Tisztelt Hangosok!
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: RE: masolt cd revisited ( 30 sor )
> Idopont: Fri Feb 23 21:13:05 CET 2001 HANG #1047

Kedves Tamas!
> 3. Nem hetkoznapi halandok meg jobban teszik ha eloszor rendbe rakjak a
> jitter kerdest, aztan ha meg akkor se jo, akkor lehet tovabbgondolkodni.

Bizonyos ertelemben ez mar reg leragott csont. Voltak kezdemenyezesek CD
gyarakban ahol megprobaltak vegigvizsgalni a jitter problemakoret. Nem sokra
jutottak. Nem tudtak egyertelmuen bizonyitani, hogy a hangzasbeli
kulonbsegek a jitterre vezethetok vissza. A mi vizsgalataink es
tapasztalataink azt mutatjak, keves koze van a jitternek a valodi
problemahoz, ami a digitalis rendszerek hangzasi gyengesegeiben mutatkozik.
Sok olyan megoldasunk van, ami segit ezeken a bajokon, vagyis nem egyszeruen
elgondolkodtunk a dolgon, hanem igyekeztunk megoldani. Termeszetesen a
bizonyitas a szubjektiv teszteken keresztul mutathato meg barkinek. Vagyis
mindig visszajuthatunk egy bizonytalan ponthoz - ha szigoruan vesszuk a
szakma szabalyait. Bar mar 1975-ben hivatalosan kozzetettek egy ajanlast az
audio keszulekek szubjektiv tesztelesere, megsem alakult ki olyan helyzet,
amire a hifistak batran hagyatkozhatnanak. Ahany teszt - szinte annyife
itelet. Mi a magunk reszerol megprobalunk olyan tesztkorulmenyeket
kialakitani, ahol az eddigiekhez kepest nagyobb biztonsaggal lehet
tesztelni. Ha elkeszul, meghivom a Hang-osokat is, velemenyezzek - valoban
sikerult-e elore lepni.

Udvozlettel Bese Attila

http://www.tele-data.hu/aliscaorange

ui: a fenti temaval kapcsolatosan tovabbi informaciokat lehet olvasni a
honlapunkon

> Felado :  [Hungary]
> addig meg hagyjuk mar szegeny jittert.
>masik egy amarikai hiperszuper hangmernok altal kevert lemezen az egyik
>szam indulasakor behallatszik egy mobiltelefon. rajta van a cd-n!!

Errol jut eszembe: szerintem a ket leggyakrabban vizsgalt zajfajtanak van a
legkisebb jelentosege.

1. Korrelalatlan additiv zaj (mint a mobiltelefon, analog szalag zaja).
Kiserlet: fogjunk egy hegedust, allitsuk a szoba kozepebe, kezdjen el
jatszani. Valoszinuleg igy eloben eleg meggyozo lesz a hangzasa. Adjunk ala
egy kis additiv zajt, mondjuk -30, -40 dB. Az
elo hegedus hangja tovabbra is teljesen elonek es audiofil hangminusegunek
fog tunni, ugyanugy mint az elobb.

2. Linearis torzitas. Kiserlet: elobbi hegedusunket tologassuk a szobaban.
Rakjuk a sarokba, fal melle, szoba kozepere, szivacsfal ele, ajto moge.
Akarmit
csinalunk, ha becsukjuk a szemunket nem okoz problemat elkepzelni, hogy a
hegedus tenyleg ott van.

Persze ezt a ket zajt a legkonnyebb merni.
(a mobiltelefon azert igy is ciki)

Tamas

> Felado :  [Hungary]

> ...elfogadom a többek altal vizsgalt bitröl-bitre
> törtenö ellenörzest es a jitterre vonatkozo megallapitasokat
> Eppen ez az! Hiszen akkor a hangromlas sem bithibaval sem
jitternövekedessel
> nem magyarazhato.

A jitterre vonatkozo megallapitas az volt, hogy "Mostmar tudjuk hogy nem
bithiba, akkor nezzuk a jittert".
Vagy valaki kizarta valahogy a jittert is? En nem tudok rola.
Az hogy elmeletileg a 'modernebb DAC-ket nem befolyasolja a futomu jitterje'
az egy dolog.
Elmetileg a masolt CD is ugy szol mint az eredeti. Merjunk meg egy
konkret cd lejatszot, hogy van-e jitter vagy nincs.
Aztan _ha_nincs_, akkor gondolkozzunk el eddig nem vizsgalt ill.nem ismert
parametereken.

