Sziasztok

Somogyi Akos irta a Para #280-ban:

>Ma reggel a TV2-on bemutatjak Harasztosi Laszlot, aki az orszag legerosebb
>bioenergiasanak hivatja magat (lehet, hogy igy van), aki a nemletezo, es
>rendkivul tudomanytalan bioenergiajaval min. 50kg-ot fog elhelyezni egy
>arra vallalkozo egyen mellehusara, ami - remenyei szerint - nem fog leesni
>es meg Guiness-rekord is lehet.
>Egyebkent ezt mar megcsinalta a Fekete Laszloval is az RTL Klub reggeli
>programjaban ugy 2 hete kb. Akkor 67kg korul pakolt fel ket tarcsat.

Ezt az adast ugyan nem lattam, de nehany eve egyszer lattam hasonlot a
TV-ben.
Ott egy manus (lehet, hogy eppen Harasztosi) kanalakat, villakat, vasalot
aggatott valakire, kozben nyomta a suketet a bioenergiarol. A dolog
felkeltette erdeklodesemet -nem a suket duma-, hanem hogy miert nem esnek le
ezek a targyak. Mivel a megismeres alapja kiserlet, lerangattam magamrol a
felsoruhaztot, es elkezdem magamra pakolni a kredenc tartalmat.
A kiserlet eredmenye: rovid gyakorlas utan az osszes targy -kanal, villa,
merokanal kistanyer, az asszony vasaloja- rajtam is megmaradt, nem esett le.
A kiserlet roppant 1xru, mindenki kiprobalhatja.
A magyarazat (szerintem): ha az ember fuggolegesen all, a mellkas sikja nem
fuggoleges, hanem cca 60-70 fokos szoget zar be a vizszintessel. Tehat egy
lejto. Minel fejletteb a mellizomzat, annal enyebb ez a lejto. Ha megfelelo
targyat valasztunk -legyen sima feluletu, hogy jo nagy legyen a tapadasi
surlodasi egyutthato es legyen jo kozel a sulypontja a tapado felulethez,
hogy ne tudjon elfordulni- ilyen pl. a sulyzotarcsa vagy a vasalo, akkor nem
fog leesni, ha nem megfelelo targyat, mint pl.: csapagygolyo vagy
pingponglabda - dacara csekely sulyanak - legurul. A temarol reszletesebben
a kozepiskolai fizikakonyvekben lehet olvasni.

Ezzel nem azt allitom, hogy nem letezik valami "bioenergia", amit csak
Harasztosi es cimborai latnak, mindossze annyit, hogy ehhez a mutatvanyhoz
nem szuksegeltetik.

Jo kiserletezest! (a herendi porcelannal azert vigyazzatok :-))

- mas -
Tudja valaki, hogy a hajlitgato emberek miert mindig kanalat hajlitanak?
Miert nem kest vagy pl betonvasat?

Udv
-banjo-

> Felado : Szilagyi Andras

>Ejnye, Zoli! Azt gondoltam volna, hogy Te mar tudod az ilyen elemi
>kerdesekre a valaszt. Hat persze hogy van kezenfekvo es magatol ertetodo
>magyarazat! 

Nem lehet ez annyira elemi. Nem mintha ezzel mentegetni akarnam
magam. 
Egy foiskolai matek-tanartol hallottam egyszer, hogy nehai 
professzora egy napon berohant az egyetemi eloadasra es ujjongva 
kialtozta:
Kepzeljek - almomban vegre megertettem az entropia lenyeget !
Ezutan el akarta magyarazni, de csalodottan kellett rajonnie,
hogy elfelejtette.

No dehat en pedig hol vagyok egy egyetemi tanartol ?
Tekintelyes lexikonok es enciklopediak tomege joforman 
csak azon ismeretektol dagad, melyeknek en hijan vagyok.
Es meg meg sem irtak az osszes elvileg lehetseges lexikont...

En tovabbra sem ertem.
Jo, annyit tudok, hogy az osszekevert forro es hidegvizbol 
nem lehet ujra hidegvizet es forrovizet csinalni 
energiabefektetes nelkul. 
Ezt is inkabb csak elhiszem.

Az entropia-novekedes torvenyi jellege is zavar.
Legyen szabaly az, ami alol vannak kivetelek.
Torveny pedig az, ami jol korulirt feltetelek kozott,
de mindig ervenyesul.

>Rendkivul egyszeru a dolog. A masodik fotetel (az entropianovekedes
>torvenye) zart (pontosabban fogalmazva: szigetelt) rendszerekre
>vonatkozik, tehat olyan rendszerekre, amelyek a kornyezetukkel semmifele
>kolcsonhatasban nem allnak. Az Univerzumot is ilyennek szokas tekinteni,
>hiszen az Univerzumnak nincs is kornyezete, tehat nem allhat
>kolcsonhatasban semmivel.

Elszigeteltnek tekintheto rendszer az Univerzum kivetelevel 
talan nincs is. 
Ebbol mintha az kovetkezne, hogy a teljes Univerzumra
globalisan ervenyesul a szetzilalodas, de helyileg mas folyamatok
uberelhetik az entropia-novekedest, tehat mint torveny 
az Univerzumon belul helyileg olykor ervenyesul,
olykor nem.
Mintha nem altalanos anyagi-rendszer tulajdonsag lenne.
Amikor epp nem ervenyesul, akkor kivetelrol, atmeneti 
ellentetes mellekfolyamatrol beszelunk,
amikor pedig igen, akkor azt mondjuk - lam, ugye
mar megint milyen szepen teljesult ?

>A nemegyensulyi termodinamika szerint ha egy rendszeren folyamatosan 
>energia aramlik at, >akkor annak a rendszernek az entropiaja csokkenni fog.

Kristalyos allapotu femet melegitunk. Egyszercsak megolvad....
Ez entropia-novekedes.
Csirke-tojast melegitunk. Egyszercsak elszalad...
Megnott az entropiaja ?

Nem valami szubjektiv dolog ez ?

Az entropia nagyon emlekeztet engem valamire .
Kiforditom, beforditom, megis bunda a bunda ...

Aldozatot mutatnak be a Nagy Nuku esoistennek.
Ha esni kezd az eso, akkor a varazslonak igaza volt.
Ha nem esik, a varazslo megmagyarazza: 
a Nagy Nuku keveselte az aldozatot.
A varazslonak mindig igaza van.

A Nap valamikor kihul, es osszehuzodik. Ez nem
inkabb entropia-csokkenes - ami a ki nem sugarzott,
megmarado anyagara vonatkozik ?

Az Univerzum ha kihulesre van itelve, akkor minden benne levo
objektum helye egyre kiszamithatobba valik, ami 
mintha megint az entropia-novekedes ellen szol.

Az sem vilagos, hogy - ha igaz az, hogy orok tagulas es kihules 
lesz es nem osszehuzodas, akkor mintha a gravitacio
mukodesenek megszuneset is felteteleznek ezzel ?

Hiszen minden egymastol tavolodo anyagi test vonza
egymast, legyenek azok barmilyen messze is egymastol.
Ez pedig ahhoz kellene vezessen, hogy elobb-utobb
mozgasuk lassuljon, majd valamikor megalljanak, 
es elinduljanak visszafele - egymas iranyaba.
Felteve, hogy nincsenek vegtelen sokan.
Ha vegtelen sokan vannak, akkor pedig mar nem zart rendszer. 

Valamit nagyon nem erthetek, mert a galaxisok letrejottet
es a fekete lyukakat is csak entropia-novekedessel, azaz 
a szetzilalodassal osszefuggesben emlegetik, es nem epp 
forditva -  mint ahogy azt varnam.

Ezzel kapcsolatban szamomra igen homalyos megfogalmazasokat 
talalni fizikat nepszerusiteni kivano konyvekben. 

Idezek egy konyvbol: ( John.D.Barrov A fizika vilagkepe)
_Mar 1974 elott is ismert volt, hogy a fekete lyukak
esemenyhorizontjanak barmilyen folyamatban reszt vevo
teljes terulete nem csokkenhet, es formai hasonlosag 
mutatkozott a fekete lyuk felszine, valamint a 
termodinamikaban az entropia kovette torvenyszerusegek
kozott. Hawking kimutatta, hogy a kvantummechanikanak a 
fekete lyukra gyakorolt hatasat tekintve ez az analogia
valosagga valik. A kvantum fekete lyukak sugarozta
reszecskek homersekletet es entropiajat valoban a gravitacio
es az esemenyhorizont terulete hatarozza meg, es veges
ido elteltevel ez a sugarzas a fekete lyuk teljes 
elparolgasahoz vezethet. Ennek az elparolgasi folyamatnak 
a vegeredmenye meg nem vilagos. Bizony csupasz szingularitas
is lehet._

Ne sertodjon meg senki, ha a PARA-ban fel-felbukkan a fizika. 
Minden tudomany csak akkor teljesedhet ki, akkor fejlodhet,
ha erintkezik es vitatkozik a tobbivel.
A PARA-ban a fizika - alternativ tudomany. 

