Sziasztok!

Tegnap ota a helyi azon elvezkedik, hogy mar (majdnem) teljesen 'dekodoltak' 
az emberiseg genallomanyat, de azt nem magyaraztak meg mit jelent a dekodolas. 
Szamitastechnikusi korlatolt agyam szamara ez a szo azt jelenti, hogy, erosen
leegyszerusitve, ertelmezik egy uzenet jelenteset. Ez tehat azt jelentene,
hogy mostmar (majdnem) tudjuk, hogy a DNS-ben levo genek pozicioja es fajtaja
tobbe-kevesbe megfeleltetheto bizonyos tulajdonsagokkal/allapotokkal, es ezt
a megfeleltetest vegeztek el? 

Viszont ket dologra emlekszem halvanyan, olvasmanyaimbol/hirekbol:
- Genetikai allomanyunk 90%-a (?) ugyanaz, mint a muslicaje.
- Minden ember (eloleny) genallomanya annyira kulonbozik minden masetol,
  hogy az ezen alapulo technikat azonositasra is lehet alkalmazni.

Tehat akkor kinek a genallomanyat terkepeztek fel? Egy bizonyos emberet?
De akkor azt hogyan osztottak fel annyi kutatointezet kozott? Meg hogyan
hataroztak meg, hogy ki honnan dekodolja a genallomanyt? Meg egyaltalan,
mit jelent ez a dekodolas, hogyan folyt/folyik a gyakorlatban, milyen info-
hoz jutottunk altala/

Ha ezek nagyon trivialis kerdesek, ezzel foglalkozo olvasmanyra valo utalast
(RTFM referenciat) is szivesen latnek. Es lehetoleg nem biologusi/genetikusi
hanem favago szinten.

Kosz,
Akos

Kedevs Olvasok!

Veleemenyem szerint ismerik tudosok a konyvtarat; ezt arra is alapozom,
hogy a nemregiben elhunyt akademikusunk Schutz Odon, a Jerevani Tudomanyos
Akademianak is tagja volt, egy kozos tudomanyos egyuttmukodesen is
dolgoztak. Jelenleg dr Szalmasi Pal a legnagyobb oreg az armenologiaban
hazankban, es o ugy tudom sok evig elt kinnt.

Egyebkent jomagam is foglalkozom az ormenyekkel, a Karpat-medenceben.

Udvozlettel:

Toth K. Jozsef
Orszagos Gyermek es Ifjusagi Parlament
Karpatia Iroda vezetoje

Radiotelefonszamom: 30-9 674 816

Irodank elkoltozott: a Szent Istvan krt. 2. szam ala.
Uj telefonszamunk: 1-3205959
A postai cimunk valtozatlanul: 1399. Bp. pf 701-240

Kedves Szuperluminaris Utazok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: paradoxon ( 51 sor )
> Idopont: Thu Jun 22 08:53:15 EDT 2000 TUDOMANY #1154

> ha van a fenynel nagyobb sebesseg, akkro nyilvan az egyidejuseg
> definicioja es ezzel a lehetseges koordinatarendszerek is
> atdefinialodnak. igy a lehetseges eloidejuseg es a rakovetkezes is.

Elmagyarazna nekem valaki, hogyan is ertitek az ilyen mondatokat? 
A gondom ugyanis az, hogy az egyidejuseg rel.elm.-beli definicioja 
tudtommal nem onnan szarmazik, hogy ez a maximalis sebesseg, hanem 
onnan, hogy koordinatarendszer-fuggetlen. Na de a tapasztalat 
szerint ez igaz is. Tehat ha talalnank nagyobb sebesseget, akkor 
az meg egyaltalan nem biztos, hogy koordinatarendszer-fuggetlen 
is, ergo nem alkalmas az egyidejuseg definialasara.


Salom-Eirene-Udv: Tommyca

Kedves Dennis!


> Felado :  [Spain]
> Temakor: A matematikus kolto ( 19 sor )
> Idopont: Sun Jun 25 06:53:29 EDT 2000 TUDOMANY #1157

> bemutatom, hogy a Himnusz
> egy kodolt matematikai munka. Ime a kode. TE, ME = 1, IS=3, AL=4,
> A=6, GYA=7, MA= 8, JO=9. Most ird le a Himnusz elso szavait:
> IS TEN AL(LD) ME(G) A MA GYA(RT) JO KED VEL
> 3 1 4 1 6 8
> 7 9 STB. 
> 
> A kodok alatt a megfelelo szamok, es ime a Pi.
> Igy nez ki, ha valaki olyan dologrol ir, amihez nem ert. 

ez erdekes, mert meg ezzel a teljesen onkenyes kodolassal is csak 
negy szamjegy jo belole, a 4. Tizedesjegy mar fals. Nem is ertem, 
mi volt a celod ezzel a viccel levellel...


Salom-Eirene-Udv: Tommyca

Kedves Bogyom, Math, Tobias, Zeratul es masok!

Koszonom szepen a HIX Tudomany 1064-1065. szamaban adott velemenyeteket a
halak illetve a hullok legzesi rendszerevel kapcsolatban. Erdekesnek
talaltam az irasotokat, de a problemara - a halak kopoltyujabol a tudo
kialakulasara - a legkevesbe sem kinaltak megnyugtato valaszt.

Jellemzoek a kovetkezo mondatok:

> egyszer lattam errol a kerdesrol a
> spektrumon egy filmet, es ugy emlekszem, egeszen reszletes elmelet van, es
> valoban a kopoltyu-tudo atmenet nem olyan oriasi kerdes. remelem, hogy
> lesz szakavatott ember, aki elmondja ebben a kerdesben a dolgokat, en
> elismerem, hogy felszinesek az ismereteim a kerdesrol, ezert nem
> bocsatkoznek bele.

Azota is varjuk, csak varjuk a szakavatott emberek hozzaszolasat. A
szakavatott emberek azonban (amennyiben oszintek), be szoktak ismerni
tanacstalansagukat a kerdesben.

Az erdekes az, hogy a tudovel (is) torteno legzes egyes halfajoknal is
megfigyelheto, es nem a keteltueknek "jelenik meg". Azonban hogy ez mikent
alakulhatott volna ki a halaknal, azzal kapcsolatban nincs reszletes
megoldas.

Peldaul Errol White, evolucionista es a halak szakertoje a Londoni Linne
Tarsasaghoz intezett beszedeben a kovetkezoket mondta: "De barmilyen
elkepzelesei is lehetnek a szakertoknek a temat illetoen, a kettos legzesu
halaknak, mint minden mas altalam ismert fobb hal-csoportnak, az eredete
hatarozottan *a semmin* alapul."

Kesobb igy folytatta: "Gyakran gondolok arra, hogy milyen kevesse szeretnem
azt, hogy a birosag elott kelljen bizonyitanom az organikus evoluciot."

Annyi biztos, hogy Stephen Jay Gould "magyarazata", amelyet "Az elet konyve"
cimu muveben olvashatunk, nem tekintheto igazan melyenszanto tudomanyos
valasznak, sot inkabb kisse szelhamossagnak tunik. Mindossze ennyivel intezi
el a kerdest: "A legzes problemaja volt a legkisebb akadaly, amelyet a devon
husosuszoju halainak le kellett kuzdeniuk, hogy keteltuve valhassanak". A
temat illeto felvetesunk ebbol a gould-i allitasbol indult ki, es az
nyilvanvalo, hogy ez a kijelentes nem tekintheto a problema tudomanyos
megoldasanak.

Stephen Jay Gould sok muvere jellemzo ez a fajta evolucionista elfogultsag
es feluletesseg. Egyik tanulmanyanak reszletesebb biralata a Szkepszisen, a
tudomanyos ketelyek honlapjan olvashato: www.extra.hu/szkepszis, ezen belul
"A fajok szarmazasa" klikk alatt van "A panda huvelykujjarol" szolo
tanulmany.

