Azt hiszem, hasonlo allergias problemaval kuszkodom, mint G. Laszlo. Csak nalam
 ezt nem macskaszor, hanem patkanyszor valtja ki. Olvasvan Szekeres Istvan TIPP
beli kommentarjat, rogton be is rohantam a laborba, mert felmerult bennem a gya
nu, hogy feleslegesen mergezem magam holmi antihisztamin gyogyszerrel.
1, A cikk alapjan elkepzelhetonek tartottam, hogy tenyleg csak egy paranoias ke
pzelges aldozata vagyok. Eppen ezert, ovatosan kozelitettem az allathaz fele, g
ondosan ugyelve, hogy nehogy veletlenul bepillantsak a legmentesen lezart allat
szoba ablakan. Az ablak alatt ucsorogve szuggeraltam magamat: NEM FOGSZ SZIPIGN
I!!! Jo ot perc utan, amikor ugy ereztem hogy nekem mar soha az eletben nem kel
l kifujni az orromat, bepillantottam az ablakon. Bar a szoba tele volt patkanyo
kkal, nekem semmi bajom nem lett!!! Kigyogyultam az allergiabol! Hihetetlen! Na
gy vidaman be is mentem a szobaba, atcsoportositani a ketreceket. Sajnos ot per
c utan be kellet fejeznem a munkat. A zsebkendomet ugyanis kint hagytam a kocsi
ban.
2, Mit jelent nekem egy patkany? Szelidseget, fuggetlenseget vagy szeretetet? T
udat alatt valoszinuleg megprobalom elutasitani ezek kozul az egyiket, alighane
m ez lehet a szipogasom oka. Irok errol egy esszet, mondjuk "A szimpatikus rend
szer befolyasolasa szerotoninerg agonistakkal, patkany eloagyi kergeben" cimmel
. Ezt majd persze jol kielemzem, es rajovok a problemara.
3, Ha mar feltartam a problemat, akkor itt az ideje, hogy agykontroll ala vegye
m magam. Ilyent en csak nagyon kiveteles alkalmakkor csinalok, felebredestol el
alvasig. Gondosan kontrollalva a lepeseimet - tenyleg nagyon vigyazni kell, neh
ogy hirtelen harmat lepjek a jobb labammal - elballagok a gyogyszertarba, kival
tani az antihisztamint. Agykontrollalt mozdulatokkal emelem szamhoz a tablettat
, elborzadva, hogyha nem vigyazok, meg a fulembe is tomhetem veletlenul. Par pe
rc, es a szipogas vegeter. Hihetetlen ez az agykontrollosdi.
4, Sajnos az ajanlott irodalom nem elerheto per pillanat; meg szerencse, hogy e
 temakorben tucatjaval vannak  irodalmak. Csak az a furcsa, hogy egybehangzoan
ajanlanak valamit a patkanyszor-kivaltotta szipogasra. Port, tablettat, valami
gyogyszert. Persze a cikk utan gyanakodva forgatom ezeket a konyveket, de azert
 egyvalamit el kell ismernem: Kellemesebb gyogyszerrel, mint anelkul.

Szabo Andras

Kedves Megyesi Gabor, Palotas Arpad, Victor F. Marx, Murphy, es 
				meg oly sokan!

	Ezuton szeretnem megkoszonni a Deutsche Welle-vel, akarom mondani 
Scolaval kapcsolatos felvilagositasokat.
				Udvozlettel:
				 	Majoros Istvan Ajtony
				    Washington and Lee University		
					    Lexington, VA

Kedves Mindenki,

ugy nez ki, hogy maganeletembol kifolyolag - argentin baratnommel
gyereket varunk - juniusban Buenos Airesbe koltozom. Van egy villamosmernoki
diplomam, valaha szoftverfejleszto voltam, de az utobbi tiz evben
szamitastechnikai konyv- es lapkiadassal foglalkoztam, mint szerkeszto.
Most, juniusig Washingtonban (pontosabban a University of Marylanden, a
College of Journalism-on) vagyok Humphrey osztondijaskent. Ha barkinek barmi
tippje van a Buenos Aires-i eletre es megelhetesre vonatkozolag, netan
allasotlettel tudna szolgalni, igen orulnek neki.

Koszonettel:

Mikolas Zoltan
1260  21st St. NW., Apt. 310., Washington, DC 20036
tel/fax: 202-331-1274
e-mail: 

Dear Netsurfer,

I am planning to move to Buenos Aires in June. I graduated as a software
engineer from the Budapest Technical University and worked as a software
developer for a while but in the last 10 years I have been an editor of
computer books and magazines in Hungary. Now, through June, I am a Humphrey
Fellow in Washington (more precisely, at the College of Journalism of the
University of Maryland). I would be grateful for any job tips in Buenos
Aires.

Thank you in advance,
Zoltan Mikolas (address/phone number above)

Terhes nyulat, holdtoltekor, pontban ejfelkor 70 eves szuz kez altal
harmoszor vizeltessel meg, tegy bele cickanyfarkat, majd lassu tuzon
forrald het ejjel es het napon at. Ajdal hozza friss ba'ra'nyve'rt,
majd keveske kigyomerget. Halott ember kanalaval kis adagokban fogyaszd.

Ha a fenti recept nem hasznal, egy lehetoseg maradt, ki kell kuszobolni
az allergent (macskat). Nem tudom persze, hogy ez milyen csaladi konfliktu-
sokkal jar egyutt.

A viccet felreteve, az allatszor allergia tenyleg komoly dolog, s
altalban egyre romlik. Az antiallergias szerek pedig mind kellemetlenebb
mellekhatasokkal jarnak, minthogy tavol tartod magad a macskatol. Gondolom
en ... ha lelked netan mindenkeppen szo"ro:s fenevad kozelsegere vagyik,
kerjel egy macit legkozellebbi karacsonyra, ami biztosan muanyagbol keszult.

De talan belgyogyasz kollegak tobbet tudnak hozzaszolni.
En nem vagyok orvos, de rendelkezem orvosi diplomaval, es eppen ezert
alapvetoen nem hiszek a gyogyszeripar remekeiben. Kulonben vigyazz!
A legtobb mai "... orvos prostitulalt, akinek a gyogyszeresz a stricije".
Tisztelet a kivetelnek.

Gabor

u.i.: az idezet nem tolem szarmazik, egy filmben halottam, de rogton
      magameva tettem

En hallottam egy szep MESET a vizum lottoval kapcsolatban. Amerikai szemmel
meg hiheto is, akik meg nem eltek ott, helybol ketelkedni fognak benne.
Allitoag van statisztikajuk, hogy a vilag mely allamabol hanyan vandorolnak
be evente. Ezt mindig elosszak az adott orszag, allam lakossagaval, majd
ha ez az arany kevesebb, mint egy ertek, akkor annak az orszagnak az allam-
polgarainak annyi "green card lotto" helyet biztositanak, amennyi a
nepessegre juto bevandorlasi aranybol hianyzik. Ha valaki meg nem zavardott
ossze teljesen megprobalom mas szavakkal elmondani.
Az USA torekszik arra, hogy a fold orszagaibol nepssegaranyosan vandoroljanak
be minden egyes orszagbol. Ez a torekves megfigyelheto pl. egyetemi felveteli
helyek meghatarozasanal is. Mondjuk fekete vagy hispanic diakok az USA lakossag
vagy a helyi korzet (allam) feket ill. hispanic reszaranyanak megfelelo szamban
kerulhetnek be az egyetemekre. (Ez lehet, hogy meg torveny is) Munkahelyeken is
hasonlo torekvesek leteznek, mert ha egy nagyvallalat pl. csak fehereket
foglalkoztat, hamar kikezdik, mondvan nem biztositja az eselyegyenloseget az
amerikai allampolgarok szamara. Ez talan a 4. legfontosabb szabaly amerikaban.
Mi az elso harom?
1. Fizesd be az adodat!
2. Ne mondd azt, hogy "neger"!
3. Rendszerint csak ott parkolj, ahol fizetni kell erte!
   (Kulonben elobb utobb elnezel egy "parkolni tilos" tablat)
4. Eselyegyenloseg
						Jando Gabor