progi eseteben a toltest is) ketteosztjuk es kisse eltavolitjuk egymastol. E k
ettos kozpont korul a "konnyebb egitest" valoban olyan (majdnem) ellipszis-paly
an fog mozogni, amely periheliuma forogni fog a kozponti (osztott) egitest koru
l. De errol talan Joska tobbet tudna mondani - irni. Megoldasai rendkivul
melle (kiseroszoveggel), amelyeket Telegdy Attila jovoltabol a BME egyik szerve
ren lehet megtekinteni.

A B-S elmelettel kapcsolatban altalad irottakrol csak annyit, hogy igazad van a
bban, hogy valoban piszkalni kell a kesznek hitt dolgokat, es nem szabad dogmak
ent kezelni - vagy sikerelmeletkent elkonyvelni egy modellt, mert az megiscsak 
CSUPAN MODELL! A B-S elmelethez, mint nem szakavatott, nem szolok hozza, csak a
 szerzoparost biztatni tudom, hogy munkajat ne hagyja abba, ha ugy erzik, hogy 
van benne valami. Az igazi attorest csak ugy erhetik el, ha PUBLIKALJAK es hite
lesittetik eredmenyeiket tobb valamit ero szaklapban, es lehetove teszik azokat
 masoknak is ellenorizni. A macska-eger jateknak, huzakodasnak, alaptalan titko
lodzasnak, vadaskodasnak nincs helye, ha valoban igaz az, amit a B-S paros alli
t. Teritsek ki vegre a kartyaikat !!! Az ellentabor reszerol is viszont tobb ak
aratot kell felmutatni arra, hogy vallaljak az B-S kiserletek megismetleset, ha
 valoban szandekuk van szakszeruen ramutatni a B-S elmelet hibaira. Egyelore cs
ak azt latom a cikkek olvasasakor, hogy mindenki csak vagdalkozik, vedi a maga 
igazat es dogmatikus. Azt is tudom, hogy manapsag barmilyen kiserlet elvegzeseh
ez mukodesbe kell hozni a burokratikus apparatusok halmazat. Itt az attorest, v
aloban csak egy adakozoszellemu sponzor tudna veghezvinni, mert az allami penzb
ol elo kutatointezeteknek, egyetemeknek szukmarkuan osztja szet az allam az ado
fizetok penzet, es sokszor arra sem jut belole, hogy fontos kiserleteket be leh
essen fejezni. Ez vilagjelenseg, de Europa kozepere ez halmozottan ervenyes.

				Udvozlettel, Pe'ter
> ------------------------------------------------------------------------
Kapa's  Pe'ter, E-mail: 
KTEEM FEI Technical University of Kosice
> ------------------------------------------------------------------------

> Szeretnem ha valaszolnatok a kovetkezo kerdesre:
> Miert megy a feny fenysebesseggel?

  Csak. Ezt most komolyan gondolom. Reszletesen:
  Kezdetben volt hang. Arrol eleg hamar kideritettek, hogy van kozeg amiben
terjed, es a kozeghez kepest allando a sebessege. Eleinte az volt a
nepszeru ottlet, hogy a feny is ilyen, csak meg kell talalni a
kozeget ('eter-hipotezis'). Aztan jott Michelson, aki kimerte, hogy
ilyen kozeg vagy nincs, vagy hozza van szogezve a Foldhoz. Tekintve 
hogy a Fold eleg vadul mozog, ez eleg nehezkesen elkepzelheto. Igy
(Occam borotva elv alapjan) az lett az elfogadott, hogy a feny sebessege
pedig allando. Ez azert is jo, mert a Maxwell egyenletekbol is ez jon
ki.
  A lenyeg persze az, hogy ez egy *tapasztalat*. Ha eleg melyre mesz,
minden fizikai torveny mogott tapasztalat van. Tisztan spekulativan
semmi (jo, jo, 'gondolkodom tehat vagyok' -- ami szinten tapasztalaton
alapul) nem vezetheto le. Kellenek axiomak.

Gyula

>Szeretnem ha valaszolnatok a kovetkezo kerdesre:
>Miert megy a feny fenysebesseggel?
>
>Udv:Istvan
>

Mert a fotonnak nincs nyugalmi tomege (m=0), ellenben a fenysebessegnel a
tomegnovekedes vegtelen, igy a nulla nyugalmi tomeg vegtelenszeresere
novekedve megis kepes energia (es impulzus) atvitelere. :-)

Komoly valasz: fogalmam sincs. 
Csak ugy. Valamennyivel megy, aztan ezt mi elneveztuk fenysebessegnek. 

Janos