Kedves Feri!

Mie'rt gondolod, hogy a Ra'kosi-emle'kko~nyvbe minden ke'nyszer ne'lku~l i'rt
valaki? Abba csak az i'rhatott, akit erre felke'rtek. Te'nyleg azt gondolod,
hogy azt a felke're'st olyan egyszeru"en vissza lehetett utasi'tani?

La'ttam azt az 57-es lista't. Kerestem rajta embereket. A bo~rto~nben voltakon
ki'vu~l szinte mindenkit megtala'ltam rajta, aki eszembe jutott.

Mie'rt gondolod, hogy Csoo'ri ezek miatt nem alkalmas arra a szerepre?
E'n nem szeretem ku~lo~no~sebben. De mie'rt az uszi'ta'si kampa'ny?
Az ilyesmikro"l ritka'n kezdenek el csak u'gy i'rni...

Ko"ro~si Ga'bor

Tisztelt SZALON!

   Ujsagunk 446-os szamaban kisse csapongva, tobb, bar egymassal osszefuggo
temat erintettem. Elismerem, szandekosan sarkitottam, amikor azt irtam:

>Globalisan sem jobb a helyzet. Ha a vilagon megtermelt osszes javakat
>egyenloen osztanank el, vajon milyen eletszinvonal jutna az egyes embereknek?
>Ergo, a szomaliai ember ertem is ehezik, hogy nekem kicsit tobb jusson. Es ezt

Levelem elkuldese utan szabadsagra mentem, igy abban a szerencses helyzetben
vagyok, hogy mar mindent megirtak masok helyettem. Azert hadd fuzzek megis
hozza nehany gondolatot!

Ko"ro~si Gabor irja a #453-ban:

>... Jelenleg a vila'gban nem
>e'lelmiszerhia'ny, hanem -tu'ltermele's van.

En ennek implicite az ellenkezojet allitottam. Ez egy nagyon fontos es
eldontendo es _eldontheto!_ kerdes. Kerem, akinek a megfelelo statisztikak
rendelkezesere allnak, tegye kozkinccse! Tkp. minden feltetelezesem ezen
a tenyen all, vagy bukik. Ha Ga'bornak van igaza, akkor az elosztasi
viszonyok magvaltoztatasaval is megoldhato az emberiseg nagy problemaja
(ti. az e'hse'g).

#458-ban Ko"ro~si Ga'bor igy ir:

>... Nem tudom, a gazdasa'gi elme'letek to~rte'nete mie'rt
>e'rzelmi ke'rde's oly sokaknak. Illetve re'szben tudom, de teljesen alaptalanna
k
>tartom. A Te indualatod ugyanu'gy, mint ma'soke't. Mindenesetre figyelmeztetlek
,
>ke'pzett ko~zgazda'szokkal ta'rsalogva ne ezeket az e'rveket haszna'ld ...

Ez, ugy-e, csak kolto"i kerdes volt? Persze, ha nem a let hatarozza meg a
tudatot, akkor en reszben sem tudom a valaszt. "Figyelmeztetesedre" RTA mar
a #460-ban reagalt.

Kedves Rubin Gyorgy! #461-ben feltett kerdesedet a nagyobb nyomatek  kedveert
idezem (mintha csak magam mondtam volna :-) ).

>Abszolut lajikuskent az az erzesem, hogy kozgazdasagi modszerekkel talan
>el lehetne donteni, hogy letezik-e a termeszetben az ertekpumpa jelenseg.
>Modjuk esetleg, talan meg lehetne vizsgalni egy hosszabb idoszakban
>az egyes gazdasagi regiok kozott a netto ertekaramlas egyensulyat. En tudom,
>hogy itt es most terminologiai ertelemben valami boduletes marhasagot irtam
>le, de probaljatok meg kozgazdasagi nyelvezetre leforditani a kerdesemet,
>es csak ezutan reagalni a felvetesemre.

A szandekaim szerint legfontosabb felvetesemre azonban eddig hiaba vartam
valaszt ezert ismetlem magamat:

...
>remenyuk arra, hogy mas kategoriaba keruljenek. Es ez a feszultseg egyre hal-
>mozodik, 10-20-50-100 ev mulva ugyan de _biztosan_ robbanashoz fog vezetni.
>Ezt mutatja az emberiseg eddigi tortenelme, es nincs ra okunk, hogy mast
>tetelezzunk fol. Ez a robbanas persze mar nem szuksegszeruen olyan veres, mint
>egy rabszolgafelkeles, vagy a francia forradalom, de be fog kovetkezni, mert
>a megoldatlan problemak akkumulalodnak.

Es ezt vegye mindenki figyelmeztetesnek.

Udv'

Pataki Istvan

P.S.: Kulonben nem tartom sertonek, ha Marx vagy 6. Lenin egy-egy
gondolatat veli felismerni valaki _az_en_sajat_gondolataimban_ :-) !

-O~n zsido?  -   Kerdezte  a nagyherceg,  feje't   hatravetve es
szeme't osszehuzva.
-Az vagyok, kira'lyi fense'g.
-Ugy.  Lenne  szives me'g  erre  az egy kerdesemre  valaszolni...
E'rezte-e valaha, hogy sza'rmazasa aka'dalyozza palyajan, hatral-
tatja  hivatasbeli  versengeseben?   Mint uralkodo   kerdem  ezt,
akinek szivu~gye  a  paritasos  elv  feltetlen ervenyesulese, nem
csak csoportosan, hanem egye'nileg is.
-A nagyhercegse'gben  mindenkinek joga  van  dolgozni  -  felelte
Sammet doktor.  De utana me'g tobbet  is mondott, nehezen kezdte,
egy-ke't  tetovazo kezdohangot    hallatott,   mikozben konyoke't
felszegen es szenvedelyesen mozgatta, mint valami rovid szarnyat,
es tompitott, de  belso" indulattol  es  szorongastol a'tfu"to~tt
hangon folytatta:
-Semmife'le egyenjogosito elv ...   ha szabad  ezt a  megjegyzest
megkockaztatnom ...  nem akada'lyozhatja meg, hogy a kozos eleten
belul kivetelek es sajatos alakulatok ne maradjanak fenn, amelyek
felemelo vagy gyanus e'rtelemben kivalnak a polgari normabol.  Az
egyen jol teszi,  ha nem sokat  firtatja sajatos  helyzete mine'-
muse'ge't,   hanem a  kivalosa'gban la'tja a   lenyeget, es ebbol
minden esetben rendkivuli kotelezettsegeket von le magara ne'zve.
Az  ember a  szaba'lyos   es  ezaltal elkenyelmesedo"  tobbseggel
szemben  nem hatranyos,  hanem  elonyos  helyzetbe kerul,  ha egy
okkal  tobbje  van  rendkivuli teljesit- menyekre.   Igen. Igen -
ismetelte Sammet  doktor,  valaszat   ketszeres   igennel megero-
sitven."
-Helyes...nem  rossz, mindenesetre  rendkivul  figyelemre  melto-
szolt  a nagyherceg merlegelve.   Valami jol  ismertet, de ugyan-
akkor  valami kihagasfe'le't   is  velt kihallani Sammet   doktor
szavaibol..."
				Thomas Mann: Kira'lyi Fense'g
				(forditotta Szo~llo"sy Kla'ra)