Aki tudja fogni a Spektrumot es erdeklik a paratudosok es
paraszelhamosok, annak ajanlom megtekintesre az alabbi musort (ha meg nem
keso):

> 14:00, szerda, Spektrum (november 01.)
> Rejtett képességek
> amerikai ismeretterjesztő film
> 
>    A film ismertetése: Vajon ön képes mások gondolataiban olvasni, netán
> előre megérez dolgokat és még mások jövőjét is meg tudja jósolni? Vagy
> mindig is csodálta másokban e paranormális képességeket? Esetleg ön is az
> örök kétkedők táborát gyarapítja, aki kapásból elveti e rejtett képességek
> létezésének lehetőségét? Nos, bárhogy is legyen, itt az alkalom, hogy
> szélesítse e nem mindennapos tárgykörben szerzett ismereteit! Ne hagyja ki e
> páratlan lehetőséget, mert hát ugye sosem lehet tudni? 

Ebbol az ajanlobol nem derul ugyan ki, de James Randi kutatasairol szol,
ahogy peldaul a horoszkopok "erejet" es Ignatyenko telepatikus kepessegeit
vizsgalja. En veletlenul akadtam bele a musorba hetvegen es nem is lattam az
egeszet, de igy is talaltam benne erdekes dolgokat.

Titusz

Sziasztok!

Koszonom mindenkinek, aki segitett abban, hogy megertsem a
"van-e legkisebb pozitiv szam" dilemmamat.
Sikerult!!!
Megegyszer koszi:
Zotya

Zoli:
informatikus leven, nyilvan nem a RAM-ot nem ertettem, hanem a
kristalyfizikai reszt. a leirasodbol a kovetkezo kepet kaptam:
egy kokristaly adott esetben alkalmas arra, hogy kivulrol
elektromagneses sugarzas mintazatat memoriakent tarolja. a tarolas nem
teljesen 100%-osan megbizhato, es felejto. tehat van egy kristalyod, ami
amolyan fotolemez, es meg az is elhiheto, hogy esetleg termeszetben
valoban mukodik igy. csakhogy, ez meg egy neumann komputernek is keves,
hat meg egy intelligenciahoz.

1) a kristalyban nincs semmilyen beirast vezerlo egyseg, csak
fenykeplemezkent tud mukodni
2) a kristalyban nincs semmifele mikroprocesszro szeru dolog
3) ha ki is mutatod, hogy a kovekben esetleg egy neumann szamitogep
tokeletlen megvalositasa benne lehet, az meg nagyon messze alll attol,
hogy mukodo szamitogep legyen, es az pedig a szamitastechnika tobb
evtizedes tortenete alapjan meg mindig nagyon messze all
intelligenciatol.

>Konkluzio: Nem biztos, hogy kepesek vagyunk megkulonboztetni
>a celtudatos ertelem *zajat* az egyeb zajoktol.
evvel nagy irodalom foglalkozik. csak bizonyos elofeltevesekkel.

>>cel nelkul nincs tanulas, tanulas nelkul nincs intelligencia.
>Ismernunk kellene a kivancsisag eredetet.
a bioszfera evoluciojaban a tuleleshez jo szelekcios elony, ez az
eredete.

>Ilyesmire celoztam korabban, amikor nem egykristalyt, hanem
>polikristalyos kozetet emlegettem. Ilyenek pedig vannak
>akkor is, ha F. P. Ramsey bizonyitasa nem erre vonatkozott.
ez is tul szabalyos. vagy talan pontosabban tul statikus. nincs benne
lehetoseg a bejovo informacio altal valo szabalyos atrendezodesre,
tanulasra, amely atrendezodes a bejovo onformacio feldolgozasi
folyamatat jol meghatarozott modon befolyasolja, ugy, hogy az egesz
rendszer egy felugyeletlen vagy minta alapu tanulasi rendszerre aljon
ossze.

>Vajon az elo idegrendszer sejtjeibol - pontosabban szimulalt
>valtozataibol sikerult mar intelligens halozatot kialakitani ?
korlatozott feladatosztalyra igen.

