Regebben egy-ket emberrel megegyeztunk, hogy utana nezunk a Gaia elmeletnek,
es majd ertesitjuk egymast ha rajottunk valamire. Mostanaban lattam Lovelock
baratunkat az ezredvegi beszelgetesekben, de nem lettem tole okosabb. Eddig azt
hittem, hogy en vagyok ertetlen, mostmar arra gyanakszom, hogy Lovelock az ert-
hetetlen.

Mit mond Lovelock a semmin kivul? A kondenzalo vegyianyagot kibocsajto plank-
tonok lete teljesen esetleges, es mint azt L. is bevallotta, nincs a dolognak 
darwinista magyarazata. Mi volna akkor, ha velet-
lenul nem jottek volna letre olyan planktonok, melyek felhoket letrehozo anya-
got termelnek? Semmi. A planktonok valoszinuleg nem izgatnak magukat azon, hogy
a magasabb homerseklet miatt nem johet letre magasabb rendu elet a szarazfoldon
 .
L. nem ad magyarazatot arra, hogy miert fejlodik (fejlodott ki) a rendszer.
Tulajdonkeppen L. teleologikusnak feltetelezi Gaiat, ami abszurdum. Ha valami 
szuksegszeruve teszi a kondenzalo planktonok es egyeb csodak letet, az az ant-
ropikus elv (a szuksegszeru szot idezojelbe teve). Nem lehet, hogy meg mindig 
komolyan vesznek egy ilyen alakot, biztosan en tevedek. 
   
Sebestyen Balazs

T.T.!
	Mivel azert az egesz 4. resz nem hibas, elobb bekuldom a hibajavitast,
ugy ahogy Tamastol kaptam. 
	Eloszor a hibas sor, utanna a %%%%%%%%%-ok utan a javitas.
Tehat akinek ez egyszerubb, az csak a hibakat nezze at. Aki barmely okbol
az egesz javitott fajt keri annak e cikk utan jon a teljes javitott 4. eloadas.

       |     *     /                   f     t=-x+b2       egyenesen rajta van,
%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%t=-X+b2  (igy kovetkezetes)


       |       *  /           ezert, tP=tX+b1 es tB=-tX+b2. hasznalva a DEF1 es
%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%tP=XP+b1 es tP=-XP+b2


       |         * L(tL,XL)   DEF2 -t.   tX=(b2-b1)/2 ,   tP=(b2+b1)/2,   innen
%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%XP=(b2-b1)/2


Vagyis  tK(B)=sq(1-v^2)tK=sq(1-v^2)(tP_XP)/(1-v), hasonloan tL-re
%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%tK(B)=sq(1-v^2)(tP-XP)/(1-v)


tL(B)=sq(1-v^2)tL=sq(1-v^2)(tP_XP)/(1+v) ,  most hasznaljuk DEF1-2-t a B rend-
%%%%%%%%%%%%tL(B)=sq(1-v^2)(tP+XP)/(1+v)

SPECIALIS RELATIVITASELMELET  4.

	A harmadik eloadas jo zsufolt volt. Nem akartam sok sort irni. Ha 
hosszu az iras, akkor sokan bele se kezdenek az elolvasasaba. De a zsufoltsag
sem hasznos. Megprobalom most tagasabbra venni a mait. Ez azert sem art, mert
most egy kicsit hosszabb levezetes kovetkezik. No nem kell megijjedni, csak 
nekem hosszu (megirni). Nektek eleg egyszeru lesz a dolog. Megint van A es B
megfigyelo, es az o koordinatarendszeruk. Relativ sebesseg jele megint v (ne 
feledjetek a 2.abrat). Ez az X=vt egyenletet jelenti. A DEF1 es DEF2 
definiciokat fogom hasznalni a tetszoleges P pont koordinatainak a meghataro-
zasara. Igy megkapjuk majd az osszefuggest a ket koordinatarendszerben felirt
koordinatak kozott. P pont az A rendszerben P(tP,XP) a B rendszerben P(tP(B),
XP(B)). Ha valamit a B rendszerben ertek, akkor azt ezentul (B)-vel fogom
       | A           X=vt     jelezni. Az A rendszert nem jelzem kulon. Vagyis
 tP+XP *            B /       minden jeltelen mennyiseg az A rendszerben erten-
       | *           /        do. Most csak ket fenysugarunk van e es f. Egyen-
       |   *  f     /         leteik:    e    t=X+b1          a P pont mindket
       |     *     /                   f     t=-X+b2       egyenesen rajta van,
       |       *  /           ezert, tP=XP+b1 es tP=-XP+b2. hasznalva a DEF1 es
       |         * L(tL,XL)   DEF2 -t.   XP=(b2-b1)/2 ,   tP=(b2+b1)/2,   innen
       |        /  #          b1=tP-XP,  b2=tP+XP        
       |       / * P(tP,XP)   vagyis e es f egyenlete:   f    t=-X+tP+XP
       |      /*              a K pont az e                e      t=X+tP-XP
       |     *K(tK,XK)       egyenesen van, ezert    tK=XK+tP-XP
       | e */               L pont az f-n van igy             tL=-XL+tP+XP
       | * /               de persze  XL=vtL             tP+XP
 tP-XP *  /               es XK=vtK, azaz          tL = -------
       | /               tK pedig          tP-XP          1+v
       |/                            tK = --------
       /                                    1-v       Most libbenjunk at a B
      /|   rendszerbe. Hasznaljuk az elozo eloadas vegen levo (2)-es kepletet.
Vagyis  tK(B)=sq(1-v^2)tK=sq(1-v^2)(tP-XP)/(1-v), hasonloan tL-re
tL(B)=sq(1-v^2)tL=sq(1-v^2)(tP+XP)/(1+v) ,  most hasznaljuk DEF1-2-t a B rend-
szerben:
             tL(B)-tK(B)  1          / tP+XP     tP-XP \    XP - v tP
     XP(B) = ---------- = -sq(1-v^2)| ------- - ------- | = ---------
                  2       2          \  1+v       1-v  /    sq(1-v^2)
DEF1-et szinten a B rendszerben:

        tL(B)+tK(B)  1          / tP+XP     tP-XP \    tP - v XP
tP(B) = ---------- = -sq(1-v^2)| ------- + ------- | = ---------
             2       2          \  1+v       1-v  /    sq(1-v^2)

Itt van, meg van!
Ez a Lorentz transzformacio,      tP(B)+vXP(B)           XP(B)+vtP(B)
ha a B rendszer koordina-    tP = ------------      XP = -------------
taibol akarjuk az A rend-            /--------              /--------
szerbeli kr-kat megkapni,        _  /       2           _  /       2
akkor a forditott trafo:          \/  1 - v              \/  1 - v
	Megkaptuk az egymashoz kepest v sebesseggel egyenletesen mozgo ket
inercia-rendszerbeli koordinatak kozotti osszefuggest. Neve: Lorentz 
transzformacio. Emlekezzunk ra, hogy mindezt a ket posztulatunbol vezettuk
le. Ehhez csak az elfogadott logikat, es az ido linearis transzofmaciojat
tettuk fel. (ez utobbi, ha emlekeztek pusztan annyi, hogy ha egy idointer-
vallum a masik rendszerbol t hosszunak latszik, akkor egy ketszer olyan
hosszu ido intervallum a masikrendszerben 2t hosszunak latszik)
	Lenyegeben itt be van fejezve a specialis relativitas. Most mar
a tobbi csak alkalmazas. Akinek elvi problemai vannak, annak most kell
megszolalni. VAROM!      Tovabbi spec. rel.
	- sebessegek transzformacioja
	- Fizeau kiserlete
	- iker paradoxon
utanna jon, az altrel. Ahhoz nem art tudni derivalni, es ismerni a ferde
es gorbe vonalu koordinata rendszereket. A tenzoranalizis az csak csemege.

Kedves Nyelveszek,

	Most lett idom a nyelvekre. Idemasolom a koreai konyvembol amit
magukrol irnak:

	"Nyelvi es etnologiai tanulmanyok szerint a koreai nyelv a
kozep-azsiai ural-altaji nyelvcsaladhoz tartozik, amely magaba foglalja
a torok, magyar, finn, mongol, tibeti es japan nyelveket is."

	Persze olyan, hogy ural-altaji nyelvcsalad meg nincs. Van urali
meg van altaji. Vannak talalgatasok, hogy talan a ket nyelvcsalad
rokon.
	De mint Attila irta a koreai meg csak nem is altaji nyelv.
Valoszinuleg igy van, mert a koreanok osszevisszabeszelnek mindent.
Jobb nem hinni nekik. (Bar ha a sajat nyelvukrol van szo?)
Akkor Attila milyen nyelv a koreai es a japan?
	Ja igen! Johet a rajz az uraliakrol.

Horvath Pista

Sziasztok !

Kulon udvozlet "Sz Attila" -nak. ( bocs, de nem tudom a telljes
nevedet.. ), mar csak azert is, mert emlitetted a ter-ido gorbulet
kihasznalasat.
Sajnos en meg semmi infot nem tudok errol.
Ha valaki tud valamit, esetleg erdekli a tema, megkoszonnem,
ha bovebben kifejtene !
Vannak mar ra elmeletek ?
Nem all az utunkba valamilyen paradoxon ?

///Cloud

> --------------------------------------------------------
name..........Vegh Laszlo
login...........Cloud
telephone...+36-(54)-451-531

> --------------------------------------------------------
:-|   But seriously...

Van Walakinek egy jo tippje, hogy honnan lehet megtudni a tudomanyos
folyoiratok aktualis impact factorat? Hagyomanyosan a Science Citation
Index (SCI) kiadvany tartalmazza. Kereseseim a web-en tobbszori nekifutasra
kudarcba fulladtak. Nem tudnatok segiteni? Mindenki segitseget koszonom.

Robert
mailto: 

> Termeszetesen a fenysebesseg feletti erteket is sikerult
> eloallitani, csak hogy elektronokkal elektrogyorsito segitsegevel.
> S mint tudjuk az elektron tomege olyan kicsi hogy szinte
> elhanyagolhato (a proton tomegenek az 1/1842 -ed resze)

Az a cikk, amibol ez az idezet szarmazik, sajnos sok pongyolasagot
tartalmazott, de ez mindennek a teteje. A szerzo magaval is ellentmondasba
kerul, mert legyen a tomeg barmilyen pici, ha nem nulla, akkor is vegtelen
energia kellene a fenysebessegre valo felgyorsitasahoz, aztan itt meg
allitolag fole is mentek...