Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 286
Copyright (C) HIX
1997-12-16
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Attilanak (mind)  22 sor     (cikkei)
2 Cseh Tamasnak (mind)  51 sor     (cikkei)
3 Re: buvos doboz (mind)  72 sor     (cikkei)

+ - Attilanak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Haho,
	40 perc mulva indulok hazafele. Ebbol is lathatjatok mennyire szeretlek
benneteket. Telegdy Attila irta:

> Meg tudna-e valaki mondani, hogy a mai -uzletben is kaphato- 
> memoriak eseten hany elektron jelenlete vagy hianya szukseges
> egy bit tarolasahoz? Magneses tarolas eseten hany atom jut 
> egy bitre?

	Ezt ugyan nem tudom, de a tranzisztor most volt 50 eves. A nepszabi
irta, hogy jelenleg mar (laborban) eloallitottak olyan tranzisztort, amely
egyetlen elektron dobozba zarasabol all.  ! !

> Erdekelne, hogy egy mai szamitogep eseten mekkora a statisztikai
> ingadozasokbol szarmazo szamitasi es tarolasi hibavaloszinuseg. 

	A fentibol is latszik, hogy ez nem ilyen trivialis.
Ugyanis a kvantummechanikaban nincs statisztikus bizonytalansag. legalabbis nem
olyan amilyenre itt gondolsz. pl a fenti tranyonal, vagy folyik aram vagy nem.
A bizonytalansag gyakorlatilag nulla.

Horvath Pista
+ - Cseh Tamasnak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tamas,  
	irtad:
> Ha csak ket doboz van, akkor is van egy tomegkozeppontjuk. Ez nem fog 
> elmozdulni! Ha az egyik dobozt gyorsitom a masikhoz kepest, akkor a ket 
> doboz kozott kell eronek fellepni, es akkor egyforman fognak mozogni, csak 
> ellentetes iranyban (egyforma dobozok). Ha csak az egyik dobozt gyorsitom 
> raketafuvokakkal, akkor csak az egyik doboz fog gyorsulva mozogni, 
> pontosabban csak az a resze amit nem lovelt ki magabol forro gazok 
> formajaban a fuvokakon keresztul.
> Ha van egy rendszerem amit vizsgalok, akkor ne ugy vizsgaljam, hogy arra 
> kulso erok hatnak, es annak a hatasat akarom megmagyarazni kizarolag a 
> rendszerben hato erokkel!

	Masodik mondatodban mar be is vezetted az abszolut ter fogalmat.
Onnan kezdve mar valoban nincs helye vitanak.
	De, hogy ertheto legyek. Nincs dinamika!
Csak kinematika van. Nincsennek meg erok.
	Az egesz vilagod csak ket (tomeg)pontbol all. Hogyan mersz ebben a
vilagban?
	Aki azzal operalna, hogy ha csak ket pont van, akkor nincs is aki
merjen, ezert butasagokat beszelek, annak;	
	Ket nagy tomeged van, egymastol jo tavol, te pedig egy urhajoban
ugrabugralsz korulottuk.

Allitas:
	A ket test egymashoz kepest nem mozog. 
Ugyanis, ha nincs abszolut ter, akkor nincsenek tehetetlensegi erok. Igy a
ket test tavolsaga mivel nincs mihez kepest valtozzon, maximum a tavolsag
egyseget tudja rogziteni. Vagyis tavolodhatnak, kozeledhetnek, gyoruslhatnak
mindegy, mindig egysegnyi tavolsagra lesznek egymastol.
	Jo, jo, ha te is ott vagy akkor mar van egy tavolsag egyseg. vagy ha
nem pontszeruek, akkor a nagysaguk is lehet tavolsag egyseg. Ezert mondtam,
hogy csak ket tomegpontunk legyen.

	Elsimerem, Tamasnak ott igaza van, hogy ez a pelda nem olyan
trivialis mint a forgo folyadekgombok. Ugyanis az egyenletesen forgo
rendszer mar nem inerciarendszer, viszont az egyenletesen mozgo rendszer
meg az. Tehat nem eleg mozgatni a testeket gyorsitani is kell.
	A kerdes az, hogyan allapitod meg, hogy gyorsul. ha nyilvanvalo ero
hat ra rendben. De ha nem? Akkor mar nem trivialis. Vegyuk eszre, hogy az
inercia erokhoz szukseges az abszolut koordinata rendszer. Viszont ez
nagyon nem logikus, vagy legalabbis keressuk meg az okat. Machnak ebben
volt nagyon igaza.

	Iden mar emilettem (a novekvo Folddel kapcsolatban) a Fizika Szemle
1964 januari szamat (XIV evf. 1.sz). Ebben tobb cikk is egy Eotvos ules
kapcsan foglalkozik az alt.rel.-el es a Mach-elvvvel.

Horvath Pista

ui. bocs, de mar nincs idom atolvasni
+ - Re: buvos doboz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

--------------A567112E3B04910C5339166B
Content-Type: text/plain; charset=us-ascii
Content-Transfer-Encoding: 7bit

>Kicsit pontosabban fogalmazva:  Egy zart terresz minden hatarolo felulete
>100%-os fenyvisszavero. Adott a terreszen belul az elektromos es magneses
>vektorter egy adott pillanatban. Az hogy mi tortenik ezutan odabent, a
>Maxwell egyenletek irjak le. A kerdesem az, hogy vajon mi tortenik ezen
>differencial-egyenlet rendszer megoldasaval hosszu ido eltelte utan?

A kerdes kicsit hasonlit a 100%-os hatasfoku dolgokhoz.
Ha megnezed a hatarfeluletekre felirt Maxwell egyenleteket, akkor kiderul,
hogy a 100%-os reflexio nem teljesitheto. A feluletre beeso hullam 2 reszre
szakad (majdnem mindig), az egyik fele visszaverodik, a masik pedig
tovabbhalad. Az atmeno hullam persze nem mindig lesz egy allando
amplitudoju szinuszos hullam, bizonyos esetekben (pl. vezeto reteg eseten)
exponencialisan fog csokkenni, de a visszavert hullam es a beeso hullam
amplitudojanak az aranya igy is kevesebb lesz 1-nel.
Ha a reszletek is erdekelnek (vagy valaki mast), akkor szivesen megirom.

Sima fembevonatu tukrokkel altalaban 95%-nal sokkal jobb reflexio nem
erheto el. 40-50 vekonyreteg felparologtatsaval azonban 99%-nal jobb
eredmenyt is lehet produkalni, ami igen fontos pl. a lezerek eseteben.
Tukrozesgatlo, azaz 0 reflexioju felulet egyebkent elmeletileg
eloallithato, csak kell egy olyan anyagot talalni, aminek a toresmutatoja
eppen egy elore kiszamitott ertek. Igaz, hogy ez csak egyetlen frekvencian
mukodik...
Udv,
    Smodics Bela



--------------A567112E3B04910C5339166B
Content-Type: text/html; charset=us-ascii
Content-Transfer-Encoding: 7bit

<HTML>
<TT>>Kicsit pontosabban fogalmazva:  Egy zart terresz minden hatarolo
felulete</TT>
<BR><TT>>100%-os fenyvisszavero. Adott a terreszen belul az elektromos
es magneses</TT>
<BR><TT>>vektorter egy adott pillanatban. Az hogy mi tortenik ezutan odabent,
a</TT>
<BR><TT>>Maxwell egyenletek irjak le. A kerdesem az, hogy vajon mi tortenik
ezen</TT>
<BR><TT>>differencial-egyenlet rendszer megoldasaval hosszu ido eltelte
utan?</TT><TT></TT>

<P><TT>A kerdes kicsit hasonlit a 100%-os hatasfoku dolgokhoz.</TT>
<BR><TT>Ha megnezed a hatarfeluletekre felirt Maxwell egyenleteket, akkor
kiderul, hogy a 100%-os reflexio nem teljesitheto. A feluletre beeso hullam
2 reszre szakad (majdnem mindig), az egyik fele visszaverodik, a masik
pedig tovabbhalad. Az atmeno hullam persze nem mindig lesz egy allando
amplitudoju szinuszos hullam, bizonyos esetekben (pl. vezeto reteg eseten)
exponencialisan fog csokkenni, de a visszavert hullam es a beeso hullam
amplitudojanak az aranya igy is kevesebb lesz 1-nel.</TT>
<BR><TT>Ha a reszletek is erdekelnek (vagy valaki mast), akkor szivesen
megirom.</TT><TT></TT>

<P><TT>Sima fembevonatu tukrokkel altalaban 95%-nal sokkal jobb reflexio
nem erheto el. 40-50 vekonyreteg felparologtatsaval azonban 99%-nal jobb
eredmenyt is lehet produkalni, ami igen fontos pl. a lezerek eseteben.</TT>
<BR><TT>Tukrozesgatlo, azaz 0 reflexioju felulet egyebkent elmeletileg
eloallithato, csak kell egy olyan anyagot talalni, aminek a toresmutatoja
eppen egy elore kiszamitott ertek. Igaz, hogy ez csak egyetlen frekvencian
mukodik...</TT>
<BR><TT>Udv,</TT>
<BR><TT>    Smodics Bela</TT>
<BR><TT></TT> 
<BR><TT></TT> </HTML>

--------------A567112E3B04910C5339166B--

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS