Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FILOZOFIA 152
Copyright (C) HIX
1998-07-28
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Felteves (mind)  126 sor     (cikkei)
2 Re:determinizmus - geonauta (mind)  41 sor     (cikkei)

+ - Felteves (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kiserletet teszek - tobb eddig elhangzott 
kerdes egyszerre megvalaszolasara.
A kiserlet lenyege, hogy az emberi problemakat egy altalam velt
gyokerre vezetnem vissza.

> Miert vagyik hatalomra az ember ?

A hatalomvagy allati oszton.
A majmok es mas falkaallatok koreben is megfigyelheto.
Dominans him, elnok ur, stb. 

> Miert AKAR tudni az ember ?

A tudas celszeru. Elonyt nyujt a sikerhez, melyre folyton vagyunk.
A tuleleshez, a felulkerekedeshez - es a tulelesen tul a 
jolet megteremtesehez elengedhetetlen.

A tudni akaras oka meg a kivancsisag is, mely oszton.
A kivancsisag bonyolult dolog. Izgalmi allapot.
Az aggodo kivancsisagot a biztonsagerzet hianya valtja ki. 
Veszely lehetosegenek felderitese kozben ebred.
Az euforikus kivancsisag a kellemesebb. 
Ez siker iranti vagybol fakad.
A siker lehetoseget remelve kutakodunk.
Gyors es latvanyos gyozelmunk varhato kozelsege izgalmi 
allapotot valt ki. A gyozelmi mamor hormon termelese 
megindul, pedig meg nem is biztos a gyozelem, vagy a 
felfedezes, de  ha mar megelolegeztuk magunknak, 
mukodni kezd.

A boldogsagot, melyre mindenki vagyik szinten 
a gyozelmi mamorral hoznam kapcsolatba.

A sorlimit miatt - ahelyett, hogy tovabb ideznek korabbi kerdeseket, 
inkabb leirnek nehany megallapitast, melybol a kerdeseket 
feltevok remenyeim szerint raismerhetnek kerdeseikre, 
s talan valaszt is talalnak. Jo lenne, ha valaszaimnal
szebb valaszok lennenek igazak.

Az allatvilagban vannak maganyos ragadozok, s vannak 
ragadozo falkaallatok.
A ragadozokat arrol ismerjuk fel, hogy szemeik
a koponya elulso reszen, egymashoz kozel helyezkednek 
el, nem ugy ahogyan a szelidebb, fokent novenyevo fajoknal.

A falkakban az egyedek egy resze behodolt alattvalo,
mas reszuk valamely vezer nyilvanos tamogatoja, s vannak a 
vezerrel elegedetlen szervezkedok, s vannak mas falkaba 
kerulni torekvok.
A konspiracio altalanos jelenseg. A szovetsegesek keresese 
szakadatlanul folyik. Ennek jellegzetes megnyilvanulasa
a bizalomba ferkozes, masok hibainak kiteregetesevel.
_Legy a szovetsegesem, s elmondom cserebe - kik, miben gyengek,
miben hibasak. Oket hagyjuk ki a csapatunkbol._


E szerepekhez szukseges viselkedesmintak minden egeszseges
egyed osztoneiben ott lappanganak, s szituaciotol fugg, 
kivannak-e elni veluk.

A falkak minden tagja legalabb atlagos megbecsulesre vagyik.
A falkakban emiatt allando erofitoktatas, belso harc folyik.
A harc kulonfele modokon zajlik, tobbnyire nem fizikai kuzdelem
formajaban.
A falkak fiatalabb tagjainak idejekoran meg kell talalniuk azt
a teruletet ahol bizonyitani tudjak valamely kepesseguket. 
Mindenki mas kepessegekkel, adottsagokkal szuletik.
( A termeszet nem ismeri a monoton sorozatgyartast.)

A szeretet gondoskodasi osztonbol fakad.
A szerelem a masik fel tokeletessegebe vetett hit,
mamoros tisztelet, bamulat, a vezer imadatataval 
rokonithato lelkiallapot.

A harcosokrol:
Minden egyed harcias.  A harcos hiu. Indulatossa, vagy 
elesette valik a kudarctol, a megszegyenulestol, 
de euforiat erez a gyozelemtol.
Kulsosegekben is igyekszik kifejezni kivalosagat. 
Rangjat, hovatartozasat sejteto viseletet hord, es ha tud, 
kulonb harciszekeren jar. 
Az a harcos, aki valamilyen sikert mar elert valamilyen
kuzdelemben, folyton ezt az erzest kivanja atelni ujra.
Ha e torekveseben akadalyozzak, ellehetetlenitik,
elofordul, hogy narkotikumokkal mentesiti magat 
elviselhetetlen lelkiallapotatol.
A harcos mindig uj, jobb eszkozokre, fegyverekre vagyik.
A harcos allando felderitest vegez, figyel, tanul,
keresi a lehetoseget, hogy bizonyithasson.
Kivancsisaga csak azon teruletekre terjed ki, melyeken
eselyesnek erzi magat a folenyre.
Ha cselekvesi lehetosege nincs, akkor masok harcat figyeli,
es szakertelmet nyilvanitando - bekiabalassal iranyitja 
sajat kepessegeire a figyelmet.
Olyan teruletekre nem mereszkedik, ahol sikerre nem 
szamithat, szerep-almait nem elheti ki, sot lekicsinyloen 
igy szol: ...Eeeez ??? Kit erdekel ?

Akik nem talaljak meg idoben a szamukra legmegfelobb, 
es a falkaban elismeresre melto kuzdelem lehetosegeit, 
azok kozul kerulnek ki a szandekos rombolok es az onpusztitok.
A szandekos rombolas is egyfajta alkotas, kepessegfitogtatas.
Ha nincs mas lehetoseg, ez is megteszi.

Igen fontos lenne tehat, hogy a falka tobb lehetoseget 
biztositson -legalabb az ifjak utkereseseben !
Ehhez azonban, mint sok egyebhez fejlettebb kollektiv
felelossegtudat kellene, de az nincs.

A harci osztonok ervenyre jutasa egyedenkent eros 
elterest mutat. Szelsoseges esetek is elofordulnak. 
Veszelyes szelsoseg a faradhatatlan, megszallott harcos, 
aki minden eszkozt megragad, es barmit, barkit 
felaldoz sajat becsvagyaert, gyozelmeert. 
A masik szelsoseg pedig az - akiben a harciassag 
hormonjai nem mukodnek kello mertekben. 
Az elobbit paranoias-nak, az utobbit depressziosnak 
nevezi a falka szakirodalma.

E falkak, melyekrol szoltam - ma mar a termeszettol
egyre tavolabb kerultek. Onmaguk rekesztettek ki magukat.
Rezervatumaikban elnek. A csalodottak kozul
sokan vagynak egy legfobb vezer orok oltalmaba terni.
A legfobb vezer az, kinek nevet hiaba ne vedd !

                                     -geonauta-
+ - Re:determinizmus - geonauta (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

Geonauta:
>Miutan azonban bizonyitottan nincs modunk tapasztalni a tokeletes
>meghatarozottsagot, igy felelosseggel semmit sem allithatunk
>rola.
Dehogynem! Attol, hogy a gyakorlati megismeresnek vannak korlatai,
attol meg elmeletben allithatunk konkretumokat, melyek igazak is
lehetnek. Lasd a relativitaselmeletet, annak idejen csak egy 
fura elmelet volt, s aztan megis elfogadtak igaznak, annak ellenere, 
hogy nem volt gyakorlati bizonyitek.

En ott latom a problemat, hogy mivel a meresnek vannak pontossagi
korlatiai (s nem gyakorlati, hanem elmeleti!), ezert tekinthetjuk
ugy hogy a vilag szamunkra nem determinisztikus. Ettol azonban meg 
-szerintem- az.

Egy konkret pelda:
kb. 200 evvel ezelott nagy problema volt, hogy a naprendszer stabil-e,
vagy sem. (azaz kulso hatas hilyan a vegtelensegig elkering, vagy
elobb-utobb osszeomlik). 
Ennek megmondasahoz kell egy csomo adat. Pl. a Jupiter _pontos_
palyasebessege. Ez egy konkret szam, ami mondjuk egy 
irracionalis szam. (S tegyuk fel, hogy az alapjan a szam alapjan
a naprendszer stabil.) Ezt mar eleve nem lehet megmerni, s raadasul,
ehhez a konkret szamhoz vegtelenul kozel van olyan masik irracionalis
szam, ami alapjan a naprendszer nem stabil. Vagyis az eredmeny az,
hogy fogalmunk sincs rola, hogy a naprendszer osszeomlik-e vagy sem, 
s meg sem lehet mondani, mert elmeleti, s nem gyakorlati korlatok 
vannak.
DE! Ettol a Jupiter palyasebessege egy konkret szam. Csak nem tudjuk.
Ettol meg determinisztikus a rendszer, csak nem vesszuk semmi hasznat.

>Ha azonban teljesen determinalt lenne a vilag, akkor
>akaratunkat egy zord automatizmus iranyitana.
Szoval szerintem igy is van, egy zord automatizmus iranyitja, s a
szabad akarat csak fikcio. (Am ez az automatizmus megismerhetetlen,
igy nyugodtan hihetunk akar a szabad akaratban is:)

Sziasztok
Juan

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS