A Hirmondoban biztos olvastatok az alabbi cikket:


>Fidesz Narancs nelkul? (NSZ)
>
>A ma megjeleno Magyar Narancsban a hetilap ket vezeto munkatarsa is
>terjedelmes cikkben foglalkozik a szerkesztoseg es a Fidesz viszonyaval.
>Az irasokbol kiderul: a MaNcs nem kivanja kovetni a part politikai
>fordulatait.
>
>A konfliktusnak kifejezest adott Such Gyorgy cikke egy korabbi
>lapszamban.  A szerzo, aki ma Orban Viktor kabinetfonoke, nehezmenyezte,
>hogy a lap foszerkesztoje a Fidesz elnoket "vezer es kancellar"-kent
>aposztrofalta, a partrol pedig azt irta, hogy a "feher akrilzoknis,
>makkoscipos" videki vallalkozoreteg kedvet keresi.  A mostani lapszamban
>Bozoki Andras azt irja: "akik a Narancsot szerkesztik, nehezen tudnak
>azonosulni azzal, hogy a Fidesz ketertelmu, "lebegteteses" politikat
>folytat az MDF-fel szemben, amelynek meg liberalisnak nevezett szarnya
>is aktivan kozremukodott a kozszolgalati ujsagiras fuggetlensegenek
>felszamolasaban.  Nem tudtak elfogadni, hogy a Fidesz egyes politikusai
>Antall Jozsefet tekintik politikai peldakepuknek.  Nem tudtak elfogadni,
>hogy egyes Fidesz-politikusokat csak azert, mert meg kivantak orizni az
>indulo program alapelemeit, mas Fidesz-politikusok SZDSZ-ugynoknek
>nevezzenek.  Nem tudtak elfogadni azt sem, hogy a liberalis
>gazdasagpolitika melle konzervativ tarsadalompolitikai elemek epultek
>be."  Egy masik cikk hasonlo ertelemben elemzi a Fidesz viszonyat az
>ertelmiseghez.  Sukosd Miklos leszogezi: a [szekhaz]botrany miatti
>nepszeruseg-csokkenes nem a szocialistak mesterkedesenek tulajdonithato,
>ahogy a Fidesz-vezetok az ugyet lattatni szeretnek, hanem a dolgukat
>tevo mediumoknak es a volt rokonszenvezok erkolcsi iteletenek.  Mind a
>ket iras figyelmeztet arra, hogy a Fidesz szakitott korabbi radikalis es
>alternativ vonasaival, "pluralis nemzedeki partbol jobbkozep neppart
>lett".
>
>A MaNcs szerzoi utalnak a part belso ellenteteire, Fodor Gabor, Hegedus
>Istvan, Molnar Peter hatterbe szoritasara, biraljak az Orban-fele
>Fidesz-vezetes "felelmet ebreszto stilusat".  Sukosd azt irja: "A part
>belso purgalasainak tortenete az SZK(b)P tortenetenek fordulatait
>idezi."

     Ketsegtelen teny, hogy az elmult egy evben sokat valtozott a FIDESZ.
Errol nyaron szemelyesen is volt alkalmam meggyozodni, es egyre kevesbe
tetszik, amit latok.
     Ezenfelul meg kulon aggaszt, hogy a FIDESZ csokkeno nepszerusege, es
az uj vezetes gorcsos SZDSZ-ellenessege egyre halovanyabba teszi egy
liberalis koalicio gyozelmi eselyeit.


               RTA

Rona-Tas Akos a SZALON 456. szamaban a ringbe szall, es kritikailag
elemzi az Altalanos Egyensuly Elmeletet, ismeretelemeleti es etikai
szemszogbol.  Ehhez nem tudok hozzaszolni, szakertelem hianyaban.  Ami
az arucsere igazsagossagat illeti, ehhez nem merek hozzaszolni, mert a
SZALON-beli homok-vitabol azt a tanulsagot szurtem le magamnak, hogy
bizonyos temakat jobb nagy ivben elkerulni: erkolcs, igazsag,
feminizmus, software-lopas.  A lista egyre bovul.

A kovetkezo, tisztan technikai es empirikus okfejtes (a bicikli-
spekulacio parodiaja) mutatja, milyen gyanus dolog az informacio:

> Ha a piacon rezlancot adnak el neked aranykent, az elado informacioja
> pontosan annyit er, amennyi az arany es a rez ara kozotti kulonbseg.
> Megerdemelte hat az extraprofitot.  Felteve, hogy el tudott menekulni,
> mielott en rajovok a csalasra, es hivom a rendort. Mert, ha a rendor
> elkapja, akkor az informacioja erteke nem er semmit, mert
> kartalanitania kell engem. Sot ha megbuntetik, akkor informacioja
> negativ erteku. Tehat az informaciojanak erteke, csak utolag derul ki.

Itt valami nem stimmel.  Egy "wooden nickel" es egy valodi otcentes
erme kozott az ertekkulonbseg ot cent.  Ugyanakkor az informacio,
miszerint az otcentes valoban az, aminek latszik, tokeletesen
ertektelen, mert a kulonbseget mindenki tudja.  Kovetkezeskeppen a
fenti erveles hibas, es az ertekkulonbseg forrasa NEM az informacio.
Mennyit er az aranylanc-informacio?  Ugy gondolom, korulbelul ket
nagysagrenddel kevesebbet, mint az arany- es a rezlanc kozotti
arkulonbseg.  Az informacio ara kiszamithato, ha tudjuk, mennyi egy
becsus szokasos orankenti dijazasa.

> Ugy tudom, hogy [az EK-tarsulasi] szerzodesben szerepelnek olyan
> megkotesek, miszerint bizonyos termekeknel a Kozosseg a
> kelet-europaiaknak eloirja, hogy az aru tartalmazzon egy bizonyos
> szazaleknyi EK-bol szarmazo reszt. Tehat hiaba olcsobb Del-Koreaban
> megvenni az aluminium gyurut, franciat kell venni ahhoz, hogy az arut
> az EK-ban eladhassuk. Ez meg akkor is hatranyos nekunk, ha a franciak
> nem vehetnek meg Del-Koreaban azt aluminiumot, amit aztan nekunk
> eladnak, hogy a belole keszult arut tolunk megvasarolhassak.

A fenti szerzodesi pont hasonlit az amerikai protekcionista torvenyek
"domestic content" c. paragrafusaira, es a szokasos liberalis erveles
szerint ilyenkor mindket fel rosszul jar (artorzulasok, misallocation
of resources - hogy van ez magyarul?).  Tehat a valodi
szabadkereskedelemhez kepest (ami a szerzodes alairasa elott se
letezett)  a szerzodes erteket fog kiszivattyuzni a magyar
gazdasagbol.  Kerdes, hogy a jelenlegi, korlatozott, vamokkal es
onkenyes importszabalyozassal terhelt kereskedelemhez kepest is igaz-e
ez.  Kerdes tovabba, hogy ez a kiszivattyuzott ertek hova vandorol.  Ha
peldaul az aluminiumgyuru az ertekpumpa-gyartashoz szukseges, akkor az
EK-beli ertekpumpa-gyarto ipar veszit, mert nem juthat olcso magyar
aluminiumgyuruhoz; a pumpak ara no", es az EK-termekek versenykepessege
csokken.  Ugy tunik, mindenki veszit, kiveve az EK gyurutermeloit, akik
rovid tavon nyernek, meg az amerikai es tavol-keleti ertekpumpa-
gyartokat, akik hosszu tavon jarnak jol, mert az EK-beli
versenytarsaiknal olcsobban vehetnek gyurut.  Peldaul a szemfules
magyaroktol, akiknek ily modon sikerult az ertekpumpat dialektikusan a
feje tetejere allitani.

-----
Fencsik Gabor