Tudom, hogy egy honlap latogatottsaga alapjan nem lehet messzemeno
kovetkezteteseket levonni, mert a sok latogato eppugy jelenthet hirhedtseget
mint hiresseget. Megis megjegyzem, hogy az EXTRA tudomanyos temaju honlapjai
kozott a "Szkepszis" az utobbi idoszak leglatogatottabb oldala.

Udvozlettel:
Isvara

Kedves Titusz, es Joska!

Mar annyit foglalkoztunk a hullam hatasara bekovetkezo toltes mozgassal, hogy
szuksegesnek lattam ujra belenezni a Landau-Lifsic konyvbe. Meglepodve
olvastam a 48.2. feladatban, amely a linearisan polarizalt monokromatikus
sikhullam tereben hatarozza meg a toltes mozgasat, a kovetkezoket: "A 47.2.
feladat kepletei szerint (abban a vonatkoztatasi rendszerben, amelyben a
reszecske atlagban nyugalomban van) ...". A 48.3. feladatban, amely a
cirkularisan polarizalt monokromatikus sikhullam tereben hatarozta meg a
toltes mozgasat, nincs megismetelve ez a megjegyzes, de ugyanazzal a
keplettel szamol. Tekintve, hogy a vonatkozasi rendszer alatt rendesen
inerciarendszert kell erteni, ezert korabban nem is foglalkoztam ezzel a
zarojeles megjegyzessel. Vegul is termeszetes, hogy arra az inerciarendszerre
vagyunk kivancsiak, amelyben a reszecske atlagban nyugalomban van, ha van
ilyen inerciarendszer. Azonban most felmerult bennem a gyanu, hogy esetleg
megsem inerciarendszerrol van szo, ezert visszalapoztam az elozo fejezet
peldajahoz. Ez egy masfel oldalas aprobetus bonyolult levezetes, amely
tetszoleges sikhullamra hatarozza meg a mozgast, es igy zarja le a feladatot,
hogy "A mozgast meghatarozo vegso kepletek: ..." Ennek ellenere harom sorral
feljebb talaltam a kovetkezot: "Valasszuk a vonatkoztatasi rendszert ugy,
hogy benne a reszecske atlagban nyugalomban legyen, azaz atlagos impulzusa
nulla legyen."  Tehat a vegsonek nevezett megoldasban semmi informacio nincs
arrol, hogy a reszecske milyen atlagos mozgast vegez, raadasul az sem biztos,
hogy ez az atlagos kozeppont hasznalhato-e szabalyos vonatkoztatasi
rendszerkent, vagyis inerciarendszerrol van szo, vagy esetleg egy gyorsulo
mozgasrol.

Az mindenesetre kitunik a konyvbol hogy a felhasznalt mozgasegyenletek nem
tartalmazzak a sugarzassal osszefuggo vesztesegi tenyezoket, mivel a kepletek
a Lagrange fuggveny kerekitett formulajabol lettek meghatarozva. A konyv csak
az elektrodinamika targyalasanak vege fele ter ki a Lagrange fuggveny nagyobb
foku pontositasara, de ezzel a bonyolultabb formaval nincsenek korrigalva a
korabban targyalt temakorok. Az egyszerubb formulak pedig nagyjabol veve csak
lassabb toltes sebessegeknel hasznalhatok, es igy a fenynyomas esetere sincs
pontos formula. Kis sebessegeknel (kis frekvencia, kis amplitudo) viszont a
fenynyomas elhanyagolhato, sot mint lattuk a gyakran hasznalt egyszerubb
kepletek eleve lehetetlenne teszik a figyelembe vetelet. A sugarzas altal
szalitott energia, illetve a sugarzas impulzusa, mint lattuk a korabbi vita
soran, a sugarzas rezgeseinek megfelelo periodikus mozgas energiajara,
illetve impuzusara vonatkozik, es ennek a kifejezese is a legfobb feladata
ezen mennyisegeknek.

