Tisztelt Szalon!

Kedvenc csemegeim az ujsagirok/politikusok slampossagabol adodo szep freudi
elszolasok. Ime 2 pelda a Batthyany Lajos Alapitvany mai lapszemlejebol:

> Realis lehetoseg a kamatok megadoztatasa - nyilatkozta a Magyar
> Hirlapnak (Kamatado... 1.o.) Akar Laszlo, a PM politikai allamtitkara.
> Szerinte a technikai feltetelek megteremtesevel legkorabban
> 1998-1999-ben lehetne alkalmazni az ingatlanadot. Belathato idon belul
> a vagyonado bevezetesere sem kell szamitani.

Vagyis: Belathato idon belul a masik ket adofajtara SEM kell szamitani.

A kovetkezo mar egy szomoru, egyaltalan nem vicces esemenyhez kapcsolodik:

> A nuklearis kasztrofa tizedik evfordulojanak eloestejen jelentettek
> be, hogy a harmas blokk legszuroinek szerdai cserejekor kis
> mennyisegu radioaktiv anyag jutott a kornyezetbe a csernobili
> atomeromuben. A radioaktiv anyaggal szennyezett szuroket kiszereltek,
> de a szabalyokkal ellentetben nem gondoskodtak azonnal azok
> elszallitasarol. Ezert a munkahelyen a sugarzas a megengedett
> ertek 5-7-szeresere novekedett. A tisztitasi munkalatok szerda keso
> ejszakaig tartottak. Oleg Goloszkokov, az eromu egyik szovivoje
> szerint a szemelyzetet nem erte a normalisnal nagyobb sugarzas, de
> lehetseges, hogy nehany ember ennel erosebb sugarzast kapott (Magyar
> Hirlap: Csernobilban... 1.o.).

Vagyis: Nehany, nem a szemelyzethez tartozo ember is a kozelben tartozkodott.
Kik voltak ok?

Ezek utan mar talan felesleges is emliteni, hogy aranytollas ujsagiroink a
milliot modszeresen osszekeverik a milliarddal. Hja, csak harom nulla a
kulonbseg...

    Udvozlettel: Simanyi Nandor

Lengyel Sandor irja a SZALON #1102-ben a Petri-interjurol, az Apokrif 
c. versrol, es Petri Kossuth-dijarol:

> Erdekes volt a Petri interju. Mutatja hogy Petri Gyorgy egy emberi
> ember.  Lehet hogy meg kedvelni is tudnam ha ismernem.  De ettol
> fuggetlenul, a verset olvasva meg mindig vallasgyalazonak tartom, es
> nem adtam volna neki a Kossuth dijat.

Emberi embernek emberi ember.  Kossuth-dij ugyben is egyetertunk.  
Kossuth-dijat en sem adtam volna neki.  Sot, tovabbmegyek: altalaban nem 
adnek Kossuth-dijat koltoknek es muveszeknek, legalabbis a kolteszeti 
vagy a muveszeti erdemeik elismeresekeppen.  Ha Petri peldaul kimentene 
egy fuldoklo gyereket a jeges Dunabol, akkor adjon neki az allam 
kituntetest es jutalmat.  Hasonlokeppen, kapjon dijat es kituntetest a 
hos tuzolto, a gyoztes tabornok, az aranyermes olimpikon.  Ezek mind 
targyilagosan kalibralhato erdemek: a megitelesuket ra lehet bizni 
barmelyik kompetens allami hivatalnokra. 

Ugyanakkor nevetseges dolog allamhivatalnokoktol es politikusoktol
varni, hogy muveszi teljesitmenyekrol vagy eletmuvekrol itelkezzenek.
Ez sohasem ment, es sohasem fog menni.  A hivatalos kulturpolitika
Adyval szemben Szabolcskat futtatta, de ez nem sokat hasznalt 
Szabolcskanak, es nem sokat artott Adynak.  Zsdanov pedig egyenesen
megmondta az egybegyult iroknak, hogy "Alkossatok remekmuveket".  
Ez se ment, mint tudjuk.  Minel inkabb tavoltartja magat az allam a 
muveszetektol, annal jobb mindkettojuknek.  Igy az allam se blamalja 
magat, es az irok se korrumpalodnak az allami husosfazekak mellett.

Az angol kiralyno annakidejen lovagga utotte a Beatles tagjait, a brit
exportmerleg javitasa teren szerzett bokros erdemeikert.  Ez igy helyes.  
Az exportmerleg olyan dolog, amirol egy politikus vagy hivatalnok 
nyugodtan nyilatkozhat anelkul, hogy nevetsegesse valna.  A kolteszet 
egeszen mas teszta.  Az allami kituntetes nyilvanvaloan politikai aktus,
es ohatatlanul osszekeveredik a muveszettol teljesen idegen filiszter-
meggondolasokkal: erkolcsos ember-e a a kituntetett, jo apa es ferj-e, 
mifele nezeteket vall politikarol es vallasrol, es mi a verseinek az 
"eszmei mondanivaloja".  Csupa teljesen irrelevans kerdes, semmi kozuk
a kolteszethez.

Ha peldaul csak a francia irodalomtortenetet vesszuk, talalunk benne
rablogyilkost, pederasztat, zsebmetszot, opiumszivot, es a szadizmus
feltalalojat.  Egyebek kozt.  Mindezek a szerzok erettsegi targyak, es
minden francia kisgyerek tanul roluk az iskolaban.  A magyar irodalom-
tortenetben szinten akadnak patologias esetek (bar rablogyilkos koltovel
mi nem dicsekedhetunk).  Petri egy komplikalt ember, eros szentsegtoresi 
hajlamokkal.  Peldaul itt van egy nevezetes Petri-vers a nyolcvanas evek 
egyik szamizdat-kotetebol.  Nagyjabol ugyanabbol az idoszakbol, amikor 
az Apokrif is irodott -- a datumot konnyu kitalalni:

  LEONYID ILJICS BREZSNYEV EMLEKERE

  Felfordult a ferdeajku ven trotty,
  az orosz-magyar monarchianak kezd vege lenni.
  Jaru es Csau, a ket rossz arcu temetoor,
  Kelet-Europa csodtomeggondnokai,

  latolgatjak, hogy lesz-e borravalo.
  Szuszognak, piszmognak a koszorukkal.
  Fulelnek: talan mar lovik is az udvot.

  Mindenesetre: halott.
  Nem veszi elo tobbe
  a hugyfoltos sliccbol a Nagy Oktoberit.

Namarmost.  Szentsegtoro ez a vers?  Hogyan lehet ezt megallapitani?
Se'rt bizonyos embercsoportokat a legmelyebb erzeseikben?  Ha igy
definialjuk a szentsegtorest, akkor a Brezsnyev-vers ketsegtelenul
szentsegtoro volt a maga koraban.  Ha megprobalunk elkepzelni egy
keruleti parttaggyulest a kesokadari evekbol, a kozonseg valoszinuleg
ugyanolyan vehemensen itelne el Petrit, mint manapsag akarmelyik
MIEP- vagy kisgazda-gyules szonoka.  Esetleg ugyanazokkal a szavakkal.  
(Sot, esetleg ugyanaz a szonok.)  Kerdes tehat, hogy letezik-e logikai 
es erkolcsi kulonbseg a ketfele szentsegtores kozott.  Fontosabb
kerdes, hogy a szentsegtores oncelu-e, vagy valami modon hozzatartozik
a vershez, a vers katartikusan felszabadito hatasahoz.  Sokezer ember 
e'l Magyarorszagon, aki az ilyen es ehhez hasonlo Petri-versek nelkul 
aligha uszta volna meg ep esszel a Kadar-korszakot.

A ket parttaggyules kozonsege talan kulonbozik egyben-masban, de arra
nezvest mindenesetre egyetertenenek, hogy egy embernek, aki *ilyen*
verset ir, Kossuth-dijat adni nem szabad.

-----
Fencsik Gabor

Tisztelt SZALON!

1100 eves evfordulo. Penteken bemutattak egy kis Melbourne-i szinhazban
(hajdani serfozde) Istvan a Kiralyt. Penteken volt a bemutato es meg 9
eloadas lesz itt, majd a produkcio Sydney-be es vegul Adelaide-be megy.

Szorenyi-Brody muve szalagrol pereg, mikozben a helyi amator tancosok
Quittner Janos koreografiajara es rendezeseben eljatszak a darabot.
Angol nyelvu felirat olvashato egy selyem draperian, kovetve a dalok
szoveget.

Otthon voltam az eredeti mu felvetelen. Ugy ereztem, hogy ertem a monda-
nivalojat. Lattam a kesobbi szinhazi "produkciot" es akkor ugy ereztem,
hogy megsem ertem, hogy mit is akar mondani. Megvan a szalag, kocsimban
orakon at hallgattam, nagyon szeretem, szinte beteve tudom az egesz szo-
veget. Adhat-e valamit egy amator eloadas?

Itt a masfel oras darab vegig lebilincselt es egyszeruen dobbenetes erovel
hatott ram. Nem csak azert, mert nagyszeru koreografiaja volt, nem csak
azert mert Melbourne szerteszetcincalt magyar emigracio tagjai egysegesen,
elemi erovel tancoltak el a koreografiat. Hanem azert is, mert kisse ke-
menyebben fogalmazta meg a politikai mondanivalot, mint amit Pesten, akkor
Brody es a rendezok megfogalmaz(hat?)tak.

Az Istvan szakaszban, miutan Sarolt folakasztatja a pogany enekeseket meg-
jelennek ket sorban keresztes zaszlokkal a nemet lovagok es kotellel be-
vonszolnak 3 "poganyt" (nyakukon a kotel) es csakis csuhaval szabadulnak a
kotelbol (kereszt: megcsokolod, vagy felkoncol!). A harcot kovetoen, amikor
a dalnok elsiratja az elesetteket, lanyok veres feher szoveteket hoznak be
es amikor a fopap megaldja Istvant, a dalnok folemeli az egyik veres dara-
bot es dobbenten mutatja a rideg abrazatu fopapnak. Oltetek! Gyilkosok!

A Taltos a tuzbol "imadkozik" remek pirotechnikai megoldassal, a tuznek
tancolnak. Miutan Koppanyt megolik, csaladtagjai (Reka kivetelevel) tuz-
be ugranak es ugy semmisulnek meg. Koppany felnegyelesekor bejon egy elfo-
gott Koppany-vitez koveti egy deli legeny kezeben csikos ostorral es a szo-
gelesi "jelenet" alatt halalra korbacsolja a vitezt, mikozben a szinpad
masik vegen a papok kepviseleteben csattog az ostor.

Igy a vegen Istvan fogadalma, hogy: Veled Uram! De nelkuled! elemi erovel
hatott.

Hogy miert billentyuzom ezt a halozatra? Az ausztral emigracio nem volt ar-
rol hires, hogy liberalis lett volna, arrol sem, hogy az ateizmust a legke-
vesbe is tamogatta volna, sot, leginkabb ennek ellenkezojerol. Kezembe ke-
rult most az 1986-oa Adaleade-i 8. Ausztraliai Magyarok Talalkozojanak a ki-
advanya. Ebben olvashattam 4-5 roviditett irast is (ott elhangzott eloadasok
kivonata) ostortenetunkrol. Ezekben pl. Istvant nagyon negativnak tuntettek
fel. Roma kepviseloi es a kereszteny nemet lovagok teritesi akcioit kegyet-
lennek es elitelendonek abrazoljak. Egyaltalan nem a keresztenyi utat tart-
jak kovetendonek, hanem visszaterni az osi magyar hitvallashoz. Az Istvan a
Kiraly helyi bemutatoja ennek a szellemiseget tukrozte: veled Uram, de (Ro-
maban? Moszkvaban? Akarhol masutt!) "folkent" papjaid nelkul!

A darab nagyszeru volt es hatalmas sikert aratott a nezok kozott. Ugy erzem,
1100 eves allamalapitasunk emleket meltoan tarta a nezok ele.

Udvozlettel:   Cser Ferenc