Hello Filo!

Elsokent ajanlok minden becses egybegyultnek egy 500 oldalas konyvet
a hitrol, a cime:........ na nem, csak vicceltem. Viszont tenyleg ajanlok
valamit, egy filmet. A cime: Kapcsolat.
Ez a film sok mindennel foglalkozik, de talan a hit all a kozeppontban.
A film ram gyakorolt hatasa szinte leirhatatlan, ezentul kedvenc filmeim
kozott fogom emliteni ( Forrest Gump es a Nell mellett ). Node valamit
arrol is, miert ajanlom...
A film utan olyan erzesem volt: tudom mit jelenthet egy vallasos szamara
mondjuk a Biblia, vagy maga a vallas. Egy biztos pont az eleteben,
amire biztosan hagyatkozhat, es szamara az csakis az ove...
En alapvetoen nem tudom elfogadni a vallasos tanitasokat,
de ezzel a keppel a fejemben azt mondom hogy lenyugozo lehet
egy ilyen tudattal egyuttelni. ( Megha en pont az ellenkezojeben
hiszek is, es az igazanban mint a legtobb balga foldi halando meg
vagyok gyozodve:-))))
Felreertes ne essek, ez a film nem a vallasrol szol, hanem
a hitrol ( onmagunkban es a celjainkban ), mikozben a tudomanyos
nezopont ( es kicsit a fantasztikum ) is atjarja a film legkoret, de ez
csak a kerettortenet. 
Nem irok tobbet a filmrol, hisz ez nem a Pestiest, de lehetne...
( Esetleg maganlevelben leirhatna tapasztalatait az aki latta... )

Livia! Tenyleg titokzatos vagy, de azert ugye megosztod velunk
a gondolataidat? Milyen titok az, amirol nem kerul le a lepel:-)))
Mert mostanaban engem is foglalkoztat a dolog ( ki az akit
nem? ), es erdekel, masok hogy szembesulnek ezzel a
kerdessel racionalisan, mind erzelmileg.

Udvozlettel:
                                                            belez

U.i.: Magdi! Kuldhetnel nekem is egy virtualis csokit. A Milka a
kedvencem...:-)

Cha bolcs soraira: 
> Harom ut elott all a lehetseges tarsadalom, de ebbol csak kettot veszunk
> eszre:
> 1. novelni az oktatas merteket minden embernek, haladvan igy a vagyott
> boldogsag fele, mert ha mindenki tudja azt amit tudni kell, ha mindenki
> megtanul Gondolkodni!, akkor egyetertes, es kozos munkalkodas
> megvalosulasara nyilik lehetoseg. De van egy hatuluto: meg lehet-e
> mindenkit tanitani. Kepes-emindenki befogadni az emberi gondolat
> szabadsaganak szuksegesseget?
Szoval a vegen feltett kerdesben benne rejlik a valasz is: ez egy
teljesseggel jarhatalan ut. Nem csak amiatt nem lehet mindenkit
megtanitani, mert nincs meg ra a szellemi kapacitasa, mert nem igenyli es
pl. vallasi (mar megkovesedett) beallitottsag miatt tiltakozik ellene,
hanem azert sem, mert ahogy mindenki "okos"-sa vallna (ugy varazsutesre,
igazi sci-fi), teret nyernenek az egyeb emberi tulajdonsagainkbol eredo
osszeferhetetlen kulonbsegek. Eredmeny: haboru. De tegyuk fel, hogy
nincsenek ilyenek, mert a nagybetus Tolerancia (sokak szerint, szerintem
nem) csakis intelligencia/kulturaltsag fuggo, szoval toleransan okosodunk
meg, akkor idovel radobbenunk, hogy tul sokan vagyunk ezen a bolygon,
ennyit egeszsegesen nem bir el, tehat surgossen szelektalni kell,
valamilyen szempont szerint irtani. En, XY, magas intelligenciamnal fogva
raebredek, hogy adott tarsadalomban a leheto leghibasabb peldany vagyok,
az en intelligencia szintem altalanos, de azonkivul csak gyenge oldalam
van, pl. gyenge fizikumu (akar rokkant), tul erzekeny (labilis
idegrendszeru), onzo frater. Szoval tudom, hogy felesleges vagyok a
tarsadalom szamara (akar egyenesen karos is). Mit valasztok? Ongyilkossag?
Vagy betegesen vedenem az eletem, mert en meg _igy_ is jol erzem magam? Es
ha XY tiltakozik (sokad magaval) az nem haboru? Mas gond: kit kell
kiselejtezni? Kinek van joga eldonteni? Varhato meg szelekcio (=haboru)!
Homokos pekek (akik termeszetgyogyasznak tartjak magukat) vigyazat! -:)))
> 2. hagyni az egeszet a francba, haladni igy, tovabb, hatha tortenik valami,
> es megszunik a pusztito ereju fogyasztoi tarsadalom (amely bar meg egy
> szazada sem all fenn, maris tobb kart okozott (mar akinek), mint
> ezredevek).
Lehet, hogy ez tortenik napjainkban, de lehet, hogy a 3. verzio. Mellesleg
a 2. lehetoseg nem is igazibol lehetoseg, az altal, hogy nem cselekszik.
Az is valasztas persze, hogy a tortenest valasszuk, de az nagyon ritkan 
udvozito (felteve persze, hogyha vannak celjaink). Tortenelmi ellenpelda:
Napoleon bevonulasa Oroszorszagba, es Kutuzov reakcioja.
> 3. Abbahagyni az okitast, lesullyeszteni az emberi ertelmet egy alacsony,
> de boldog szintre (gondoljunk csak Huxley gammaira), s a rendszert nehany
> alfa (talan boldog alfa), nehany magas ertelmi szinten meghagyott ember
> altal uzemeltetni. S ez valoban nagyon elvetemult otletnek tunik,
> megfontolando, hogy talan ez a legjobb ut. Vagy ha nem is az, ne felejtsuk
> el, hogy megoldodna a legtobb problema, es megmaradna egy boldog
> tarsadalom.
Szoval lehet, hogy ennek vagyunk szenvedoi alanyai, csak nem igazan
vesszuk eszre. Annyi hulyites van ebben a vilagban olyan, amin atlatunk,
hogy azzal a feltetelezessel kell mindannyiunknak elni, hogy szamtalan
hulyitesnek magunk is szenvedo alanyai vagyunk, csak nem ertjuk meg, nem
is sejtjuk. Ez bar nagyon matematikai kovetkeztetes, nagyon szaraz
is, de logikus (nagy szamok torvenye rank is ervenyesul). Azert van ebben
a tipusu vilagban is egy nagyon kemeny pont, amely a kihalast okozhatja.
Ez pedig az, hogy a "tronutodlas" kerdese bizonytalan. Ha egy szemely
iranyit, akkor egyertelmuen (mi van, ha megsem eleg zseni a zseni posztra
ultetett figura?), de ha "nagyobb tarsasag" iranyit, akkor is erezhetoen
bizonytalan. Ha tevedhetetlenul sikerulne a kovetkezo vezeto szemelyenek a
kivalasztasa, ami ugye elkepzelheto, hogy evezredek ota igy megy, akkor
nem kell nagy batorsag ahhoz, hogy isteni hatalomnak nevezzuk. Lehet, hogy
tobb isten iranyit minket (mindig az aktualis vezetok, akik azert
halandok), de az is lehet, hogy egy, aki mindig kivalasztja a tokeletes
megoldast a halandok kozul, persze az halhatatlan. De a lenyeg:
tevedhetetlen(ek).

>  Mi ce'lja a vila'gnak?    Boldogsa'g.    (Peto"fi Sa'ndor: Az apostol)
> 
> Miert hisszuk azt, hogy letezik valami mas, elvont cel? Valami emberibb?

Teitalalat! Nagyon bantott, hogy ezen a listan a boldogsag elerese
egyenlove valt a tarsadalom teljes felvilagositasaval (ami szinten zavaro
volt, hogy annak uvoltoen kivitelezhetetlensege ellenere potencialis
lehetosegkent merult fel). Azert, mert most tudomany kozpontu vilagban
elunk (hisz egy Nobel-dijas majdnem felisten!), ne gondolja senki, hogy a
tudomany utja a boldogsage! Nem azert tanaulsz az iskolaban, hogy boldog
legy egesz eletedben, hanem azert, hogy Te is be tudj allni a gepsor moge,
es epito tagja lehess a tudomanyos kivancsisagat kielegiteni vagyo
emberisegnek. Ne legyel boldog, senki sem varja el!

> "Nagy a foladat,
>  az ido ropul
>  s az elet rovid"

Szoval mi az a bizonyos "foladat"? En nem tudom. Ha csak nem az, hogy
magamat es kornyezetemet boldogga tegyem. (Az utobbi elengedhetetlenul
hozzajarul sajat boldogsagunkhoz). Nem hiszek az emberiseg globalis
celjaiban, mert tul homalyos a kep. Akik meg tisztan latjak a celt, azok
meg tul nehezen emesztheto, es nagyon ellentmondasos celokat kinalnak (itt
elsosorban a vallasosokra, forradalmarokra gondolok). Varom az epito
jellegu hozzaszolasokat en is (csatlakozva Cha-hoz). En semmit sem tudok.
Tirpak, mi?
			Szevasztok
					Foldvary Lorant

Kedves Champace!