A 78. fejezet elejen, ahol Landau (vagy Lifsic) a hullam szabad reszecsken
valo szorodasat targyalja, megint csak el azzal a lehetoseggel, hogy a
reszecske atlagos mozgasat elhanyagolja, mint jelentektelen mennyiseget. A
fejezet vegen viszont, most olvasom, meghatarozza az eddig oly sokaig
keresett mennyiseget:
f = E^2*2*e^4/(3*m^2*c^4)
amely a sugarzas atlagos energiasurusege, es a Thomson-hataskeresztmetszet
szorzata.

Udv: Takacs Feri

Udv,
Lattot mar valaki fekete lyukat? :-)
Van valamilyen empirikus bizonyitek arra, hogy ilyenek tenyleg leteznek vagy
csak egy jobbara elmeleti konstrukcio ami a gravitacio egyenleteinek a
tanulmanyozasabol jott ki? Esetleg van valamilyen olyan tulajdonsaga
(hatasa) ami alapjan egyertelmuen azonositani lehet oket a csillagok kozott?
( Hawking eleg visszafogottan nyilatkozott a bizonyitottsagarol, pedig a
f.ly.-kal eleg sokat foglalkozott!) Tudom hogy csillagaszok kozott
altalanosan elfogadott a letezesuk, de a kerdesem nem erre vonatkozik, hanem
az empirikus bizonyitekokra! Ossze tudna ezeket roviden foglalni valaki a
hozzaertok kozul (lehet web cim is!)?
Amit eddig talaltam az mind rejtett (nem lathato, hianyzo) tomeggel ervelt
es az fly. nelkul is talan elkepzelheto, sot ha jol tudom a fly-ak esetleges
letezese nem is magyarazza meg a hianyzo tomeg egeszet....
Minden jokat!
Laci

P.S.
>Lehet hogy meglepo szamodra, de a termeszetgyogyaszok kozul jonehanynak
>van (magyar) orvosi egyetemi vegzettsege. Nagyon tulzonak, szelsosegesnek
>es karosnak tartom a "termeszetgyogyasz = sarlatan" velemenyt.
Az orvosegyetemi vegzettseg legfeljebb inteligencia tesztnek jo, de nem
fokmeroje sem a becsuletessegnek vagy tudomanyossagnak (plane ha szep penzt
lehet kuruzslassal a betegekrol leakasztani!).
Evoluciosan persze hasznosak, ugyanis a tarsadalmat inteligencia (jozan esz,
ertelem) alapjan szelektalja amire a kozlekedesen kivul (ott is elegge rossz
a hatasfok) mas mechanizmust nem nagyon latok ;-)!

Voros Jozsef:
>Mit jelent az, hogy "a ter halad az idodimenzio menten" ? Ez most egy
abrazolasmod? Mi >van az egyes tengelyeken? Milyen mertekegyseg tartozik
az idodimenzio menten torteno >fenysebessegu haladashoz?

Mertekegyseget nem adhatunk, mivel ez a mozgas a szamunkra
erzekelhetetlen, vagyis nem merheto. Azt viszont a Minkowski
teridoabrazolasbol latjuk, hogy a ter idomenti mozgasa megegyezik a feny
terdimenziokban mert terjedesi sebessegevel. Kar, hogy ezt a mozgast a
fizikusok nem merik 'kiolvasni' az abrazolasbol.
Teszek meg egy bizonyitasi kiserletet (igerem az utolso):
A terido abarazolas ismertetese kapcsan a Fercsik konyvben olvashatjuk:
"A teridoben, a hozzank rogzitett K koordinatarendszerhez kepest
nyugalomban levo test vilagvonala a t-tengellyel parhuzamos egyenes lesz.
Ez termeszetes, hiszen a test x-koordinataja nem valtozik, mivel 'helyben
marad', csupan idokoordinataja vesz fel egyre nagyobb es nagyobb ertekeket
az ido folyamatos mulasa miatt."

Namost Janos, probald meg pontrol pontra ertelmezni, mirol is van itt szo:
A hozzam rogzitett koordinatarendszer terdimenziojahoz kepest nyugalomban
levo test vilagvonala egy folyamatosan novekvo egyenes lesz. A novekves
merteke masodpercenkent 3x10^8 m. Hangsulyozzuk, hogy a test hozzam kepest
nyugalomban van (mondjuk legyen ez a test az elottem levo monitor).
Csakhogy van itt egy kis bibi: Mert a jelenlegi felfogas szerint egy
masodperc mulva a monitor t-koordinataja 300 000 km-rel nagyobb lesz, mint
a hozzam rogzitett koordinatarendszer O pontjanak koordinataja!!! Pedig a
monitor mindvegig itt van mellettem. Marpedig ez marhasag. Mert a hozzam
rogzitett K koordinatarendszer O kozeppontja szuksegszeruen velem egyutt
folyamatosan mozog a t-tengely menten, - vagyis mozog az egesz
koordinatarendszer.
Erted mar, mirol van szo?

>Nem sorolom tovabb. Kellene egy vilagosan leirt modell, es ahhoz mar
lehetne
>ertelmesen hozzaszolni...

Nem kell uj modell, csak a regit (Minkowskit) kell helyesen ertelmezni.

Udvozlettel: Gyiran Istvan

Kedves Feri !

nem, nem vagyok tevedesben a klasszikus feny-nyomast illetoen :). 
Talan eppen ez a mostani felreertes for segiteni egy-ket dolog tiszta-
zasaban. Sajnos nincs erkezesem reszletesen irni, szaladnon kell vele. 
Azert jobb mint semmi, a vitas pontokra visszaterhetunk.

Nezzuk hogyan mukodne a nagy tukor a klasszikus elektrodinamika kere-
tein belul. A tukor felulet, ahol a tolteshordozok szabadon mozognak.
Tehat nem egy toltest kell nezni, hanem elkent pozitiv es negativ tol-
teseket egyenlo szamban. Eredo toltes nincs. Az elektronok szinte te-
hetetlenseg nelkul kovetik a teret, emiatt azonnal kiegyenlitenek 
barmilyen elektromos teret. Tehat az a feltetel, hatarfeltetel hasz-
nalhato, hogy az elelktromos ter erintoleges komponense nulla kell,
hogy legyen a tukor feluleten. [zarojeben megjegyezheto, hogy nagyon
nagy frekvenciakon amit az eletronok sem nem tudnak eleg gyorsan 
kovetni mindez bonyolultabb, de a lenyegen nem valtoztat]. 
A beeso feny erintoleges komponenset (Ey,Ez) ugy kompenzalja a tukor,
hogy elindit egy ellenkezo hullamot visszafele. Ezert tukroz a tukor.
Kiszamolhato, milyen lesz a beeso es visszavert hullam szuperpozicio-
ja, es azt kapjuk, hogy cirkularisan polaros beeso fenyre:

   Ey= 2.B.sin(kx).cos(omega.t)      Bx= 2.B.cos(kx)sin(omega.t)
   Ez=-2.B.sin(kx).sin(omega.t)      By= 2.B.cos(kx)cos(omega.t)

A tukrot x=0 -hoz tettuk. Latszik, hogy az elektromos ter ott mindig
nulla. Nem ugy a magneses ter. Es az is lathato, hogy a tokorfeluleten
toltes nem lesz, de aram igen! A pozitiv es negativ toltesek ellenkezo
iranyba mozognak, valosagban csak az elektronok mozgasa szamit. Az 
aramerosseget a Maxwell egyenletek megadjak: 4.pi.j = DE/Dt-c.rotB,
amibol az jon ki, hogy a tukor feluleten az aram a magneses terrel 90
fok fazisban ter el. Figyeljuk meg, hogy ez a fazis nem azonos azzal
a fazissal, amit egyetleni szabad toltes mutat a Landau-Lifsic pelda-
ban!  A Lorentz ero pedig jXB pontosan az x iranyba fog mutatni, es 
az erteke pont annyi (muszaj hogy annyi legyen, most nem szamolok 
utana) mint az impulzus-atadasbol vagy akar a nyomaskulonbsegbol 
szamolt ero. Es pontosan a +x iranyba mutat.

A fobb pontok tehat:
1.) Tolteseloszlast kell nezni, eredo toltes nincs
2.) A tukor feluleten E nulla
3.) A tukor feluleten B nem nulla 
4.) A tukor feluleten J aram folyik, 90 fok fazisban elterve B-tol.
5.) A JxB ero pontosan +x iranyba mutat, es pontosan megfelel az 
    ter impulzusabol szamitott eronek

udv -- kota jozsef

Sziasztok !

Nem szoktam erteni ilyesfele kerdeshez, de most szuletett egy 
rendkivul puritan,  kezzelfoghato ELKEPZELESem 
a fenynyomas mibenleterol (szemlelteto celzattal).
Hogyan viselkedne - parhuzamos huzalok koze keveredett
szabad, pontszeru toltes ?
Az egyik huzal vegen kiemelek egy elektront es atteszem a masikra. 
Mindket huzalban kiegyenlitodes indul a rend helyreallitasara.
A hiany ill. tobblet jele egyutt vegigterjed a vezetekparon -
az egyik oldalon + , a masikon negativ toltes eltolodasakent.
A vezetekek tolteshordozoi ugyan nem mozdulnak szamottevo modon,
hanem az elektronhiany es a tobblet hatasa vonul vegig a huzalokon, 
csaknem fenysebesseggel, feszultsegjelkent.
( magneses indukcioval egyutt merhetoen)
Amint e feszultseghullam eleri a szabad pontszeru toltest,
a toltes a fellepo elektromos terero megjelenesetol mozgasba 
jon a ket vezetek kozott. Elmozdulasanak vezetekre meroleges iranyat 
a felbukkano feszultseg polaritasa hatarozza meg, masreszt 
a toltes elmozdulasanak lesz hullamterjedes iranyaba mutato komponense 
is, hiszen a hullam - leven nem mas mint + ill. negativ ter 
folyamatos athelyezodese (nem mozgasa !) magaval ragadja a toltest.
Abban bizonyos vagyok, hogy rendkivul leegyszerusitett
durva kozelitese ez - az egyebkent reszleteiben bonyolultabb 
jelensegnek.
Az elmozdulo toltes EM tere ugyanis visszahat a vezetekeken
terjedo EM hullamra, igy a hullam jellemzoi is megvaltoznak, 
hiszen energiajabol veszit.
A fenti modon feltetelezett impulzusatadas kifejezetten
az EM hullam tranzverzalis jellegebol kovetkezoen lep fel. 

Udv: zoli

Kedves Jano

Irtad:

<<Mi az, hogy "akkor"? Itt csempeszed vissza az abszolut idot.<<

Kerlek vedd a Kota Jozsinak irtakat valasznak, hiszen ugyanarrol
beszeltetek.

Fotiszteletem

Voland

Kedves Pista )

Irtad:

<<Bocsanat, de nem veszem ugy. Ha magan uton elkuldod, akkor
az egy level. Tudok ra valaszolni. De eddig meg nem jott magan level
toled.>>

Rendben, ne vedd ugy. Azert nem kuldtem el maganban, mert valaszom nem
tartalmazott tudomanyos erveket, felindultsagomban egy kicsit elkapattam
magam, amiert nem irsz semmi erdemit, csak allandoan felhivod a figyelmemet
az olvasasra, ill., megallapitod, hogy "jojjek ra magam". A moderator
helyesen cselekedett, sajnos a habitusom neha tul "heves". Ezert Toled itt
es most elnezest is kerek. Azert nem vagyok en olyan rossz gyerek.:-))Irtad:

<<Masreszt nem ertem, miert nem tudod atfogalmazni.
Kizart dolog, hogy tudomanyos erveket kimoderalnanak.<<

Lasd mint fent.
 kerdesere a kovetkezot irtad:

