Kornyesz *261-ben irtam:
> (a DDT-nek) a steril Svajban ugyanugy megtalalhatok a nyomai - 
> Afrikara mutogatnak, hogy onnan jon a legkorrel a szennyezes -mint 
> akar csak a balatoni halakban.

Kaptam egy maganlevelet, amelyben a leveliro tobbek kozt a legkori
transzport lehetoseget firtatja, es gyanitja, hogy a kanalasgemek talan
a ludasak ebben, illetoleg az esocseppek tartalmarol erdeklodik,
valamint a piretnoidok hasznalatat szorgalmazna a DDT helyett. A
kerdesek esetleg masokban is felvetodtek, ezert itt valaszolok.

Lehet, hogy kiabrandito, de nem a madarakra gondoltam. Nehez lenne
mindenre kimeritoen valaszolni es a Kornyesz-en bizonyitekokat
szolgaltatni. Inkabb nehany kulcsszo az erdeklodo hitetlenkedoknek.

Legkori transzportra 3 modell: Lagrange; Euler; Gauss

PCB-ket, pesticideket, DDT-et nem igazan jo egy kalap ala venni, de most
idonkent megis megteszem. Lehet, hogy az alabbiak zagyvanak tunnek, de
ragaszkodom az irodalmi idezetekhez, hogy ne vetodjon fel a gondolat,
csak az en fejemben jarnak affele otletek pl., hogy  egy peszticid 130
evig is tartozkodhat lebomlas nelkul a kornyezetben..

U. Fornstner: Kornyezetvedelmi technika, Spinger Hungarica
1993.konyvebol:
> A szintetikus vegyuletek talajban es vizekben mutatott viselkedeset a szilard
 anyagokhoz valo kotodes mechanizmusa jellemzik. (...)hidrofob anyagok eseteben
 a vizbol valo kiuzes mechanizmusa es a feloldas egy lipidszeru feluleti retegb
en a mervado.
> DDT eros hidrofob kotest kepez szerves szilard reszecskkel. Illekonysaga tala
jbol: kisebb, mint 10 a minusz otodiken hPa 25 C-on.
> Rendkivul nehez a PCB-t megsemmisiteni. (..)1200C-nal magasabb homersekletet 
ir elo. (..se lug, se sav..)
> Altalaban ahogy csokken a vizben valo oldhatosag, ugy novekszik az anyagok af
finitasa a lebego anyagok fele. A DDT, amelynek nagyon kicsi a vizben valo oldh
atosaga, lebego anyagokon 75-100%-ban adszorbealodik.
> az atmoszferan at az Eszaki-tengerbe juto hexaklorbenzol mennyiseget 0,2 ; a 
PCB-t 3,0 tonna/ev -re becsulik.
> az elelmiszer-termelesben a jelenlegi vegyszerek igen hatasosak (a rovarok el
len pl a 80-as evekben bevetett piretnoid vegyuletek 10-500X hatasosabbak, mint
 a DDT ugyanolyan dozisai), ennek ellenere a rovarok altali veszteseg - a 10X-e
s mennyisegben felhasznalt pesticidek ellenere- 1940-80 kozott 5%-kal nott.

J. Tarradellas: Ecologie des micro-polluants EPFL, Suisse, egyetemi
jegyzetbol: (hatha vki nem tud fr-ul, ezert forditom, abra mellett a
szoveg)
> Fribourgbol szarmazo (Svajc) eso kromatogramja szerves klortartalmu vegyulete
krol: A le nem bomlott p,p-DDT mennyisege sokkal nagyobb, mint a degradacios te
rmekeke. Eredet: legkori transzport altal szallitott "friss" DDT Afrikabol.
> Kromatogram a Genfi-to uledekebol: a degradacios termekek koncentracioja maga
sabb. Eredet: 1970 elott a mezogazdasag altal hasznalt DDT.

F. de Alencastro PCB_krol irott doktori tezisebol (1994):
> A fribourgi, bienne-i, genfi esovizben talalt PCB-ek (atl. konc. 0,030 mikrog
ram/l; mert ertekek 0,008-0,111 kozott) egyarant szarmazhatnak hazai forrasbol 
vagy hataron tulrol eredo legkori transzportbol (Afrikabol, K-Europabol (!))
> Strachan et al. (1980) azt allapitottak meg, hogy nincs evszakos variencia a 
legkorrel erkezo  PCB szennyezettsegben.
> A bemutatott eredmenyek azt jelzik, hogy az esovel es a legkori szennyezessel
 erkezo PCB mennyisege jelentos.

Na ennyi eleg volt mara.
sziasztok
O.E.

Kedves Edit!

A DDT rol ES MAS szerves halogenvegyuletekrol keszult egy erdekes 
vilagfelmeres, melyrol a SCIENCE 1995. evi szamaban (269. kotet, 
1851-4 old.) olvashatsz (a terkepek kulonosen jo szemlelto anyagok!):  
Global Distribution of Persistent Organochlorine Compounds.
   A tartalmarol roviden:  22 artalmasnak tartott vegyulet (DDT, DDE, 
HCH, klordan, endoszufan, es metabolitjaik) eloszlasat vizsgaltak a 
vilag 90 pontjan vett fakereg mintabol.  Bar a vegyuletek legtobbjenek 
hasznalata mar regota korlatozott vagy tiltott (azaz nem szorjak ki oket), 
ennek ellenere mind a fejlett, mind a fejlodo orszagokban viszonylag 
nagy koncentracioban (esetenkent es helyenkent tobb mint 1 ppm) 
talalhatok ezek a vegyuletek.  Nemcsak az USA, Europa es Azsia 
mezogazdasagi teruleteinek kozeleben, de pl. venezuelai es costa 
rica-i esoerdokben is kimutathatok ilyen anyagok.  Indiaban, Iranban, 
Romaniaban, Oroszorszagban es Ausztralia nyugati partjainal kiugroan 
magas a DDE (a DDT hormonhatasu bomlastermeke!) szint, ami arra 
utal, hogy e helyeken meg a kozelmultban is alkalmaztak DDT-t.
   Minel illekonyabb egy vegyulet, annal inkabb terjed legkori 
aramlatokkal a szarazfold tavolibb es magasabb regioiba is.
   A bloomingtoni Indiana Egyetem kutatoi (S. L. Simonich es R. A. 
Hites) mereseik alapjan megerositik: egy adott orszag szennyezettsege 
tarsadalmi-gazdasagi allapotaval osszefugg.  Mivel nagyon szegeny 
orszagok (pl.Ghana) ezeket az olcso anyagokat se nem hasznaljak, se 
nem gyartjak, ezert problema-mentesek... (mar ami a 
kornyezetszennyezest, es nem az eletszinvonalat illeti).
   Egyebkent errol a problemarol ezev marcius 3-ki szamaban a New 
York Times is megemlekezett (Old Nemesis, DDT, reaches Remote 
Midway Albatrosses).
   Minderrol a PANNA March 29 szamaban is olvashatsz 
(www.panna.org/panna/)

   Egyebkent az en eredeti problemam az volt - es mind a mai napig 
maradt -, hogy vajon mi az oka, hogy meg mindig hasznaljak / 
importaljak a DDT-t es mas koztudottan (esetenkent bizonyitottan) 
artalmas vegyuleteket?  (A kerdes enyhen provokativ, de a valasz 
vajon megnyugtato-e?)  Mivel lehet kivaltani oket?  Vegleg vagy 
atmenetileg?  Varhatunk-e addig, amig pl. malaria-rezisztens lesz az 
ember?

Addig is udv es Lariam,

Istvan

UI: Az U rovid, az y is stimmel, ugyhogy Gabor helyett nekem szolhat a 
valaszod!