Jo kerdes ez a "Mi celja a vilagnak"? Szamomra inkabb a szabadsag,
mint a boldogsag. Vannak rossz izu asszociacioim a boldogsagrol, pl.
Jozsef Attila versebol, ahol "rozsaszin es masfel mazsa", vagy Huxley 
Szep, uj vilaganak lakoi, akik teljesen boldogok egy gepi vilagban.

Minden hatalomnak erdeke a szent egyugyusegben tartas, ezert en a
muvelodesre szavazok. Bar attol, hogy az emberek muveltebbek lesznek,
szerintem korantsem valnak lelkileg gazdagabba, erkolcsileg jobba.
Hagyni kell ki-ki formalodjon tetszese szerint, vagyis itt a 2. pontban
jelolt menjen minden a maga utjan elkepzeles letjogosultsagat is
fontosnak tartom.
 Es meg valami: a filozofia inkabb legyen bolcselkedes,
mint tarsadalmi problemak megoldasanak utkeresese. Gondolkodjunk a
vilagrol, de ne akarjuk megvaltoztatni sajat elkepzelesunk szerint.
Mindenkinek legyen meg a maga szabadsaga. Es hogy ebbol ne legyen
kaosz, elferjunk egymas mellett kulonfele elkepzeleseinkkel es hatni
tudjunk egymasra, a vilagra, ez egy fontos problema szamomra.

Mindenkinek jo bolcselkedest: Charlie

Sziasztok

Csak egy bibliai totenetet szeretnek leirni a temaval kapcsolatban:

"Vala pedig egy gazdag ember, es oltozik vala bibirba es patyolatba,
mindennap 
dusan vigadozvan. Es vala egy Lazar nevu koldus, ki az o kapuja ele volt
vetve,
 fekelyekkel tele. Es kivan vala megelegedni a morzsalekokkal, melyek
hullanak 
vala a gazdagnak asztalarol; de az ebek is eljoven, nyaljak vala az o
sebeit. L
on pedig, hogy meghala a koldus, es vitete'k az anygyaloktol az Abraham
kebeleb
e; meghala pedig a gazdag is es eltemettetek. Es a pokolban felemele az o
szeme
it, kinokban le've'n, es lata Abrahamot tavol, es Lazart annak kebeleben.
Es o 
kialtvan monda: Atyam Abraham! konyorulj rajtam, es bocsasd el Lazart, hogy
ma'
rtsa az o ujja'nak hegyet vizbe, es hutse meg az en nyelvemet; mert
gyotrettete
m e langban. Monda pedig Abraham: Fiam emlekezzel meg rola, hogy te
javaidat el
vetted a te eletedben, hasonlokeppen Lazar is az o bajait: most pedig ez
vigasz
taltatik, te pedig gyotrettetel. Es mindenekfelett, mi koztunk es ti
koztetek n
agy ko:zbevete's van, ugy, hogy akik akarna!
!
nak innet ti hozzatok altalmenni, nem mehetnek, sem azok onnet hozzank at
nem j
ohetnek. Monda pedig amaz: Kerlek azert teged Atyam, hogy bocsasd el ot az
en a
tyamnak hazahoz; Mert van ot testverem; hogy bizonysagot tegyen nekik, hogy
ok 
is ide e gyo:trelemnek helye're ne jussanak. Monda neki Abraham: Van
Mozesuk es
 profetaik; hallgassak azokat. Ama pedig monda: Nem ugy atyam Abraham;
hanem ha
 a halottak kozul megy valaki hozzajuk, MEGTERNEK! O pedig monda neki: Ha
Mozes
re es a profetakra nem hallgatnak, az sem gyozi meg oket, ha valaki a
halottak 
kozul feltamad."   Luk.16;19-31.

Ezt a peldazatot csak azert irtam le, mert ugy gondolom, hogy az Istenrol
valo 
vita ertelmetlen, hisz aki olyan, azt meg a halottak feltamadasa sem fogja
megg
yozni Isten leterol. Ha valaki Isten mellett dont az mindenki eseteben mas
elet
ut nyoman jon letre, es a sajat megtapasztalasa eseten alakul ki, de ehhez
keve
s a szaraz beszed.

Na sziasztok