> Miert igyekszünk mindenaron a jittert minden baj
> okozojava tenni? Mert ezt ismerjük?

Igen.

> 1/ Kabelekkel valo kiserletezesek...
> mindegyik fajta kabelnek mas volt a hangja de ...
> akar digitaliskent akar analogkent hasznaltam ugyanazt a kabelt,
>  a kabelre jellemzö hangvaltozasmindenhol azonos jellegü volt!

Jo, mondjuk hogy igy van. De a mostani eszemmel ugyanannyi
ertelme van feltetelezni, hogy ezt megiscsak a jitter okozza, mint hogy van
egy eddig nem
ismert, nem mért parameter.

Szoval csinaljuk jittervizsgalatot eloszor.

Tamas

Üdv,

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Gagyi ( 32 sor )
>Idopont: Wed Feb 21 12:03:15 CET 2001 HANG #1045
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


>Aztan otthon jobban
>szemugyre vettem a csatlakozokat, amik engem leginkabb egy jol sikerult
>KACSA Audios no-name WBT szeru csatlakozokra emlekeztettek. Szoval
>motoszkalt bennem a sanda gyanu, es elvittem magammal a csatikat a
>legkozelebbi PECSA -s lemezborzere, ahol osszefutvan hi-fi -s szakertokkel,
>megkonzultaltuk a dolgot. Mindenki kinai gyartasunak tippelte a csatikat.

Volt szerencsem latni az ominozus csatlakozokat, hat a kinai termekek
stilusjegyeit erösen mutatta.
Ugyhogy en arra buzditanek mindenkit hogy ha itthon uj arut vasarol elotte
gondosan jarjon utana hogy  az eredeti milyen.

Üdv,Felix

Ui:Szia Marton! A friss levegöt en is szeretem!

> temara, orakat konnyu egyuttfuttatni, de ket gyengecske,
> puhacsak magnoszallagot sok-sok mechanikaval, gumi-
> gorgovel, szijakkal, stb nehez. En ennek a technikai
> bravurnak adoztam tisztelettel.  Udv, Agoston

Azt tessek megerteni, hogy ez nem olyan borzaszto nagy technikai
bravur :)

> ismert szemelytöl szarmazo!!! ) allitast is hallottam,hogy a
> masolat jobban szol, mint az eredeti.Ez lenne a legjobb hir

Ha maskepp szolhat, akkor miert ne lehetne jobb? Ez teljesen
szubjektiv dolog, eppen ugy, mint ahogy egy nagyobb torzitasu
erositot is lehet hallasra jobbnak itelni...

> Ketkedes es fenntartasok nelkül elfogadom a többek altal
> vizsgalt bitröl-bitre törtenö ellenörzest es a jitterre
> vonatkozo megallapitasokat(inkabb feltetelezeseket). Eppen ez
> az! Hiszen akkor a hangromlas sem bithibaval sem
> jitternövekedessel nem magyarazhato.Ebben az esetben a romlast

A jitterrel miert nem?

> felfedeztek a jittert, azota -jobb hijan-minden digitalis
> hangromlast-javulast igyekeznek a nyakaba varrni.Olyan ez,mint

Sok felfedeznivalo nem volt rajta, ez minden orajellel mukodo
rendszer vejaroja, csak a legtobb alkalmazasban - bizonyos hatarok
kozott tartva - semmilyen karos hatasa nincs. A hang azert
kivetel, mert ott nem csak az adat, hanem az idozites is fontos.

> torzitasavalal,aztan.......aztan......aztan....... Ma mar azt
> lega- labb tudjuk,hogy ez mind jatszik es azt is sejtjük,hogy
> meg sok mas, ma meg isme- retlen parameter is.Miert igyekszünk
> mindenaron a jittert minden baj okozojava tenni? Mert ezt
> ismerjük?

Nem, hanem azert, mert alapveto kulonbseg van az analog es a
digitalis rendszerek kozott. Az elobbinel szamtalan dolognak lehet
jelentosege, mig az utobbinal csak az adatnak es az idozitesnek.
Nem veletlen, hogy a szamitogepek digitalisak...

> mindegyik fajta kabelnek mas volt a hangja de ami erdekes volt
> az az,hogy akar digitaliskent akar analogkent hasznaltam
> ugyanazt a kabelt,a kabelre jellemzö hangvaltozas mindenhol
> azonos jellegü volt! Mind a ket pozicioban felismerhetö volt a
> kabelre jellemzö hangkarakter. Az analog oldalon ertelmetlen a
> jitter fogalma,a digitalis reszen meg ugye mindenert ö a

Egyreszt ezek borzaszto szubjektiv dologok, masreszt
kapaszkodjatok: analogban is van jitter, csak eppen csoportfutasi
idokulonbsegnek, vagy ki tudja minek hivjak...

> felelös. Masodik kerdesem: Honnan tudja a jitter,hogy neki
> milyen hangvaltozast kell okozni,hogy a valtozas jellege az
> analog oldalon törtent valtozasera hasonlitson? Kerem kerülni

Nem kell a jitternek semmit tudnia... Egy idealis kabel (ahol
minden azonos ido alatt, es valtozatlanul megy at), analog es
digitalis modban is egyforman jo lesz. Ami nem idealis, az
valamilyen idotranszformaciot vegez a jelen (es analaognal meg
amplitudot is). Hogy a vegen az eredmenyt szubjeltiven hasonlonak
iteli az ember, az nem okvetlenul meglepo, nem tartom kizartnak,
hogy nemi matematizalas utan azt is be lehetne latni, hogy ennek
igy is kell lenni.

> A modszerek ismertek:a CD lemagnesezese es a lemez anyagaban törtenö
> visszaverödesek csökkentese.A ket hatas szuperponalhato.

A lemagnesezes szamomra uj... Persze vizet is szoktak magnesezni,
igy nagy meglepetes nem ert, de tudtommal a CD-ben sincs
ferromagneses anyag... Hacsak nem a rajta levo festekben...

> tapasztalna.A jitter merese tudomasom szerint nem tul
> egyszerü,de ha barki ren- delkezne a szükseges
> müszerrel,szivesen vennem,ha megmerne a különbseget. Ha

A mert jitter valamilyen atlagertek, siman lehet azonos meres
mellett kulonbozo hangzas. Ket 90-es mellbosegu no atlagosan
ugyanolyan, mint egy 80-as es egy 100-as :)

> különbseget?Lehet,hogy a jitter megsem mindenhato? En nem
> fognek azert mindent ra.

Lehet. De az nem tudomanyos hozzaallas, hogy miert ne lehetne mas?
Tessek konkret dolgokkal jonni, illetve olyan kiserlettel, ami a
jitterrel nem magyarazhato.

Viletel Pista igert egy valtoztathato jitteru orageneratort,
amivel egyazon futomunel el lehetne jatszani mas-mas jitterrel.
Talan ez meggyozo lenne, ha elkeszul majd...

> az elso pont ahol a jitter szamitasba johet a dac orajele. de
> senki nem mondta, hogy ezt az s/pdif orajelebol kell eloallitani!

Nem, de megis tobbnyire igy tortenik, plane ott, ahol nincs kulon
DAC...

> idonkent, hogy nehany, altalaban 2x -nel gyorsabban irt lemez
> hangja lejatszaskor neha kevesbe, neha hallgathatatlanul
> recseg. Egyszer masoltam egy ilyen lemzrol, melyet TEAC tipusu

Na a recseges az mar biztosan bithiba, azt senki sem mondta, hogy
az irok es a szoftverek tokeletesek...

Tisztelt HANGosok,

 [Hungary] - irta:

> >Az orok gond az idozites (jitter).

>ez igaz, de amig csak digitalis jelfolyam van, addig teljesen felesleges
>megemliteni a jittert. itt csak a felfuto, meg lefuto elek meg azok
>esetleges hianya szamit. ne talaljuk mar ki a digitalis-jittert! :-) pedig
>jol hangzik mi? :-)

Tenyleg jol hangzik. De ha egy egy digitalis jel az ido fuggvenyeben
"lelegzik"
az vajon mi? Nalunk a szakmaban azt mondjak,hogy jitteres a digitalis jel.
Lehet hogy a digitalis jittert tenyleg kitalalak mar?  Az anyja mindenit !