>Ha igen, akkor hiheto volna, hogy ismerjuk mi is az az elemi
>mechanizmus amire szukseg van.
ismerunk olyan elemi mechanizmusokat, amelyekrol tudjuk, hogy olyan
absztrakt mechanizmusok realizaciojanak tekinthetoek, amely absztrakt
mechanizmusokrol elmeleti uton tudjuk, ogy tanulo rendszert alkotnak.

>Am, meg ekkor is felvetodne, hogy
>lehetnek egyeb alapelvek szerint mukodo epitoelemek is,
ez felvetodik, kutatjak is, de a kovek szempontjabol nem fontos, nem az
a kerdes, hog ymi minden lehet meg az agyban, hanem az, hogy van-e
valami a kerdes szempontjabol fontos a kovekben?

tehat amit meg mindig hianyolok:

a memoria mellett, a memoria kiolvasasanak mechanizmusa, a memoria
beirasanak iranyito mechanizmusa,  a jelfeldolgozo rendszer konkret
fizikai mechanizmusa ("szoftver"), ennek a jelfeldolgozo rendszernek
valamilyen bosegesen valtoztathato parameterhalmaza ("szoftverhalmaz")
es ennek fizikai mechanizmusa. a parameterek valtozasat a bejovo input,
es kimeno output fuggvenyeben torteno megvaltoztatasa ("szoftver
tanulas", "evolucio") mechanizmusa.
ha ezekre az elemi egysegekre megtalalod a fizikai mechanizmusokat,
akkor elmeleti tudasom leven mar el kell, hogy ismerjem a gondolkodo
kovek lehetoseget.

math

Zotya irasara es Vazul valaszarol jutott eszembe, hogy erdemes volna
megnezned a Zenon paradoxonokat. tobbek kozott erre celoztam akkor,
amikor arrol irtam, hogy az ujkori matematikaig a paradoxonos peldadhoz
hasonlo peldak bizony meg nem voltak tisztazva. a megoldas termeszetesen
a hatarertekszamitas kialakulasa, amelyrol majd gimnazium vegen fogsz
tanulni (ha nem degradaltak le tulsagosan a nemzeti tantervet:)

math

Kedves Feri!

- termeszetesen nem akartam azt allitani, hogy a sejtburjanzasnak
alapvetoen mas a sejtosztodasa, nyilvan az is mitozissal mukodik
- termeszetesen azt sem szandekoztam allitani, hogy a sejtburjanzasnak
egyetlen oka van, szamos abnormalis folyamat lehetseges
- amit allitani szandekoztam, hogy amennyiben a sejtburjanzas egy
bizonyos ponton mas modon mukodo mechanizmussal tortenik, akkor elvben
lehetoseg van arra, hogy egy anyag itt fejtse ki hatasat, es ezzel
szelektiv legyen. ha ez nem volna igy, semmi remeny nem volna a rak
hatoanyagos gyogyitasara
- ha Somolyai Gabor vagy mas azt allitja, hogy a deuteriumszegeny viz
altalaban gatolja a sejtek osztodasat, es ez kiserleti adat, akkor ehhez
en nem tudok hozzaszolni.
- > Igy az elozo laikus eszmefuttatashoz semmi koze nincs. Vagyis
>lehet, hogy az eszmefuttatasom hibas, de az mindenkeppen igaz, hogy a
> DDW egeszseges szervezetre valo hatasa nincs tetsztelve.
az elozo pont alapjan ez lehetseges. elfogadom.

math

egy komoly hir a hocipobol, visszautalva Kansas-ra:
A Terezvarosi Erkel Ferenc Altalanos iskolaban az igazgato Gordos Denes
parancsara a diakoknak KOTELEZO azt tanulniuk es felelniuk, ohgy "az
embert isten teremtette", a hittan rendes tantervi ora, es erkolcstan
cimen bibliai ismereteket kell tanulniuk.
engem ez elremiszt. ilyen hatasa van annak a gondolkodasnak a
terjedesenek, amelynek bizonyos formaival nemregiben itt is
szembetalalkoztunk.

math

On 25 Oct 2000  wrote:

> 
> Thus spake HIX TUDOMANY:
> 
> > Egyetlen Stuka-ra sem volt semmifele szirena felszerelve. A szirenazo
> > hangot a nyitott zuhanofeklapok keltettek. A szerepuk az volt, hogy
> > zuhanas kozben ne engedjek a Ju-87-est (a SturzKampfFlugzeug-ot ->
> > Stukat) veszelyes sebessegre felgyorsulni. Ami ugye azt jelentette
> > volna, hogy vagy nem tudja a pilota idejeben felvenni a zuhanasbol,
> > vagy egyszeruen szetesik a gep (zuhanas kozben).
> 
> En ugy olvastam hogy nem a gepre, hanem a bombakra szereltek kis
> sipokat poenbol. Valamelyik vilaghaborus regenyben, talan Herman Wouk
> irta. A sipokat kizarolag a lelektani hatas miatt keszitettek,
> eloszor kartonpapirbol.

En azt hallottam, hogy volt egy vekony hengerszeru furat a bombakon, es
zuhanas kozben a levego futyult benne (szinten osztom a "lelektani hatas"
nezetet)

Peter

On 26 Oct 2000  wrote:

> Legjobban az a resze bosszant a dolognak, hogy nem
> torodtek vele, mi lesz a nezovel, aki lat egy tobbe-
> kevesbe hiheto, dokumentumfilmnek alcazott fikciot,
> aztan lehet, hogy soha tobbe nem tudja meg, hogyan
> is allnak valojaban a dolgok.
> 
> Szamomra ez moralisan rettentoen santit!

Igaz! Hisz az "Olajfalok"-nal is kiderult a vegen, hogy mi az abra, volt
studiobeszelgetes, ...
Ez tenyleg kitolas a nezovel.

Peter

On 27 Oct 2000  wrote:

> 
> > Temakor: csendgep ( 27 sor )
> > Idopont: Thu Oct 26 09:13:36 EDT 2000 TUDOMANY #1279
> > - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
>  >Az otlet semmilyen ismert fizikai torvenyszeruseggel
>  >nem utkozik. Ki meri jelenteni barki is, hogy lehetetlen
>  >megepiteni a csendgepet, akar interferencia- , akar
>  >valamely mas elv alapjan? Emlekszunk, ugye, a levegonel
>  >nehezebb repulo testek esetere...
> 
> En ki merem jelenteni. A filmet nem lattam, de gimis
> koromban en is sokat gondolkoztam a probleman...
> A ter egyetlen pontjara megoldhato a problema, ha csak egyetlen hangforras 
> van az adott terben.
> Azonban az "ellenhang"  ami egy pontban negativ interferenciat (kioltast)
> eredmenyez az a ter tobbi pontjaiban semmit, vagy epp pozitiv
> interferenciat (erosebb hangot) fog okozni.
> Kepzeld el a hangokat, mintha hullamok lennenek egy medence felszinen.
> Azzal, hogy egy masik pontban hullamokat keltesz nem tudod az egesz
> medencet lecsendesiteni. Egyetlen kivalasztott pontot bizonyos esetekben igen
 .
> A hallhato hang hullamhossza (300m/s / 20-20000Hz) 15m es 1.5cm kozotti ha 
> jol becslem. Ennek a tavolsagnak egy reszletere esetleg meg lehet csinalni. 
> A kioltas pontja valamivel kozelebb kell legyen a gepedhez, mint a
> hangforrashoz... ha kimozdulsz a kioltas pontjabol (kozeledsz, tavolodsz 
> vagy valamelyik oldal fele mozogsz), hallod a hangot.
> 
> Kepzeld el (rajzold le) a szembe jovo hullamokat, amik kioltjak egymast. Ha
> tiszta, nem valtozo mondjuk 200Hz hangot rajzolsz, ket forrasbol, amint
> szembetalalkoznak: kioltjak egymast. De most rajzolj olyan hullamokat,
> amiknek  a hullamhossza idoben valtozik...  :-(
> 
> udv
> tobias

