Kedves Diana!
Bar csak annyit ismerek a kockazat elemzesrol, amit irtal,
szerintem a hiba nem a modszerben van, hanem abban, hogy nincs
objektiv merteke a kulonbozo kornyezeti artalmaknak. Nem a model
hibas, hanem az input parametereket lehet vitatni. Ha jol ertettem,
Marx csak a normalis mukodes kozbeni sugarzast veszi figyelembe,
s rendel hozza valamilyen szamot, kozben a tarolas negativ hatasait,
a nehany ezer, tizezer eves tarolashoz csak 0-t rendel. Akkor itt lehet
vele vitatkozni.
Ahogyan az atomeromu ellenesek is rendszeresen megfeledkeznek, az uveghaz 
hatasrol,  "az altala okozott kar merteke 0".
Egyebkent nem tudom, hogy hallottal-e arrol, hogy van nehany igeretesnek
tuno uj hasadasi eromu terv (ill. fuzios koncepcio), amelyek az atomeromuvek
velemenyem szerinti legnagyobb hatranyat celozzak megoldani. (Egyben
biztonsagosabbak is mint az elozo eromuvek, bar szerintem mar ezek is
eleg biztonsagosak.) A lenyeg az, hogy egy nehez-ion, vagy proton
gyorsitoval hozzak letre a hasadas (ill. a fuzio) felteteleit.
Egy eloadason azt mondtak, hogy a megfelelo intenzitasu proton gyorsitot
Livermore-ban dolgoztak ki az urhaborus program egyik termekekent.
A hasadas vegtermekkent szinte csak rovid bomlasideju atomok
keletkeznek. Japanban is beindult egy program, (egyik jo ismerosom is
azon dolgozik) amelyben a hasadasi termekeket sugarozzak be, hogy atalakitsak
rovid elettartamu atomokka. Ezen tervek meg csak fejlesztesi stadiumban
vannak, de amennyire meg tudom allapitani, hihetoek a tervek.

Abban igazad van, hogy elsosorban takarekoskodni kell az energiaval,
de az nem eleg. Globalisan bizonyosan nem. 
Udv. Gyuri 
-- 

      *--------------------------------------------------------------*
      *        Gyuri Wolf                   Physics, Theory          *
      * Gesellschaft fur Schwerionen-  E-mail:     *
      *     forschung (GSI) mbH        Tel: +49 6151 359 2755        *
      * 64220 Darmstadt, P.O.B. 110552 Fax: +49 6151 359 2990        *
      *          Germany               Priv: +49 6151 7008 27        *
      *--------------------------------------------------------------*

KORNYESZ folyoiratok

"NYILTLEVEL"

  Par napja kertelek, hogy ird meg ezeket a folyoiratokat a KOrnyesz-
nek is. 
 Biztos sokmindenkit erdekel, es a cel az, hogy megvitassuk, 
melyikekert erdemes kiadni
> egy megrendezesnyi penzt (ide kinntre azert mindet nem lehet elofizetni -
> kicsit borsosak ezeknek az araik).
> 
> KOsz
> 
> Diana
> 
> --------------------------------------
> Date: 1/10/95 12:08 AM
> To: Diana Vorsatz
> From: Dr. Kiss Ferenc
> 
> Tehat nehany a Magyarorszagon (magyarul) megjeleno kornyezetvedelmi 
temaju folyoiratokbol.

> _Hulladekgazdalkodas(muszaki)
> -Kornyezetvedelem(muszaki)
> -Kornyezetvedelem(altalanos)
> -Kornyezet es Fejlodes(altalanos)
> -O.K.O.,Okologia, kornyezetvedelem, Tarsadalom
> -Deffense(kemia,bologia,orvostudomany es korny.)
> -Kornyezetvedelmi Szakirodalmi Tajekoztato 
> 
> Amikor tavaszal megyek Berkeley-be vihetek beloluk mutatoba.
> 
> Udv.:  Feri
> 
> 
>

Lehet, hogy amit most leirok, az egy nagy baromsag; ebben az esetben homalyosit
satok fel !.

Egy szornyu ketely merult fel bennem: mennyiben tekintheto a Nap valoban "tiszt
a" energiaforrasnak ?
Arra gondolok, hogy a Napnak megvan a maga szerepe a foldi eghajlat stb. kialak
itasaban.
Marmost ha pl. az egesz Szaharat beboritom napelemekkel, nem okozok-e nagyobb k
art azzal, hogy a napsugarakat 'kifogom' ?

Letezik-e egyaltalan tokeletesen tiszta energia, hiszen barmilyen energiat is h
asznalok fel, maris belenyulok valamilyen mar kialakult egyensulyba !

Feri 8-)>

Teller Ede, es masok vonzodasanak okat az atomenergiahoz ( mindenfele, 
esetleges anyagiakban is merheto ertektol eltekintve ) en ket dologban latom:
1. Az atomenergia sokkal-sokkal olcsobb, mint a fosszilis 
tuzeloanyagokbol szarmazo. (Sajnos mai arat nem tudok mondani, de legjobb 
tudomasom szerint kb. tizede, es ebben mar a hulladek kezelesenek 
koltsege is benne van) A masik lehetosegrol, a vizieromuvekrol kozvetlenul 
nem lehet elmondani, hogy kornyezetszennyezok lennenek (nem fustol, nem
radioaktiv, nem termel veszelyes hulladekot) , csak eppen minden konkret 
beruhazasrol kiderul, hogy a tervezo nem vette elegge figyelembe a 
varhato hatasokat, es az adott folyoszakasz termeszetes elovilaga 
tobbe-kevesbe megvaltozik. 
2. Egy atomeromu biztonsagosabb. Es ez a tulajdonsaga perverz modon epp 
a veszelyessegebol kovetkezik. Egy atomeromuben nem lehet csak ugy 
elereszteni a szabadba semmit, mert irdatlan pusztitast vegez. Pl. Egy 
szenes hoeromuben eleve ott a kemeny, amin keresztul normalis uzemben is 
folyamatosan dol ki a korom (es a benne levo erdekes anyagok) evtizedeken 
keresztul. Csak ettol nem pusztul ki azonnal senki es semmi, ezert nem 
reklamalunk, pedig ez a szennyezes szabad szemmel is lathato. 
(olyannyira, hogy a szoc.real kepzomuveszet egyik kedvenc temaja volt 
anno, mert a fustolgo gyarkemeny ugymond eletet ad a tajkepnek )
Egy atomeromuben kozvetlenul csak a hutoviz megy ki, ami nem kerul 
kapcsolatba sugarzo anyaggal, "csak" meleg. Minden egyeb hulladekra kinosan 
ugyelnek, es emiatt minden munkahelyen csakis jol kepzett szemely dolgozhat.
( tudom, hogy erre a csernobiliak epp racafoltak, de megfelelo 
szemelyzettel biztonsagosan uzemeltetheto egy atomeromu, mig a masik ket 
alternativa eleve karosit es meg tobbe is kerul )

Megjegyzem, egyik eromu se kontrollalhato az 'aldozat altal', ebbol a 
szempontbol mindegyiket egyforman kellene utalni.

Az eddig elmondottak ellenere nem vagyok atomenergia-hivo. Az en almom a 
napenergiat jo hatasfokkal kozvetlenul elektromos aramma alakito 
berendezes, ami meg raadasul olcson, kornyezetbarat modon keszul 
ujrafelhasznalhato anyagokbol. Ilyen egyelore 
nincs. De: a 
viszonylag olcso atomenergia hasznalataval felszabadulo eroforrasokat 
ilyen kutatasokra lehetne ( alom-alom edes alom ) forditani. S ezzel 
parhuzamosan lehetne arra torekedni, hogy a megtermelt aramot hasznosito 
berendezesek is minel jobb hatasfokuak legyenek.

Diana vitainditojahoz hadd fuzzek nehany megjegyzest:

>Velemenyem szerint a kornyezeti problemak a nem rendesen viselkedo 
>mennyisegek koze tartoznak mertek definialasa szempontjabol.  Egy 
>kornyezeti problema kulonbozo vetuletei (pl. okologiai, hidrogeologiai, 
>meteorologiai, epitomernoki, gazdasagi, szociopszichologiai, politikai 
>stb) is csak idealis esetben merhetoek vagy ismertek numeriqs modszerek 
>alkalmazasahoz kielegitoen.

Ezzel egyetertek. A felsorolt vetuletek nagyresze onmagaban is  kevesse 
kezelheto egzaktul. Naivitas azt kepzelni, hogy ezek osszetevesebol egy 
precizen megjosolhato rendszer keletkezik. Termeszetesen, minel tobb 
dolgot tudunk figyelembe venni, annal pontosabb a joslat, csak az a baj, 
hogy ezt csak utolag lehet eldonteni. Azaz a numerikus modszerek valoban 
inkabb csak szentesitik a szubjektivitast. ( bar meg kell jegyezzem, mar 
vannak olyan terinformatikai rendszerek, amelyek egyes reszteruleteket 
meglehetosen precizen kezelnek, ezert a szubjektivitasnak helyenkent lehet 
nemi objektiv alapja is ) 

>... A kerdesre ikszelheto valaszlehetosegek kozott a Magyarorszagon a 
>jelenleg egyik legfontosabb alternativa nem szerepel: az energia6ekonysag. 

Erre nincs mit mondani: iranyitott tesztelessel barmit be lehet 
bizonyitani es annak az ellenkezojet is.  Lasd Platon modszeret barmelyik 
muveben.

No, en is hagyok helyet masnak is, legyszi szalljatok velem vitaba!

csussz