Nem vagyok irodalomtortenesz (ugyan annak indultam) es ezert Petofirol valo
tudomanyom meglehetosen feluletes. Olvastam jo par evvel ezelott egy Petofi
eletrajzot (azt hiszem a szerzojet Fekete Sandornak hivtak), ami szerintem
igen jo volt. Ugyancsak volt a kezemben Hatvany Lajos otkotetes munkaja: "Igy
elt Petofi," amiben Hatvany osszegyujtotte az osszes ismert visszaemlekezest
Petofirol. Memoriamat felfrissitettem "A magyar irodalmi lexikon" Petofirol
irt rovid cikkevel es ugyancsak atneztem a Soter Istvan szerkeszteseben
szuletett "A magyar irodalom tortenetet" is. Mindebbol a kovetkezoket tudom
Petofi szuleirol es iskolaztatasarol. Hadd idezzem a Soter-fele magyar
irodalomtortenetet: "Apja Petrovics Istvan, magyarul iro, olvaso es beszelo
meszarosmester; anyja Hruz Maria, szlovak anyanyelvu volt, ferjhezmenetele
elott cseledlany es mosono3." Tegyuk ehhez hozza, hogy Petofi Kiskoroson
szuletett es Kiskoros majdnem 100 szazalekosan magyarajku volt. Az igaz, hogy
a csalad hamar otthagyta Kiskorost, de Kisfunfelegyhaza ugyancsak teljesen
magyarajku volt. Sot azok a helyek is ahol Petofi 10 eves koraig iskolaba
jart (Felegyhaza utan) is szintiszta magyar helysegek voltak: Szabadszallas
es Sarszentlorinc (a Dunantulon). Tiz eves koraban pedig Pestre kerult.

Mindebbol a kovetkezoket lehet levonni. Hruz Marianak feltetlenul kellett
tudnia magyarul mivel maskulonben nem tudott volna a ferjevel beszelni. Es
nemcsak a ferjevel, hanem a szomszedaival sem, hiszen ezekben a helysegekben
nem eltek szlovakok. Azt is nehezen lehet elhinni, hogy szlovak iskolaba jart
volna, hiszen ha nem laktak ezekben a helysegekben szlovakok nem volt szukseg
szlovak iskolara sem.

Ami Petofi szlovak tudomanyat illet az hiszem ez vita targya lehet.
Lehetseges, hogy tudott valamennyit--ugy tudom, hogy erre nincs
bizonyitekunk. Lehet, hogy egeszen kis gyerek koraban ertett szlovakul, de
mar het eves koraban elkerult hazulrol es nem volt lehetosege szlovakul
beszelni. Szoval, en azt hiszem, hogy Petofi szlovak tudomanya meglehetosen
csekely volt. Ez teljesen normalis valami. Hadd adjak egy peldat az Egyesult
Allamokbol. Az orvosom amikor megtudta, hogy magyar vagyok, kijelentette,
hogy a nagyszulei magyarok voltak, es hogy "his first language was
Hungarian." Tudod mit, egy kukkot nem ert magyarul es meg a nevemet sem tudja
rendesen kiejteni.

Azt hiszem, hogy ezzel le lehet zarni a Petofi temat. Petofi, eppenugy mint
majdnem minden magyar, etnikailag kevert volt. And so what? Eva
)

Kedves Feri (Cser),

> Hogy fontos-e az, hogy Boross Peter cege elelmezte a munkasorseget?
> Azt hiszem nem. 

nagyszeru, akkor egyetertunk ! Vagy megsem, mert rogton utana

> Csak annyiban talan, ...

mintha azt bizonygatnad, hogy ha nem is fontos, azert megiscsak fontos.
Vagy legalabb iranymutato. Feri, ha jol ertem, az az allitas, hogy a
kadar-rendszer megbizhatott (oka volt megbizni) abban, hogy Boross 
Peter igazgato (elvtars) sem 1.) megmergezni nem fogja a munkasoroket,
sem pedig 2.) a hust nem fogja kilopni a tanyerjukbol, es ezert most 
B.P.  szegyellheti magat, es jobban tenne, ha csondben maradna. 

Hat nem, nem, es nem ! Az megeshet, hogy B.P. olyasmit mond, ami fel-
haborito (ki tudja, az ilyentol minden kitelik, meg az is, hogy - bar
erre gondolni is rossz  - kormanyparti legyen, sajnos az ominozus Kep-
ujsagbeli kitetelt nem ismerem, vagy nem olvastam, vagy atsiklottam 
rajta, vagy csak nem elegge haborodtam fol). Es ha igy van, valoban 
lehet, hogy szerencsesebb lett volna, ha visszatartja magat. 
DE akkor sem azert, mert munkasorberenc volt. 
udv
kota jozsef

ps:   elnezest, ha a hirhez helyenkent csak komolytalanul tudok 
viszonyulni.

