Szokoly Gyula irja:

" Ezt olvastam ugyanis:
'Pope John Paul II on October 23 [...] In a letter to the Pontifical
Academy
of Sciences, [...] the pope hails evolution as "more than just a
hypothesis"'.

En errol ugy olvastam, hogy a pa'pa szerint a teremtes es Darwin tanai
nem osszeegyeztethetlenek.  Tovabbi magyarazatot nem fuztek hozza,
az olvasora hagytak a gondolkodast :-). (Ha veletlenul megtalalom a cikket
megirom a forrast.)  Tehat nem veletlen kiszivarogtatas, de en is kivancsi
lennek ezt, hogy magyarazza meg?

Udvozlettel:  Marta

T. TIPP es Kultura-partolok,

a '96 evi Teli Konyvvasar konyvjegyzeket feltettem a HIX archivumba.
Filenev:

Teli_Konyvvasar_96.txt

Jo olvasast es boldog ujevet kivan
 
Zimanyi Magda

 Magdolna Zimanyi                         
 KFKI Research Institute for Particle  Phone: +36-1-395-9151
 and Nuclear Physics                   FAX:   +36-1-395-9242
 Computer Networking Center            E-mail: 
 H-1525 Budapest 114, POB. 49, Hungary URL: http://www.kfki.hu/~mzimanyi
 -----------------------------------------------------------------------

Mar bocs, de nincs itt vmi moderator, aki az ilyen pkatona-fele illetoket
felvilagositana a "kultura" szo hozzavetoleges jelenteserol, ill. a arrol,
hogy mit tegyen, mivel es hol?

hajduzoltan

>Egyaltalan ez nyilvanos dolog-e, vagy csak
>valahogy kiszivargott? Hogyan alkot velemenyt a katolikus egyhaz
>ilyen kerdesekben?

	 A PA'PA ELISMERTE AZ EVOLUCIOT

II. Janos Pal paratlan es forradalmian nagy gesztust tett, amikor 
elismerve egyhaza hajdani tevedeseit, "rehabilitalta" Galileit es 
Kopernikuszt. Kijelentette, hogy: " A tudomany es a hit kozti 
feltetelezett osszeferhetetlenseg mar a multe". Kezdemenyezte a katolikus 
egyhaz tortenelmi buneinek es mulasztasainak nyilvanos elismereset. A 
paratlan dokumentum harcot hirdet a Biblia betu szerinti ertelmezese 
ellen, amely szembe akarja allitani az egyhazat a haladassal, azonos 
szintenertelmezve peldaul a bibliai teremtes jelkeprendzseret, a korszeru 
tudomany allaspontjaval.
  Ugyancsak tortenelmi jelentosegu revizio, hogy 150 evvel Charles Darwin: 
Az ember eredete cimu, a hirhedt majompereket kivalto muve utan, a papa 
megalapozottnak nyilvanitotta az ember szarmazasanak evolucios elmeletet, 
mely fajunkat es a majmokat egy hajdan volt, mara kihalt, kozos osbol 
eredezteti. A papa kijelentette, hogy ez az evolucios elmelet nem ellentetes 
a vallasos hittel, mert bar testunk allati szarmazasu, lelkunket az Istentol 
kaptuk.
...Karl Wojtylanak az eddigiek kiharcolasa is nagy kuzdelmebe kerult, hiszen 
a fentieket mar 1985-ben kinyilatkoztatta es csak most ert el hozzank. Vajon 
ertesulunk-e mindig  a papai szandekokrol? Gyulay Endre a Magyar Katolikus 
Puspoki Kar elnokhelyettese szerint a pa'pa kijelentese nem hordoz uj 
elemeket, mert az hogy Isten hogyan teremtette a vilagot, masolagos kerdes

						(Fauna Hirado - 1996 Tel)

Varga Gyorgy irta a dec. 11-i Kultura#155-ben:

>PS Igazan nem akarok belepofazni (a la Dezso :)))))), de szerintem a
>Keith Jarrett-hiveknek el kene donteniuk, hogy mit akarnak: Jarrett-
>CD-ik szamat gyarapitani, avagy jo eloadasban beszerezni a Goldbertg-
>variaciokat. Elobbei esetben nyugodt szivvel vegyek meg Jarrett
>felvetelet.

Utobbi esetben is. 1:1  ;-))

>Jarrettet en nagyon szeretem _mint jazz-zeneszt_, es
>oszinten tisztelem, de a barokk zene nem az o mufaja. Nem tudok jobb
>szot produkcioira, mint, hmmm... gyermetegek.

En tudok jobb szot is: manir-mentesek. 2:2  ;-)))

>Es meg egy erdekes
>dolog: ugy tunik, az improvizacios keszseg nem univerzalis. Ugyanis
>Jarrett, aki kivalo jazz-zenesz, egyszeruen keptelen basso continuot
>improvizalni.

Keptelen, vagy nem akar? [Ld. lentebb.]

>Ha continuot jatszik - mint pl. Handel-furulyaszonatas
>CD-jen -, akkor pontosan meg lehet mondani, hogy konkretan melyik 20.
>szazadi kozreado continuo-kidolgozasat jatssza. Marpedig manapsag az
>onallo basso continuo-jatek alapveto kovetelmeny barokk zenet jatszo
>billentyus muveszekkel szemben.

Pont az ilyen sablon-kovetelmenyek (es egyeb felszinessegek) miatt
hagyta ott egy idore Jarrett a komolyzenei vilagot. Lelkileg elegge
megviselte, hogy az altala megismert komolyzeneszek robotkent
csinaltak dolgukat. Aztan, hosszas hallgatas es belso rendezgetes utan
otthonaban felvette azokat a zeneket, amelybol a Spirits c. album lett.

Kesobb megint jatszott un. komolyzenet, pl. Christopher Hogwood-dal
adott Mozart koncerteket. Hogwood rabeszelte, hogy egy komponalt
concerto utan szolo improvizaciokat adjon elo. Jarrett eleinte hallani
sem akart a dologrol, mondvan, hogy a komponalt zene jatszasakor
az enjenek egy egeszen mas teruleterol jon a zene, mint amikor
improvizal, hogy ez tul nagy valtas lenne neki. Aztan megis fel
tudott erre keszulni, es (allitolag) nagyon szep koncerteket adtak.
Egy Mozart concerto eloadasarol mondta Hogwood: "A standard,
lejegyzett kadenciakat jatszotta. Nem improvizalt a szabad reszeknel.
Elotte kivancsian vartam, mit is fog tenni, de nagyon szepen, kulon-
legesen jatszotta. [...] Szamomra o eppen ugy jatszott Mozart-ot,
ahogy en azt hallani szerettem volna. Ami nem 'konnycsepp Mozart',
ahogy o hivja. Nagyon tiszta, kristaly-szeru jatek. Nem demonstrativ.
Igazan oda kell figyelni ra... Keith arra torekszik, hogy ne legyen az
o megkozelitese Gand Maestro-s, ahogy en nevezem ezt a megkoze-
litest. Ahelyett, hogy tul nagy falat emelne a szerzo es a kozonseg
koze, inkabb egyre atlatszobb lesz." [Bocs, sajat forditas, kisse
kapkodva. Forras: Ian Carr: Keith Jarrett - The man and his music,
Paladin, London, 1992; ISBN 0 586 09219 6]

Nem VITAzni kivanok a zenehez nalam sokkal jobban erto Gyorggyel,
csak egy-ket masik velemenyt ismertettem.

Udv
Attila