Enyedi Ildiko: a Buvos vadasz cimu hamarosan bemutatando filmje kapcsan
keszult interju, egyik idezetenek idezete:
""..A nagy Baal Shem egy nap nehez kerdessel talalkozott. Elvonult
gondolkozni az erdo egy bizonyos pontjara. Tuzet gyujtott. Amint hazaert,
valaszolni tudott a kerdesre.
Egy nemzedekkel kesobb az utodja is talalkozott egy kerdessel. O
is kiment az erdobe, pontosan arra a helyre, ahol a nagy Baal tuzet
gyujtott. Gondolkozvan, igy szolt: Nem tudom mar, hogyan gyujtsak tuzet,
de tudok a szertartasrol. Mikor hazaert, o is megoldotta a kerdest.
Amikor a kovetkezo nemzedek bolcse szembenezett az egyedulallo
kerdessel, kiment az erdobe. Nem tudta, hogyan kell tuzet gyujtani, es nem
ismerte a megfelelo szertartast, de megtalalta azt a helyet, ahol az
elodei jartak. O is meg tudta valaszolni a kerdest.
Egy nemzedekkel kesobb ujabb fontos kerdesre kellett valaszt
talalni. A Bolcs nem tudta mar, hogyan gyujtson tuzet, nem ismerte sem a
szertartast, sem a pontos helyet, de el tudta beszelni mindezeket, igy
kepest volt megvalaszolni a kerdest.""
es idezet az interjubol:
"..Minden vallasi szertartasban tulajdonkepp ertelmetlen cselekedetsorok
zajlanak szinte kivetel nelkul holt nyelven, mert nem megmagyarazni,
elemezni akarnak egy helyzetet, hanem megidezni. Az esemenyek tudatos
kovetese folosleges, sot zavaro. Magikus ereju helyzetet akarnak
megidezni, minel tobb - akar lenyeges, akar lenyegtelen - megmaradt elemet
megismetelni a regvolt esemenynek. Es remenykednek, hogy ujra letrejon egy
kulonleges allapot..."
|
Ilyet meg nem lattam, hallottam a Kossuth Lajos Tudomanyegyetemen.
A magyar ostortenetrol szolo elso eloadason is telt haz volt a K/2
tanteremben, a masodikon mar a lepcsokon sem nagyon akadt ulohely, a
hallgatosag szamat csak szazas rendu hibaval tudnam megadni.
A Szarvasnyomon cimmel hirdetett eloadassorozat elso eloadasat
Bakay Kornel regesz, a koszegi muzeum igazgatoja tartotta okober 5-en.
A masodik eloado okt. 12-en Kiszely Istvan. A tanev folyaman me'g tiz
ketoras eloadast terveznek. Az eloadok szakemberek. Nem a hivatalos
finnugor vonal kepviseloi, inkabb az eddig a palya szelere szoritottak.
Bakay Kornelnak hamar feltette'k a kerdest, mi szukseg van arra, hogy a
nepek szebbnel szebb ostortenetet teremtsenek maguknak. A valasz hatarozottan
az volt, hogy semmi. Itt csupan arrol van szo, hogy az iskolakban, a
gyermekeink altal tanult ostortenet, ami azonos az altalunk tanulttal is,
egyoldalu, a forrasok targyilagos es nem-szelektiv kezelese eseten nehezen
vedheto, mondhatni tarthatatlan. Ok a finnugor elmelet kizarolagossagat
kritizalva csupan az igazsagot keresik es ez onmagaban nem kifogasolhato.
Szeretnem a VITA olvasoi szamara ismertetni a mondhatni elkepeszto
erdeklodest kivalto eloadasok tartalmat. Marmint beloluk azt, ami bennem
megragadt. Hogy mi annak az oka, hogy ennyire nagy figyelem kiseri, ez
kulon dolog. Kiszely is beszelt errol, ezt, mivel inkabb politika es a mai
magyar valosag melyebb retegeirol arulkodik, egy kulon kis cikkbe
megirva a SZALONba kuldom be hamarosan.
Bakay eloszor arrol beszelt, hogy a XVIII. szazad kozepeig az altalanosan
elfogadott felfogas a kovetkezo volt. A magyarsag eredetere vonatkozo irott
forrasok es az osi hagyomanyok egybehangzoan azt allitjak, hogy a magyarok
az avarok es hunok rokonai, sot egy torol szarmaznak a szkitakkal. Az oshaza
Nagy-Szkitia. Nemzeti tortenetirasunk szuletesekor, amikor a tortenelem
tudomanyos modszrekkel kezdte vizsgalni es bemutatni a korokat, csaknem
valamennyi hazai tudosunk fenntartas nelkul hitelesnek tartotta a kronikas
hagyomanyokat, kulonosen 1746 utan, amikor ismertebbe valt Anonymus
Gesta Hungarororuma.
Az egyik legjelesebb magyar tortenesz, Pray Gyorgy 1761-ben tett koze egy
munkat, amelyben tudomanyos modszerekkel es alapossaggal kiserelte meg a
magyar-avar-hun rokonsag bizonyitasat. Ennek visszahatasa volt a go"ttingai
nemet iskola finnugor-tananak kidolgozasa. A XIX. szazad kozepeig sikerult
elharitani a nemet iskola hiveinek befolyasat, am 1851 utan Hunfalvy majd
Budenz eroszakos modszerekkel es eszkozokkel hatterbe szoritottak
Vamberyek tanait. Kepviseloit szemelyukben lehetetlenne teve irtottak ki
a toluk eltero nezeteket.
