Kedves Pista, Termeszetesen igazad van, a Gamow es Feynmann konyveket 
mindenkinek lehet, es erdemes ajanlani, mert jok. En azt hittem, 
hogy valami gimnaziumi vagy hasonlo tankonyvre gondolsz. Azok 
kozott is van jo, de egy erdeklodo de nem fizikus szamara szerintem 
inkabb karos. Az biztos, hogy egy ilyen ember hamar elveszti az 
erdeklodeset, beleolvasva egy ilyen tankonyvbe. 

Szerintem egyebkent azok az emberek, akiket meg nem fertozott meg a 
szervezett keretben torteno ismeretatadas (magyarul iskola), tehat 
foleg a gyerekek, nagyon jo es termeszetes erzekkel gondolkodnak a 
termeszet jelensegeirol. Szamukra sok fizikai torveny a jozan esszel 
szoges ellentetben all. Ennek az az oka, hogy a fizika torvenyei 
idealizaltak, olyan mellekfelteteleket kivannak meg, amelyek a 
hetkoznapi eletben nem teljesulnek (pl. abszolut merev test, surlodas 
hianya, legures ter, stb.). Ha valaki pl. azt mondja, hogy a jozan 
esszel ellentetes Newton I. torvenye, mert igenis egy test allando 
sebesseggel valo mozgatasahoz ero kell, vagy, hogy a sulyemelo igenis 
vegez munkat mikozben a sulyt a feje folott tartja (csak ra kell nezni, 
es hallgatni kell ahogy ordit), az nagyon termeszetesen es jol gondolkodik. 
Es ha ezutan megerti, hogy mi a kulonbseg a fenti hetkoznapi tapasztalat, 
es a torvenyek idealizalt vilaga kozott, az jol fogja tudni, hogy mi 
is Newton I. torvenye. Az emberek nagy resze azonban zavarbaejtonek 
talalja ezt a latszolagos ellentmondast a torvenyek es a hetkoznapi 
tapasztalat kozott, es ezek utan mar nem meri a sajat jozan esze 
altal sugallt tenyeket meg emliteni sem, es kesz elfogadni a 
legnagyobb ostobasagot is ha azt a tanar vagy a fizikakonyv mondja. 
Egy pelda: egy fizikatanar meg volt gyozodve rola, hogy az autok 
kanyarban befele dolnek, a kanyar belso iven levo kerekeken nagyobb 
a terheles. Nyilvan a centripetalis, centrifugalis (amirol azt 
mondjak neki, hogy nincs is) erok, vonatkoztatasi rendszerek, 
stb zavartak meg. Egy 8 eves gyerek minden tovabbi nelkul meg 
tudja mondani a helyes valaszt, anelkul hogy fizikat tanult volna.

Udv,  Csoto Attila

Azt hiszem nem kell nagyon "aggodnunk", hogy hamarosan 
ember megy a Marsra.