>az elso pont ahol a jitter szamitasba johet a dac orajele. de senki nem
>mondta, hogy ezt az s/pdif orajelebol kell eloallitani! sot eleve a
>bitfolyam ami lejon a cd-rol soros. gondolom ezt parhuzamositani kell
>mielott a dac-ra kuldom. 

Hat honnan az ordogbol ? A kulonallo DAC-ban levo receiver IC PLL-je
allitja elo -sajnos a PLL lelkivilagabol eredoen elegge jitteresen - de hat
soros adatvitel van es adatsorba belekodolt orajelet valahonnan ki kell
nyerni.amivel az adatokat szinkronizalom. Ha onallo orat csinalsz,az
soha nem lesz az adatokkal szinkronban,mindig lesz egy folyamatos 
csuszas (slip),ezert kell a clock-ot fazisban is kotni kell az adatokhoz.
De hat ezt az adatvitel temakoreben az elso orak egyiken mar tanitjak!
  
Van termeszetesen tokeletes megoldas is,a dupla PLL. Ez azt jelenti,
hogy a receiver IC PLL- je megcsinalja a clock kinyereset,tok mindegy
mekkora jitterrel,es erre a clockra egy masik kvarcPLL  (VXCO) rafog,
melynek befogasi tartomanya rendkivul kicsi - szokasosan 3 (harom!)
hertz - es az igy regeneralt clock mar gyakorlatilag jittermentes.

Es rosszul "gondolod",hogy a soros jelet parhuzamositani kell. Ez a DAC
IC-ben tortenik meg,ehhez - ha csak nem egy komplett DAC tervezeset
vegzed az utolso szogig - nem tudsz hozzanyulni. De a parhuzamositas
is az adatjelbol kinyert clock-al tortenik,mert maskeppen nem mukodhet!


>szerintem ezek a trehanysagok sokkal tobbet ronthatnak egy hangzason,
>mint parmelyik pikoseces jitter.

Igy igaz,a trehanysagok sokkal tobbet rontanak a hangzason,mint a
par picoseces jitter.  De ha mar szamokrol van szo, szerinted mekkora
egy jominosegu (Jadis) futomu SPDIF-jenek a jittere ?
Vagy a 16 bites mintakhoz mekkora jitter engedheto meg?
Vagy a 20 bites mintakhoz mekkora jitter engedheto meg?
Vagy a 24 bites mintakhoz mekkora jitter engedheto meg?
Ezeket a maximalisan elerheto felbontashoz illetve dinamikatartomanyhoz
ertem,azaz a jitter ne degradalja ezeket.

Ha nem tudod,HANGfordultaval megirom,az autentikus forras megjelolesevel.

>az anti-alias szorokrol meg annyit, hogy egy mondjuk 9-ed rendu csebisev
>szuro a hallhato tartomanyban +/-0.5 dB-en belul dolgozik. ez
>nagysagrendel kisebb mint mondjuk a csoves erositok 10%-os torzitasa.

Lehet,hogy felreertettem,de ezek szerint a fenti magas fokszamu szuro jo?
Igen,a 0,5 dB igaz, a csovek is 10 % -ot is torzitanak.
De konyorgom, mi van a fenti szuro fazistorzitasaval? Hat ez az ami elrontja
a hangot !!!!. Az ujramintavetelezest is alapjaban azert talaltak ki, hogy 
lankasabb - kisebb fazistozitasu - szurovel oldhassak  meg a feladatot.
A meredek (brickwall) szurok csak a szoszoros ertelemben vett legelso CD 
jatszokban voltak. A digitalis "izu" hangot joreszt ezek okoztak. Meg persze

mas is,de hat most nem errol van szo.

Mas,de igencsak ide tartozik.

>ami engem meg zavar a dologban ezek a '(ha jol tudom)' meg ugy hallottam,
>meg hasonlo megjegyzesek. [bocs marton, nem szemelyeskedni akarok veled,
>csak most jott elo]. szoval, ha nem vagytok biztos benne, ha csak ugy
>hallottatok a sarki kocsmaban, vagy csak ugy olvasgattatok a 'szaksajtot'
>miert kell rogton vilagga kurtolni? hat igy keletkeznek a remhirek. miert
>nem gondolkoztok el elotte egy kicsit, hogy tenyleg igaz amit mondanak,
>vagy irnak, vagy tenyleg jol tudom. szerintem sokkal kevesebb tevhit
>keringene a vilagban.

Ami meg engem zavar es ezert tollat,akarom mondani billentyut ragadok, az
ha valaki kello elmelyedes nelkul,valami reszletproblemat valahonnan
kiragad,
felreertelmezve leirja es hiszi,hogy igaza is van. S nem gondolkozik el
elotte,
hogy mit irt le. Esetleg elotte megkerdezne valakit,hogy mi a velemenye.Mert
ha
mar leirta,akkkor az orokre ott van. Evek mulva is visszakeresheto az
archivban.
Itt a HANGon szerintem nem sokan kurtolgetnek vilagga hulyesegeket,mert  ha 
valaki leir valamely szakmai dolgot,annak altalaban komoly alapja,hattere
van 
es termeszetesen elgondolkozott elotte. Esetleg masokkal is megkonzultalta.

Ezekre a HANGtarsakra altalaban igaz,hogy tisztaban vannak azzal,milyen
keveset tudnak a vilagbol. De azt a "keveset"  viszont jol tudjak. 
Megkockaztatom,hogy (onmaguk szerint) azert tudnak keveset,mert tudjak 
milyen sokat kell meg megismerniuk. 
Ha meg akarki hulyesegeket irkal - volt mar ra pelda,visszakeresheto az 
archivumban - hat az elobb - utobb eszreveszi magat. Ugyanis peldaul jonevu
fizikusokkal (is) tomve van a HANG. Bocsi,a tobbi szakmat nem akarom ezzel
lebecsulni.
Igen nehez akarki-bol valaki-va valni. Jomagam is csak szeretnek.


 [Hungary] -irta

>Jelentkezzen az,aki nem hall külonbseget az eredeti es a masolt CD hangja
>között. Ez erdekelne. Szelsöseges esetkent megemlitem,mar olyan(a hifi
>bizniszben ismert szemelytöl szarmazo!!! ) allitast is hallottam,hogy a
masolat 
>jobban szol,mint az eredeti. Ez lenne a legjobb hir ezügyben,hiszen nem
kene 
>mast tenni,mint eleg sokszor masolni az elözö masolatokat és soha nem
hallott 
>hangminöseget kapnank. Ez szinte mar az örökmozgo kategoriaja. Kar,hogy a 
>feltalalo altal tartott demo-n mindig elsöre felismertem a masolatot a
gyengebb 
>hangrol.

Nalam is jelentkezhet. SOHA nem tudtak olyan masolt CD-t hozni,amelyrol 
maga a TULAJ ne ismerte volna el,hogy az eredetinel tobbe-kevesbe rosszabb.
No igen,a rendszerem felbontasa eleg jo. Es persze a CDk tulaja is normalis
volt,
azaz nem akarta jobbnak hallani a rosszabbat.
A fenti "kefet" en viszont  "megettem" a nevezett ismert szemelynel,csakhogy
az
O demorendszere egy kicsit prezenszes es ekkor a masolt CD fatyolossaga
jotekonyan a kedvezo iranyba tolja el a hangkepet. A mar ismert modon:
egyik hibat egy masik hibaval kompenzalunk

..
>Harmadik kerdesem: Ha a digitalis hang minöseget ( sokak szerint) kizarolag
>a bithibak es a jitter hatarozzak meg,akkor ugyanazt a berendezest
hallgatva 
>csak a fenti beavatkozasokat alkalmazva a kezelt es a kezeletlen CD-röl 
>kiolvasott jel vagy adattartalomban vagy jitterben el kellene,hogy terjen 
>egymastol. Ha valaki tud biteket szamolni,kivancsi lennek mit tapasztalna
>A jitter merese tudomasom szerint nem tul egyszerü,de ha barki
>rendelkezne a szükseges müszerrel,szivesen vennem,ha megmerne a 
>különbseget. Ha ezekben a parameterekben megsem  lenne különbseg, 
>akkor vajon milyen mas parameter okozza a CD-k hangzásbeli különbseget?
>Lehet,hogy a jitter megsem mindenhato? En nem fognek azert mindent ra.

Valasz. A bitek -termeszetesen - teljesen azonosak. A jitter nem. Merheto.
A muszer: HP 53310A Modulation Domain Analyzer. Az orszagban legalabb 
harom helyen van. (Antenna Hungaria, BME HEI, harmadikat most nem tudom)

Best of listening,Istvan

Kedves HANGosok!

 irta:

>Ketkedes es fenntartasok nelkül elfogadom a többek altal vizsgalt
>bitröl-bitre
>törtenö ellenörzest es a jitterre vonatkozo megallapitasokat(inkabb
>feltetelezeseket).
>Eppen ez az! Hiszen akkor a hangromlas sem bithibaval sem
jitternövekedessel
>nem
>magyarazhato.Ebben az esetben a romlast eddig nem vizsgalt ill.nem ismert
>parameter
>okozza.Miota felfedeztek a jittert, azota -jobb hijan-minden digitalis
>hangromlast-javulast
>igyekeznek a nyakaba varrni.Olyan ez,mint az erösitök höskoraban a
>hangzasbeli különb-
>seget kizarolag a harmonikus torzitassal igyekeztek magyarazni.Aztan az

Termeszetesen a digitalis jel is ugyanolyan bonyolultan torzul, mint az
analog, hiszen tulkeppen ez is egy analog jel. (Idoben valtozo feszultseg,
illetve aram.) A dolognak az a lenyege, hogy ennek az "analog" jelnek egy
digitalis keszulek csak bizonyos tulajdonsagait "veszi figyelembe". Pl.
3V-nal nagyobb a feszultseg, vagy 1-nel kissebb. A tobbi nem erdekes. Olyan
ez, mintha osszeirnad a kornyezetedben levo nok es ferfiak szamat. Ok is
ezer mas tulajdonsaggal rendelkeznek (hajszin, eletkor stb.), de Teged ez
nem edekel. Igy ertelmetlen meg a kerdes is, hogy vajon a hajszinektol
mennyire fugg majd a felmeres eredmenye. A gond ott van, hogy a CD-jatszok
nem is igazan digitalisak, jobb szo rajuk a "kvazidigitalis". Leszedi a
lemezrol a digitalis jelet (ami egy nagyfrekvencias analog jel), majd
analogga (zeneve) konvertalja. Kozben a "digitalis" jel analog torzulasaitol
nem fuggetlen az eredmeny. A jitter is ilyen torzulas, hiszen ha csak a le
es felfuto elek lekerekednek, az is jitterkent jelentkezik. A jitter
tulkeppen gyujtofogalom: az osszes olyan analog torzulasa a digitalis
jelnek, ami a bithiban kivul megvaltoztatja a D/A konverzio eredmenyet. (Ami
mind tekintheto egy-egy specialis idozitesi hibanak.) Kovetkezeskepen
ertelmetlen egyfele jitterrol es annak mertekerol beszelni. Vegtelen
kulonfele jitter lehet, s mindre maskepp erzekeny a dac es a fulunk. Itt van
a sok "nem ismert parameter".

>1/ Kabelekkel valo kiserletezesek soran ugyanazokat az összekötökabeleket
>(nem
>meregdraga specialkabelek) tettem hol digitalis,hol analog
>összekötökent.Termeszetesen
>mindegyik fajta kabelnek mas volt a hangja de ami erdekes volt az az,hogy
>akar digitaliskent
>akar analogkent hasznaltam ugyanazt a kabelt,a kabelre jellemzö
hangvaltozas
>mindenhol
>azonos jellegü volt! Mind a ket pozicioban felismerhetö volt a kabelre
>jellemzö hangkarakter.

Ezt magam is tapasztaltam! (Igaz nem vegeztem sok ilyen tesztet.)
Mindenesetre erdekes.

Udv, Gruiz Marton.

> Felado :  [Hungary]
> 
> >Ebben nincs semmi meglepo. [...] Egy hangkartya nem muszer !
> 
> Persze, egy (sblive) hangkartya sokkal rosszabb mint egy komoly muszer,

hal'isten szo sem volt semmifele sb kartyarol! :-)))))

> 1. Meg az audio CD lejatszasnal sem jelent gondot a bithiba (meg asztali CD
> lejatszoval sem). Es ha a masolt CD lejatszasnal nem jelent gondot, es a
> gyarban csak jobban csinaljak a sajtolast mint en itthon az egetest, akkor
> ebbol az kovetkezik, hogy az orginal CD-rol is bitre pontosan kinyerheto az
> eredeti digitalis master.

sajnos ennel rosszabb a helyzet. szamos dg lemeznel [akiket vinyl ugyben
agyondicsernek], hiaba volt teljesen karcmentes, megsem sikerult
tokeletesen olvasni. vagyis a gyari lemezek kozott is vannak vacakok!

> 2. Hetkoznapi halandok szamara egyetlen mas lehetseges hibalehetoseg marad,
> ami megmagyarazza a masolt/original CD-k illetve kulonbozo orszagokban
> sajtolt CD-k hangzasbeli eltereset: a jitter. Ezen pedig konnyen lehet
> segiteni.

ezt a kerdest is kicsit arnyalnam.
1. en nem hallok kulonbseget az altalam masolt es az eredeti kozott.
2. ezek bitre megegyeznek. [megneztem]
3. nem allitottam, hogy mas altal masolt cd is bitre megegyezik az
eredetivel! nem mindegy, hogy hogyan masolsz cd-t. a legdurvabb eset: az
altalam oly 'nagyra' ertekelt szaksajto tesztelte az irhato cd-ket hangzas
szempontjabol. termeszetesen nekik kulonbozokeppen szoltak, aztan a cikk
vegen kiderult, hogy az asztali cd-irot a cd-lejatszoval az analog ki- es
bemeneteken keresztul kotottek ossze!! [agyam megall!] ezutan meg
csodalkoztak, hogy a masolatok maskepp szoltak.

igazabol erdekelne, hogy aki hall kulonbseget az eredeti es a masolat
kozott, az o cd-jatszojabol azonos bitfolyamok jonnek-e ki a ket cd
lejatszasa soran.

en az esetleges kulonbozosegeket nem a pikosecundumos jitterben latom,
hanem a ket lehallgatas kozott ido telik el, igy a szoba paratartalma,
szendioxid koncentracioja megvaltozik, rogton mas lesz a szoba akusztikai
szempontbol! meg a lehallgato is mas allapotba kerul [faradtabb, vagy
frissebb lesz, valtozik a koncentraciokepessege, elkalandoznak a
gondolatai, valami szepre gondol es rogton jobban szol a rendszere. ez
szerintem sokkal jobban befolyasolhatja a hangerzetunket, mint a dac
orajelenek jittere!

de ha mar a jitternel tartunk, ne feledjuk el, hogy nem csak a
lehallgatasi lancban van jitter, hanem a felvetelkeszites soran az
analog-digitalis konverter orajele is jitteres! ez nem erdekel senkit!?

mivel en 'suket' vagyok, mert nem hallom az eredeti-masolt kulonbseget,
ezert engen csak egy kettos vakteszt eredmenyevel lehet meggyozni.
egyebkent nagyon erdekelne korrekt teszt eredmenye. mert ami az ujsagokban
megjelenik, az egyszeruen nevetseges.

> Felado : Hajdu Csaba
> > Az orok gond az idozites (jitter).
> 
> Pontosan, de sokan meg mindig a bithibakon lovagolnak... Ezt a
> kerdest jo lenne mar vegre lezarni, ugyhogy felszolitom azokat,
> akik szerint bithibak okozzak a hangzasbeli eltereseket,
> jelentkezzenek! :)

peldaul en most jelentkezem! :-)
de ezt raadasul nem is viccenk szantam, de ha figyelmesen olvastad a fenti
megjegyzeseimet, akkor gondolom nem is csodalkozol, hogy en azert
gyanakodom bithibara is.


> Felado :  [Hungary]
> Jelentkezzen az,aki nem hall külonbseget az eredeti es a masolt CD hangja
> között.Ez erdekelne.Szelsöseges esetkent megemlitem,mar olyan(a hifi

erre is jelentkezem! [tobbi megjegyzesem lasd fent]


> ismert szemelytöl szarmazo!!! ) allitast is hallottam,hogy a masolat jobban
                                  ^^^^^^^^
hat ebben is el lehet asva a kutya. ugyanis egzaktul nem tudod
bizonyitani, hogy hallod a kulonbseget [hacsak az a bizonyos kettos
vakteszt nem hoz ki valamilyen eredmenyt], igy ezt en maximum elhinni
tudom. innentol ez meg kezd szamomra olyanna valni mint egy vallas. 
es egy vallasos embert nem tudok meggyozni eszervekkel, mert barmilyen
ervemet o lesopri az asztalrol, egy egyszeru kinyilatkoztatassal.


> Egy hithü vajtfülü a fülenek hisz.En is.Ezert szamomra teny,hogy a masolt CD
> mindig rosszabbul szol,mint az eredeti.A romlas merteke sokmindentöl függ,

na ezzel a ket mondattal a fenti soraimat maximalisan alatamasztottad!
kosz! :-)
1. posztulatum: a masolt cd mindig rosszabbul szol.
2. ha megsem, akkor hasznald az 1. posztulatumot.


> hogy egy kondenzator vagy egy darab drot sokat tud rontani a hangon,
> meg  digitalis jel eseteben is,miert nem tudjuk egy ilyen bonyolult

bocs, hogy ilyen direkte kerdezem meg, de elolvastad te egyaltalan amit en
a 35 ft/m-es digitalis interkonnect kabelemrol irtam?!?!


> Ketkedes es fenntartasok nelkül elfogadom a többek altal vizsgalt
> bitröl-bitre
> törtenö ellenörzest es a jitterre vonatkozo megallapitasokat(inkabb

ne! ne fogadd el ketkedes nelkul! mindig ketkedjel!!
de talan adtam annyi informaciot, hogyha megvannak hozza a megfelelo
eszkozeid, akkor magad is ellenorizheted amit leirtam. [ha meg keves az
infod, kerdezd meg, hogyan reprodukalhatod a kiserletet.] es itt van a
lenyeg! ugyanis amirol en beszelek az redprodukalhato, ujra tapasztalhato,
ezert nem el kell hinni, hanem ujra meg kell vizsgalni es ha te is olyan
eredmenyeket kapsz mint en, akkor a vitatott kerdest tenykent kell
elfogadni.


> A modszerek ismertek:a CD lemagnesezese es a lemez anyagaban törtenö
> visszaverö-
> desek csökkentese.A ket hatas szuperponalhato.

en nem ismerem! elmagyaraznad, hogy mik ezek?
es ettol meg jobb lesz az eddigi bitazonossag?!


> Ha ezekben a parameterekben megsem  lenne különbseg, akkor vajon milyen mas
> parameter okozza a CD-k hangzásbeli különbseget?Lehet,hogy a jitter megsem
> mindenhato? En nem fognek azert mindent ra.

szerintem, mert masnak akarod hallani, meg co2, meg paratartalom, meg
bioritmus, meg mert a cd kicserelesehez felalltal a fotelodbol, ezzel
megtorted a morfogenetikus mezo homogenitasat, az meg azzal buntet teged,
hogy rosszabb zenet hallgathatsz.


> Felado :  [Hungary]
> A masolt CD-nek az eredetihez (itt most kimondottan a gyari musoros lemezekre
> gondolok) viszonyitva gyengebb a hangminosege, melyert a jitter a felelos.

megjegyzeseim, kerdeseim lasd font.


aki eddig kibirt, annak gratulalok! :-)
ha valaki reagalna, kerem olvassa el az irasom megegyszer, gondolkozzon,
olvassa el megegyszer aztan irjon [hidd el en is mindent haromszor
atragtam, mielott leirtam!]. igy azokat a folos koroket elkerulhetjuk,
amikor csak azt irja az ember, hogy olvasd el a tegnapit, meg
tegnapelottit, mert nem arrol volt szo amirol most irsz. meg hasonlok...

egyebkent mindenkinek jo zenehallgatast [vagy ha neki jobb akkor rosszat]
udv: barsi sandor