Vegulis az elv igaz, de megis gyakorlatilag nem biztos, hogy azt
mtatja. Ha a hangintenzitast a terben egy f(x,y,z) haromvaltozos
fuggvennyel le lehet irni (ez biztos, de nem biztos, hogy talasz megfelelo
matematikai kepletet hozza), akkor ez pl. taylor-sorba fejtheto. Ha
n. rendig megtartod az ertekeket, akkor az igy kapott kozelito fuggvenyt
EGZAKTUL ki tudod oltani (gondolom n darab szamitogep-vezerelt 
ellenforras segitsegevel). Viszont mivel ez a tenyleges fuggvenynek csak
egy sorfejtese, ezert egzakt azonossag (az elozo iroval egyetemben
allitom) csak egy pontban lesz, a tobbiben a kis eltere minatt nem lesz
teljes csend. Ez az elmelet. Viszont megfeleloen nagy szamu sorfejtesi tag
megtartasaval elerheto, hogy az adott terresz (ahol a kozelites
megfelelo) pontjain a zajszint a hallas ingerkuszobe alatt maradjon,
vagyis tokeletes csend legyen.

Most jonnek a technikai korlatok:
1) A hangter felterkepezesehez a ter minden pontjaba detektorokat kellene
tenni, ekkor viszont a ter minden pontjaban ki tudnank oltani a keletkezo
hangot odahelyezett hangszorokkal. Emiatt megvalosithatatlan a
technologia.
2) A hang terjedesi sebessege veges, mire veges sok pontbol allo
detektorral detektaljuk, mar reg megvolt a kibocsatas, a detektor elott
allo ember hallja, o nem erzekeli a csendet.
3) Ugyanakkor eleg gyors is ahhoz, hogy mire egy intelligencia
feldolgozza, addigra ne olyan legyen a hangterkep, mint amikor
detektaltuk.

Mindezeket figyelembe veve, tokeletes csendgep nem letezhet. Azonban
megoldhatonak tunik veges sok detektorral (interpolacioval eloallo
hangterkep) es veges sok kisugarzo egyseggel (ezt a modellterkepet kiolto,
igy a teljes terkepet elegge lecsendesito) jo halkitas, ha a feldolgozo
intelligencia tudja modellezni az ido teleset a szamolas alatt
(megsaccolja, hogy mire elkeszul, milyen lesz a hangterkep)

Ez persze a drasztikus valtozasokat (hirtelen megszolal egy ember,
becsapodik valami) nem tudja kiszurni, de pl. jol tudna egy gepkocsimotort
lehalkitani, hisz ott lassu valtozasok vannak a hangeroben.

Ha valaki nem ert egyet, vagy ennel sokkal jobb otlete van (rosszabb nem
is lehet), irja meg nyugodtan.

Peter

On 28 Oct 2000  wrote:

> 
> Sziasztok!
> 
> Zoli irt a deuterium mentes vizrol. kinyomoztam hol lehet kapni.
> A honlapjuk: www.hyd.hu
> 
> Az ott levo telefonszamokon tudnak mondani videki helyeket is, ahol kaphato.
> (Tel:309-7400)
> Bocs ha akaratlanul is oket reklamozom.
> Egyebkent a cimet es a telefonszamot az Allatgyogyaszati Oltoanyag es
> Gyogyszerellenorzo Intezet kemiai osztalyatol szereztem.
> (lsd: Budapesti telefonkonyv)
> 
> Udv
> VassZ

Ez nem azonos veletlenul a PI-viz neven futo nepbutitassal?
Azt mondjak, hogy a Yukawa altal felfedezett PI eroterek (!) modositjak
(!) a vizet (!), es ez gyogyito hatasu (!).
Igaz, hogy a Yukawa-elmelet a PI-mezonok kozotti kolcsonhatasi eroterekrol
szol, es ez szubatomi szinten lejatszodo folyamat MINDEN anyagban, nincs
kulon PI generator, stb. De hat ezekrol ok nem is tudnak ... :(((((

Peter

Kedves Ferenc !   

>>a hazai parlamentben is 1989 ota olyan
>> hangosito rendszer mukodik (BEAG gyartmany), mely gerjedesgatolt.

>Azt mar kidobtak, jelenleg a VMPRO digitalis rendszere mukodik a
>parlamentben, mely dijat is nyert a Hungeletro-n.

O, szegeny BEAG !  Annak idejen sokat kinlodtak az ulohelyek
cimzesi zavarai miatt, de egy ido utan ugy tunt, hogy 
elharitottak a hibakat. Hogy vegul lecsereltek a berendezest
arrol nem tudtam, mert reg jartam arra, mint egykori KULSOS !

A gerjedesrol:
>Ezt nagyon egyszeruen oldottak meg: nehany % pitch-shiftet alkalmaztak,
>vagyis kicsit eltoltak a jel frekvenciajat. Igy egyes kepviselok hangja
>kicsit magasabb/melyebb lett :) 

Akkoriban gyartottak mar a vilagon olyan chipet, mely
kepes a beszedhang magassagat modositani, de lehet, hogy 
abban az idoben ez embargos termek volt. 
( A fiatalabbak kedveert jegyzem meg, hogy a muszaki fejlodesunket
 nem csak belulrol, de kivulrol is gatoltak.)
Amugy az igazan elegans megoldas mar akkor is inkabb az lett volna 
(amit magam javasoltam), hogy a szavazatszamlalo es a 
hangositas egyuttesen halozatba kapcsolt laptop gepekkel menjen. 
Igy a kepviselo holgyek es urak az ulohelyenkenti szamitogepeikkel 
jol ellettek volna, es raadasul barmikor lekerdezhettek volna 
adatbazisokat (pl. KSH :), melyek adatai alapjan korrektebb modon 
lehetett volna vitazgatni.
Tobb ellenerv volt ez ellen. Egyreszt (a legrovidlatobb), 
hogy a laptopok ara tul magas volt, masreszt - a szamomra 
felhaboritobb, hogy a velhetoen vegyes ertelmi kepessegu 
es muveltsegu kepviselok kozul sokan idegenkedtek volna a 
szamitogep hasznalatatol, azaz, hogy erre nem lett volna 
illendo rakenyszeriteni oket.
(Meg is nezhetjuk magunkat, hogy barkit beengednek oda...
 Mondom ezt, mint regi technokrata)
>> feherzaj helyettesitette a felszolalo kepviselot. 

Ott teblaboltam a szerencsetlen szavazatszamlalo beuzemelesenel, 
amikor BEAG-ek epp mericskeltek, es meg ram is szoltak, 
hogy ne fecsegjek mar annyit, mert belehallatszom a meresbe, 
azaz zavarom a zajt. :)

Vajon a VMPRO digitalis rendszere lehetove teszi az egyedi
manipulalast ? Pl. ha ugyes, intelligens es bator 
technokrata alkatu kepviselok maguk is szabalyozhatnak 
a hangmagassagukat, talan tobb dorgedelmes felszolalast 
hallhatnank toluk a muszaki es tudomanyos fejlodesunk erdekeben. :)

Amikor a rendszervaltas gyors lezavarasahoz elengedhetetlen
szavazatszamlalo berendezes fejlesztese indult, 
es seperc alatt elvetettek a laptopos otletemet, a magam reszerol 
meg egy utolso batortalan javaslattal eltem, miszerint
valoban olcso, kovetheto es megbizhato rendszer lenne, ha minden 
kepviselonek lenne sajat golyokeszlete, es halozatosan kiepitett 
- igen/nem/tartozkodott muanyag-valyuk egyikebe potyogtatna 
beloluk. 3 kozponti hentesmerleg serpenyoire gurulnanak a golyok.
A szavazast pedig az elnok igy rendelne el: Figyelem, valyuhoz !
Ezen otletemert sem kaptam premiumot... :(

( A hazai ceg, melynel akkor a levegot rontottam -
  allitolag minosegtartasi okokbol Ausztriaban froccs-ontette 
  a Babel-torony nevu logikai jatek esztetikus muanyaggolyoit, 
  melybol szerintem sok elgurult itthon a raktarban. 
  Csak ezeket kellett volna osszesoporni, dehat a vezetes nem 
  igazan ertett a takarekossaghoz, azazhogy ertett hozza -
   a *minden szentnek maga fele hajlik a keze* szerint.)