>Az evolucio tehat lenyegeben a Napbol erkezo energiaaram 
>"mellektermeke".

De meglehetosen sok feltetelnek kellett egybeesni, 
es kedvezoen alakulgatni, hogy ez a _jol kitalalt_
borotvaelen tancolo, onmagat stabilizalo egyensulyi 
rendszer sokaig mukodjon.

Az elet kialakulasanak egyik akadalya a mergezo legkor.
Ezen is tul kellett lepnie valahogy, valamikor.
Tul is lepett. Most a kipufogogazokkal, 
es a natrium-benzoattal birkozik...

Remelhetoleg az ember nem csak egy mellekfolyamat, 
s hidrogenbombajanak bevetesevel nem annak igazolasat 
szolgalja, hogy az evolucio csucspontja 
utan vegul megiscsak a rendezetlensegnek kell 
gyozedelmeskednie.

Azon is toprengtem mostanaban, hogy talan a Fold valakinek a
hobby-kertje ?

Nagy Andras irta:
> Az igazi attorest azonban a fotoszintetizalo szervezetek
>kialakulasa jelentette, hiszen igy allando, helytol fuggetlen energiara
>tettek szert. Maga az elet kialakulasa bonyolult folyamat, hosszu ido is

No igen. Hatekony bekebelezes.
Peldaul ez a valaki szilard halmazallapotban szeretne
tudni a szenet. Kiagyal hozza es elindit egy biologiakent
_ismert_ folyamatot. A szen rendkivuli anyag.
A grafit nuklearis folyamatok szabalyozasanak 
nelkulozhetetlen segedanyaga. 
A gyemant is rekorder tulajdonsagokkal
rendelkezik. Kemenysege, optikai tulajdonsagai, 
hovezetese, olvadaspontja kimagaslo.
Computer chipek idealis alapanyaga is lehet.

Valamikor a Fold kialakulasakor - a legkoreben a szen  
gaz allapotban volt jelen nagy mennyisegben. 
Ezt meg kellett valahogyan kotni, es idonkent amikor mar 
osszegyult egy bizonyos mennyisegu szilard, megkotott reteg, 
akkor jott a letaposas, egy kosza kisbolygo,
mely bezuhant ide, es az egeszet betemette. (Konzerv)
Ez nehanyszor bekovetkezett. Mostanara elfogytak 
szerencsere ezek a letaposast vegzo jovevenyek.
Igaz, sajnos kiderult, hogy helyileg is elvegezheto
a letaposas kulso beavatkozas nelkul.
Peldaul egy hidrogenbomba felrobbantasaval.
Csakhogy hidrogenbomba magatol nem johet letre
a Foldon  csak ugy, spontan modon.
Az entropianovekedesnek ez mar elegge ellentmondana.
A csimpanzok nem eleg ugyesek egy effele szerkezet
osszekalapalasahoz.
_Ki kene talalni valamit... 
Lassuk csak megis azt a csimpanzot...
Ha egy paranyival inteligensebb lenne, ha lenyegesen
agresszivabb, onzobb lenne..., es mi kell meg ?
Hogy ne legyen tul jo dolga ! 
Ez talan eleg is lesz ahhoz, hogy 
egynemely egyed pusztito orultte valjon, es elinditsa
a soron kovetkezo letaposast._

>kellett hozza, de energetikai szempontbol minden rendben van, hogy azt
>ne mondjam torvenyszeru is, megfelelo korulmenyek kozott.

Hat igen. Rengeteg koncentralt energia van mar robbanofejek
formajaban is. Lehet, hogy nem is a szengyujtes a fontos ?
Node a tulaj johetne mar es vihetne a fenebe a hasado anyagot.
A szenert mar ugyis hiaba jonne, arrol mar lekesett. 
A Braziliai oserdoket is irtjak. Nem lesz mit letaposni.

Persze mindez csak a szamtalan lehetseges teremtes-mitoszok   
egyike.  Nem kell komolyan venni. 
Ennek ellenere a brilleket erdemes jol eldugni. 

Udv: zoli