<<Tehat a hazteton az ora lassabban jar (nagyobb r-hez nagyobb t
tartozik).>>

Itt sem ertek egyet Veled. A hazteton az ora termeszetesen nem lassabban,
hanem gyorsabban fog jarni. Hiszen a nagyobb r-hez, nagyobb t tartozik.:-))
tau = t*sqrt(1 - 2 * G * M/c^2 * r)
Ahol G a gravitacios allando, M a Fold tomege, c a fenysebesseg, r a Fold
kozeppontjatol valo tavolsag es r nagyobb a Fold sugaranal. Amig a vegtelen
magassagban levo megfigyelo orajan t ido telik el, a Fold kozeppontjatol r
tavolsagra levo megfigyelo orajan tau < t.
tau(foldszint)/tau(20.em) = sqrt(1 - 2 * G * M/c^2 *  r(foldszint))/sqrt(1 -
2 * G * M/c^2 *  r(20.em))
tau(foldszint) < tau(20.em)
Ha r(20.em) - r(foldszint) = 60m akkor a megfelelo adatokat behelyettesitve
immar csak ki kell szamolni.
Dehat gondolom ugyanezt akartad mondani Te is, csak figyelmetlensegbol
hibaztal.

Fotiszteletem

Voland

Kedves Jozsi  )

Az idodilatacio definiciorol irtakra nem reagaltal.
Irtad:

<<Termeszetesen nekunk van igazunk :), mert nem mondjuk, hogy egyforma
eveseknek kell lenniuk. Gondolj utana: mit jelent az ekkor !
Kiindulasnal az urhajosod (az o rendszereben) azt mondana, hogy o 20
eves, a foldi pedig *ekkor* 34.4 eves. Az *ekkor* attol fugg, honnan
nezed ....<<

Nezzuk Fercsik peldajat. Vegyuk azt az esemenyt, amikor az urhajos iker
odaer az objektumhoz. Erre az esemenyre az urhajos iker oraja 6.75 evet fog
mutatni, a foldi iker oraja pedig 11.25 evet. Az "ugyanakkor" tehat valoban
relativ, valoban attol fugg, honnan nezzuk. Ezzel sohasem vitatkoztam.  De
annak a kijelentesnek szerinted nincs ertelme, hogy "amikor az urhajos iker
odaer, akkor 6.75 evet fog mutatni az oraja a sajat rendszereben, mig a
foldi iker oraja 11.25 evet a sajat rendszereben"? Nincs abszolut ido, ebben
a kijelentesben, csak egy esemeny es a hozza tartozo sajatidok.
Nem hatarozhatok meg kedvemre egy olyan szituaciot, ahol amikor az urhajos
18 fenyevre lesz a foldtol, akkor a foldi megfigyelo 20 eves lesz a sajat
rendszereben, az urhajos pedig szinten 20 eves a sajat rendszereben? Miert
nem? Ez ekvivalens, itt is egy esemeny van es sajatidok. Masreszt a
peldamban a kiindulopontnal - amikor az urhajos 18 fenyevre van a foldtol -
az urhajos nem hatarozhat meg semmit(a foldi sem), hiszen ez a kiindulopont,
pusztan az tudjak, hogy ekkor mindketten 20 evesek. Az ut kesobbi pontjain
tudjak csak meghatarozni a masik korat a szukseges parameterek ismereteben.
Irtad:

<<Ez az, amiatt tobben gyozkodunk es erezzuk ugy, hogy
 Te aztan nehezen adod fel az abszolut ido fogalmat.<<

Az abszolut ido annyit tesz, hogy 2 esemeny kozott eltelt idotartamra minden
megfigyelo ugyanannyit mer, fuggetlenul barmitol. Ez az abszolut ido. Mikor
mondtam en ilyet?? Meggyozodesem, hogy soha.

Fotiszteletem

Voland

Pista:

>A MM kiserlet azt mutatja, hogy a feny sebessege, mindegy milyen
>rendszerben nezem, mindig:  299 792 km/s.
>A hangra eddig meg nem volt ilyen meres publikalva.
termeszetesen errol tudok, hogyne tudnek. viszont ket kerdesem van:
1) az MM kiserletben a meresi definiciok hogy szolnak? nincs-e implicit
benne a kiserletben az az eredmeny, hogy a feny sebessege allando? nem
lehet a kiserletet egy masik elmeletben mashogy ertelmezni?
2) ugye igaz az, hogy ha a hanggal definialom a tavolsagot es az idot,
akkor a hangsebesseg allando? tehat egy ilyen elmelet emstersegesen
konstrualhato. az eredeti kerdesben ez szerintem nem szamit, hogy ez egy
mesterseges elmelet. ebben az elmeletben a hang veszi fel a fenysebesseg
helyet, es ebben az elmeletben van a hangsebessegnel nagyobb sebesseg.
ebben az elmeletben azok aparadoxonok, amikrol irtatok, mind ervenyesek
egy egyszeru repulogepre is. valosagban pedig ebbol megsincs paradoxon,
legfokeppen pedig oksagi problema nincs. ebbol en ugy gondolom, hogy a
fenynel nagyobb sebessegre bemutatott paradoxonokis csak
latszatparadoxonok.

> Nincs sok idom keresgelni, de hatarozottan emlekszem.
> Egyszer irtak, hogy meg volt mondva a szovegben, hogy most
> jon a PI.
en is emlekszemilyesmire, de ez tulsagosanis bizonytalanul es referencia
nelkul volt allitva. ha isvara megmondja a referenciat, es az idezett
szoveg elott idezi azt a szoveget is, amely a szovagban egyertelmuen azt
allitja, hogy "most a pi kovetkezik", akkor az mar egeszenmeggyozo
dolog. de van egy olyen sejtesem, hogy mas jellegu dologrol van szo.
math

EREVAN.
   Dennis Sugar  y  Frank kozlemenye.

 EREVAN, Ormenyorszag  fovarosa  buszkesege a
MATENADARAN Konyvtar, amely  inkabb  egy konyvmuzeum. Tobb
mint  9.000 tekercs  es kotet  keziratot oriz. Ezek ormeny, perzsa,
torok, gorog, szankszrit, heber, latin, arab  es talan  meg  mas
nyelvuek.  Tudomasom  szerint soha  magyar  nyelvesz vagy
tortenesz,  vagy  csak  egy  amator erdeklodo nem tette  be labat
ebbe  a   konyvtarba.
Talan  lehet  itt  uj  kutforrasokat  talalni,  amely  akar  a
nyelvunk vagy  a tortenelemunk  szamara  uj adatokat  tud  szolgalni.
 żHol  vannak  azok  a magyar  akademikusok, tanarok es egyeb  tudosok,
akik  ismernek  ezeket  a  nyelveket?
Vagy  csak  hallottak  volna  errol  a konyvtarrol?

1 oldal, 110  szo, 620 betu, 779 betu+koz,  6 bekezdes, 17 sor.


Kozlesre  es  tovabbkuldesre.

Brendel Matyasnak:

>  nem lehet egy allando hangsebessegu elmeletet csinalni,
> ha axioma a hangsebesseg allandosaga, es az idot, es tavolsagot hanggal
> merem?

Lehet, persze hogy lehet, csak eppen nem lesz tul hasznalhato. Pont ugy nezne
ki, mint a spec. rel. elmelet, csak a feny helyett a hang sebessege lenne benne
minden kepletben. A gond ott van, hogy a tapasztalattal nem egyezne a
hangsebesseggel osszemerheto sebessegek eseten [pedig milyen jo kis
relativisztikus effektusokat lathatnank egy repulogeprol, a Concorde pedig maga
lenne a teljes eretnekseg... :o) ] Az a teny, hogy az idomeresi utasitasok az
adott sebesseg allandosagara epitenek, nem jelenti azt, hogy ne lehetne a
hangsebesseg megfigyelotol valo fuggetlenseget kiserletileg ellenorizni:
egy hanggal megvalositott Michelson-kiserlet pl. azonnal jelezne' a bajt.
Es persze az orak is "osszevissza" jarnanak, legalabbis az elmelet
szempontjabol, mert nem azt mutatna'k, amit az elmelet josol. 

Tessek hat tisztelni a kiserleteket [ld. me'g: "szurke minden teoria,
de a let aranylo faja zold"...].

Udv,
KZ