Udv: zoli

Udv!

>A lenyeg, hogy bizonyos Simonyi Endre megelozve korunkat a 
>mikroszamitogepek teren nemzetkozi erdeklodest kivalto
>megoldast talalt fel, melyre szabadalmi oltalmat kert, 
>de meg nem kapott, csak a bejelentest tette meg, am hiaba, 
>mert idokozben megvalositottak masok.

Sajnos ez lehet (szinte biztos) hogy kacsa. Simonyi sok mindent
terjesztett sajat magarol is akkoriban, epitett mikroszamitogepet is
es nagyon sertodott volt hogy nem az lett az iskolaszamitogep.

Ha Simonyinak lett volna tenyleges erteku talalmanya, akkor nem itt
lenne hanem a Szilicium-volgyben, mert nem volt o olyan kis elveszett
szolni sem tudo ember, hogy ne tudta volna magat menedzselni.

Istvan

Udv!

>A rak gyogyitasa azon az alapon merul fel, hogy a rakos betegben a
>leggyorsabban osztodo sejtek eppen a tumoros sejtek, igy a DDW hatasat
>legszembetunobben ezek a sejtek mutatjak. Sajnos ugy tunik, hogy az
>elvegzett vizsgalatok is szinte kizarolag a tumoros sejtekre gyakorolt
>hatast teszteltek, pedig ha az altalanos sejtosztodasra valo hatas ennyire
>nyilvanvalo, akkor az egesz szervezetre, sot az egeszseges szervezetekre
>gyakorolt hatast is legalabb ugyanilyen korultekinto figyelemmel kellene
>vizsgalni, hogy a DDW hatasarol megalapozott velemenyunk alakuljon ki. Az
>egeszseges sejtek szaporodasanak gatlasa nyilvanvaloan kritikus,
>eletveszelyes lehet a test allapotatol, es a gatlas merteketol fuggoen, igy
>a DDW alkalmazasanal a mindenfele lehetoseget felolelo teszteket nem lehet
>nelkulozni.

Biztos lesz biologus aki egyetert/kiegeszit/cafol. Az en tudomasom
szerint _nem_ osztodnak gyorsabban a rakos sejtek mint a normalisak,
sot akar lassabban is! Csak ezt __egyfolytaban__ csinaljak.
Az egeszseges sejtek sokaig nyugiban vannak, majd egyszer csak
gruppenszex es tobben vannak. Aztan megint cigaretta, konyak,
alvas..:-) A rakos sejtek ezzel szemben egy gatlo mechanizmus
hianya/hibaja miatt egyfolytaban osztodnak. Itt van egy pont ahol
mukodhet eppen a PI viz.

Amit az egeszseges sejtekrol irtal azzal meg az a helyzet, hogy a rak
mai "gyogyitasa" is pont igy mukodik a citosztatikumokkal. Azok az
anyagok is minden szaporodo sejtet megolnek, valogatas nelkul. Az
adagolast ugy lovik be, hogy a betegek eppen hogy eletben maradjanak.
Na most ez a valosagban ugy mukodik, hogy a legtobb beteg a kezelesbe
hal meg, mert a szervezetet teljesen kicsinalja a sejtmereg. Megoli a
csontvelot altalaban es egy kis fertozes is konynen elviszi a
pacienst. Ezert is hullik kopaszra a hajuk szerencsetlen betegeknek.
Termeszetesen ez __nem__ gyogyitja a rakot, csak egy idore
visszaszoritja, ha a paciens egyaltalan tuleli a kezelest. Utana
_garancialisan_ ujra elojon, neha csak evek mulva.Pontosan igy halt
meg egy munkatarsam, evekig szenvedett a dologgal.

Ezt hivta az oreg Beres doki biologiai hitlerizmusnak, amiben teljesen
igaza van, csak nem sok jobb megoldas van helyette.

Istvan

Itt van Gaborek cikkenek a kivonata, az interneten ennyit tudtam elerni,
ennyit tudok rola. Magam nem vagyok a tema kutatoja, meg az irodalmat sem
kovetem...

Deuterium depletion can decrease the expression of c-myc Ha-ras and p53
gene in carcinogen-treated mice 
Gyongyi Z, Somlyai G IN VIVO 14: (3) 437-439 MAY-JUN 2000

In spite of the fact that the deuterium concentration is over 10 mmol/l in
all living organisms, its possible role has been ignored for six decades.
Recent studies have shown that the depletion of the naturally occurring
deuterium can result in tumour regression in mice, dogs, cats and humans.
The effect of deuterium depletion on gene expression plays a key part in
tumour development. The carcinogen, 7,12-dimethylbenz(a) anthracene (DMBA),
was used to increase gene expression in "short term" investigations. The
expression of c-myc, Ha-ras and p53 gene was followed in CBA/Ca sensitive
inbred mice drinking tap water or deuterium-depleted water (DDW) after
induction. By detecting the RNA expression 48 hours after exposure to the
carcinogen was inhibited in six different organs (spleen, lung, thymus,
kidney, liver and lymph node) in the DDW-treated group. It is suggested
that genes playing a key role in the cell cycle regulation and tumour
development are sensitive to deuterium depletion.

========
ha mar keresgeltem, es ha mar szoba kerult a D20, arrol is lattam egy cikket:

Mechanisms of cytotoxic effects of heavy water (deuterium oxide : D2O) on
cancer cells Takeda H, Nio Y, Omori H, Uegaki K, Hirahara N, Sasaki S,
Tamura K, Ohtani H ANTI-CANCER DRUGS 9: (8) 715-725 SEP 1998

Document type: Article Language: English Cited References: 27 Times Cited: 0


Abstract: Heavy water (deuterium oxide: D2O) contains a neutron and a
proton in its hydrogen atoms and shows a variety of biologic activities
different from normal light water, In the present study the cytotoxic and
cytostatic activity of D2O was assessed using a BALB/c-3T3 fibroblast cell
line and four human digestive organ cancer cell lines, i.e. HepG2 hepatic,
Panc-1 pancreatic, KATO-3 gastric and Colo205 colonic cancer cell lines.
Against four cancer cell lines, D2O showed significant cytotoxic and
cytostatic effects in a MTT assay and a Trypan blue dye exclusion assay, at
concentrations higher than 30% D2O. These effects were time and dose
dependent, and the IC50 after 72 h of culture ranged from 20 to 30% D2O in
the Trypan blue dye exclusion assay and from 30 to 50% D2O in the MTT
assay. By contrast, IC50 for the 3T3 fibroblast cell line after 72 h of
culture was about 15% in the Trypan blue dye exclusion assay and 50%
inhibition was not achieved in the MTI assay. Furthermore, D2O was found to
significantly inhibit the invasion of tumor cells in a Matrigel invasion
chamber assay at concentrations higher than 10% D2O. Incubation with D2O
resulted in enlargement of cells, nuclear pyknosis and vacuolization, and
immunostaining studies demonstrated that D2O treatment resulted in an
increase in nuclear nick-end-labeling, which indicates DNA fragmentation,
in KATO-3 and HepG2 cell lines. Furthermore, the nucleic acids and protein
synthesis inhibition assay suggested that the inhibition of DNA synthesis
may be one of the mechanisms responsible for the antitumor effects of D2O.
Furthermore, oral administration of D2O resulted in a significant
inhibition of the growth of Panc-1 tumor xenografted s.c. in nude mice, but
survival was not prolonged. In conclusion, D2O has cytotoxic and cytostatic
activities against human digestive organ cancer cell lines, and D2O may be
a potential anticancer agent.