A "moon shot" cimu dokumentumfilmben ami az amerikai 
urprogramrol szol (akit erdekel az urhajozas az nezze meg 
mert nagyon jo, konyvben is lehet kapni) kerdeztek valami 
NASA foembert, hogy ha most elhatarozna az USA, hogy ujra 
urhajost juttat a holdra attol a ponttol kezdve mennyi ideig 
tartana a tenyleges megvalositas. A valasz: 10 ev. 
Az ok, hogy az egesz holdutazast a technika mai fejlettsegi 
szintjen kene ujra-tervezni, joval nagyobb biztonsagi 
kovetelmenyek mellett. Tavaly, a holdutazas 25. evforduloja 
alkalmabol leadtak az akkori tv kozvetites tomoritett anyagat, 
tovabba a fenti "moon shot" filmben az urhajosok es a Houstoni 
iranyitokozpont kozti beszelgetest. Olyan volt mint egy krimi.
Rettentoen sokat kockaztattak, pl. ahogy a holdkomp kozeledett 
a hold fele, sorban jottek a kulonfele "alarm"-ok a fedelzeti 
szamitogeptol, akkor minden fo-fo embert vegigkerdezett a 
foldi repulesiranyito, hogy mehet-e tovabb, nehany masodperc 
volt a dontesre. Az urhajosok meg azt sem tudtak, hogy mi volt 
az alarm oka. Ezek utan a szamitogep egy olyan helyre iranyitotta a 
holdkompot ami alkalmatlan volt a leszallasra, Armstrongnak  
kezi iranyitassal kellett tovabbmenni, amire viszont nem volt 
sok uzemanyag. Mikor leszalltak kb. 7 masodpercre elegendo 
plusz uzemanyag maradt. A foldon nem is tudtak egy darabig, hogy 
sikeres volt-e a leszallas. Jellemzo a szoveg: Armstrong: ''
Tranquility base here -- The Eagle has landed'', Houstoni 
repulesiranyito: ''We copy this -- You've got a bunch of guys 
here about turning blue, we can breathe again, thank you''
Az Apollo 13 majdnem oda is veszett egy robbanas miatt 
(most megy a PBS csatornakon az Apollo 13 -- To the edge 
and back, dokumentumfilm szinten nagyon jo, most csinalnak 
egy movie-t belole Tom Hanks-szel).

Nem hiszem, hogy az amerikaiak megegyszer hajlandoak lennenek 
ennyit kockaztatni -- foleg a Challanger utan. A biztonsag 
meg nagyon nagyon sok penzbe kerul.

Udv., Csoto Attila

Mars, aminek lassan vege a PATT helyzet miatt.

>> A most emlegetett ket tavolsag AB=110    es AC=104  mm. Mellesleg a haromszo
g
>> mar szemre sem szimmetrikus.
>Vagy a vulkanok kozeppontja kozti tavolsagot nezted (ami rossz),
>vagy a gombfelulet es a sik kozti torzulas okozza a pontatlansagod, nem
>tudom, de a konyv azt irja, hogy 1776.3 km mindket szar. Mellesleg en
>nem allitottam, hogy F-re szimmetrikus !! Hiszen F nincs is a BC
>kozepen.

Mar irtam, hogy Mars gombon merek. A szimmetria nem az F -re vonatkozik.
Kibeszelt itt F-rol? Ha egy haromszog ket szara egyforma akkor a haromszog
szimmetrikus. En errol beszelek. Az elso mondatrol csak annyit. TIPP 1691:
>Szerintem pontatlansagod abbol fakad, hogy a tavolsagoknal a ket vulkan SZELEI
>kozti tavolsagot nezted, holott minden tavolsag a VULKANOK KOZEPEI KOZT
>ERTENDO !! Bocs, ha ezeket nem irtam le elobbi levelemben, de ez a 
>lenyeg.
	De ettol fuggetlenul. 6mm az rengeteg. Ennyit sehogy nem lehet tevedni.

A ket tizedesre mert kilometerekhez nem tudok mit szolni, mert nincs olyan
pontos Mars terkepem.
>> sin 47.47=0.7369235
>47.74 fok de mindegy !! Nem 47.47 !!!
	Ez rendben. Elirtam. De mivan a masikkal. Most magamtol idezek:
arcsin .74000000=47.73141557
arcsin 0.74074074074=47.79455359   na most ENNEK az arcus sinusat vegyuk,
vagy csak az elso ket jegyenek az arcus sinusat vegyuk 15 jegyre?

Horvath Pista

Lassan pattolunk. Te is elmondtad a magadet, en is. Meggyozni nem gyoztuk meg
egymast.

Nagy meglepetessel ertesultem arrol egy beszelgetes soran, hogy 
eredetileg Brody irta volna az ATILLA szovege't, de aztan visszale'pett, 
e's me'g valamennyi penzt fel is vett eze'rt.

Tudtok errol valamit?

Edva'rd