Bakay szerint a fordulopont 1850-re, a Bach korszak legsotetebb idoszakara
teheto. Mikozben a teljes elnyomas legkoreben mindenkit hallgatasra
kenyszeritettek, Hunfalvy Pal hivatalos tamogatassal folyoiratot indithatott
a finnugor elmelet terjesztesehez. Majd egyetemi tanszeket is alapithattak.
Az itt tanulo diakok eleve csak errol hallottak, ezt adtak tovabb, ez
vezetett vegul is a mas felfogasok lehetetlenne tetelehez.
Bakay Laszlo Gyula tanitvanya. Nem tagadja a finnugor kapcsolat letet.
Ezt azzal magyarazza, hogy az obi ugorok valoban erintkeztek oseinkkel,
de csak mint azoknak alarendeltjei.
Hosszan elemezte, a gazdag honfoglalaskori magyar sirleleteket vetitve,
hogy ez a nep nem vert hordakent menekult a Karpat-medencebe. A kalandozaskent
emlegetett idoszakokat a hunok es avarok hasonlo korabbi hadjarataival vetette
ossze. A magyarok tobb mint 50 igen jol szervezett, elokeszitett hadjaratot
inditottak joforman a teljes kereszteny Europat bejarva. A felderites, a
hadjaratok elokeszitese, az utanpotlas megszervezese igen komoly
felkeszultseget igenyelt. Nem lehet oket egyszeru rablohadjaratoknak
tekinteni. A szkita pusztakrol hozott magyar haditechnika Europaban
verhetetlen volt. A magyar nyilvesszok haromszor olyan messze repultek, mint az
itteniek (ezt lehet, hogy Kiszely mondta).
Bakay szerint a magyar oshaza valahol a Kaszpi tenger es az Avar to kozott
lehetett. A magyarsag csak keson, az elsivatagosodas es az arab tamadasok
miatt hagyta el az oshazat. A Kaszpi tengertol delre, a Kaszpi tenger es a
Kaukazus kozott, a derbenti kapunak nevezett szuk sikon vonultak eszakra es
indultak el a rokon nepek utan a Karpat medencebe. A feltetelezett oshazaban
kerultek kapcsolatba a nagy folyamparti kulturakkal. Nem messze toluk a sumer
nyelv mint kozvetito nyelv, a latinhoz hasonloan meg evszazadokig hasznalatos
volt. Igy kerulhettek mezopotamiai elemek a magyar hagyomanyok koze. Sok
szep dolgot motivumot mutatott, melyek pl asszir oszlopokon es magyar
honfoglalaskori leleteken azonosak.
Kiszely eloadasa hatasosabb, latvanyosabb volt. Engem ugyan a barguzini
temeto arnyai, Petofi keresese vegig kisertett es ovatossagra intett. Talan
mas hozzam hasonlo idosebb egyent szinten. De valoszinu a tobbseg, ha
egyaltalan emlekezett a barguzini expediciora, nem azonositotta a neves
antropologust a szuggesztiv eloadoval.
Kiszely elsosorban ujguriai utjarol beszelt. Korosi-Csoma utolso szavai
ezek voltak: Menjetek a jugarok foldjere. Kiszely elment. Eloszor Stein Aurel
jart ott. Kaprazatos anyagot hozott, 6000 tekercset, otibeti nyelven irva,
Kozep-Azsia teljes tortenetevel. Azota sincs feldolgozva.
Kiszely meglepo azonossagot talalt a magyar es jugar nepdalkincs kozott.
Egy pekingi magyar nepdalest hallgatoi kozott volt egy jugar lany, aki a 23
elhangzott magyar nepdal kozul kilencet jugarkent ismert. Van egy beli-beli
szavakkal kezdodo altatodal, beli, beli azt jelenti jugarul, aludj, aludj.
Ezt Kiszely itthon bemutatta. Kallos Zoltan kesobb ertesitette, hogy a csangok
kozott meglelte ugyanazt a dalocskat, szinten beli-belivel kezdodik, csak
a csangok mar nem tudjak, mit is jelent ez.
A jugarok foldjen kopjafas temetkezest talat, szekely rovasirassal. A
regi temetokben, nehany helyen ma is a honfoglalaskori magyar temekezeskor
kovetett szokasokat azonositotta. A jugarrok Alkatuk akar a magyaroke.
Nepmuveszeti motivumaik szinten. Szekelykapukat talalt ott, elterjedten, diakat
mutatott roluk. Az ujgur szoszedetekben szamos magyar szo szerepel, amiket
eddig ismeretlen eredetueknek tartottak.
Kiszely mostanaban a hunokrol szolo osi kinai leirasokat olvasgatja. A
hunok kinaiak altal leirt hadrendje pontosan egyezik azzal, amit 1000 evvel
kesobb a magyarokrol Bolcs Leo kronikaja ismertet. A balve'd kek, a jobbved
piros sapkat visel. Az eloved zold, a kozep feher, a hatved bibor szinu, gula
alaku sapkat hord, mindket kronika szerint.
Osszefoglalva Kiszely szerint a Dzsungariai medencetol a Karpat medenceig
azonos eghajlati ovon, az egyseges sztyeppen egyfele nep elt, azonos nyelvvel,
kulturaval. A kinai forrasok szerint a 19 hun torzs kozul 10 irani eredetu
volt. A finnugorok mellett testvernepeink voltak a hunok, avarok, turkok, az
irani eredetu szarmatak, jaszok stb is. A honfoglalaskor erkezo kb 250 000
magyar kb. ugyanannyi ittrekedt avart es hunt valamint 250 000 fo egyeb nepet
talalt. Nem a besenyok uztek ide bennunket, azok csak 15000-en voltak, amikor
ranktamadtak.
Aki mindezt nem hiszi, jarjon utana. Irok majd, mit mond a tobbi.
Minden jot Laszlo
|