Kedves Kalman Laci,

	elkezdtem olvasni a boci-boci (es a RE: boci) cikkeket, de Landesz-
mannal lealltam. Mar otthon is csak O es Gado jutott eszembe, es Zoltay. Sajnos
Zoltay is mondott marhasagokat abban az ominozus cikkben. Emlekeztetoul ketten
voltak interjuvolva Landeszman es Zoltay. Talan mas peldakat is tudnek hozni,
de itt jottem ra egy fontos dologra. Ha nem vigyazunk akkor itt antiszemita 
kontra nemzetgyalazok kirekesztosdi lesz. Ezt nagyon nem szeretnem.
   Lehet, hogy sokan erre torekednek (MOn). Itt nem latok kulonbseget a ket
oldal kozott. Egyik oldal csurkazik a masik landeszmanozik (de lehet izabellazni
es gadozni is). Ez mar magaban is oriasi baj. De tetezni is lehet azzal, hogy 
ha hagyjuk oket nagyon osszeveszni, akkor el fog varatni az allasfoglalas min-
denkitol (partoktol, egyenektol). Ha a liberalizmusom kerekedik felul, akkor
nemzetarulo vagyok, ha forditva akkor antiszemita. Ha ez a kis ember szintjere
is lejut akkor nagy baj lesz. 
	A partok eseteben. Az MDF valoszinuleg sosem fogja megtagadni magyar-
segat, a Szadesz sosem fogja megtagadni liberalizmusat. Normalis esetben 
ilyen hulyesegek fel sem merulnek. De ha rosszul kerdezunk es rajuk kenyszerit-
juk a valaszadast, akkor muszajbol megtagadjak az egyiket. Ezert lett volna
fontos a ket partnak hamarabb elhatarolodnia Csurkatol es Gadotol. Megjegyzem
ebbol a szempontbol az MSZP novekedese jol jon, mert ez a vita visszaszorul.
Szerencsere a tobbi part meg ennyire nem keveredett ebbe bele.

	Most egy sajat dilemamrol. Neveltetesemnel fogva ugy erzem, hogy
az antiszemitizmus egy rossz dolog. Ugyanezt kevesbe erzem a nemzetgyalazasrol.
Viszont (es ezt mar irtam egyszer, csak valasz nem jott ra) logikailag a
kettot teljesen egyformanak tartom. Ez egy oriasi dillemmat jelent nekem.

	Vegezetul; ha a nemzetgyalazast megis buntetnenk, akkor persze ezt 
szerintem nem csak a magyar nemzetre kellene erteni. Nehez elkepzelni
azonban azt, hogy Debrecenben valakit a roman nemzet gyalazasaert elitelnenek.
Meg nehezebb azt, hogy Kolozsvaron valakit a magyar nemzet gyalazasaert.

	Kedves Laci,
nem szivesen irok ezekrol. Szivesebben irnek masrol. Normalis esetben ezekrol
nem is kellene gondolkozni (ui mindenki normalisan ugyanazon a velemenyen
lenne). Lathatod, hogy lenyegeben veled ertek egyet. Amikor kozbeszoltam,
csupan annyit kivantam jelezni, hogy a masik felnek (NPA) ertelmes ervei
vannak, es meg lehet erteni. 

				Horvath Pista

Risk ratings ... the quarterly summary of national credit-risk ratings
(based on economic and political factors) produced by the Economist
Intelligence Unit, ... Iraq, with the maximum rating of 100, is the
riskiest country in the chart. Hungary, hit by recession and a growing
budget deficit, has seen its rating worsen this quarter, from 45 to 50.
But the  Czech Republic's strengthening fiscal and external positions
have improved its rating from 30 to 25.

A fenti szo~veghez tartozo' a'bra alapja'n:

Country risk ratings, fourth quarter 1993, 100=maximum risk

100: Irak
 95: Oroszorsza'g
 70: Brazilia, Nige'ria
 60: Lengyelo., Venezuela
 55: Argentina, Fu~lo~p-sz., To~ro~ko.,
 50: India, Go~ro~go., Magyaro., Mexiko', De'l-Afrika
 40: Izrael, Indone'zia
 30: Thaifo~ld, Ki'na, Chile
 25: Cseho., Mala'jzia
 20: De'l-Ko'rea
 15: Hong Kong, Portuga'lia
 10: Tajvan
  5: Szingapu'r

Economist, 1994. februa'r 19. 126. o. (Emle'kezteto"u~l: az elo"zo"
negyede'vben ugyani'gy romlott Magyaro. megi'te'le'se.)

Ko"ro~si Ga'bor