Roviden: 10% folotti D2O gatolja a tumorsejtek novekedeset in vitro es  a
tumor novekedeset in vivo, de a tulelesre nem volt hatassal.
(azert idezem az egesz kivonatot, mert magam is csak ennyit latok, tehat
nem lenne fair magyaraznom, a webcim, ahonnan gyujtottem egy fizetos
adatbazis, valoszinuleg az olvasok tobbsege nem eri el)

Csak a felreertesek elkerulesere: magam sem vagyok (meg) meggyozodve a
deuteriumban szegeny viz hatasossagarol. Szerintem meg nem all eleg adat a
rendelkezesunkre ahhoz, hogy tudomanyos velemenyt alkothassunk rola.
Mindenkeppen erdekes es tovabbi kutatast erdemlo temanak tartom.

tobias

Kedves Math, Zoli es Mindenki!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: fuggveny ( 14 sor )
> Idopont: Sun Oct 29 07:13:10 EST 2000 TUDOMANY #1282

> > Funkcional: fuggvenyhalmazon ertelmezett szamerteku fuggveny.
> >
> > > hatarerteke, csak ez a hatarertek valoban fuggveny, mig a dirac
> delta
> > > maga tulajdonkeppen nem.
> >
> > Az is fuggveny, legfeljebb nem ertelmezett mindenhol.
>
> nos, akkor egy default dirac deltanak mennyi a szamerteke a 0 pontban,
> es azon kivul?

Ha egyszer fuggvenyhalmazon ertelmezett, akkor mit jelent az, hogy
a 0 pontban keressuk az erteket?! Vagy csak a definicio
pontatlansagara utaltal? Mert valoban pontatlan -- ld. alabb.


> Felado : Ko'csi Zolta'n
> Temakor: Dirac delta ( 10 sor )
> Idopont: Sun Oct 29 08:13:37 EST 2000 TUDOMANY #1282

> > > hatarerteke, csak ez a hatarertek valoban fuggveny, mig a dirac delta
> > > maga tulajdonkeppen nem.
> >
> > Az is fuggveny, legfeljebb nem ertelmezett mindenhol.
>
> Emlekeim szerint nem volt fuggveny. Ertelmezve van a 0-ban,
> de fuggvenykent nem meghatarozhato az erteke. Csak ugy lehetett
> definialni, hogy -0 es +0 kozott az integralja 1.

Maradjunk meg a definicioknal. Hogy ne csak az emlekeimre
hagyatkozzak, vegyuk elo mondjuk a Matematikai Kezikonyvet
(tovabbfejlesztett Bronstein):

Funkcional: Ha egy meghatarozott fuggvenyosztaly minden egyes
x=x(t) fuggvenyehez hozzarendelt egy valos szam, funkcionalrol
beszelunk.

Ebbol kovetkezoen Math kerdese ertelmetlen, hiszen a funkcional
ertelmezesi tartomanya fuggvenyek halmaza.

De vegyuk a peldat is: ha fi(t) adott, az [a,b]-n integralhato,
akkor az f(x)=integral_a-tol_b-ig(fi*x(t)dt) egy linaris
funkcional az osszes [a,b]-n folytonos x(t)-re.

Itt is latszik, hogy f ertelmezesi tartomanya egy fuggvenyhalmaz,
igy nem tartozik bele a 0 pont -- legfeljebb az x=0 minden t-re
fuggveny, melyre f erteke (ami ugyebar egy valos szam!) is 0 lesz.


Ezek utan johet mar a Dirac-delta is, ami valojaban disztribucio.
Hogy elkerulhessuk a kulon tanulmanyt igenylo eloismereteket,
kicsit pongyolan fogalmazva a disztribucio: folytonos linearis
funkcional.

Es most mar celnal vagyunk: l(fi) egy linearis funkcional
jelolese, ennek mintajara az alahuzas karaktert also indexnek
hasznalva delta_a a Dirac-mertek (delta_a(A)= 1, ha a-eleme-A,
egyebkent 0). Imigyen az l_(delta_a)(fi)=fi(a) disztribucio a
Dirac-delta.

Sajnos, mivel a 0 pont tovabbra sem fuggveny, ezert nem tartozik
az ertelmezesi tartomanyahoz. Ellenben minden fuggvenyhez
hozzarendel egy valos erteket -- fi(a)-t.


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca